A fent leírt tranzakció után a meglévő tulajdonos úgy dönt, hogy tőkét emel a társaságban 30.000 E Ft értékben. A tőkeemelés következtében a cég jegyzett tőkéje 33.000 E Ft lesz és a törzsbetétek aránya immár 95,45 százalékban az ott maradt magánszemély javára billen el. A maradék 4,55 százalék a Kft saját üzletrészét képviseli. Utolsó lépésként az egyedül maradt tulajdonos megvásárolja a társaság saját üzletrészét könyvszerinti értéken. A könyvszerinti értéket minden más gazdasági eseménytől elvonatkoztatva, egyedül a tőkeemelés miatt bekövetkezett vagyongyarapodás figyelembe vételével állapítjuk meg. Ez az érték 100.000 + 30.000 = 130.000 E Ft saját tőke X 4,55% = 5.909 E Ft.
Első lépésben kigyűjtöttünk jogszabályokat és szabadon elérhető állásfoglalásokat, amelyek alátámasztják állításainkat, vagy éppenséggel kizárnak bizonyos elképzeléseket. Ezt követően pedig levontuk saját következtetéseinket a kérdéssel kapcsolatban.
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Az adó mértéke
8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 16 százaléka.
28. §
(1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen
g) a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.
(14) Értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelem az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.
29. § (1) Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és a (3)–(4) bekezdés szerinti adóalap-növelő összeg. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeget
a) az (1) bekezdés szerinti jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után nem kell megállapítani,
b) az (1) bekezdés szerinti jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékos mértékkel kell megállapítani (a továbbiakban: adóalap-kiegészítés).
(4) Az adóalap-kiegészítés összegét a (3) bekezdés szerint az adóbevallásban/munkáltatói elszámolásban az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett adóalap-kiegészítéstől függetlenül kell megállapítani.
Árfolyamnyereségből származó jövedelem
67. § (1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.
A vállalkozásból kivont jövedelem
68. §
(2) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet e jövedelem megállapításakor bevételt csökkentő tételként vettek figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor.
Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték
77/A. § (1) A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.
(6) Az (1) és (5) bekezdés alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy ha a dolgozói üzletrész, dolgozói részvény hagyaték tárgyát képezte, az eredeti szerző örökösénél a szerzési érték azonos az eredeti szerzőnél alkalmazható szerzési értékkel.
2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról (A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ)
A kifizető által fizetendő adó alapja
455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja:
a) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
(2) Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:
a) a munkaviszony;
c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);
Az adó mértéke és fizetendő összege
459. § (1) A számított adó az adóalap 27 százaléka.
1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
3. §
(1) A kifizető, – kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani – a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36–37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)–e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
19. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy annak átadása, nyújtása jogszabályon alapul.
2011.06.29.
Jegyzett tőke leszállítása (bejelentett részesedés)
A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpontja szerint az adózás előtti eredményt növeli az adózónál a részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része.
Ez utóbbi előírásra tekintettel, ha a tőkekivonás útján megvalósuló tőkeleszállítás eredménye veszteség, akkor azzal az adóalap megállapításakor meg kell növelni az adózás előtti eredményt, függetlenül attól, hogy az egy éven belül vagy egy éven túl, illetve milyen mértékben valósul meg, mivel a bevonás kivezetést jelent e rendelkezés alkalmazásában.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228731297/2010.]
http://www.apeh.hu/magyar_oldalak/nav/ado/tarsasagi/jegyzett_toke.html?query=t%C5%91kelesz%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
121. § (1) A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.
123. § (1) Az üzletrész a társaság tagjaira – a társaság saját üzletrészét (135. §) kivéve – szabadon átruházható.
135. § (1) A társaság a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja meg. Csak azok az üzletrészek vásárolhatók meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették, illetőleg teljesítették.
(2) Tilos a saját üzletrész megvásárlása, ha a társaság osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrész megvásárlása fedezetének megállapításával összefüggésben a számviteli törvény szerinti beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.
(3) A társaság tulajdonába került saját üzletrész után a társaság szavazati jogot nem gyakorolhat, ezen üzletrészt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagokat megillető juttatásként kell – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – törzsbetéteik arányában számításba venni. Az osztalékra való jogosultság szabályai megfelelően alkalmazandók a társaság megszűnése esetén a társasági vagyon felosztása során is.
(5) Az (1) bekezdés alapján megvásárolt üzletrészt – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.
1990. évi XCIII. TÖRVÉNY az illetékekről
11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:
a) ingatlan ajándékozása,
b) ingó ajándékozása,
c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
18. §
(2) Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:
h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.
