Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
Név:(ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2013. július 11., csütörtök

Pénzmosási szabályzat jóváhagyása a felügyeleti szerv által

A 2013: LII. törvény több ponton is módosította a "Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényt. Az új rendelkezések 2013. július 1-től léptek hatályba. Ebben az írásunkban a kötelező belső szabályzatra vonatkozó változásokra térünk ki.

Mikor kell módosítani a szabályzatot?
Változatlan az, hogy a belső szabályzat elkészítése kötelező. Az is, hogy a felügyeleti szerv nem kötelező érvényű mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre. Új elem, hogy a felügyeleti szerv köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani a mintaszabályzatot. Ugyanez a kötelezettség törvény módosításait követően is fennáll, függetlenül a kétéves szabálytól. Ezzel összefüggésben a szolgáltató is el kell végezze a módosításokat, amennyiben ez szükséges.
A törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a szabályzatát a törvény hatálybalépését (módosítását) követő kilencven napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni.
A törvény 2007. december 15-én lépett hatályba. Tehát értelmezésünk szerint, aki ezen időpont előtt alakult és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó vállalkozás, annak   rendelkeznie kell naprakész szabályzattal, de nem szükséges a felügyeleti hatósággal jóváhagyatnia!

A módosítási kötelezettség akkor is fennáll, ha a szolgáltató belső rendjében változás következik be!

Kinek és mikor kell beküldeni a szabályzatot a felügyelet részére?
A törvény hatálybalépése után megalakuló, az 1. § (1) bekezdésének a)–e), i) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a külön törvényekben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa.
Tehát a felsorolt pontok alá tartozó tevékenységek esetében a tevékenységre vonatkozó engedélykérelemmel együtt kell (kellett) jóváhagyás céljából benyújtani a szabályzatot.

Az 1. § (1) bekezdésének f)–h), j) és m) pontjában meghatározott tevékenységet megkezdő szolgáltató tevékenysége megkezdését követő kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.
Ebből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a törvény 2007. december 15-i hatályba lépése után alakult és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó minden vállalkozásnak, olyan szabályzattal kell rendelkeznie amelyet a felügyeleti hatóság jóváhagyott!

Mindettől függetlenül, kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést. Tehát az ilyen vállalkozások, csak akkor léphetik túl a készpénz korlátot, ha rendelkeznek jóváhagyott szabályzattal, függetlenül attól, hogy mikor alakultak.

Természetesen a módosításokat mindenkinek el kell végezni, de már senkinek nem kell újból jóváhagyatnia.

Kik tartoznak a törvény hatálya alá?
  • 1. § (1) E törvény hatálya – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed arra, aki Magyarország területén
  • a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;
  • b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt;
  • c) biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;
  • d) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;
  • e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;
  • f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat;
  • g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat;
  • h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat;
  • i) játékkaszinót, elektronikus kaszinót vagy kártyatermet működtet;
  • j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik;
  • k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
  • l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;
  • m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.

Változatlan készpénz korlát
Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

Jogkövetkezmények
Jelentősen megnövekedtek a kiszabható bírság tételek. Eddig 5 millió, illetve 1 millió volt a felső határ. A különböző felszólítási intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötszázmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)–i), j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében ötvenezertől húszmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

A törvény szövege:

Belső szabályzat

33. § (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) készíteni.
(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzatot jóváhagyja, ha az tartalmazza az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, és jogszabállyal nem ellentétes.
(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzat kidolgozásához nem kötelező jellegű ajánlásként – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével – mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre.
(3a) A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(3b) A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és módosítani.
(3c) A szolgáltató a jogszabályban, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által rendelkezésre bocsátott mintaszabályzatban vagy a belső rendjében bekövetkezett változást követően köteles a belső szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(4) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

35. § (1) E törvény rendelkezéseinek a megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)–c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) felhívja a szolgáltatót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény rendelkezéseinek betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
b) javaslatot tesz a szolgáltatónak
ba) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó alkalmazottak (vezetők) speciális képzési programban való részvételére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
bb) a szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására;
bc) vizsgálat lefolytatására a szabályzat szerint és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésre;
c) figyelmezteti a szolgáltatót;
d) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését;
e) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására;
f) az a)–e) pontban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötszázmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)–i), j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében ötvenezertől húszmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(2) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.
(3) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.
(4) Az 5. § c), f)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:
a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
c) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,
d) a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.
35/A. § (1) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a könyvvizsgálói törvény, az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az Ütv., az 5. § e) pont eb) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Kjt. rendelkezéseivel összhangban tekintettel van:
a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
c) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,
d) a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.
35/B. § Az e törvényben meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenységének gyakorlása során biztosítja a szolgáltatónak a Kit., valamint a Kit. szerinti uniós jogi aktusoknak való megfelelését.

