A
gyakorlatban számos olyan helyzet adódik, amikor pénzkölcsön
nyújtására kerül sor. Ilyenek az alábbiakban felsorolt esetek
is:
- a cég
kölcsönt ad kapcsolt vállalkozásának,- a cég kölcsönt ad egy másik, nem kapcsolt vállalkozásnak,
- a cég kölcsönt ad a magánszemély tulajdonosának,
- magánszemély tulajdonos tagi kölcsönt ad a cégének.
Mivel az engedély vagy bejelentés nélkül végzett pénzügyi szolgáltatás bűncselekménynek minősül, ezért érdemes minden esetben megvizsgálni, hogy az adott kölcsönnyújtás nem minősül-e engedélyköteles szolgáltatás nyújtásnak. Ha erről meggyőződtünk, akkor következhet az, hogy megfontoljuk az adózási és számviteli kérdéseket.
A
pénzkölcsön nyújtás –- a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a
továbbiakban Hpt.) megfogalmazott kivételekkel -
szolgáltatási tevékenységnek minősül. A kérdés csak
az, hogy üzletszerűnek minősül-e?
A KSH
honlapján a szakmai kód a következők szerint kerül kifejtésre:
A
[6492] TEÁOR '08-as kód kifejtése
6492
- Egyéb hitelnyújtás
Tartalmi
meghatározás
Ebbe
a szakágazatba tartozik a nem monetáris intézmények
hitelnyújtásával összefüggő pénzügyi közvetítés (ilyen pl.
a kockázati tőkebefektető cég, az "ágazatspecifikus"
bank, befektetőklub). A hitelek nyújtása különböző formában
történhet: kölcsönök, jelzáloghitelek, hitelkártyák stb.
A
szolgáltatások típusai a következő lehetnek:
-
fogyasztói kölcsön nyújtása
-
nemzetközi kereskedelem finanszírozása
-
hosszú távú ágazati finanszírozás bank által
-
bankrendszeren kívüli pénzkölcsönzés
-
lakásvásárlási hitel nyújtására szakosodott, nem betétgyűjtő
intézmények hitelnyújtása
-
zálogházi és záloghitel közvetítői tevékenység
Nem
ebbe a szakágazatba tartozik:
-
a lakásvásárlási hitel nyújtására szakosodott intézmények
tevékenysége, amelyek betétet is gyűjtenek,
-
operatív lízing (tartós bérlet), a lízingelt eszköz típusának
megfelelően.
A
pénzkölcsön nyújtás fogalmával is a
Hpt. -ben a találkozhatunk.
A
pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás
3.
§ (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek
üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában,
valutában:
a)
betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját
tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő
elfogadása;
b)
hitel és pénzkölcsön nyújtása;
c)
pénzügyi lízing;
d)
pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
e)
elektronikus pénz kibocsátása;
f)
olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
(például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása,
illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem
minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak;
g)
kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári
kötelezettség vállalása;
h)
valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási
tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára
vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
i)
pénzügyi szolgáltatás közvetítése;
j)
letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;
k)
hitel referencia szolgáltatás;
l)
m)
n)
(2)
Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő
tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve
devizában:
a)
pénzváltási tevékenység;
b)
fizetési rendszer működtetése;
c)
pénzfeldolgozási tevékenység;
d)
pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.
(3)
Az (1)–(2) bekezdésben foglalt tevékenységek – az e törvényben
foglalt eltéréssel – üzletszerűen csak engedéllyel
végezhetők.
(4)
Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet)
az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1)
bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint a (2)
bekezdés a) és d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi
szolgáltatás.
(5)
Az (1) bekezdés d)–f) pontjaiban meghatározott pénzügyi
szolgáltatási tevékenység engedélyezési eljárásában – a
működési terv vonatkozásában és a pénzforgalmi szolgáltatás
lebonyolításával kapcsolatos kérdésekben – az MNB
szakhatóságként vesz részt.
(6)
A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet
az MNB engedélyezi, ellenőrzi, illetve az ilyen engedélyt az MNB
vonja vissza.
(7)
A (6) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésének
engedélyezéséről szóló határozatot az MNB közli a
Felügyelettel. A Felügyelet a határozat alapján a jogi személyt
nyilvántartásba veszi.
(8)
Törvény váltóval saját számlára vagy bizományosként történő
kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja] más
jogi személy részére is lehetővé teheti.
(9)
A függő ügynök a Felügyelet engedélye nélkül végezhet
ügynöki tevékenységet.
(10)
A pénzügyi intézmény az általa megbízott függő ügynök,
többes ügynök és közvetítői alvállalkozó személyét,
valamint az alkusz az általa megbízott közvetítői alvállalkozó
személyét a Felügyelet által meghatározott módon és
gyakorisággal bejelenti a Felügyeletnek.
(11)
A kockázati tőkealap a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX.
törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott mértékben az
ott felsorolt személyi kör részére pénzkölcsönt nyújthat.
(12)1
Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás
csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is
végezhet.
(13)
A 3. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti pénzügyi
szolgáltatási tevékenység végzésére
a)
a hitelintézet, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a
Posta Elszámoló Központot működtető intézmény az elektronikus
pénz kibocsátására vonatkozó engedély birtokában,
b)
a nem a monetáris politikai eszközeinek alkalmazása során eljáró
MNB és a kincstár törvény erejénél fogva
jogosult
(a továbbiakban együttesen: elektronikus pénz kibocsátója).
