Cégiránytű tanácsadó

Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!

2008. október 2., csütörtök

Gazdálkodó kölcsönt nyújt magánszemélynek

Társaságunk kölcsönt kíván nyújtani tulajdonosának. Azt szeretném tudni, hogy milyen mértékű kamatot kell (lehet) felszámítanunk.

A kérdés akkor lenne pontosabb, ha a tulajdonos személyét is behatárolná. Nem mindegy ugyanis, hogy a tulajdonos egy magánszemély, vagy egy másik társaság. Sőt az sem mindegy, hogy a szóban forgó tulajdonos többségi befolyással bír-e a cégben, vagy nem (kapcsolt vállalkozás). Ha a társaság tulajdonosa egy másik társaság, akkor annak mérete sem közömbös (nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak a kisvállalkozásokra, illetve az ennél nagyobb vállalkozásokra - adóalap korrekció!). Ezen kívül az alul tőkésítési szabály is alkalmazandó.

Ami közös mindegyik esetben, hogy a Gazdasági társaságokról szóló törvény az ilyen ügyletet a legfelsőbb szerv (taggyűlés) kizárólagos döntési kompetenciájába rendeli. Tehát a taggyűlési határozat kötelező a kölcsönszerződés elfogadásához.

Magánszemélynek nyújtott kölcsön esetén a megállapítandó kamat tekintetében mindenképpen érdemes az SZJA törvény kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseit figyelembe venni (72 § (1), (2), (3)!

Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára - megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.

Amennyiben a magánszemély, akinek a kölcsönt nyújtják a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben részesült kamatkedvezményben, úgy a kamatkedvezmény eg

yéb összevonandó jövedelemnek minősül. Egyéb jogviszonyban a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó mértéke a kamatkedvezmény 44 százaléka (+ 11% EHO!).

A magánszemélynek nyújtott kölcsön esetére a fentiekből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a kamatkedvezményből keletkező jövedelem abban az esetben kerülhető el, ha a magánszeméllyel kötött szerződésben a kamat oly módon kerül rögzítésre, hogy az egyezzen meg éves szinten (illetve a kötelezettség megszűnésének időpontjában) az évvégi (megszűnéskori) jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével.
A kölcsönnyújtáshoz segítséget nyújtó segédleteink:
Kölcsönszerződés minta
Taggyűlési jegyzőkönyv szerződések jóváhagyására

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. szeptember 12., péntek

Vezető tisztségviselő tevékenységével kapcsolatos költségek elszámolása

Gazdasági társaság vezető tisztségviselője sem munkaviszonyban, sem megbízási viszonyban nem áll a társasággal, milyen költségeket számolhat el?

Feltételezzük, hogy a kérdés a társaság általi költség elszámolásra vonatkozik és azt, hogy a vezető tisztségviselő a társaság tagja. Mert egyébként pusztán szívességből, miért vállalná egy vállalkozás képviseletét!?

Véleményünk szerint a társaság azon tagja, akit vezető tisztségviselőnek választottak meg, kimeríti a személyes közreműködés fogalmát is. A személyesen közreműködő taggal kapcsolatos költségeket általában a társaság elszámolhatja minden olyan esetben, amikor valamely jogszabály az elszámolhatóság körét tovább nem szűkíti (például adómentes étkezési utalvány a munkaviszonyban állóknak).
A költségek számtalan esetben felmerülhetnek, ennek felsorolására nem tennénk kísérletet.
Például a társaság tevékenységével kapcsolatos továbbképzési költségek elszámolhatóságára az APEH jelentett meg iránymutatást: http://www.apeh.hu/adoinfo/szja/kepzkolts.html

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. augusztus 28., csütörtök

Átalakuló egyéni vállalkozás áfa fizetési kötelezettsége

Egy egyéni vállalkozó átalakul egyszemélyes kft-vé tehát nemcsak a társasági forma, hanem a könyvvezetés módja is változik.

Az egyéni vállalkozó által kiállított átutalásos számla még nincs pénzügyileg teljesítve és az áfa fizetési kötelezettség megállapításának 45 napos határideje sem jár le az átalakulás napjáig. Melyik cégben keletkezik áfa fizetési kötelezettség?

A pénzforgalmi szemlélet alapján ez a számla az egyszeres könyvvitelű egyéni vállalkozásban még nem bevétel, a kettős könyvvitelű társaságban viszont a teljesítés napján lenne az, amikor még egyéni vállalkozás volt. Melyik cégben könyvelem a számlát bevételként?