102. § (1) E törvény alkalmazásában
d) vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat –, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;
ec) tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tőzsdei átlagár alapján számított érték. Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek – amelyben a vagyonszerző tagsági jogot szerzett – az illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy esetén a felszámolás kezdő napját megelőző napra elkészített zárómérlegében) szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada,
2000. évi C. törvény a számvitelről
30. §
(4) Saját részvények, saját üzletrészek a vállalkozó által visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések.
35. §
(10) A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.
38. §
(3) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
39. §
(5) A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) – a más jogszabályban előírtakon túlmenően – az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére)
a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), vagy
b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredmény
fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.
49. §
(3) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor – üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén – az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár).
84. §
(7) A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:
a) a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések (ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet (árfolyamnyereséget);
85.§
(3) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:
a) a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések (ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet (árfolyamveszteséget);
86. §
(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:
e) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett (járó) eszközök értékét;
(6) A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni:
f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét.
90.§
(7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat. Ismertetni kell a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének indokát, a saját részvények, saját üzletrészek számát és névértékét, azoknak a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát, a saját részvények, saját üzletrészek visszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összegét, továbbá az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság rendelkezése alá került részvények, üzletrészek együttes számát és névértékét. A kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni a visszaváltható részvények megszerzésével kapcsolatos – előzőekben részletezett – adatokat.
A mérlegben:
III. Értékpapírok
1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
2. Egyéb részesedés
3. Saját részvények, saját üzletrészek
4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Adózási kérdés
5. Egy Kft. saját üzletrészének ingyenes, az egyes tagok tulajdonába történő adása során keletkezik-e az egyes tagoknak adóköteles jövedelmük?
2010.12.03.
Igen, a tagoknak az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelmük keletkezik.
(szja-törvény 29. § (1) és (3) bekezdései, 77/A. § (2) bekezdés)
(Az APEH oldalán volt olvasható)
2009.08.31.
A névértéket meghaladó könyv szerinti értékű visszavásárolt saját üzletrész bevonásának adójogi minősítése
[Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pont]
A korlátolt felelősségű társaság a tagjának üzletrészét visszavásárolta, majd a tőrzstőke leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonta. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 137. §-a kimondja, hogy az üzletrész bevonására csak akkor van lehetőség, ha azt társasági szerződés kifejezetten megengedi; a bevonás elrendelésével a törzsbetét megszűnik és értékével a törzstőkét csökkenteni kell. A saját üzletrész bevonásakor a névértéket – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 86. § (3) bekezdésének f) pontja szerint – rendkívüli bevételként, a könyv szerinti értéket – az Sztv. 86. § (6) bekezdésének b) pontja alapján – rendkívüli ráfordításként kell elszámolni.
Annak megítélése, hogy amennyiben a rendkívüli bevétel és a rendkívüli ráfordítás különbözete veszteség, kell-e az adózás előtti eredményt növelni, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 8. §-ának d) pontjában foglaltak vizsgálatával történhet, mivel a Tao. tv. 3. számú mellékletének taxatív felsorolása ezt az esetet nem tartalmazza. Szükséges megvizsgálni a visszavásárlás okát, a visszavásárlási ár meghatározásának indokait, illetve azon körülményeket, amelyek igazolják, hogy a visszavásárlás és a bevonás a vállalkozási, bevételszerző tevékenységet szolgálja.
http://www.apeh.hu/magyar_oldalak/nav/ado/afa080101_hatalyos/uzletresz_090831.html?query=%C3%BCzletr%C3%A9sz
[PM Jövedelemadók főosztálya 7926/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2278858053/2009.]
Adózási kérdés
43. Üzletrész adásvétellel történő megszerzése esetén keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség?
2010.02.09.
Amennyiben olyan társaságban történik a vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése, amely belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezik, akkor a szerzés a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség hatálya alá tartozik.
(Az APEH oldalán volt olvasható)
Következtetések
Ha az üzletrészt névérték felett vásárolja meg a társaság (de az nem haladja meg a szerzés időpontjában megállapítható szokásos piaci értéket, akkor a magánszemélynek árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezik [Szja tv. 67. §]. A szerződés szerinti ár és a névérték közötti különbözet utáni adót [Szja tv. 8. § (1) és ehót [Eho tv. 3.§ (3) d)] kell a kifizetőnek vonnia.
A társaság a forgóeszközökön belül az értékpapírok között kimutatja a saját üzletrész szerzési értékét.
A maradó tulajdonos által végrehajtott 30.000 E Ft tőkeemelés a cég vagyonát gyarapítja, de egyben a törzsbetétek arányát is lényegesen megváltoztatja.