2.
számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez
Értelmező
rendelkezések
I.
Pénzügyi szolgáltatások
10.
Hitel és pénzkölcsön nyújtása:
10.2.
Pénzkölcsönnyújtás
a)
a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg
kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre
bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított
időpontban – kamat ellenében vagy anélkül –
köteles visszafizetni;
b)
követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával vagy
anélkül történő – megvásárlása, megelőlegezése (ideértve
a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása,
függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének
nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi;
c)
minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és
határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés
tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az
ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat
az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem
megterhelni nem lehet;
d)
a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön
törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű
eladása útján végzett tevékenység;
e)
zálogkölcsön nyújtása;
e)2
anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak
egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen
végrehajtott pénzügyi művelete (csoportfinanszírozás).
Ugyanebben
a törvényben találjuk meg, hogy mit nem minősít a jogalkotó
pénzkölcsön nyújtásnak:
10.4.
Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának
a)
a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal
– esetileg – adott kölcsön,
b)
az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban
álló vállalkozások vagy természetes személyek által e
jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg
(kereskedelmi kölcsön), ide nem értve a pénzügyi
intézmény által kötött ilyen ügyleteket,
c)
a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény
tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön,
d)
az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön,
e)
f)
Az
engedélyhez kötöttség feltétele az üzletszerűség. A törvény
értelmező rendelkezései között olvashatjuk ennek fogalmát:
22.
Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség,
illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem
határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen
folytatott gazdasági tevékenység.
36.
Csoport: olyan
vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak
leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben
az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy
részesedési viszonnyal rendelkezik.
38.
Anyavállalat:
minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére
ellenőrző befolyást gyakorol.39. Leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni.
A
Felügyelet egyik állásfoglalásából következtethetünk arra,
hogy ők mit tekintenek üzletszerűnek, illetve
rendszeresnek:
„Az
üzletszerűség fogalmát a Hpt. 2. számú mellékletének III./22.
pontja határozza meg. E definíció alapján üzletszerű
tevékenység az ellenérték fejében nyereség, illetve
vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott
ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott
gazdasági tevékenység. Ha az üzletszerűség mindhárom feltétele
– ellenérték fejében szerzés, nyilvánosság, rendszeresség –
teljesül, a tevékenység akkor minősül üzletszerűnek.
A
Hpt. konkrétan nem mondja ki, hogy mi tekinthető rendszeresen
végzett tevékenységnek, azonban a szó grammatikai (és logikai)
értelmezése alapján egy meghatározott időtartam (általában
egy év) alatt 1-nél több alkalommal folytatott
lízingtevékenység álláspontunk szerint már rendszeresnek
minősül.
A
fentiekből az „argumentum a contrario” elve alapján
következtetve egy ingatlannak egyetlen alkalommal történő
lízingbeadása véleményünk szerint nem tekinthető rendszeresnek,
s ezáltal üzletszerűnek sem, így ezen egyszeri tevékenység
végzéséhez a Felügyelet engedélye nem szükséges.”
Egy
másik állásfoglalás szerint:
Az üzletszerűség következő fogalmi eleme, az előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányultság álláspontom szerint akkor valósul meg, ha a társvállalatok között megkötendő szerződések száma, a szerződő felek köre, a szerződésben meghatározott szolgáltatás értéke, továbbá a szerződéskötés egyéb lényegi körülményei előre nem meghatározottak. Az azonban, hogy egy ügylet kapcsán az előre egyedileg meghatározott ügyletekre irányultság megállapítható-e csak a konkrét szerződés, illetve a szerződéskötés körülményeinek ismeretében dönthető el kétséget kizáró módon.
A rendszeresség tekintetében a Hpt. nem ad eligazítást, és a Felügyelet álláspontja az, hogy az eseti jellegű ügyletkötést (több hasonló ügyletet egy szerződésbe foglalnak) is lehet rendszeresen folytatott gazdasági tevékenységnek tekinteni, amennyiben a szerződés tartalma a szolgáltatás rendszeres nyújtására utal.
Ha a szolgáltatásnyújtás körülményeiből, illetve a megkötött szerződésekből következően valamennyi tényállási elem megvalósul, akkor a szolgáltatásnyújtás üzletszerűnek minősül. Ha viszont a tényállási elemek valamelyike nem állapítható meg, akkor nem üzletszerű.”
Nézzünk
meg néhány elérhető állásfoglalást a témával kapcsolatban!
Még
mindig megtaláljuk az interneten a Felügyeletnek egy olyan
állásfoglalását, amely a Hpt. 2. számú melléklet értelmező
rendelkezéseinek 10.4. f)3
– már hatályon kívül helyezett - pontjára hivatkozik, amely az
anyavállalat és leányvállalatai, illetve ezek egymás közötti
kölcsönnyújtási ügyleteivel foglalkozik!
Figyelemre
méltó, hogy a Hpt. 10.4. f) pontja szerint kivételként kezelt,
azaz kölcsönnyújtásnak nem minősített csoportfinanszírozás
kikerült a törvényből, ugyanakkor bekerült, mint nevesített
kölcsönnyújtási ügylet a 10.2 e) bekezdésbe, illetve a 3. §
(12) bekezdésbe, mint ugyancsak nevesített, engedély nélkül
végezhető tevékenység („Pénzügyi
intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást
a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet”).