45. § (1) E törvény hatálybalépését követően az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv e törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül bocsátja rendelkezésre a mintaszabályzatokat.
(2) E törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni.
(3) E törvény hatálybalépése után megalakuló, az 1. § (1) bekezdésének a)–e), i) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a külön törvényekben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa.
(4) E törvény hatálybalépését követően az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésével megkezdő szolgáltató, valamint az 1. § (1) bekezdésének f)–h), j) és m) pontjában meghatározott tevékenységet megkezdő szolgáltató tevékenysége megkezdését követő kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.
(5) A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül készíti el a szabályzatot.
(6) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató, ha nem szerepel a 33. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2008. március 15-éig fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

Záró és felhatalmazó rendelkezések

39. § (1) E törvény – a (2)–(9) bekezdésekben foglalt kivétellel – 2007. december 14-én lép hatályba.
(2)
(3) Az 1–38. §, 40. §, 42–43. §, 46–51. §, 54–55. § és 56. § 2007. december 15-én lép hatályba.
Jogforrás: Nemzeti Jogszabálytár

A kötelező pénzmosási szabályzat elkészítésében komoly segítséget jelentenek szabályzat mintáink:

Pénzmosási szabályzat könyvelőknek 

Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata

Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat pénzügyi szolgáltatónak

Pénzmosási szabályzat adószakértőknek


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

A tényleges tulajdonos fogalma a pénzmosási törvényben

A 2013: LII. törvény több ponton is módosította a  "Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény"-t.

Az egyik lényeges módosítás a tényleges tulajdonos fogalmának pontosítására vonatkozik. A jogalkalmazók a legtöbb esetben bizonytalanul álltak egy-egy átvilágítási feladat előtt, amikor az ügyfél képviseletében a vezető tisztségviselő járt el.
  •  ügyfél: aki a szolgáltatóval  a törvényben megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződést köt [1. § (1)], illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad;
  • A törvényben  meghatározott esetben [6. § (1)] az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni [8. § (1)] arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.
A vezető tisztségviselő eddig nem szerepelt tényleges tulajdonos megtestesítőjeként a törvényi felsorolásban, ezért úgy kellett tekinteni rá, mint aki nem a saját nevében jár el. Ennek pedig az volt a következménye, hogy a vezető tisztségviselő adatai, mint a tényleges tulajdonos nevében eljáró és az általa képviselt szervezet adatai mellett a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokat is rögzíteni kellett. Legalábbis a tapasztalataink szerint, a szakma képviselői többnyire ezt tették, mondván hogy igaz, ez több adminisztrációval jár, de ha több adat kerül rögzítésre, abból baj nem lehet. Bonyolította a helyzetet, ha külföldi anyavállalat volt egy magyarországi leányvállalat tulajdonosa. A tényleges tulajdonos csak magánszemély lehet, ezért további kutatást kellett lefolytatni, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy kik a meghatározó befolyással rendelkező magánszemély tulajdonosok.

A legutóbbi törvénymódosítás alkalmából ez a vezető tisztségviselőkre vonatkozó dilemma megoldódott. A július 1-től hatályos törvény 3. § -ában szerepel egy re) alpont, amely kimondja, hogy tényleges tulajdonosnak, tehát saját nevében eljárónak kell tekinteni  az ra)–rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjét is.

Ez a módosítás azt jelenti, hogy az átvilágítás során gazdálkodó szervezettel történő szerződéskötés esetében, illetve minden olyan esetben, amikor a törvény előírja az átvilágítási kötelezettséget, ha a vezető tisztségviselő az eljáró személy, akkor az ő adatai mellett elég a gazdálkodó szervezet adatait rögzíteni.

Természetesen, ha olyan természetes személlyel kerülünk kapcsolatba, akire a 3. § r) bekezdésében felsoroltak nem illenek rá, akkor az ilyen személyre úgy kell tekinteni, mint, aki nem a saját nevében jár el és adatai, illetve a gazdálkodó szervezet adatai mellett (akit képvisel), a tényleges tulajdonos adatait is rögzíteni kell.

r) tényleges tulajdonos:
ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (3) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,
rd) alapítványok esetében az a természetes személy,
1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá
re) az ra)–rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
(12 A 3. § r) pontja a 2013: LII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.)

Amennyiben nem a vezető tisztségviselő az ügyletben eljáró magánszemély, úgy tisztázni kell, hogy van-e meghatározó befolyása a szervezetben, amelyet képvisel. Ha a válasz igen, akkor reá is úgy lehet tekinteni, mint aki a saját nevében jár el és elég az eljáró magánszemély, illetve a képviselt szervezet adatait rögzíteni. A meghatározó befolyás megállapítása a Ptk. 685/B. § alapján történik:

Ptk.685/B. §570 (1) Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.
(3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
(4) A 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

A Ptk. szerinti többségi befolyás megállapítását segíti a "Kapcsolt vállalkozás vizsgáló" segédletünk:

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

A kötelező pénzmosási szabályzat elkészítésében komoly segítséget jelentenek szabályzat mintáink:

Pénzmosási szabályzat könyvelőknek 

Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata

Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat pénzügyi szolgáltatónak


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2013. július 7., vasárnap

Jelentős változások a késedelmes teljesítés jogi megítélésében

Jelentős változások a késedelmes teljesítés jogi megítélésében
A 2013. évi XXXIV. törvény ( az Országgyűlés a 2013. március 25-i ülésnapján fogadta el, a kihirdetés napja: 2013. április 4.) több ponton is módosította a polgári törvénykönyvet. Az új szabályokat a 2013. március 16. -át követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni, 2013 július 1-től.

