Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2012. február 16., csütörtök

Magyarországi vállalkozás osztalékot fizet német tulajdonosának

Számos olyan társaság működik Magyarországon, amelyik székhelye és tevékenysége szempontjából egyaránt belföldi vállalkozásnak minősül, de tulajdonosai részben, vagy egészben külföldön letelepedett személyek. A külföldi státust illetően árnyalt a kép több szempontból is. Megkülönböztethetünk az Európai Unión belüli személyeket, illetve úgynevezett harmadik országbeli személyeket. Az adózók között különbséget kell tennünk aszerint is, hogy természetes személyekről, jogi személyekről, jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozókról, illetve egyéb gazdálkodó szervezetekről van-e szó.

A jelenlegi bejegyzésünk témája a Németországban letelepedett jogi személy tulajdonosokkal kapcsolatos, akik részesedéssel bírnak Magyarországon bejegyzett vállalkozásokban. 

Magyarországi vállalkozás osztalékot fizet németországi tulajdonosának


A vállalkozói tevékenység természetes velejárója, hogy nyereség elérésére törekszik. Az is általános gyakorlat, hogy a tulajdonosok a megtermelt nyereség egy részét a vállalkozásuknál hagyják, újból befektetik, illetve egy másik részét pedig osztalék formájában kiveszik.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény  V. Fejezet 27. §-a tartalmazta éveken át az osztalék fizetésére vonatkozó adózási szabályokat. A hivatkozott törvény szóban forgó rendelkezéseit a 2005. évi CXIX. törvény 180. § (8). hatályon kívül helyezte. Hatálytalan: 2006. I. 1-től.

Keresve a külföldi jogi személynek kifizetett osztalékra vonatkozó jelenleg hatályos szabályokat, mindenképpen érdemes vizsgálat alá vonni, hogy van-e Magyarország és Németország között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény.

A két ország között 1977.-ben jött létre olyan egyezmény, amely a kettős adóztatás elkerülését célozta. Ennek alapján készült az 1979. évi 27. törvényerejű rendelet. E rendelet egészen 2011. év végéig volt hatályban. Időközben pedig 2011. február 28. napján újabb egyezmény született, amely még ratifikálásra várt a két ország kormányai részéről. Év végéig ez is megtörtént, s így 2012. január 1. napján a korábbi egyezmény hatályát vesztette.

Az alábbiakban idézünk néhány részletet az említett jogszabályokból, majd levonunk néhány következtetést.

1979. évi 27. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a kettős
adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadók területén
Budapesten, 1977. évi július 18-án aláírt egyezmény kihirdetéséről
(A megerősítő okiratok kicserélése Bonnban, 1979. év augusztus hó 27. napján megtörtént.)

Osztalék
(1) Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró társaság a másik Szerződő
Államban illetőséggel bíró személynek fizet, a másik államban adóztatható.
(2) Ez az osztalék mindamellett abban a  Szerződő Államban is, amelyben az osztalékot fizető társaság
illetőséggel bír, ennek az államnak a joga szerint megadóztatható; az adó azonban nem haladhatja meg:
a) az osztalék bruttó összegének 5%-át, ha a jogosult egy olyan társaság, amely az osztalékot fizető
társaság tőkéjének legalább 25%-ával közvetlenül rendelkezik;
b) a csendestárs (4) bekezdés szerinti bevételének 25%-át;
c) az osztalék bruttó összegének 15%-át minden egyéb esetben.
(3) Amennyiben az egyik Szerződő Államban a társasági nyereség adójának tétele a felosztott
nyereségekre alacsonyabb, mint a fel nem osztott nyereségekre és a különbség 20 vagy annál több
százalékpont, az adó, amelyet ebben az államban az osztalék után beszednek, a (2) bekezdéstől eltérően az
osztalék bruttó összegének 15%-a lehet. Ennek az is feltétele, hogy az osztalék ebben a Szerződő Államban
illetőséggel bíró társaságtól származzon és élvezője a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró olyan
társaság legyen, amelynek - egyedül vagy más, ez utóbbi társaságot uraló vagy e társaság által uralt
személyekkel együtt - az elsőként említett államban illetıséggel bíró társaságban a szavazatra jogosító
érdekeltsége közvetlenül vagy közvetve legalább 25%-os.
(4) A jelen cikkben használt „osztalék” kifejezés részvényekből, élvezeti részvényekből vagy élvezeti
jegyekből, bányarészjegyekből vagy nyereségrészesedést biztosító más jogokból származó jövedelmetvalamint egyéb társasági érdekeltségből származó olyan jövedelmet jelent, amely annak az államnak az adójoga szerint, amelyben a nyereséget felosztó társaság illetőséggel bír, a részvényekből származó jövedelemmel azonos elbírálás alá esik. Ide értendők a valamely vállalkozásban csendes társként való érdekeltségből, a nyereménykötvényekből vagy nyereségrészesedéses kölcsönből származó jövedelmek, továbbá a felosztások a beruházási társaságok (Investmentsfonds) részjegyeire.
(5) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha az osztalék egyik Szerződő Államban illetıséggel
bíró kedvezményezettjének a másik Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető társaság illetıséggel
bír, telephelye van és az érdekeltség, amely után az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez
tartozik. Ebben az esetben a 7. Cikket kell alkalmazni.