Pénzkölcsönnyújtási tevékenység meghatározása
Az állásfoglalást kérő ügyvéd kérelmében előadta, hogy ügyfele több gazdasági társaságban részesedéssel rendelkező gazdasági társaság. „Az egyes társaságok likviditása változó, hol az egyiknek, hol a másiknak lenne szüksége átmeneti kölcsönre, melyet az azonos tulajdonosi körű másik társaság vagy éppen a társaság tulajdonosa biztosíthatna.” Az állásfoglalás iránti kérelem e tényállással összefüggésben a pénzkölcsönnyújtási tevékenység meghatározására irányul.A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében pénzügyi szolgáltatásnak minősül a hitel és pénzkölcsönnyújtás tevékenység üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában.
A Hpt. 3. §-ának (3) bekezdése szerint amennyiben üzletszerűen végzik a pénzkölcsönnyújtási tevékenységet, annak folytatása csak a Felügyelet által kibocsátott engedély alapján lehetséges.
Ugyanakkor a Hpt. 2. számú mellékletének I/10.4. pontja meghatározza, hogy mely tevékenységek nem minősülnek pénzkölcsönnyújtásnak. Ezek körében a hivatkozott rendelkezés f) alpontja szerint nem minősül pénzkölcsön nyújtásának az „anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket.”
Megítélésünk
szerint amennyiben az állásfoglalást kérő által vázolt esetben
– a Hpt. 2. számú mellékletének III/38. és III/39. pontjában
meghatározott – anyavállalat és leányvállalat közötti
kapcsolat fennáll és az ügylet a likviditás biztosítása
érdekében történik, a hivatkozott kivételt biztosító szabály
értelmében ez a tevékenység nem minősül pénzkölcsönnyújtásnak,
vagyis a Felügyelet engedélye nélkül végezhető.
A
következő állásfoglalásnak is van hatályon kívül helyezett
hivatkozása, de ettől függetlenül figyelemre méltó, hogy a
kereskedelmi partnereknek nyújtott kölcsönt hogyan minősíti a
felügyelet!
A Hpt. 3.§ (1) bekezdésének b) pontjában foglalt pénzkölcsönnyújtás engedélyköteles, ha a tevékenységet üzletszerűen végzik?
Az állásfoglalást kérő könyvvizsgáló tevékenysége során került kapcsolatba egy gazdasági társasággal, melynek tevékenységi körébe nem tartozik „pénzintézeti tevékenység”, bevétele kereskedelmi tevékenységből származik. Működése során kereskedelmi partnereinek nagyobb összegű kölcsönt adott, kamat kikötésével. A kölcsönök futamideje nem, vagy csak alig haladta meg az egy évet. A kölcsönnyújtás külföldi társaságok részére történt, az elmúlt két évben öt különböző társaságnak. Az állásfoglalás iránti kérelem tartalmazza továbbá: „A kölcsön futamideje alatt adódott az a lehetőség, hogy a kölcsön visszafizetése fejében a kedvezményezett társaságban tulajdonrészt, tőzsdén nem jegyzett részvényt vesz át a kölcsönadó, de ezt a megoldást a kölcsönszerződés nem tartalmazta, annak ellenére, hogy a kölcsön folyósítójának nincs kifogása a törlesztés ilyen módja ellen.”A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében pénzügyi szolgáltatásnak minősül a hitel és pénzkölcsönnyújtás tevékenység üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában.
A Hpt. 2. számú mellékletének I/10.2. pontja (a-d alpontja) határozza meg a pénzkölcsönnyújtás fogalmát. Ennek egyik típusa az a) alpont szerint:
„a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni”.
A Hpt. 3. §-ának (3) bekezdése szerint amennyiben üzletszerűen végzik a pénzkölcsönnyújtási tevékenységet, annak folytatása csak a Felügyelet által kibocsátott engedély alapján lehetséges.
Ebből következően a pénzkölcsönnyújtás, mint engedélyköteles pénzügyi szolgáltatás meghatározásakor kiemelten vizsgálandó az üzletszerűség feltétele. A Hpt. 2. számú melléklete III/22. pontja értelmében:
„Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.”
Megítélésünk szerint – a rendelkezésre álló információk alapján – jelen ügyben megállapítható a Hpt. 3. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott pénzkölcsönnyújtás üzletszerű végzése, ugyanis a levélben leírt tényállás szerint az üzletszerűség mindhárom együttes feltétele fennállhat, amelyek az engedélyköteles üzletszerű pénzkölcsönnyújtási tevékenységet megalapozzák.
Az
állásfoglalás iránti kérelemben meg nem nevezett társaság a
Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet engedély
nélkül végzi, ezért helye lehet a Hpt. 141. §4-ában
meghatározott intézkedések alkalmazásának.
Az
alábbi állásfoglalás arról szól, hogy egy vállalkozás
megelőlegez ügyfelének valamely ügylet elintézésével járó
költségeket.
Üzletszerű-e a pénzkölcsön nyújtás, ha a kölcsönt adó nem kér kamatot és egyéb költséget sem számít fel?
Egy
Kft. működésével kapcsolatban az a kérdés merült fel, hogy
ütközik-e jogszabályba, vagy más előírásba az a körülmény,
hogy a Kft. megelőlegezi ügyfeleinek a hitel elintézésével járó
költségeket, melyeket a szerződés teljesülésekor vagy
megszüntetésekor egy összegben, kamat, jutalék vagy más költség
felszámítása nélkül kell az ügyfeleknek visszafizetniük.