A gazdálkodó szervezetek között július 1-től 8 százalékponttal növelt jegybanki alapkamat
A magánszemélyekre vonatkozó késedelmi kamat továbbra is a jegybanki alapkamat, de a gazdálkodó szervezetek között az eddigi 7 százalékponttal növelt jegybanki alapkamatot július 1-től plusz nyolc százalékkal növelten kell figyelembe venni [Ptk. 301/A. §]

A naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 
A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Eddig a referencia a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat volt.

A forinttól eltérő pénznemben fennálló tartozások
A forinttól eltérő pénznemben fennálló tartozásokra is szabályt fogalmaz meg a törvény. Ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Ebben az esetben is érvényes, hogy gazdálkodó szervezetek között a 8 százalékponttal növelt mértéket kell alkalmazni.

Fizetési határidő főszabály szerint 30 nap
A fizetési határidőt érinti, hogy ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni [Ptk.292/A. §]

A fizetési határidő csak kivételes esetekben lehet hosszabb, mint 60 nap
Ugyancsak új elem, hogy a gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a pénztartozás teljesítésére a hatvan napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési feltételt.

Behajtási költségek fedezete
Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. Az e bekezdésben foglaltaktól eltérő kikötés semmis.

A tartozás kiegyenlítési sorrendje
Változatlan maradt a szabály miszerint, ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan.

Kapcsolódó jogszabály:
3. cikk
Vállalkozások közötti ügyletek
(5) A tagállamok biztosítják, hogy a szerződésben megállapított fizetési határidő ne haladja meg a 60 naptári napot –,
kivéve, ha a szerződésben kifejezetten másként állapodtak meg, és feltéve, hogy a 7. cikk értelmében ez nem súlyosan hátrányos a hitelezővel szemben.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/7/EU IRÁNYELVE
(2011. február 16.)
a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről

12. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1–8. és 10. cikknek 2013. március 16-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:048:0001:0010:HU:PDF


Kapcsolódó termékünk:

Késedelmi kamat kalkulátor

Miért választanád?
Az egyik legdrágább kincsünk az idő! Nem mindegy, hogy „szerszámok” nélkül állunk neki egy számítást elvégezni, vagy igénybe veszünk előre jól átgondolt és kidolgozott segéd eszközöket, amelyek a törvény által előírt feltételek szerint elvégzik helyettünk a munka oroszlán részét.
* Napjainktól egészen 1995 évig visszamenőlegesen tartalmazza a jegybanki alapkamat változásával érintett időszakokat külön-külön.
* Kiszámolja a késedelmes napok számát.
* Időszakonként és összesítve kiszámolja a jegybanki alapkamat kétszerese alapján a kamatot.
* Külön munkalap kezeli azt az esetet, amikor a gazdálkodó szervezetek nem állapodtak meg előzetesen a kamat mértékében és ezért a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
* Külön munkalap kezeli azt az esetet, amikor magánszemély a kötelezett és a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
* Külön munkalapon lehet elvégezni a számításokat, ha az Szja szerinti kamatjövedelem számításokra van szükség
* Külön munkalapon lehet elvégezni a számításokat, ha a késedelmi kamat mértéke, szerződéhez, megállapodáshoz kötődik.
* Rendelkezésre áll egy Késedelmi kamat kimutatás minta, amelyet kitöltve mellékelni lehet a fizetés-emlékeztető, illetve a fizetés-felszólító levélhez.

A véleményekből:

"Megnéztem a cuccot, iszonyú jó! Köszi a Késedelmi kamat kalkulátort"
Üdv. W.

"Nagyon köszönöm a késedelmi kamat számítással kapcsolatos segítséget, tökéletes a forma és a számítás, amit kér a bíróság."
Üdvözlettel István



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2013. július 4., csütörtök

Osztalék kifizetés készpénzben

A növekvő tranzakciós banki költségek miatt egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy előnyösebb megoldás-e készpénzben kifizetni az osztalékot (természetesen, ha egyáltalán van) és nem ütközik-e ez bele valamilyen készpénzzel kapcsolatos korlátba, vagy szigorításba.

Kimazsoláztuk az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényből azokat a rendelkezéseket, amelyek témánkat érinthetik:

17. §
(9) A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.

38. §
(3) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.

(3a) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

A 17. § több okból sem érintheti az osztalék kifizetését. Az osztalékot kapó személy ugyanis nem vevőként, illetve nem szolgáltatást igénybe vevőjeként részesül a juttatásban. Egyébként is a magánszemélyek kivételek a szabály alól. Tehát bejelentési kötelezettséggel nem jár egy ilyen kifizetés.

A 38. § (3a) azért nem érinti az osztalék fizetést, mert aki kapja az nem pénzforgalmi számla nyitására kötelezett személy. Ezen túl pedig az osztalék fizetés nem adóköteles tevékenység keretében (nem termékértékesítés, illetve nem szolgáltatás nyújtás) és nem  szerződés alapján történik. Ennek alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy az 1,5 millió forintos korlát nem vonatkozhat a kifizetésre.