- Az összes törzsbetét = 33.000 E Ft
- A magánszemély tulajdonos törzsbetétje = 31.500 E Ft (95,45%)
- A cég által birtokolt saját üzletrész = 1.500 E Ft (4,55%)
Amennyiben ez a saját üzletrész könyvszerinti értéken kerül eladásra a magánszemély tulajdonos részére, úgy ennek az Szja tv. 77/A. § (1) értelmében nincs adózási vonzata. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a társaságnál 45.000 E Ft nyilvántartási értéken szereplő üzletrész értékesítése könyvszerinti értéken jelentős veszteséggel jár.
+5.909 E Ft - 45.000 E Ft = -39.091 E Ft árfolyamveszteség
Összességében a társaság vagyona 100.000 E Ft + 30.000 E Ft - 39.091 E Ft = 90.909 E Ft, azaz 9.091 E Ft összeggel csökkent.
A maradó magánszemély tulajdonos vagyona pedig a következőképpen alakult:
Kiindulási érték: 50.000 E Ft (üzletrész könyvszerinti érték) + 35.909 E Ft (pénzeszköz) = 85.909 E Ft
A tranzakciók után: 90.909 E Ft (üzletrész könyvszerinti érték)
A végeredmény 5.000 E Ft vagyongyarapodás, amely után nem kellett adót fizetni.
A térítés nélküli átadás esete
Amennyiben a maradó magánszemély tulajdonos nem a tőkeemelést választja, hanem a Gt. által biztosított ingyenes átadási lehetőséggel él, úgy a vagyoni helyzet a következőképpen alakult volna:
A társaság induló vagyona 100.000 E Ft lecsökken a kivezetendő 45.000 E Ft értéken nyilvántartott saját üzletrész összegével (rendkívüli ráfordítás), azaz 55.000 E Ft lesz.
A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.
A térítés nélküli átadás révén kapott üzletrész az Szja tv. 77/A § (1) bekezdése értelmében értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknek minősül. Az adókötelezettség személyesen nem közreműködő tag esetében a 28. § (1) bekezdés g) pontja alapján történik.
Egyéb jövedelem különösen
g) a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja
által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal,
hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által
viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.
Személyesen közreműködő tag esetében nem önálló tevékenységből származó összevonandó jövedelemként adózik.
A magánszemélynél a szerzés pillanatában az 1.500 E Ft névértékű saját üzletrész szokásos piaci ára, egyezően a saját tőke reá jutó arányos részével 50.000 E Ft összeget tesz ki. Ezt a törvény mind vagyongyarapodásnak tekinti értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték jogcímen. [Szja tv. 77/A. § (1)]. A juttatásnak számításaink szerint 19.410 E Ft adó és járulék vonzata van. Az ügylet véleményünk szerint illeték fizetési kötelezettséget nem keletkeztet.
A magánszemély vagyonának alakulása:
55.000 E Ft (üzletrész könyvszerinti érték) + 35.909 E Ft (be nem fektetett pénzeszköz) - 19.410 E Ft (adók és járulékok) = 71.499 E Ft
A tőke kivonás esete
Tőkekivonás eredményeképpen a társaság saját tőkéje 50.000 E Ft maradna, amely teljes egészében a maradó magánszemély által jegyzett 1.500 E Ft törzstőke könyvszerinti értékét testesítené meg.
A jegyzett tőke összegét csökkenteni kell a bevont üzletrész névértékével, a rendkívüli bevételekkel szemben. Az üzletrész visszavásárlási (könyvszerinti) értékét pedig ki kell vezetni a rendkívüli ráfordításokkal szemben. Felosztható kivont tőkéről nem beszélhetünk, hiszen a tőkekivonás az üzletrész bevonására irányult. A kivezetés egyenlege - 43.500 E Ft rendkívüli eredmény, amely a Tao tv 3. sz. melléklete szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.
A társaság vagyonára gyakorolt hatás:
100.000 E Ft (induló vagyon) + 1.500 E Ft - 45.000 E Ft = 56.500 E Ft
A maradó magánszemély tulajdonos vagyona pedig a következőképpen alakult:
56.500 E Ft (üzletrész könyvszerinti érték) + 35.909 E Ft (nem befektetett pénzeszköz) = 92.909 E Ft
A három lehetséges megoldást összehasonlítva, megállapíthatjuk, hogy a tőkeemeléssel kombinált üzletrész szerzés csak a második helyen szerepel az eredményességet illetően. Arról nem is beszélve, hogy tőkekivonás esetén a be nem fektetett pénzeszközök szabadon felhasználhatók, míg a kérdésben szereplő megoldásnál mindez csak korlátozott keretek között történhet.
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell!
Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