Véleményünk szerint az egyéni vállalkozónak a megszűnés szabályai szerint az áfát is be kell vallania, függetlenül attól, hogy nem telt le a 45 nap, illetve a bevételt is el kell számolnia. Természetesen a követelés megy tovább a kettősbe az áttérés szabályai szerint.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. augusztus 20., szerda

Levonásba helyezhető-e az Áfa forgalmi engedély hiányában?

Segítsetek az alábbi probléma megoldásában:
Tárgyi eszköz beszerzés történt, mely keretében traktor, egyéb mg-i gép lett leszámlázva. A számlán a teljesítés kelte július 30. Erről átvételi elismervény is készült, a pénzügyi teljesítésről pedig kölcsönszerződés és önerő befizetés. A kölcsönt folyósító igazolja a kifizetés tényét a szállító felé július 30 napon, az önerő befizetés megtörténik augusztus 12 - én. A számla részét képező traktor üzembehelyezése, a forgalmi engedély kiadása viszont augusztus 20 - ig nem történt meg
Az adózó havi bevalló. Hogy járok el helyesen? Beállíthatom - e a júliusi bevallásba, s átvihető követelésként a következő időszakban kérem vissza az áfát?
A számlán szereplő többi mg-i gép nem forgalmi engedélyhez kötött. Valamennyi eszköz egy számlán szerepel, s erre a számlára vonatkozik a kölcsön is. Az adózónak július hóra fizetendő áfája lenne.

Amennyiben az értékesítő oldaláról nézzük a kérdést, nála az alábbi szabály érvényesül:

Termék értékesítése
9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.

Tehát az eladó a júliusi áfába kell beállítsa befizetendő adóként,.

A beszerző oldaláról az Áfa törvény a következő szabályt tartalmazza:

Adólevonási jog keletkezése és terjedelme
119. § (1) Az adólevonási jog akkor keletkezik - ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak [120. §] megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani.
(2) Abban az esetben, ha az adó áthárítására jogalapot teremtő ügyletben a termék értékesítőjére, szolgáltatás nyújtójára a 61. § alkalmazandó, az adólevonási jog - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet teljesítésekor keletkezik.

120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet
a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;

Véleményünk szerint az említett eszköz, mivel adóköteles termékértékesítés (szolgáltatás nyújtás) érdekében lett beszerezve, ezért ennek előzetesen felszámított áfája a júliusról készülő adóbevallásban beállítható levonható áfaként. Egyébként az előbbi paragrafusban valóban van egy kis vitára okot adó megfogalmazás.

Más kérdés, hogy az üzembe helyezésig az amortizáció nem kezdhető el.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Részben kifizetett számla áfájának visszaigénylése

Segítségek szeretnék kérni.
Saját rezsis beruházásról /melioráció/ 3 db /bruttó 50 milliós számlánként - ez kerekített összeg/ került kiállításra a kivitelező részéről. A teljesítés kelte július 31.
A pénzügyi részteljesítések kelte agusztus 4 - 12. A teljes összeg egyik számla esetében sem került kifizetésre, mert a hitel folyósítása nem történt meg, csak az önerő lett átutalva. A teljesítésről minden dokument rendelkezésre áll.
Az adózó havi bevalló.
Kérdésem, hogy a pénzügyileg teljesített összegek után az áfa visszakérhető - e, a ki nem fizetett rész pedig átvihető követelés.
Korábban ha a számla nem volt teljes egészében kifizetve, nem volt visszakérhető.

Az Áfa törvény 186 §-a szabályozza a kérdést.

186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözetnek - a (2) bekezdés szerint korrigált - összege legkorábban az Art.-ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha

a) azt a 184. § szerinti bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá
b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja:
ba) havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot,
bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,
bc) éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg addig, a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével.
Arra az összegre, amely a (2) bekezdés szerint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkenti, a 131. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazandó.

Tehát véleményünk szerint levonásba helyezheted, de nem igényelheted még részben sem vissza.

2008. augusztus 18., hétfő

Visszajár-e az Áfa, ha az adóst felszámolták és nem fizetett?

Az alábbi kérdésre szeretném ha választ kapnék:

Vállalkozásunk mint szállító egy másik vállalkozástól, amelyet időközben felszámoltak, (a bírósági végzés megtörtént), a kiszámlázott értékesítés ellenértékét nem kapta meg és a végzés alapján már meg sem kapja. A teljesítéskor az áfát bevallottuk és befizettük.

Visszakaphatjuk -e az áfát miután a pénzügyi teljesítés már nem történik meg, így az értékesítésből bevételünk sem származott?