Végül azt a kérdést kell megvizsgálnunk, hogy a vállalkozás egyáltalán tarthat-e a pénztárában adott esetben több millió forintot?

A "a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani" követelmény [38. § (3)] akkor teljesülhet, ha a számviteli politikában a vállalkozó úgy határozza meg a készpénzben tartható összeg nagyságát, hogy ennek mértéke az osztalék fizetésre is fedezetet nyújtson.
"A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a ... napi készpénz záró állomány maximális mértékéről". [2000. évi C. törvény a számvitelről, 14. § (8)]

Mindez persze csak akkor jöhet opcióként szóba, ha olyan jellegű tevékenységről van szó, amelynek eredményeképpen van elegendő készpénzes bevétel. A bankból ilyen célra nem érdemes pénzt kivenni, mert azt ugyanúgy terheli a tranzakciós költség.

Kapcsolódó termékeink:
Pénzkezelési szabályzat minta

Szabályzat komplex csomag 

Osztalék kalkulátor (ingyenes)

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2013. április 3., szerda

Az életbiztosításokkal kapcsolatos díjfizetések adózási kérdései

Az életbiztosítások tekintetében, amikor adózási szabályokat vizsgálunk, különbséget kell tenni a tartam alatt a biztosítónak történő befizetések, a tartam alatt a biztosító által nyújtott szolgáltatások és a biztosítónak a lejáratkori (megszűnéskori) teljesítése között.


A befizetések tekintetében, főszabály szerint az adóköteles biztosítási díj címén (itt biztosítás alatt nem csak a személybiztosítást kell érteni) a munkavállalónak nyújtott juttatás nem önálló tevékenységből származó bevételként adózik. Ez alól kivételt képeznek azok a juttatások, ahol az adóköteles biztosítási díj utáni adó a kifizetőt terheli.

Amennyiben Szja tv. szerinti adóköteles a biztosítási díj, úgy magánszemély bevételének adókötelezettsége    az Szja tv. 2. § (6) bekezdése alapján - felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg.

 2. § (6) A Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat el az említett felek közül az a személy, amelyikkel a magánszemély a szerzés körülményeit is figyelembe véve a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, ha ez a kifizető az e bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik, akkor is, ha a bevételt más személy fizeti (fizette) ki, vagy folyósítja (folyósította). Ha az adó megfizetésére e törvény előírásai szerint a kifizető kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől.



Nem önálló tevékenység


  • (szerződő) adózó munkavállalója - Szja tv. 24. § (1) a),
  • társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja - Szja tv. 24. § (1) c),
  • gazdasági társaság. vezető tisztségviselője - Szja tv. 24. § (1) bekezdés d) 
  • jogszabály alapján választott tisztségviselő - Szja tv.  4. § (1) e) (polgármester, alpolgármester sajátos foglalkoztatási  jogviszony),

Az Szja tv. 25. § (1) alapján: nem önálló tevékenységből származó bevétel a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli).

  • a személyi jövedelemadó kötelezettség (16 %),
  • a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja, a 19. § (2)-(3) bekezdése és 24. §-a alapján 10 % nyugdíjjárulék,
  • 8,5 % egészségbiztosítási járulék. 
  •  az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 545. § (1) bekezdés a) pontja, 455. § (1)-(2) bekezdés és a 459. § (1) bekezdése alapján 27 % szociális hozzájárulási adó. 
Önálló tevékenység 
  • gazdasági társaság tagja, aki megbízási jogviszonyban látja el feladatát (nem ügyvezetőit!) - 16. § (3) bekezdés, - 
  • önkormányzat képviselő testületének tagjai - 16. § (1) bekezdés 
  • gazdasági társaság tulajdonosa, aki nem ügyvezető és nem működik személyesen közre a társaságban (nincs jogviszony) - 28. §.

- Társadalmi megbízatású nem lehet, mert az 1994. évi LXIV. törvény 13. § (3) bekezdés alapján ők nem részesülhetnek „egyéb juttatásban”.
1994. évi LXIV. tv. 13. § (3) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, közszolgálati járadékra, valamint az egyéb juttatásokra.


Nem önálló tevékenységből származó bevétel


Nem önálló tevékenység esetén a munkáltató által fizetett biztosítási díj tekintetében:
A munkavállalót terheli:
A  munkáltatót (kifizetőt) terheli:
Minden közteher alapja  - az adott jogszabály rendelkezésének megfelelően - az adóköteles biztosítási díj.



Ha a kifizető és a juttatásban részesülő közötti jogviszony nem sorolható be a nem önálló tevékenységek közé, akkor az alábbi két eset lehetséges még.

Egyéb jövedelem 



Egyes meghatározott juttatás:
A 70. § (1) c) szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül:  a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.


A  70. § (1) c) bekezdésben megfogalmazott szabály szerint 2013. január 1-től a munkáltató (kifizető) által, személybiztosítás címén befizetett rendszeres adóköteles biztosítási díj egyes meghatározott juttatásnak minősül. Tehát ez a szabály kivon minden adóköteles személybiztosítási díjfizetést a 25. § (1) bekezdése alól (vagy a 16. §, illetve 28. § alól).