A
beadványához mellékelt szerződés második része a
megelőlegezésre vonatkozó feltételeket tartalmazza. Ennek 1.
pontja a következőképpen határozza meg a megelőlegezést:
Kft által kifizetett
pénzösszegek, amelyeket egy ügyfélnek ad kölcsön a hitelügyének
elintézése érdekében. Ezeket az összegeket aztán az ügyfélnek
vissza kell fizetnie amikor a hitelügylet lezárult.
A
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. §-a az engedélyköteles
pénzügyi szolgáltatások közé sorolja a hitel és pénzkölcsön
nyújtását, amennyiben azt üzletszerűen végzik. Az üzletszerű
tevékenység fogalmát a Hpt. 2. számú mellékletének III/22.
pontja határozza meg: „az ellenérték fejében nyereség, illetve
vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott
ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott
gazdasági tevékenység.”
A
Hpt. 2. számú melléklete I/10. 2. pontjának a) alpontja a
pénzkölcsön nyújtás meghatározását adja: a hitelező és az
adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés
alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, melyet az adós a
szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy
anélkül – köteles visszafizetni.
A
hivatkozott törvényi rendelkezések, valamint az Önök által
alkalmazni kívánt szerződés-minta tartalma és idézett része
alapján megállapítható, hogy a hitelügyintézéssel
szükségképpen felmerülő költségek fedezésére előzetesen az
ügyfélnek nyújtott kölcsön - figyelemmel rendszerességére, a
Kft. által nyújtott szolgáltatás nyereségszerzésre
irányultságára és arra a tényre, hogy a szolgáltatás bárki
által igénybe vehető – üzletszerű. Ebből következően a
Kft. ilyen megelőlegezési, vagy kölcsönszerződés kötésére,
ilyen típusú szolgáltatás nyújtására nem jogosult. A hitel és
pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatásra a Hpt.
rendelkezése szerint engedélyt a Felügyelettől kizárólag
pénzügyi intézmény (bank vagy pénzügyi vállalkozás) kaphat a
törvényben előírt feltételek teljesítése esetén.
Felhívom
a figyelmet arra is, hogy az engedély vagy bejelentés nélkül
végzett pénzügyi szolgáltatás bűncselekménynek minősül!
Mely
esetekben minősülhet a pénzkölcsönnyújtási tevékenység
üzletszerű, engedélyköteles tevékenységnek
A
Társaság tervezett üzleti tevékenysége, hogy a cégcsoportjának
tagjai által biztosított forrásokból egyedileg kijelölt
vállalkozások részére tőkét kölcsönözzön. A vállalkozások
kötelesek lennének a részükre folyósított pénzkölcsönöket
előre meghatározott feltételek szerint visszafizetni, vagy a
Társaság a kölcsönnyújtás ellenében részesedést szerezne a
vállalkozásokban. A befektetési célra kijelölt vállalkozások
lehetnek belföldön, illetve külföldön bejegyzettek, a Társaság
cégcsoportjához tartozók, de azon kívüliek is, tekintet nélkül
üzleti profiljukra, tevékenységi körükre.
A
JOGKÉRDÉS
A
tervezett tevékenység a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.)
3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott üzletszerűen
végzett engedélyköteles pénzkölcsön nyújtásának minősül-e.
A
TÁRSASÁG ÁLLÁSPONTJA
A
Társaság tervezett tevékenysége kimeríti a pénzkölcsönnyújtás
fogalmát, de nem minősül üzletszerűen végzettnek, mert az
üzletszerűség fogalmi elemei közül hiányzik az előre egyedileg
meg nem határozott ügyletek kötésére irányultság. Abban az
esetben, ha a Hpt. hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatási
tevékenység nem tekinthető üzletszerűnek, úgy folytatásához
nem szükséges a Felügyelet engedélye.
A
FELÜGYELET ÁLLÁSPONTJA
A
Hpt. 2. számú melléklet I. fejezetének 10.2. a) pontja szerint a
hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg
kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre
bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított
időpontban − kamat ellenében vagy anélkül − köteles
visszafizetni, pénzkölcsönnyújtásnak minősül.
A
Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10. e) pontja alapján az
anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás
közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen
végrehajtott pénzügyi művelete (csoportfinanszírozás) is a
pénzkölcsönnyújtás fogalomkörébe tartozik.
A
Hpt. 3. § (3) bekezdése alapján a Hpt. 3. § (1) bekezdés b)
pontja alá tartozó hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenység
üzletszerű folytatásához a Felügyelet engedélye szükséges.
Az
üzletszerű tevékenység fogalmát a Hpt. 2. számú melléklet
III. fejezet 22. pontja határozza meg: ellenérték fejében
nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem
határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen
folytatott gazdasági tevékenységnek definiálva azt.
A
Hpt. 3. § (12) bekezdése szerint pénzügyi intézménynek nem
minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet
engedélye nélkül is végezhet.
A
Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzkölcsön nyújtási
tevékenység üzletszerű folytatása pénzügyi szolgáltatásnak
minősül, amelynek folytatásához a Hpt. 3. § (4) bekezdésében
előírtak alapján engedély szükséges.
A
tényállás szerint a Társaság által vállalkozások részére
nyújtani kívánt kölcsönök a pénzkölcsönnyújtás
fogalomkörébe tartoznak.
Az
állásfoglalás-kérelem alapján tehát az vizsgálandó, hogy a
kérdéses ügyletek vonatkozásában a Hpt. üzletszerűség
tevékenységet definiáló elemei megvalósulnak-e.
