A szerződésben a megrendelő minden esetben 10% jól teljesítési garanciát tart vissza.
A Kft az eredeti esedékességi időpontban kért és kapott nullás igazolást, így a számlák ellenértékét megkapta a gar. visszatartás nélkül. Esedékes volna több számla garanciális visszatartásának a kifizetése, de a megrendelő nullás igazolást kér a kifizetéshez, amit a Kft nem tud teljesíteni, az adó- és járulék tartozások miatt. A Kft. ügyvezetője úgy gondolja, a garanciális kötelezettség kifizetésének csak ahhoz van köze, hogy a Kft. a munkát jól, vagy nem jól végezte el. Ennek következtében ügyfelem továbbra sem tudja rendezni adó- és járulék kötelezettségét.
Ugyanez Kft egy másik megrendelője a 2012. január 15-i fizetési határidejű számláját nem fizette ki. Arra hivatkozott, hogy az adott munkáért ő sem kapta meg a pénzt. A Kft. január 15-én rendelkezett nullás igazolással. A Megrendelő most tudna fizetni, de most megint nem tudunk nullás igazolást kapni.
Mit lehet tenni a fenti esetben, mivel lehet érvelni, hogy a a Kft hozzá jusson a pénzéhez?
A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódó kifizetésekkel kapcsolatban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény tartalmaz rendelkezéseket. Az alábbiakban a hivatkozott törvény szövegét idézzük:
36/A. § (1) A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha
a) az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy
b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
Kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt. szerinti alvállalkozó, valamint a polgári jog szerinti alvállalkozó.
(2) A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan megkötött mindegyik szerződés esetén a kifizetést teljesítő a szerződésben írásban tájékoztatja az alvállalkozót arról, hogy a szerződés és ennek teljesítése esetén a kifizetés e § hatálya alá esik.
(3) A kifizetést teljesítő a köztartozást mutató együttes adóigazolás átadása, bemutatása vagy megküldése után a köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Amennyiben az együttes igazolás köztartozást mutat és a kifizetés kötelezettje ennek ellenére elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki. Nem keletkezik a kifizetést teljesítőnek visszatartási kötelezettsége és egyetemleges felelőssége, ha a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást mint alvállalkozó nem kapta meg, valamint abban az esetben sem, amennyiben az igazolást bemutató szervezet felszámolás alatt áll.
(4) Ha az állami adóhatóság a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt együttes adóigazolásban állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást mutat ki, az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról. A kifizetést teljesítő a visszatartás és követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól. A kifizetést teljesítő az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást meghaladó összegű kifizetést a rá egyébként kötelező fizetési határidőben teljesíti az adóhatóság végrehajtási cselekménye előtt.
(5) Amennyiben az (1)-(3) bekezdések szerinti kifizetés kapcsolt vállalkozások között történik, a közbeszerzések közvetlen megvalósításában részt vevő mindegyik kapcsolt vállalkozás egyetemlegesen felel a kifizetés összegéig a kifizetés időpontjában fennálló, azon kapcsolt vállalkozás állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozásáért, amelynek a kifizetést teljesítették.
(6) Az (1)-(4) bekezdések rendelkezéseit a Kbt. szerinti ajánlatkérő, illetve a nevében eljáró más személy és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződésekre is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ajánlatkérőt nem terheli a visszatartási kötelezettség az ajánlati vagy a teljesítési biztosítékra, illetőleg az ajánlatkérőnek egyetemleges felelőssége nem keletkezik.
(7) Az együttes adóigazolás annak 30 napos érvényességi idején belül az e § hatálya alá tartozó kifizetéseknél több kifizetést teljesítőnél is felhasználható.
(8) Amennyiben az alvállalkozó a kifizetést teljesítővel szemben fennálló követelését faktorálja (engedményezi), a kifizetést teljesítő abban az esetben fizethet a faktornak (engedményesnek), ha a kifizetés előtt a faktor (engedményes) vagy az alvállalkozó rendelkezésre bocsátja az alvállalkozóra vonatkozó együttes adóigazolást, vagy az alvállalkozó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ellenkező esetben a kifizetést teljesítő egyetemleges felelőssége és visszatartási kötelezettsége fennáll.
(9) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30-át követően keletkezett.