A 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egyes meghatározott juttatás után 16 % személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti 27 % egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt (ha a díjfizető a magánszemély munkáltatója, akkor a munkáltatót) terheli. Az adó és eho alapja az adóköteles díj 1,19-szerese. Az eseti és az egyszeri díjakat, a a rendszereshez hasonlóan 51,17%-os közteher terheli.


Átmeneti rendelkezések:
84/W. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(3) Ha a biztosító 2012. december 31-ét követően olyan teljes életre szóló kockázati élet- és balesetbiztosításra teljesít kifizetést, amelynek volt adómentes díja, úgy a 2012. december 31-éig megfizetett díjra és az ahhoz kapcsolódó biztosítói teljesítésre e törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb.
(4) E törvény
a) 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontjának és 3. § 91. pontjának alkalmazása során a 2013. január 1. előtt adott engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket);
b) 65. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során a kamatjövedelem számításakor a 2013. január 1. előtt fizetett kockázati biztosítási díjat;
c) 65. § (3a) bekezdés alkalmazása során az elvárt díjon felül, 2013. január 1. előtt teljesített díjfizetést
figyelmen kívül kell hagyni.

Az átmeneti rendelkezést tartalmazó 84/W. § biztosításra vonatkozó (3)-(4) bekezdése a 70. § (1)  c) ponttal kapcsolatos szabályt nem tartalmaz. Ezért a főszabály szerint - "hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ..." - a 2012. december 31-ig megkötött szerződésekre is vonatkozik ez a szabály.
Ennek alapján a 2013. január 1. előtt megkötött szerződések alapján a kifizető által teljesített befizetések ezen időpontól kezdve a magánszemély 70. § (1) bekezdés c) pont szerinti jövedelmének számítanak, míg a törvény változása előtti időszakban  ezek a juttatások a 25. § (1) bekezdés szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számítottak (bizonyos esetekben a 16. §, illetve a 28. § hatálya alá az írásunk elején részletezett módon).
Ide tartoznak a a munkáltató által fizetett, de a munkavállaló, mint biztosított és kedvezményezett javára kötött megtakarítási, befektetési jellegű biztosítások (van visszavásárlási érték és lejárati szolgáltatás). Általában ebbe a kategóriába sorolhatók a vegyes életbiztosítások, és a határozott tartamú befektetési egységekhez kötött  (unit-linked) életbiztosítások.

Adómentesség a befizetett díjak tekintetében


1. sz. melléklet:
6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:
6.3. a kockázati biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által – az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan – fizetett díja (csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), kivéve az olyan kockázati biztosítás más személy által fizetett díját, amelyre a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen (így különösen kármentesség jogcímen) az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30 százalékát meghaladó engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) nyújt; nem kell alkalmazni a kivételként meghatározott rendelkezést, ha az engedményre a díjat fizető más személy jogosult azzal, hogy ha utóbb a biztosítási szerződés úgy módosul, hogy az engedményre magánszemély válik jogosulttá, akkor a korábban más személy által fizetett kockázati biztosítás díjának egésze adóköteles biztosítási díjnak minősül a szerződés módosításának időpontjában;

A fenti határ átlépése esetén a határt meghaladó díjrész kifizetői adóteher mellett, 51,17%-os közteherrel adózik. A biztosítási díj 1,19 -es szorzóval megnövelt értéke képezi a 16%-os szja alapját. Ugyanez az alapja a 27%-os eho-nak is.
A kockázati biztosításoknak nincs visszavásárlási értéke és a nincs lejárati szolgáltatás sem.

91. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.
Az Szja tv. szerinti adómentes díjak, akkor sem válnak adókötelessé (s így egyéb meghatározott juttatássá), ha azokat a biztosított munkavállaló helyett a szerződő munkáltató fizeti meg. A fogalom meghatározásából azt is láthatjuk, hogy a vegyes biztosítások és a befektetési egységekhez kötött (Unit-linked) biztosítások esetében is lehet adómentesen fizethető díjrész, amennyiben a kockázati elemek igazoltan elkülönítésre kerültek. A minősítés a baleset-, illetve a betegségbiztosításra is kiterjed, hiszen ezen biztosítás típusoknak sincs lejárati szolgáltatása.


Külön kerültek be a törvénybe 2013. január 1-től a teljes életre szóló (Whole life) biztosítások, határozatlan időtartamra szólnak és van visszavásárlási értékük.
6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – rendszeres díja azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

A vállalkozások körében nagyon népszerűvé vált  biztosítások 2012. december 31-ig  kockázatinak minősültek. Ezen minősítésük 2013. január 1-től megszűnt. Külön megítélés alá esnek adózási szempontból a rendszeres, illetve az eseti befizetések. A rendszeres díjak összeghatártól függetlenül adómentesek, de a rendszeresség kritériumának a törvényben előírt módon meg kell felelni. Az eseti díjak, illetve a rendszerességi kritérium szerinti összeghatárt túllépő díjak a 70. § (1) c) szerinti egyes meghatározott juttatások szabályai szerint adókötelesek az 51,17%-os közteherrel.