Az
üzletszerűségnek a Hpt. definíciója szerint három eleme van,
amelyek a Felügyelet megítélése szerint csak együtt, egymásra
tekintettel értelmezhetők.
Annak
megítélése során, hogy adott tevékenység üzletszerű
tevékenységnek minősíthető-e, az üzletszerűség fogalmi
elemeinek megvalósulását egyedileg szükséges értékelni. A
Felügyelet megítélése szerint a definíciónak a rendszeresség
és az előre egyedileg meghatározott ügyletek kötésére irányuló
tevékenység elemei egymással szoros logikai kapcsolatban állnak.
Amennyiben ugyanis egy adott tevékenységgel kapcsolatban az
ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenységként
történő folytatás fogalmi elemek megvalósulnak, úgy az ügyletek
előre, „egyedileg meghatározatlansága” járulékos, magyarázó
jellegű definíciós elemnek tekinthető. A rendszeresség
fogalmának ugyanis alapvető jelentése, belső jelentéséből
fakadó „eredménye”, hogy a jövőben ismétlődő, de előre
nem azonosítható események megvalósulása következik be.
A
Felügyelet álláspontja szerint az ügyletek akkor tekinthetők
előre egyedileg meghatározottnak, ha a megkötendő ügyletek
egyenként, egyedileg azonosítható módon minden tekintetben
(például az ügylet értéke, jellemzői, az ügyleteket megkötő
felek személye, a teljesítés feltételei) előre meghatározottak.
Amennyiben a konkrét kölcsönügylet(ek) a fent írtak szerint
egyedileg azonosítható(k), akkor annak az adott kölcsönnek,
illetve kölcsönöknek a nyújtása értelemszerűen nem lehet
rendszeres.
Hangsúlyozni
kívánjuk azt is, hogy a jogalkotó az ügyletek előre egyedileg
meg nem határozott ügyletek kötése fogalmi elemben nem
a szerződő felek azonosíthatóságát, hanem magának az adott
ügyletnek az azonosíthatóságát nevesíti, mint kivételt az
üzletszerűség alól
és vélhetően ezt a szigorú értelmezést teszi helytállóvá.
Erre utal magának a törvényi definíciónak a
nyelvtani-stilisztikai megfogalmazása is. Az „előre egyedileg
meghatározottság” kritériuma ugyanis nem a másik két fogalmi
elemmel azonos módon, vesszővel elválasztva van felsorolva −
amely azonos „erősségű” elemek jogszabályban történő
felsorolásánál szokásos −, hanem gondolatjelek közé zártan,
a rendszeresség fogalmát, mint fő fogalmi elemet megelőzően,
mintegy azt körülírva, magyarázva került feltüntetésre.
Fentiekből
következően rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység
esetében nem tekintendő releváns körülménynek, ha az ügyleteket
kötő felek egymást már az ügyletkötést megelőzően ismerik,
egymással üzleti, baráti, rokoni, stb. kapcsolatban állnak, mivel
a szerződő felek személyének előzetes azonosíthatósága nem
eredményezi, hogy az ügylet is előre egyedileg azonosíthatónak
minősüljön.
A
tervezett ügyletek minősítése a Hpt. üzletszerű tevékenységre
vonatkozó fogalom meghatározása alapján
A
tényállásból megállapíthatóan a tervezett ügyletek
vonatkozásában az ellenérték fejében nyereség, illetve
vagyonszerzés végett és a rendszeresség fogalmi elemek
vitathatatlanul, egyidejűleg jelen vannak. A tényállás szerint a
Társaság a vállalkozások számára befektetési céllal,
fizetőképességük, üzleti működésük és profittermelő
képességük, lehetőségük figyelembevételével gondos pénzügyi
elemzést követően folyósítaná a kölcsönöket, így
megállapítható, hogy célja nyereség-, illetve vagyonszerzés. A
Társaság a cégcsoport tagok által rendelkezésére bocsátott
forrásokból folyamatosan, alapvető tevékenységeként nyújtaná
a kölcsönöket, így a fenti tevékenység rendszeres gazdasági
tevékenységének tekinthető.
A
megjelölt kölcsönnyújtások vonatkozásában a jogi vizsgálat
tárgyát tehát kizárólag az a kérdés képezi, hogy az
üzletszerűség fogalmi elemei közül az ügyletek egyedileg előre
meghatározottsága fennáll-e.
A
Felügyelet véleménye szerint jelen esetben az ügyletek száma,
volumene és a szerződéskötő felek személye nem azonosítható
be előre, mivel a későbbiekben felmerülő finanszírozási
igények, szükségletek sem határozhatók meg előre. Nem látható
be előzetesen az sem, hogy a Társaság a későbbiekben mely
vállalkozásoknak nyújtana kölcsönt, tekintve, hogy azok az
elvégzett pénzügyi elemzés alapján megfelelő profittermelő
képességűnek mutatkoznak.
Ebből
következően a Felügyeletnek a Társaság álláspontjával
ellentétes megítélése szerint a bemutatott kölcsönnyújtásokkal
kapcsolatban az üzletszerűség fogalmi elemei maradéktalanul
megvalósulni látszanak, mivel a Társaság rendszeres gazdasági
tevékenységként, nyereség, illetve vagyonszerzési céllal, előre
egyedileg meg nem határozott ügyletek kötésével nyújtaná
azokat. Fentiek alapján a bemutatott tevékenység a Hpt. 3. § (1)
bekezdés b) pontja alá tartozó engedélyköteles hitel és
pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek
minősíthető.