Az (5) bekezdés kivételeket fogalmaz meg arra az esetre, amikor az általános szabály nem alkalmazható. Ilyen helyzet áll elő akkor, ha az osztalékot fizető társaság országában (azaz Magyarországon) a haszonhúzó német társaság olyan telephelyet is üzemeltet, amely összefüggésbe hozható az osztalékfizető által megtermelt nyereséggel.

37/2011. (XII. 13.) KüM határozat
a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. február 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2011. évi LXXXIV. törvény 2. és 3. §-ainak hatálybalépéséről

A 2011. évi LXXXIV. törvénnyel a Magyar Közlöny 2011. július 4-i, 75. számában kihirdetett, a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, – Budapesten, 2011. február 28. napján aláírt Egyezmény 30. cikkének (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik a hatálybalépésről:
„Az Egyezmény a ratifikációs okmányok kicserélésének napját követő 30. napon lép hatályba...”
A ratifikációs okmányok kicserélésének napja: 2011. november 30.
Az Egyezmény hatálybalépésének napja: 2011. december 30.
A fentiekre tekintettel, összhangban a 2011. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának (4) bekezdésével megállapítom, hogy a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. február 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2011. évi LXXXIV. törvény 2. és 3. §-ai 2011. december 30-án, azaz kettőezer-tizenegy, december harmincadikán hatályba lépnek.
Összhangban továbbá a 2011. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának (4) bekezdésével, megállapítom, hogy a Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és vagyonadók területén Budapesten 1977. évi július 18-án aláírt Egyezmény, valamint az annak kihirdetéséről rendelkező 1979. évi 27. törvényerejű rendelet 2012. január 1-jén, azaz kettőezer-tizenkettő, január elsején hatályukat vesztik.

37/2011. (XII. 13.) KüM határozat


2011. évi LXXXIV. törvény
a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. február 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről


10. Cikk
Osztalék
(1) Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizet, megadóztatható ebben a másik államban.
(2) Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerződő Államban is megadóztatható, és annak az államnak a jogszabályai szerint, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, ha azonban az osztalék haszonhúzója a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, az így megállapított adó nem haladhatja meg:
a) az osztalék bruttó összegének 5 százalékát, ha a haszonhúzó egy olyan társaság (a nem adóköteles személyegyesítő társaság kivételével), amely az osztalékot fizető társaság tőkéjében legalább 10 százalékos közvetlen részesedéssel bír;
b) az osztalék bruttó összegének 15 százalékát minden más esetben.
E bekezdés rendelkezései nem érintik a társaság adóztatását azon nyereség után, amelyből az osztalékot fizetik.
(3) E cikk alkalmazásában az „osztalék” kifejezés részvényekből, „élvezeti” részvényekből vagy „élvezeti” jogokból, bányarészjegyekből, alapítói érdekeltségből vagy más nyereségből való részesedést biztosító jogokból – kivéve a hitelköveteléseket – származó jövedelmet, valamint más olyan jövedelmet jelent, amelyet annak az államnak az adózási jogszabályai, amelyben a nyereséget felosztó társaság belföldi illetőségű, a részvényekből származó jövedelemmel azonos adóztatási elbánás alá vetnek, és a befektetési alap jegyére történő nyereségfelosztásból származó jövedelmet jelent.
(4) Az 1. és 2. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztaléknak az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki és az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.


A jelenleg hatályos törvény (4) bekezdése hasonló tartalmú kivételt fogalmaz meg, mint a korábbi rendelkezés (5) bekezdése.

