Egy hozzánk intézett kérdés:
"Ha eddig jól értelmeztem az éves rehabilitációs hozzájárulás számítása 2021 évre úgy történik, hogy a foglalkoztatottak éves statisztikai létszámának 5%-át szorozzuk 1.449.000 Ft-al.
Az éves bevallásban pedig a fent kiszámított összeg és a már bevallott előlegek különbözete kerül.
Mi van akkor, ha az első 1- 2 negyedévben a vállalkozás nem kötelezett rehabilitációs hozzájárulást fizetni, mivel a foglalkoztatottak statisztikai létszáma nem haladja meg a 25 főt, viszont ezt a 3- 4. negyedévben meghaladja, úgy, hogy az éves szintre számított létszám is meghaladja a 25 főt.
Így gyakorlatilag az első 2 negyedévre is meg kell fizetnünk a rehabilitációs hozzájárulást hiába nem voltunk még rá kötelezettek akkor. Azt viszont nem találtam leírva sehol hogy amennyiben tört évről van szó mint jelen esetben ténylegesen visszamenőleg az egész évre meg kell fizetni vagy pedig arányosítani kell. Jelen esetben szerintem a logikus megoldás az lenne ha a 3-4. negyedév statisztikai létszámából számolnánk az „éves statisztikai létszámot” mivel csak onnan haladtuk meg az előírt létszámot, viszont erről sem találtam információt."
Példa:
1. n.é. 24 fő
2. n.é. 24 fő
3. n.é. 26 fő előleg 470.925
4. n.é. 27 fő abból 1 fő megváltozott munkaképességű
Az éves szintű statisztikai létszám 25,3 fő
Az éves szintű megváltozott munkaképességű = 0,3 fő
A szükséges létszám: 1,3 fő
A hiányzó létszám = 1 fő
1*1.449.000 = 1.449.000
Fizetett előleg = 470.925
Még fizetendő: 1.449.000 - 470.925 = 978.075 Ft
Az előleg számítás szabálya a következő:
"Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka." [24. § (2)].
Ha például fordítva lenne, mint a kérdésben leírt esetben (első negyedévben 25 főt meghaladó foglalkoztatott), akkor az első negyedévet úgy kellene tekinteni, mintha mind a négy negyedévben hasonló lenne a kötelezettség mértéke (vagyis négyszerese) és az éves szintre számított összeg negyedét kellene megfizetni. Amennyiben ez valóban be is következne, akkor az első negyedévben "megsaccolt" éves szint hozná is azt az eredményt és a fizetési kötelezettség nem járna sem plusz befizetéssel, sem visszaigényelhető összeggel.
Természetesen, ha mondjuk a második negyedévben a foglalkoztatottak statisztikai létszáma 25 fő, vagy ennél kevesebb lenne, akkor annak a negyedévnek az alapján nem keletkezne előleg fizetési kötelezettség. Amennyiben ez a továbbiakban sem változna, akkor az első negyedévben fizetett összeg megegyezne az éves fizetési kötelezettséggel.
Különleges eset lehet, ha például a 3. negyedévben kiugróan magas foglalkoztatási szint párosulna nulla megváltozott munkaképességűnek számító foglalkoztatottal. Ez egy magas előleg fizetési kötelezettséget eredményezne, amely valószínűleg meghaladná év végén az éves fizetési kötelezettséget. Ez lehet olyan eset, amikor a foglalkoztató visszaigénylővé válhat.
Tört évről a leírt esetben nincs szó. Ilyenről akkor beszélünk, ha egy foglalkoztató nem működik a teljes naptári évben.
Fontos, hogy az éppen 25 fő foglalkoztatott még nem eredményez fizetési kötelezettséget!
"23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint)."
Rehabilitációs hozzájárulás kalkulátorunk nagy segítség lehet e kötelezettség számításánál.
