Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2015. január 30., péntek

A behajtási költségátalány kezelése

Egy NAV állásfoglalásból is kiderül, hogy a behajtási költségátalányt, ha az adós szabályosan akar eljárni, akkor nem tehet mást, mint hogy előírja kötelezettségként minden egyes késedelembe esett tartozás esetében. 

"A behajtási költségátalány jellemzője, hogy
annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt;
annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.);
késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett;
abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett;
attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e, vagy sem;
a szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – elengedni, kizárni nem lehet;
40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható;
a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető." áll az állásfoglalásban.

A beszámoló könyvvizsgálata során is felmerülhet ez a kérdés, bár egy olyan vállalkozásnál, ahol ennél lényegesen jelentősebb tételek jelentik a vizsgálati kockázatokat, valószínűleg nem kerül előtérbe. Ha a szállítói számlák nagy száma és annak a gyakorlatnak a nyilvánvalósága, hogy ezek nem kerülnek határidőben kiegyenlítésre, jelenthet akár nagyobb kötelezettség tételt is (vagy ennek hiányát) a beszámolóban és mivel az egyéb ráfordításokkal szemben történik az elszámolás, ezért az eredményt is jelentősen befolyásolhatja.

Mindezt véleményünk szerint nagyban korrigálhatják a kötelezettségek kapcsán kiküldött - és az év végi záráshoz kötődő - egyenleg közlő levelek. Ha a partnerek azt igazolják vissza, hogy nincs követelésük a cég felé, vagy olyan összeget jelölnek meg követelésként, amelyik a tartozás értékével (a beérkezett számla) értékével egyező, és nem tartalmaz ezen túlmenően egyéb kamat igényt (beleértve a behajtási költségátalány igényt is), akkor a NAV állásfoglalása értelmében, úgy lehet tekinteni, mintha a partner lemondott volna a behajtási költségátalány igényéről. Ez pedig azt jelenti, hogy még az évzáráshoz kötődően ki lehet vezetni a kötelezettségek közül a rendkívüli bevételekkel szemben. Azaz ideális esetben az év közben az egyéb ráfordításokkal szemben kimutatott kötelezettségek kiegyenlítődhetnek a rendkívüli bevételek között kimutatott tételekkel. Csak halkan jegyezzük meg, hogy ez ugyanazt eredményezi, mintha a társaság nem is számolt volna a behajtási költségátalánnyal. Az mindenesetre látszik, hogy az egyenlegközlő levelek gondos menedzselése, nem csak a követelések dokumentálásánál, hanem a kötelezettségek esetében, rendkívüli módon felértékelődött.

"Amennyiben a jogosult Ptk. 6:46. §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (pl. csak a főtartozás, illetve az ügyleti és a késedelmi kamat összegét kéri be a kötelezettől, a behajtási költségátalány összegét nem, és előbbi összegek beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett – az Szt. 86. § (3) bekezdés h) pontja alapján – a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét (ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik) rendkívüli bevételként mutatja ki." [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3158844034]

NAV.GOV.HU


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.