Hasznos linkek:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete pszaf.hu

2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről njt.hu
Biztosítást érintő jogszabályok (NAV) NAV

Adózási információk vállalkozások részére (ING Biztosító) ing.hu

1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről
és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról njt.hu





Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

A személybiztosítással kapcsolatos biztosítói szolgáltatások és teljesítések adózási kérdései

Különbséget kell tenni a tartam alatt a biztosító által nyújtott, a szerződésben meghatározott biztosítási eseményekhez kötődő szolgáltatások és a biztosítónak a lejáratkori (megszűnéskori) teljesítése között.


64. Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték.
Ez a meghatározás nagyon fontos akkor, amikor a biztosító által a szerződés futamideje alatt, vagy végén, biztosítási esemény bekövetkezése miatt teljesít kifizetést. A biztosítói szolgáltatások adómentességére/adókötelezettségére a Szja tv. 1. számú melléklete, a 65. § és a 28. § tartalmaz rendelkezéseket.

98. Biztosító teljesítése: a biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen kifizetett összeg, juttatott vagyoni érték, tekintettel az 1. számú melléklet rendelkezéseire is.


Egyéb jövedelem:
28. § (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.

(2) Ha a biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) által fizetett díja részben vagy egészben a magánszemély adómentes bevétele volt, egyéb jövedelem a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás
a) alapján a biztosító nem haláleseti teljesítéséből a magánszemélynek juttatott vagyoni értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó része;
b) visszavásárlási értékéből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész a biztosítási szerződés módosításának időpontjában az eredeti biztosított magánszemélynél, ha a biztosítási szerződésben meghatározott biztosított személyében változás következik be, illetve ha a szerződésmódosítás következtében a biztosítás már nem minősül kockázati biztosításnak nem minősülő határozatlan idejű, kizárólag halál esetre szóló életbiztosításnak
azzal, hogy az ily módon megállapított egyéb jövedelemmel összefüggésben a biztosító a kifizetőre irányadó rendelkezések szerint jár el, továbbá az egyéb jövedelmet adóköteles biztosítási díjként lehet figyelembe venni a biztosító további teljesítése adókötelezettségének megállapításakor.



Kamatjövedelem:

65. § (1) Kamatjövedelemnek minősülnek – figyelemmel a (3)–(3b) és az (5)–(6a) bekezdés rendelkezéseire is – a következők:

d) a biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése az 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerint adómentes vagy e törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek – a befizetett díjat meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja;

(2) A kamatjövedelem után az adót – amennyiben a kamatjövedelem
a) kifizetőtől [e § alkalmazásában az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben ideértve a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is] származik – a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy az (1) bekezdés bb) pontjában említett esetben a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe
aa) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki,
ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta),

b) nem kifizetőtől származik – a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg,
a (3)–(9) bekezdések rendelkezéseit, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit – különös tekintettel a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályaira is – figyelembe véve, azzal az eltéréssel, hogy a kifizető az aa) pontban említett igazolás tartalmáról az adóévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

Kamatjövedelem élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlásából, részleges visszavásárlásából, rendszeres pénzkivonásból származhat magánszemély szerződő esetén. Természetesen kamatjövedelemről csak akkor beszélhetünk, ha egy adott szerződés esetén a magánszemély által befizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Kamatjövedelemnek ez utóbbi pozitív különbözet minősül.
(Szja tv. 65. §. (1) d)

Adómentes jövedelem a Biztosító haláleseti, baleseti, betegbiztosítási szolgáltatása.
(Szja tv. 1. számú melléklet 6.6. b)



(3) Nem kell figyelembe venni
a) jövedelemként
ac) az egyszeri díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 10. év elteltével vagy az után következik be;
ad) az egyszeri díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be;

(3a) A (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja alkalmazásában nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha
a) a biztosítási szerződésre a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (ideértve különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívüli díjat) történt, kivéve, ha a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten tartja nyilván a biztosító; az így elkülönített összegeket – az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját tekintve a szerződés létrejötte időpontjának – az adókötelezettség megállapításakor úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot,
b) a rendszeres díjak növelésének (indexálás) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.
(3b) A (3a) bekezdés szerinti, sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak nem minősülő biztosításra és az erre a biztosításra történő díjfizetésre a biztosítás teljes tartama alatt – kivéve, ha az utolsó elvárt díjon felüli díjfizetés időpontjától a (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott idő már eltelt – nem alkalmazhatók a (3) bekezdés szerinti jövedelemcsökkentő rendelkezések.
(4) A kamatjövedelem megszerzésének időpontja:
c) az a)–b) pont alá nem tartozó esetben az átutalás vagy a postára adás vagy a magánszemély számára, javára történő birtokba adás napja.

(6a) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során kockázati biztosítási díjnak kell tekinteni a számviteli jogszabályok szerint elkülönítve kimutatott kockázati biztosítási díjat, vagy – ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített – rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a díj 10 százalékát, egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 százalékát. Ha a biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés – a biztosítói teljesítés időpontjában történő – megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.