Az angol nyelvű változat
Article 10
Dividends


(1) Dividends paid by a company which is a resident of a Contracting State to a resident of the other Contracting State may be taxed in that other State.
(2) However, such dividends may also be taxed in the Contracting State of which the company paying the dividends is a resident and according to the laws of that State, but if the beneficial owner of the dividends is a resident of the other Contracting State, the tax so charged shall not exceed:
a) 5 per cent of the gross amount of the dividends if the beneficial owner is a company (other than a partnership that is not liable to tax) which holds directly at least 10 per cent of the capital of the company paying the dividends;
b) 15 per cent of the gross amount of the dividends in all other cases.
This paragraph shall not affect the taxation of the company in respect of the profits out of which the dividends are paid.
(3) The term „dividends” as used in this Article means income from shares, „jouissance” shares or „jouissance” rights, mining shares, founders' shares or other rights, not being debt-claims, participating in profits or other income which is subjected to the same taxation treatment as income from shares by the laws of the State of which the company making the distribution is a resident, and distributions on certificates of an investment fund.
(4) The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the dividends, being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State of which the company paying the dividends is a resident, through a permanent establishment situated therein and the holding in respect of which the dividends are paid is effectively connected with such permanent establishment. In such case the provisions of Article 7 shall apply.
(5) Where a company which is a resident of a Contracting State derives profits or income from the other Contracting State, that other State may not impose any tax on the dividends paid by the company, except insofar as such dividends are paid to a resident of that other State or insofar as the holding in respect of which the dividends are paid is effectively connected with a permanent establishment situated in that other State, nor subject the company's undistributed profits to a tax on the company's undistributed profits, even if the dividends paid or the undistributed profits consist wholly or partly of profits or income arising in such other State.
Article 31
Termination
This Agreement shall continue in effect for an unlimited period but either of the Contracting States may, on or before the thirtieth day of June in any calendar year beginning after the expiration of a period of five years from the date of its entry into force, give the other Contracting State, through diplomatic channels, written notice of termination and, in such event, this Agreement shall cease to have effect, and respectively expire:
a) in the case of taxes withheld at source, in respect of amounts paid on or after the first day of January of the calendar year next following that in which notice of termination is given;
b) in the case of other taxes, in respect of taxes levied for periods beginning on or after the first day of January of the calendar year next following that in which notice of termination is given.
The date of receipt of such notice by the other Contracting State shall be definitive for the determination of the deadline.
DONE at Budapest on 28 of February 2011 in two originals, each in the Hungarian, German and English languages, all three texts being authentic. In the case of divergent interpretation of the Hungarian and the German texts, the English text shall prevail.
2011. évi LXXXIV. törvény

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény


HARMADIK RÉSZ
OSZTALÉKADÓ
V. Fejezet
27. §


A KETTŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE
VI. Fejezet
28. § (1)
(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót.
(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásakor a külföldről származó jövedelmet e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldről származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető - de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült - költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.
(5) A (3) bekezdés szerinti összeget a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget, nemzetközi szerződés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó ráfordításként elszámolt összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. Az átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó, osztva az adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni.
(6) A (2)-(5) bekezdés alkalmazásában társasági adónak megfelelő adónak minősül a kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adó is.

A kettős adózás elkerüléséről szóló fejezet láthatóan nem tartalmaz semmilyen szabályt a külföldi tulajdonosnak fizetendő osztalék esetére.

A 2011. évi LXXXIV. törvény 10. cikke foglalkozik az osztalék fizetési szabályokkal.
Az első megállapításunk, hogy fő szabályként az egyezmény kimondja: "az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizet, megadóztatható ebben a másik államban. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi társaság a németországi tulajdonosának kifizetett osztalék után az osztalékban részesülőt a német állam megadóztathatja. Tehát az egyezmény ezt elvi lehetőségként kezeli.

Második megállapításunk, hogy bizonyos feltételek mellett ez az osztalék abban a Szerződő Államban is megadóztatható amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű. Ha azonban az osztalék haszonhúzója a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy (jelen esetben németországi), az így megállapított adó nem haladhatja meg:

a) az osztalék bruttó összegének 5 százalékát, ha a haszonhúzó egy olyan társaság (a nem adóköteles személyegyesítő társaság kivételével), amely az osztalékot fizető társaság tőkéjében legalább 10 százalékos közvetlen részesedéssel bír;
b) az osztalék bruttó összegének 15 százalékát minden más esetben.

