Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2014. november 25., kedd

A közvetített szolgáltatás és a járulékos költség kapcsolata

Az ügyletek teljesítése során bizonyos esetekben felmerülnek olyan járulékos szolgáltatás-elemek, amelyeket a főszolgáltatás nyújtója a megrendelővel kötött megállapodás alapján szintén megtéríttet az igénybe vevővel. E járulékos szolgáltatások tulajdonképpen a szolgáltatás nyújtójánál felmerülő járulékos költségek miatt jönnek létre. Például a vevő homokot vásárol, de kéri annak házhoz szállítását is. A kereskedőnek a szállítással kapcsolatban költségei keletkeznek. Ez lehet saját jármű üzemeltetésével kapcsolatos költség, de lehet egy fuvarozó vállalkozótól igénybe vett szolgáltatás is.

Az áfa törvény 70. § -a példálózó jelleggel sorolja fel azokat az esetlegesen felmerülő járulékos költségeket, amelyek kapcsolatba hozhatók a főszolgáltatás nyújtásával.

70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:
a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;
b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul.

Járulékos költségről akkor beszélhetünk, ha a főszolgáltatásnak tekintett alapügylethez kapcsolódik,  az alapügylet megvalósulását segíti, illetve az alapügylet nélkül e járulékos költségekre nem lenne szükség. Fontos követelmény, hogy ugyanaz az adóalany nyújtsa a főszolgáltatást és téríttesse meg a kapcsolódó járulékos költséget. Példánk esetében is elmondható, hogy a vevő valószínűleg azért vásárol az adott kereskedőtől, mert tudja, hogy a termék fuvarozását is megoldja. És az is igaz, hogy önmagában a fuvarozást, mint szolgáltatást nem igényelné a vevő, ha nem tudna homokot vásárolni a kereskedőtől.

Az átterhelt járulékos költségek a fő szolgáltatás adókulcsával adóznak, azonos a teljesítési hely, de nem feltétlenül azonos a teljesítési időpont. A járulékos költségek tovább számlázása megvalósulhat a azonos számlán a főszolgáltatással, de külön bizonylaton is történhet. Ajánlatos ilyenkor hivatkozni az alapügyletre, hogy a két dolog összekapcsolható legyen.

A példa kapcsán említettük, hogy lehet szó saját jármű üzemeltetésével kapcsolatos költségről, de megoldás lehet egy fuvarozó vállalkozótól igénybe vett szolgáltatás is. Ez utóbbi esetben szolgáltatás közvetítése történik.

Kérdésként merül fel, hogy lehet-e egy közvetített szolgáltatást járulékos költség átterheléseként értelmezni?

A közvetített szolgáltatás és a járulékos költség, mint továbbszámlázott mellék szolgáltatás, különálló fogalmak. Ugyanakkor egy ügylet lehet  közvetített szolgáltatás és egyúttal járulékos költség is. Ha a kiegészítő szolgáltatásként továbbszámlázott járulékos ügylet az alapügylettel szoros összefüggésbe hozható, úgy lehet szó olyan mellék szolgáltatás nyújtásról is, amelyiket nem az alapügyletet teljesítő nyújt a szó fizikai értelmében, hanem csak jogszabály adta lehetőségként közvetít. Ilyen esetben a közvetített szolgáltatás, mint továbbszámlázott járulékos költség az alapügylet adómértékében osztozik.

További kérdésként merül fel, hogy a főszolgáltatást nyújtó fel kell-e vegye a tevékenységi köreibe a közvetített szolgáltatásokat?

Véleményünk szerint nem a valóságot tükrözné, ha a homokot árusító kereskedő, akinek se tehergépjármű nem szerepel a nyilvántartásában, sem adekvát járművezetői jogosítvánnyal rendelkező munkavállalója nincs, illetve e tevékenység gyakorlásához szükséges engedéllyel sem rendelkezik, fuvarozásból származó árbevételt mutatna ki, ami adott esetben akár még magasabb értéket is képviselne, mint maga a homok eladás. Persze az sem lenne jó, ha az egészet a homok értékének tüntetné fel. Egy elfogadható megoldás kínálkozik csak. Ez pedig az értékesítés árbevétele keretében külön főkönyvi számlán kimutatott "fuvarozási szolgáltatás közvetítéséből" származó árbevételként való rögzítés. Ehhez pedig nem szükséges a fuvarozási tevékenység bejelentése az adóhatósághoz.

A közvetített szolgáltatás járulékos költség továbbszámlázásaként való értelmezése komoly adózási kockázatot jelent, főleg olyan esetekben, amikor eltérő adókulcs alkalmazása lenne szükséges, önállónak, egymástól függetlennek tekintett szolgáltatások és termékek esetében.


2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

15. § Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is.

70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:
b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul.

2000. évi C. törvény a számvitelről

3. § (1) E törvény alkalmazásában
(4) E törvény alkalmazásában
1. közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható;

(6) E törvény alkalmazásában
5. vásárolt készletek: az anyagok [alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag, alkatrészek, a 28. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti eszközök], az áruk (kereskedelmi készletek, betétdíjas göngyölegek, a közvetített szolgáltatások), a készletre adott előlegek;

(7) E törvény alkalmazásában
1. igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé; különösen az utazásszervezés, a szállítás-rakodás, a raktározás, a csomagolás, a kölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközök karbantartása, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a bizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás és továbbképzés, a hirdetés, a reklám és propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás, a szállodai szolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás;

28. § (1) A forgóeszközök csoportjába a mérlegben a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni.
(2) A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,
a) amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat,

(4) A készletekre adott előlegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt (megfizetett, kiegyenlített) – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget kell kimutatni.

78. § (1) Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.

(6) Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor.

82. § (1) Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített saját termelésű készletek és teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.

160. § (3)

b) A 8. számlaosztály az összköltség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az anyagjellegű ráfordításokat [ezen belül az anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét], a személyi jellegű ráfordításokat (ezen belül a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat) és az értékcsökkenési leírást, valamint az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, a rendkívüli ráfordításokat, az eredményt terhelő adót. A 8. számlaosztály a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét, az értékesítés közvetett költségeit (ezen belül az értékesítési, forgalmazási, az igazgatási, az egyéb általános költségeket), valamint az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, a rendkívüli ráfordításokat, az eredményt terhelő adót.






Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.