1. sz. melléklet:
6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:


Általában adómentes még a fentieken kívül a biztosító szolgáltatása. A 6.6. felsorolja a kivételeket, amikor még sincs adómentesség.
6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító szolgáltatása, kivéve
a) a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítést,
b) a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatást (figyelemmel a 6.7. alpont c) pontjának rendelkezésére), feltéve, hogy a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában adómentes bevételnek minősült azzal, hogy a biztosító adóköteles szolgáltatása utáni adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni,
c) a személybiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatást, amely nem minősül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak,
d) az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta.

A jövedelmet pótló szolgáltatás bár általában adóköteles a 6.6. alapján, de a 6.7. kivételeket fogalmaz meg, amikor az adómentesség fenn áll.
6.7. a 6.1. és a 6.6. pont b) alpontjának rendelkezésétől függetlenül
a) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, ideértve, ha azok a költségek a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel,
b) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék, vagy annak egyösszegű megváltása esetén a költségtérítő rész,
c) a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből (ideértve a szerződéses feltételek szerint az eltelt napok száma alapján járó napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) a jövedelem-kiesés időszakára napi 15 ezer forintot meg nem haladó rész;

6.8. a 6.6. pont alkalmazásában biztosító a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott, belföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező biztosító, továbbá az olyan államban székhellyel rendelkező, ezen állam joga szerinti biztosító, amely állammal Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – rendszeres díja azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

A biztosító által szolgáltatásként kifizetett összeg a kifizetéskor különbözőképpen adózhat:

  • Adómentes jövedelem a biztosító haláleseti, baleseti, betegbiztosítási szolgáltatása. (Szja tv. 1. számú melléklet 6.6. és 6.7.) Figyelemmel a kivételekre!
  • Kamatjövedelem (65.§.) Az időtényező függvényében lehet adómentes is! Vegyes, illetve Unit-linked típusú biztosítások hozama. A magánszemélyt csak 16 % (vagy 8%) személyi jövedelemadó terheli. Fontos, hogy itt az adófizetés menet közben megtörtént és csak a hozam adókötelezettsége merülhet fel.
  • Egyéb jövedelem (28. §). A magánszemélyt a 16 % szja mellett 27%, illetve 14 % eho is terheli, a szerződés megkötése és a kifizetés teljesítése között eltelt idő függvényében. Szja tv. 1. számú melléklet 6.9. szerint adómentesen nyújtott juttatások alapján történő biztosítói teljesítéskor. A jövedelem a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás magánszemély általi visszavásárlásakor keletkezik. Itt menet közben nem történt adófizetés! A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások meghatározott szerződésmódosításai is egyéb jövedelmet eredményeznek.



A biztosító köteles a kifizetés időpontjában az adóköteles jövedelmet és az azt terhelő adóelőleget, illetve adót megállapítani, és levonni, valamint bevallani és adatszolgáltatást nyújtani az állami adóhatóságnak. 
A magánszemélyt csak az egyéb jövedelem esetében terheli bevallási kötelezettség. Kamatjövedelem esetében ez nem áll fenn.

Az egyéb jövedelem esetében fizetendő eho-t  a biztosító nem vonja le, mert az Eho tv.11. § (11) e) alapján a biztosító ebben a tekintetben nem minősül kifizetőnek.

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
3. § (1) A kifizető, – kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani – a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
után.
(7) Az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem után a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – 14 százalék, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől – de legkorábban 2013. január 1-jétől – számított 10 évet követő időpontra esik.
11. §
(11) E törvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek
e) a biztosító az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem esetében.

Hasznos linkek:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete pszaf.hu

2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről njt.hu
Biztosítást érintő jogszabályok (NAV) NAV

Adózási információk vállalkozások részére (ING Biztosító) ing.hu

1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről
és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról njt.hu




Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Személybiztosítások meghatározásai

A személybiztosításokkal kapcsolatos adózási szabályok 3013. január 1-től jelentősen megváltoztak. A téma kiterjedtségére tekintettel külön bejegyzésben dolgozzuk fel a részleteket. Jelen írásunk a fogalmak áttekintését célozza meg. Külön foglalkozunk a befizetéseket (rendszeres és eseti díjfizetések) érintő adózási kérdésekkel, és ezen belül elsősorban a munkáltató (kifizető) által a magánszemélynek biztosított juttatásokkal. Egy további rész pedig a biztosító szolgáltatásait, illetve a lejárati és visszavásárlási teljesítések adózási konzekvenciáit taglalja.


Fogalmak az Szja törvényben

64. Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték.
Ez a meghatározás nagyon fontos akkor, amikor a biztosító által a szerződés futamideje alatt, vagy végén, biztosítási esemény bekövetkezése miatt teljesít kifizetést. A biztosítói szolgáltatások adómentességére, vagy adókötelezettségére a Szja tv. 1. számú melléklete, a 65. § és a 28. § tartalmaz rendelkezéseket.

89. Adóköteles biztosítási díj: magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét és a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) a biztosított magánszemélynél.
A más személy lehet például a munkáltató, de nem lehet más magánszemély, mert az minden esetben adómentes. 
A követendő logika a díjfizetés tekintetében az, hogy minden - a kifizető által (magánszemély javára kötött szerződés alapján) fizetett biztosítási díj, mely nem adómentes, az adóköteles, ha a biztosító szolgáltatására a biztosított magánszemély kedvezményezettként válik jogosulttá!