A
Hpt. 3. § (12) bekezdésének előírása alapján a törvény 2.
számú mellékletének 10.2. e) pontjában meghatározott, a
pénzkölcsönnyújtás fogalmába tartozó csoportfinanszírozás
tárgyú, az anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez
utóbbiak egymás közötti ügyletkötéseihez nem szükséges a
Felügyelet engedélye. Anyavállalat-leányvállalati viszony
fennállása esetén, ha a Társaság vele azonos cégcsoportba
tartozó vállalkozás számára kíván kölcsönt nyújtani, azt is
vizsgálni szükséges, hogy az ügyletkötés a likviditás
biztosítását szolgálja-e, azaz a csoportfinanszírozás
fogalomkörébe tartozik, vagy sem.
2011.
május
Hogyan minősül egy gazdasági társaság azon tevékenysége, melynek során rendszeresen finanszírozni kívánja kereskedelmi partner cégének működését?
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez intézett megkeresésben a Felügyelet állásfoglalását kérték a saját cégük tervezett tevékenységével kapcsolatban.A mindössze egy mondatban vázolt konstrukció szerint az Önök cége rendszeresen finanszírozná egy kereskedelmi partner cégnek a működését (tűzifa felvásárlás és eladás), majd a kölcsönt felvevő partner árréssel növelt összeggel fizetné vissza a tartozását.
Elöljáróban tájékoztatom, hogy a Felügyelet csak valamely tervezett pénzügyi konstrukció részletes ismertetése és tanulmányozása alapján tudja szakmai álláspontját kifejteni – jelen esetben erről nem lehet szó – így az Önök megkeresésére csupán az általános szabályok ismertetésére kerülhet sor.
Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) a hitel és pénzkölcsön nyújtását engedélyköteles pénzügyi szolgáltatásnak tekinti abban az esetben, ha a tevékenység végzése kapcsán az üzletszerűség megállapítható. A Hpt. 2. számú mellékletének III./22. pontja kimondja, hogy az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység üzletszerű tevékenységnek minősül. Pénzügyi szolgáltatást üzletszerűen kizárólag a Felügyelet engedélyével rendelkező pénzügyi intézmények végezhetnek.
A Hpt. 2. számú mellékletének I./10.4. pontja azokat az esetköröket sorolja fel, amelyek kivételt képeznek az általános szabály alól és a törvény szempontjából (a Hpt. szabályozásának szempontjából) nem minősülnek pénzkölcsön nyújtásnak. Az esetkörök közül a b) alpont alatt meghatározott jogviszony jöhet esetlegesen szóba az Önök konstrukciója tekintetében. E szerint az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg nem minősül pénzkölcsön nyújtásnak.
Az idézett jogszabályi rendelkezés folytán két tényezőt kell kiemelni. Az első, hogy a Felügyeletnek nincs információja arról, hogy az Önök cége bármilyen áruszállítási vagy szolgáltatási viszonyban áll-e a finanszírozandó társasággal. A második pedig az, hogy a jogszabály kifejezetten az ilyen típusú és meglévő jogviszonyra tekintettel adott előleget vagy halasztott fizetést emeli ki az engedélyköteles tevékenységek sorából. Amennyiben az Önök cége egyéb kapcsolatban áll a másik társasággal, vagy gazdasági kapcsolat egyébként nincs is Önök között, csupán a finanszírozással teremtődne meg a jogviszony, úgy erre egyértelműen nincs lehetőség a törvény hivatkozott rendelkezése szerint. Ugyancsak kulcskérdés az üzletszerűség megállapíthatósága. Elegendő adat ehhez sem áll rendelkezésünkre, azonban az kétségtelen, hogy Önök rendszeresen és ellenérték fejében kívánnák a finanszírozást vállalni, ezért az üzletszerűséget kizárni nem lehet.
Felhívom a figyelmüket arra, hogy az engedély nélkül végzett pénzügyi szolgáltatás bűncselekménynek minősül, amelyet a Btk. büntetni rendel és ez a bűncselekmény akkor is megvalósulhat, ha a felek a törvény alóli kivettség érdekében színlelt szerződést kötnek.
Pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez-e a gazdasági társaság, amely saját többségi tulajdonában lévő más társaságok számára tagi kölcsönt folyósít?
„Az állásfoglalást kérő levélben azt a kérdést vetették fel, hogy engedélyköteles tevékenységnek minősül-e az, ha egy gazdasági társaság a saját többségi tulajdonában lévő más gazdasági társaságok számára több alkalommal – működés beindítása, beruházások megvalósítása céljából – jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamat ellenében tagi kölcsönt folyósít.Fentiek alapján annak vizsgálata szükséges, hogy a társaság tevékenysége megfelel-e a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII törvény (Hpt.) 3. § (1) bekezdésben meghatározott hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatásnak.
Ezen tevékenység fogalmi meghatározását a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet (értelmező rendelkezések) 10. pontja tartalmazza az alábbiak szerint:
10.2.
Pénzkölcsönnyújtás
- a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni;
Ugyanakkor az értelmező rendelkezések 10.4. pont f) alpontja szerint:
Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának:
f) anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.
A rendelkezésre álló információk alapján – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve –, ha ténylegesen anyavállalat-leányvállalat kapcsolat áll fenn a kölcsönt folyósító és az azt igénybe vevő cégek között, abban az esetben a kérdéses gazdasági társaság által végezni kívánt tevékenység – amennyiben a likviditás biztosítása érdekében kerül sor a fentiek lebonyolítására - nem minősül a Hpt. hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek.