Az áfát nem kaphatod vissza. Ellenben a követelésed áfástól ráfordításként elszámolhatod (így az adózás előtti eredményed ennyivel kevesebb lesz).

Az adóalap korrekcióra figyelj még. Az ilyen tétel adóalap növelő, de egyben csökkentő tételként is figyelembe vehető, ha hitelt érdemlő dokumentumod van (bírósági végzés, felszámoló értesítője) arról, hogy ez a követelésed behajthatatlan.

2008. július 31., csütörtök

Főállású társas vállalkozó

Véleményünk szerint a társas vállalkozás tagja, ha nem áll munkaviszonyban – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása a munkaviszonyában/munkaviszonyaiban együttesen nem éri el a heti 36 órát, vagy nem
közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor főállású társas vállalkozónak minősül.

Az, hogy semmilyen jövedelme ne legyen, az fel sem merül, mert akkor miből él!?

Az APEH állásfoglalása szerint: "Alapesetben a társas vállalkozás a tagsági jogviszonyban munkát végző biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese (ez 2008-ban 138 000 forint) után fizeti meg."

Bejelentés alapján térhet el ettől: "Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a társas vállalkozás járulékbevallásában – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg."

Vannak kivételek: "A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti."

A járulék meghatározásához minimum elő kell írni a járulékalapot képező jövedelmet. Egyébként még számfejteni sem lehet!

Ha egy adott hónapban még sem történik kifizetés, erre is van az APEH-nek iránymutatása: "Fontos szabály, hogy amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizetettek, és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a minimálbér kétszeresét, bejelentés esetén a minimálbér után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén a minimálbér utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni."

Tehát az fel sem merülhet, hogy nincs előírt kötelezettség és esetlegesen megelőlegezett követelés, (mert a társaság a tagja helyett befizette az egyéni járulékokat).

Az egyéni járulékok alapja a kifizetett (kifizetendő) juttatás. Ebből kell ezeket visszatartani és befizetni. Ezzel ellentétes következtetés minden logikát mellőz!

Gondoljunk csak bele, hogy mit szerepeltet a társas vállalkozó a személyi jövedelemadó bevallásában, ha nem történik számára kifizetés? Bevallani csak a tárgyévben ténylegesen megkapott jövedelmet lehet.

2008. július 29., kedd

Önköltségszámítás a számviteli politikában

Élek a lehetőséggel és tanácsot kérek. Borászati cégeknek is könyvelek, ahol borkészítés, borértékesítés történik. Önköltségszámítási szabályzat készítésére nem kötelezettek nagyságrendjük miatt. Szeretném azonban rögzíteni a számviteli politikájukban,hogy a zárókészlet milyen módon kerül a beszámolójukban elszámolásra.

A 2000. évi C. törvény a számvitelről kimondja, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni -többek között - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot. Ez alól a kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá a törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó (az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja).

A fenti mentesítés az önköltség számítás rendjére vonatkozó szabályzat elkészítési kötelezettsége alól ad felmentést. Ez nem jelenti azt, hogy a társaságnak egyáltalán nem is kell önköltség számítást végeznie. Az év végi készlet értékének helyes megállapítása csak akkor lehetséges, ha a kész termékkel kapcsolatban felmerült költségeket év közben analitikában kigyűjtjük,vagy ha a könyvelési program ezt lehetővé teszi, akkor külön költséghelyre könyveljük (feltételezve azt, hogy a társaság a 6-7 számlaosztályt nem használja).

Tehát először is magát a kigyűjtési módszert kell a számviteli politikában rögzíteni. Továbbá szükséges annak meghatározása, hogy mely költségeket tekintjük a közvetlen önköltség részének; melyek azok, amelyek részben hozhatók közvetlenül kapcsolatba a termék előállításával és ezeket milyen mutatók segítségével arányosítjuk. Ahogy a számviteli törvény meghatározza:

51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek
a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbác) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók(együttesen: közvetlen önköltség).
Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.

Véleményünk szerint egy önköltségszámítási szabályzat hasznosabb lehet (még akkor is, ha nem kötelező), mint barkácsolni erre vonatkozó szabályokat a számviteli politikában. A közeljövőben el fogjuk készíteni ezt a szabályzat mintát is és ugyanolyan kedvező áron beszerezheted, mint a többi szabályzatunkat.