90. Személybiztosítás: az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás.


91. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.

Ez a meghatározás nagyon fontos akkor, amikor az adómentes, illetve adóköteles személybiztosítást meg kell különböztetni. Az Szja tv. szerinti adómentes díjak, akkor sem válnak adókötelessé (s így egyéb meghatározott juttatássá), ha azokat a biztosított munkavállaló helyett a szerződő munkáltató fizeti meg. 

92. Életbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.

94. Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is.

95. Balesetbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
98. Biztosító teljesítése: a biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen kifizetett összeg, juttatott vagyoni érték, tekintettel az 1. számú melléklet rendelkezéseire is.


A PSZÁF honlapján információkat találunk a biztosítási típusokkal kapcsolatosan.


A haláleseti (kockázati) életbiztosítás

Kockázati életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy – a kedvezményezett– részére egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha a tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

Az "egész életre szóló", vagy angol terminológiája alapján a "whole life" biztosítás, a kockázati biztosítás egy speciális fajtája. Itt a biztosítás tartama a biztosított hátralévő élete, így mindenképpen kifizetéssel szűnik meg. Jellemző megoldás a whole life biztosítás esetében, hogy a díjfizetési periódust korlátozzák, pl. az ügyfél 80 éves koráig, és ezután a biztosítás díjfizetés nélkül marad érvényben.


Az elérési biztosítás

Az elérési biztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díjak valamint a felhalmozott hozam a kedvezményezettet, annak hiányában pedig az örököst illeti.


Vegyes biztosítás

Az egyik leggyakoribb életbiztosítási termék a vegyes biztosítás, mely a kockázati és elérési biztosítás kombinációja. Itt a biztosítási esemény:
- a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy
- halála, a biztosítási időtartam alatt.
A biztosítás alapszolgáltatása ennél a formánál tehát a következő:
- ha a biztosított az előre rögzített tartam lejártakor életben van, úgy a biztosító kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.
- a a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, úgy a biztosító kifizeti a halál időpontjában érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.


A befektetési egységekhez kötött, más néven unit-linked biztosítás

A befektetési életbiztosítás esetében szemben a klasszikus életbiztosításokkal - a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot milyen típusú és kockázatú befektetésekbe helyezze el a biztosító.

A befektetési életbiztosítás célja, szolgáltatásai a vegyes biztosításhoz hasonlóak. Általában ugyanazok a maradékjogok is érvényesíthetők, valamint kiegészítő biztosítások is köthetők ehhez a típushoz.
Ha a biztosított a biztosítási tartam lejártakor életben van, a biztosító kifizeti a számlán nyilvántartott egységek vételi árfolyamon számított értékét. Ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosító kifizeti a szerződésben meghatározott biztosítási összeget, illetőleg - ha ez magasabb összeg! - a számlán nyilvántartott egységek vételi árfolyamon számított értékét.


Kiegészítő biztosítások

A biztosításokhoz általában további kockázatokra, önálló szolgáltatást nyújtó, kiegészítő jellegű biztosítások is köthetők. Ezek a kiegészítő biztosítások technikai megoldásaikban (díjfizetés gyakorisága, inflációkövetés stb.) igazodnak a „fő” biztosításhoz, és annak megszűntével ezek is automatikusan megszűnnek.
Ilyenek lehetnek például:
- baleseti halál esetén a haláleseti szolgáltatáson felüli, további szolgáltatás biztosítása,
- szolgáltatás rokkantság, kórházi ápolás, műtét esetén, ha az ok baleset volt,
- szolgáltatás betegség miatt bekövetkező rokkantság, műtét, kórházi ápolás esetén,
- rettegett vagy kritikus betegségek (rák, infarktus, szélütés) bekövetkezése esetén járó szolgáltatások,
- meghatározott esemény bekövetkezte után a hátralevő díjak átvállalása,
- a díjnövelés kiegészítő biztosítás (opció) lehetővé teszi, hogy bizonyos időszakonként a szerződő új kockázat-elbírálás nélkül emelje a biztosítás díját és összegét.


A 2003. évi LX. tv. szintén tartalmaz fogalmi meghatározásokat.


Az életbiztosítási ág ágazatok szerinti kockázati besorolása

I. Hagyományos életbiztosítások, úgymint
– határozott tartamú és teljes életre szóló haláleseti biztosítás,
– elérési és díjvisszatérítéses elérési biztosítás,
– halálesetre és elérésre szóló vegyes biztosítás,
– meghatározott tartamra szóló (term fix) biztosítás,
– halasztott, még meg nem indult járadékbiztosítás,
– azonnal induló, illetve már megindult járadékbiztosítás,
– baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások.
II. Házassági biztosítás, születési biztosítás, ahol a házasság vagy a születés biztosítási esemény.
III. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás.
IV. Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás
– nyugdíjalapok kezelése,
– egyéni nyugdíjszámlák kezelése.
V. Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás.
(2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről)



Hasznos linkek:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete pszaf.hu

2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről njt.hu
Biztosítást érintő jogszabályok (NAV) NAV

Adózási információk vállalkozások részére (ING Biztosító) ing.hu

1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről
és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról njt.hu






Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.