Ezen megállapítás független attól a körülménytől, hogy az anyavállalat milyen mértékű kamatot határoz meg a kölcsön folyósítása alkalmával.
Felhívjuk a figyelmet, hogy valamely tevékenység pontos minősítésére kizárólag az arra vonatkozó valamennyi lényeges körülmény ismeretében kerülhet sor. Ezt figyelembe véve tehát a jelen állásfoglalás elméleti jellegű, amely – a beadványban foglaltak alátámasztására szolgáló további dokumentumok hiányában – teljes mértékben az állásfoglalást kérő által ismertetett tényálláson alapul.”
Nagy
értékű gépek részletre történő értékesítése, amikor a
halasztott kifizetés miatt felszámított kamat beépül a
részösszegekbe:
Pénzkölcsön nyújtásának minősül-e a részletfizetési kedvezmény a részletekbe beépített kamat felszámítása esetén?
„A Felügyelet állásfoglalását kérték egy olyan részletfizetési konstrukcióval kapcsolatban, melynek során egy nagy értékű gépek értékesítésével foglalkozó cég úgy kívánja az egyes berendezéseket eladni, hogy azoknak a vevőknek, akik nem képesek a vételárat egy összegben kifizetni részletfizetési lehetőséget biztosít. E részletfizetés esetén a törlesztőrészletek összegébe épül be az értékesítő cég által felszámított kamat, melyet a számlában nem tüntetnek fel, pusztán az eladott berendezések árát növelik meg.A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 2. számú melléklet I. fejezetének 10.4./b) pontja szerint nem minősül pénzkölcsön nyújtásának az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg, ide nem értve a hitelintézet által kötött ilyen ügyleteket. E szakasz alapján – pusztán a halasztott fizetés miatt – nem minősül az ügylet pénzügyi szolgáltatásként.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a törvény a pénzügyi szolgáltatások üzletszerű végzését, így a pénzkölcsön nyújtását is felügyeleti engedélyhez köti. A 2. számú melléklet III. fejezetének 22. pontja szerint üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.
E meghatározás alapján az a véleményünk, hogy a tevékenység akkor minősülhet üzletszerű pénzkölcsön nyújtásának, ha cégnek a gépek és berendezések eladásán túl a kamatbevételekből is kimutatható üzleti haszna keletkezik.”
Ez
az állásfoglalás némileg ellentmond annak az előző
állásfoglalásnak, amikor a csoportfinanszírozást említik meg,
mint kivételt a kölcsönnyújtási tevékenység alól. Ott ugyanis
az a megállapítás, hogy közömbös a felszámított kamat, mivel
– a régi szabály szerint - nem minősült kölcsönnyújtásnak.
A
Felügyeleti állásfoglalásokról a hatóság honlapjáról
letölthető az az összefoglaló
dokumentum,
amelyikből mi is több választ idéztünk. A dokumentum
bevezetőjében az alábbiak olvashatók:
A
Tisztelt Olvasó az alábbiakban – a felügyelt intézményekre
vonatkozó törvényeknek megfelelő feldolgozásban – kérdéseket
és válaszokat talál. A kérdéseket a felügyelt szervezetek és
azok ügyfelei tették fel, a válaszokat pedig a Felügyelet
munkatársai készítették el. A Felügyelet céljai között mindig
kiemelten fontosnak tartotta, hogy segítse a felügyelt szervezetek
munkáját, valamint az ügyfelek tájékoztatását. Ugyanakkor ezen
segítő tevékenysége során fokozottan figyelemmel kell lennie az
Alkotmánybíróság több döntésére, amelyek a jogbiztonság
szempontjából nem engedik közigazgatási szerv számára az
állásfoglalásokkal történő jogértelmezést. A két elvárásnak
megfelelve e helyen kell nyilvánvalóvá tenni a Tisztelt Olvasó
számára, hogy a következőkben leírt vélemények nem kötelező
erejűek, nem minősülnek a jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
törvény szerinti jogi iránymutatásnak. Ha azonban a vélemények
tartalmát a Tisztelt Olvasó munkájában, egyéb ügyében
haszonnal tudja alkalmazni, a Felügyelet segítő szándéka már
elérte célját.
Következtetések
Olyan pénzügyi szolgáltatás, amely csoportfinanszírozásnak minősül a 3. § (12) bekezdése alapján a Felügyelet engedélye nélkül is végezhető. Vannak olyan kapcsolt vállalkozások is, amelyek egymásra gyakorolt hatása közvetett módon történik, például ugyanazon család többségi tulajdonában állnak. Ezekben az esetekben nem teljesül az a követelmény, hogy van egy leányvállalat, amelyik más vállalkozásokra befolyást gyakorol. És az sem, hogy van egy, vagy több leányvállalat amely(ek) működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. Álláspontunk szerint a törvény betűjéből nem következik, hogy ez beleilleszkedik a csoportos finanszírozás tárgykörébe. Ugyanakkor a szándékot tekintve nyilvánvalóan az kellene legyen, hiszen egy és ugyanazon tulajdonosi körbe tartozó társaságok keresztfinanszírozásáról lehet szó!
A
cég kölcsönt ad független vállalkozásának
Amennyiben
üzletszerűnek minősíthető, úgy kizárólag csak a 2. számú
melléklet 10.4.
b)
alapján - az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási
jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek
által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy
előleg (kereskedelmi kölcsön) - nem minősül pénzkölcsön
nyújtásának.