2008. július 22., kedd

Könyvvizsgálói szerződés

József!
Nagyon köszönöm a szerződés mintát, de még nem próbáltam ki a használatát, ezért csak szűk véleményem van.
Az első a címéhez kapcsolódik. Véleményem szerint nem lehet megbízási szerződés, mert a társaságok legfőbb szerve választja a könyvvizsgálót. Egyszerűen csak a Szerződés nevet adnám az iratnak. A megbízó szót is elhagynám, vagy módosítanám.
A második véleményemet a bejegyzett könyvvizsgáló névhez kötő-dik. A kamara jelenlegi ajánlása szerint a "kamarai tag könyvvizsgáló" cím használata a kívánatosabb.
A továbbiakban csak a használat után tudok véleményt alkotni, amit azonnal meg is írok...

Köszönöm, hogy megosztod velünk véleményedet. Szerintem az ilyen eszmecserék mindkettőnk hasznára válnak. A Megbízási szerződés kifejezés a 210-es standard mintájában is így szerepel. Valóban a taggyűlés első alkalommal kijelöli, a továbbiakban pedig megválasztja a könyvvizsgálót. De tegyük hozzá, hogy egyben megbízza az ügyvezetőt a könyvvizsgálóval történő szerződés megkötésére. A szakmai anyagok folyamatosan a megbízás teljesítéséről, a megbízás visszavonásáról beszélnek. Tehát én ezt a címet nem módosítanám. Természetesen, ha te ezt másképpen ítéled meg, akkor nyugodtan átírhatod a mintánkat. Egyenlőre mi ezt így használjuk.

Ami a könyvvizsgáló megnevezését illeti, valóban a kamara a - Kamarai tag könyvvizsgáló - elnevezést javasolja. Erről meg is jelentetett a kamara a honlapján egy állásfoglalást. Ugyanakkor ez az állásfoglalás is hangsúlyozza, hogy nem kifogásolható, idézem:

"Figyelemmel a Kkt. 203. §-ára is a korábbi jogszabályok alapján alkalmazott megjelölések is használhatók, mint ahogyan egyéb jogszabályokban több helyen előfordulnak a korábban használatos megjelölések.

c) 1993-től 2007-ig: „bejegyzett könyvvizsgáló” (Több jogszabály alkalmazza ma is.)Az önállóan álló „könyvvizsgáló” megjelölés a szövegkörnyezetből következő tartalmat hordoz. Általában a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló, vagy a választott könyvvizsgáló értendő alatta. Azok a bélyegzők, amelyeken a még a „bejegyzett” vagy a „hites” megjelölés szerepel, továbbra is használhatók, de újakat már „kamarai tag könyvvizsgáló” szöveggel ad ki a kamara és e megjelölést is javasoljuk a kollégáknak."

Tehát a titulus kérdése még nyitott. Az igazság az, hogy nekünk a "Bejegyzett könyvvizsgáló" jobban tetszik és mivel a szabályok megengedik, ezért egyenlőre ezt használjuk. Bizonyára a jövőben ezen változtatnunk kell. Erre ugyanaz érvényes: nyugodtan átírhatod. Még mindig könnyebb, mint egy ilyen dokumentumot esztétikusan megalkotni.

2008. július 17., csütörtök

Végelszámoló járulékfizetési kötelezettsége

Egy Bt. egyszerűsített végelszámolással megszűnne. (Ehhez kell a Tartozás átvállalás mintátok) A beltag személyes közreműködéssel látta el a feladatát, máshol nincs munkaviszonya. Ő a végelszámoló, a végelszámolási időszakra kell-e neki járulékot fizetni, ha nem vesz fel juttatást a végelszámolásért. Nekem eddig azt válaszolták, hogy igen. Csak az a baj, hogy bevétel nincs.

Ha tudod a választ, légyszíves írd meg.

Az egyszerűsített végelszámolás azzal kezdődik, hogy a tagok gyűlése meghozza az erre vonatkozó döntését.
114. § (1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített végelszámolásra a 99-113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
99. §
A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható. A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a végelszámoló megválasztásakor a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is rendelkezik.

Ebből következik, hogy a végelszámoló a feladatát díjazás nélkül is elláthatja, de nem következik az, hogy a Bt. beltagja tagsági viszonyára tekintettel ne legyen járulék fizetésre kötelezett, mivel máshol nincs munkaviszonya.
A tagi jogviszonyára tekintettel mindaddig fennáll a járulékfizetési kötelezettsége, amíg a társaság jogutód nélküli megszűnéséről a cégbíróság a végzést meg nem hozza. Másik lehetőség egy új biztosítási jogviszony keletkeztetése, amely a jelenlegit ki tudja váltani.

Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*