Az adóhatóság honlapján egy átfogó tájékoztató érhető el. Ebben a cikkben számos kérdésre rávilágítanak. A címe: Tájékoztató a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan megkötött szerződések alapján történő kifizetésekre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos legfontosabb kérdésekről.
apeh.hu >>>
Ebből az írásból kiemelünk néhány fontos gondolatot, amely a hozzánk intézett kérdéssel kapcsolatos.
Fő szabály:
A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha
- az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy
- az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
- A felelősség a vállalkozói lánc minden pontján fennáll, ahol közpénzből – a közbeszerzés teljesítéséhez kapcsolódóan – fizetnek.
- Mindig azon személy/szervezet részére kell benyújtani az együttes adóigazolást, aki a kifizetést teljesíti.
- Amennyiben a pénzügyi teljesítés időpontja 2009. február 15. vagy azt követő időpont – a közbeszerzés teljesítéséhez kapcsolódóan megkötött szerződések létrejöttének, teljesítésének dátumától függetlenül – az Art. 36/A. §-ának rendelkezéseit alkalmazni kell. Vagyis a kifizetés időpontja a mérvadó!
- Ha biztosítéki célú (pl. jó-teljesítési, szavatossági visszatartás) kifizetés történik – a közpénzből történő kifizetésre tekintettel – az Art. 36/A. §-ában foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.
- A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan megkötött mindegyik szerződés esetén a kifizetést teljesítőnek az alvállalkozót a szerződésben írásban kell tájékoztatnia arról, hogy a szerződés és ennek teljesítése esetén a kifizetés a közbeszerzési felelősségi szabály (Art. 36/A. §) hatálya alá esik. Tehát a a szerződésben szerepelni kell a tájékoztatásnak! A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása kiemelt szankcióval jár és a kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
- Amennyiben az alvállalkozó a kifizetés előtt nem tud „nullásnak” minősülő együttes adóigazolást bemutatni illetve nem szerepel a köztartozásmentes adatbázisban, azaz tartozása van, a kifizetést teljesítőnek az adóhatóság intézkedéséig vissza kell tartania a kifizetést az igazolásban feltüntetett köztartozás erejéig. Tehát nem a teljes kifizetés megtagadására jogosult, csak az igazolásban szereplő összeg erejéig terjed e jogosultsága. A kifizetést teljesítő a köztartozást meghaladó összegű kifizetést a rá egyébként kötelező fizetési határidőben kell teljesítse akár az adóhatóság végrehajtási cselekménye előtt.
- Ahhoz, hogy a szolgáltatást teljesítő az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségének eleget tudjon tenni, az áfának megfelelő összeget a számla szerinti fizetési határidőig a kifizetőnek meg kell fizetnie.
- Ha az együttes igazolás köztartozást mutat, az adóhatóság az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint (a végrehajtási jegyzőkönyv kiállításával és megküldésével) intézkedik a követelés lefoglalásáról. A kifizetést teljesítő a visszatartás és a követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól.
- Amennyiben a kifizetést teljesítő - a köztartozás fennállása ellenére - nem teljesíti visszatartási kötelezettségét, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért.
A kérdés második részére utalva elmondhatjuk, hogy jogszerűen pénzt visszatartani "nekünk sem fizettek" indokkal nem lehet. Egyébként pedig, ha végre rendelkezésre áll a pénz, abból úgyis le kell rendezni az adó- és járulék tartozást, tehát annak a résznek a visszatartása nem jelent pénzügyi hátrányt az alvállalkozónak.
Érdekességként jegyezzük meg, hogy a hivatkozott adóhatósági tájékoztató figyelmeztet arra, hogy "az Art. 36. § (9) bekezdésében rögzített mentesítés a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról szóló 2010. évi LXIV. törvény rendelkezései alapján 2010. december 31-ig volt hatályban.Tekintettel azonban arra, hogy az Art. 36. § (9) bekezdése hatályát vesztette, a 2010. december 31-ét követően teljesítendő kifizetéseknél, a tartozás keletkezési időpontjától függetlenül, az Art. 36/A. §-ában foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell." Ugyanakkor mi úgy látjuk, hogy a jogszabály mai napon (2012.III.30.) hatályos állapota szerint a (9) bekezdés továbbra is létezik!
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