Az
üzletszerűség akkor valósul meg, ha
- ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett
- előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló, rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység
Tehát
olyan egy, vagy több vállalkozásnak nyújtott kölcsön, amellyel
a kölcsön nyújtója nincs áruszállítási, vagy szolgáltatási
jogviszonyban, engedélyköteles lehet, amennyiben van megállapítható
ellenérték és ez évente több mint egy alkalommal ismétlődik
előre meg nem határozott ügyletek tekintetében.
Az
ilyen ügyletekkel kapcsolatos megítélés bizonytalanságát csak
fokozza az az állásfoglalás, amely szerint „a
tevékenység akkor minősülhet üzletszerű pénzkölcsön
nyújtásának, ha cégnek a gépek és berendezések eladásán túl
a kamatbevételekből is kimutatható üzleti haszna keletkezik”.
A
cég kölcsönt ad a magánszemély tulajdonosának
A
kamatbevételek szempontjából (majd látni fogjuk, ha az adózási
kérdéseket érintjük) szóba jöhet az „ellenérték fejében
nyereség” fogalma. A rendszeresség is képbe kerülhet,
amennyiben különböző összegeket - előre egyedileg meg nem
határozott ügyletként -, nyújt a cég a tulajdonosának évente
több alkalommal. Ez történik akkor is például, amikor a
pénztárban lévő készpénz eléri a kritikus nagyságot és
valahogyan át kell minősíteni!
Rögtön
hozzátesszük, hogy még nem hallottunk olyan esetről, hogy ilyen
ügyletek engedélyhez kötöttségét firtatta volna a Felügyelet.
Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy ez egy elég sikamlós talaj!
Az
ilyen jellegű „finanszírozási” kölcsönökre egyáltalán nem
jellemző, hogy közvetlen céljuk a nyereségszerzés. Bár halkan
hozzátehetjük, hogy közvetett módon megvalósul a vagyonszerzési
cél, hiszen egy jó finanszírozásnak ez kell legyen az eredménye.
A rendszeresség szintén nem kizárható, amikor a gyakorlatban azt
látjuk, hogy sok vállalkozás folyamatosan tagi kölcsönökkel
fedezi a kiadásait.
Általában
is elmondható, hogy a magánszemély folytathat üzletszerűen
kölcsönnyújtási tevékenységet - és sokan folytatnak is, - ami
persze nem jogszerű!
A
tagi kölcsön nyújtás – szemben az általános kölcsön
nyújtással - nem egy nyilvánosan elérhető ügylet, ezért akár
egyedileg meghatározottnak is tekinthető lenne, ha csak ez az
egyetlen jellemzője lenne az „előre egyedileg meghatározott”
fogalomnak.
A
Felügyelet gondolatmenetét követve „A
Felügyelet álláspontja szerint az ügyletek akkor tekinthetők
előre egyedileg meghatározottnak, ha a megkötendő ügyletek
egyenként,
egyedileg azonosítható módon, minden tekintetben (például az
ügylet értéke, jellemzői, az ügyleteket megkötő felek
személye, a teljesítés feltételei) előre meghatározottak.
Amennyiben a konkrét kölcsönügylet(ek) a fent írtak szerint
egyedileg azonosítható(k), akkor annak az adott kölcsönnek,
illetve kölcsönöknek a nyújtása értelemszerűen nem lehet
rendszeres ...”
Tovább
olvasva kicsit lejjebb :
„…
rendszeresen folytatott
gazdasági tevékenység esetében nem
tekintendő
releváns körülménynek, ha az ügyleteket kötő felek egymást
már az ügyletkötést megelőzően ismerik, egymással üzleti,
baráti, rokoni, stb. kapcsolatban állnak, mivel a szerződő felek
személyének előzetes azonosíthatósága nem eredményezi, hogy az
ügylet is előre egyedileg azonosíthatónak minősüljön
...”
És
még tovább olvasva valahol:
„...A
Felügyelet véleménye szerint jelen esetben az ügyletek száma,
volumene és a szerződéskötő felek személye nem azonosítható
be előre, mivel a későbbiekben felmerülő finanszírozási
igények, szükségletek sem határozhatók meg előre.”
A
rendszeresen nyújtott tagi kölcsön, a szerződő feleket
leszámítva, nem biztos, hogy rendelkezik az előre egyedileg
meghatározott ügyletek jellemzőivel.
Minden
esetre a mai gyakorlat szerint elfogadott tény, hogy a tagi kölcsön
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény vonatkozó rendelkezése szerint nem
minősül üzletszerű pénzkölcsön nyújtásnak.
Lehetünk-e
nyugodtak ebben a kérdésben, tudván hogy mi az elfogadott gyakorlat? Albert
Einstein
szavait idézve "Mindenki
tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön
valaki, aki erről nem tud és megvalósítja."
1
A 3. § (12) bekezdését a
2009: CL. törvény 19. § (3) bekezdése iktatta be.
2
A 2. számú melléklet I.
fejezet 10.2. pont újabb e) alpontját a 2009: CL. törvény 62.
§-a iktatta be.
3
A 2. számú melléklet I.
fejezet 10.4. pont f) alpontját a 2009: CL. törvény 169. § (9)
bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
4
A 141. §-t a 2005: CXIII.
törvény 35. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Szerződésmintáink:
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell!
Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
