Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2013. február 21., csütörtök

A pénztárban tartható maximális összeg

A vállalkozások pénzkezeléssel kapcsolatos szabályai több ponton is változtak.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (9)÷(10) bekezdéseiben megfogalmazott szabályokat a 2012 december 1-től hatályos törvény már nem tartalmazza.

 A 14. § új (9) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 170. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (9) bekezdés számozását (11) bekezdésre változtatva. A 14. § (9) bekezdését a 2012: CXLVI. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.

 A 14. § új (10) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 170. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (10) bekezdés számozását (12) bekezdésre változtatva. A 14. § (10) bekezdését a 2012: CXLVI. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.


A kikerült szöveg:
(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik – nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.
(10) A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében a – (9) bekezdés szerinti – napi átlag maximális mértékének meghatározásakor az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni.

Ebből láthatjuk, hogy megszűnt a készpénz korlátozás. Továbbra is érvényben van a (8) bekezdés azon rendelkezése, amelyik előírja  a napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározását a pénzkezelési szabályzatban.

(8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

A módosítás bizonyos szempontból kedvező a számviteli törvény hatálya alatt gazdálkodóknak. Ugyanakkor óvva intenénk bárkit attól, hogy fellélegezhet, amennyiben a magas készpénzállományát nem tudja megindokolni. Az már régen átlátszó dolog, hogy az indokolatlan, például a vállalkozó magáncélú felhasználása, illetve feketén kifizetett bérek miatt felhalmozódott készpénz nem a valóságot tükrözi. Ez a költési szokásokból is könnyen levezethető. Van sok pénz a pénztárban és egy-egy számla kifizetésére, vagy kiadás fedezetére mégis a bankból kell pénzt felvenni. Ugye ismerős az ilyen gazdasági esemény?
A NAV figyeli a készpénzállományt. Ezt könnyen megteheti, hiszen a társasági adóbevallásban adatot kell erről szolgáltatni.

Léteznek átmeneti megoldások a probléma kezelésére, de itt a hangsúly az átmenetin van. Mindenkinek igyekeznie kell a túl magas készpénzállomány megnyugtató rendezésére. Eredményes működés, osztalék visszaforgatás oldhatja meg ezt a "pénztár hiányt".

Az Art. rendelkezései is óvatosságra intenek (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről).


38. §
(2) A belföldi jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.
(3) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.


Tehát a (3) bekezdés is jól mutatja, hogy csak annyi lehet a pénztárban, amennyit meg tudunk indokolni, hogy az a készpénzes vásárlások fedezetét szolgálja.
A készpénz fizetési korlátról egy külön bejegyzésben fogunk írni.

Kapcsolódó termékeink:

Szabályzat komplex csomag (kedvezményes)

Pénzkezelési szabályzat minta

Értékelési szabályzat

Leltározási szabályzat

Számviteli politika

Selejtezési szabályzat


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.