A feltételes szabály bizonyos mértékben hasonló a 2011. év végéig még hatályban lévő korábbi szabályokhoz, azonban mégis lényeges különbségeket is tartalmaz. Korábban legalább 25 százalékot elérő részesedéshez volt kötve az 5 százalékos adókulcs (ami jelenleg 10 százalékos közvetlen részesedéshez kötődik). Ugyanakkor feltétel volt az is, hogy az alkalmazott 5 százalékos adó és a társasági nyereségadó között kevesebb legyen, mint 20 százalékpont a különbség. Amennyiben ez utóbbi feltétel nem teljesült, a jelentős befolyással bíró tulajdonos osztalékát is 15 százalék adó terhelte.

A mostani szabály lényegében egyszerűsödött és csak a 10 százalék tulajdonrész meglétéhez köti a kedvezményesebb 5 százalék alkalmazhatóságát.

Nagyon fontos kiemelni, hogy ezt a szabályt is, csak mint lehetőséget kezeli az "Egyezmény" és a szerződő két ország törvényalkotóira van bízva, hogy kivetik-e az adót a meghatározott keretek között.

Idéztük az angol nyelvű változatot is. A törvény ugyanis kimondja, hogy három nyelven került kihirdetésre (angol, német és magyar) és ha bármilyen értelmezési probléma merül fel a német, illetve magyar verzió esetében, akkor mindig az angol nyelvű az irányadó.

Végül mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy bár az egyezményben van olyan szabály, amely lehetőséget kínál az osztalékadó kivetésére, a  jelenleg hatályos  társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény nem tartalmaz erre vonatkozó jogkövetkezményt.

Véleményünket alátámasztja egy 2009. 05. 27. -én kelt adóhatósági tájékoztató is, amely bejegyzésünk időpontjában is aktív tartalomként szerepel az APEH honlapján:


A külföldi személyek részére történő forrásadó-különbözet visszatérítése a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények alapján
"A külföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet kamatból, jogdíjból, valamint előadói, művészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járódíjból származó jövedelme után társasági adót, a 2005. december 31-ig kifizetett osztalékból származó jövedelme után pedig osztalékadót fizetett. 2006. január 1. -től az osztalékadó, mint adónem megszűnt, így a 2006. január 1. -től szerzett osztalékjövedelmek után már nem kell osztalékadót fizetniük a külföldi társaságoknak. Mivel az utolsó osztalékadóval terhelt kifizetések 2005. évben történtek, külföldi szervezetek osztalékadó-különbözet visszaigénylésére vonatkozó kérelmet az elévülés általános szabályai szerint legfeljebb 2010. december 31-ig nyújthatnak be igazgatóságunkra!"

A külföldi személyek részére történő forrásadó-különbözet visszatérítése a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények alapján

A társasági adóhoz és az osztalékhoz számos termékünk kötődik, amelyeket a főoldalunkról kiindulva elérhetők: http://www.cegiranytu.hu/

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

5 megjegyzés:

  1. Tudna valaki segíteni az új Magyar pókertörvény bevezetésének státuszáról? Mennyiben vonatkozik a póker játékosok adózására és mikortól lép ténylegesen életbe?
    Köszönöm!

    VálaszTörlés
  2. Tehát ha az AUDI, vagy a GE itthon a leadózott nyereségéből osztalékot kivesz, akkor... mi is történik? Fizetnie kell osztalékadót vagy sem?
    A cikkből ez nem derül ki, pedig érdekes kérdés, főleg, hogy a társasági adókulcs mindkét társaságnál évekig 0%. Adóparadicsom vagyunk?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A német cégek ide jönnek, rengeteg pénzt befektetnek, munkát adnak sok-sok embernek és járulékokat fizetnek a bérek után, az alkalmazottak személyi jövedelemadót és járulékokat fizetnek a német termelő kapacitás jóvoltából kifizetett béreik után, a megszerzett jövedelmeik jó részét itthon költik el és gyarapítják az állami költségvetés áfa bevételeit, illetve közvetve számos hazai termelő és szolgáltató vállalkozás munkahelyeinek fenntartásához járulnak hozzá. A német cégnek sok hazai beszállítója van, akik nem létezhetnének, ha ők annak idején úgy döntenek, hogy nem minket választanak, hanem egy másik versenytárs országot. Iparűzési adót fizetnek az önkormányzatnak, energiát fogyasztanak, szállíttatnak ... ragozzam még tovább?

      Súlyos károkat okoz ennek az országnak a külföld ellenesség. Az, hogy nap mint nap lejjebb süllyedünk, az nagyrészt a kérdés hátterében húzódó gondolatoknak is köszönhető!

      Törlés
  3. Kedves József!

    Köszönöm a válaszodat, és egyetértek az abban foglaltakkal. Bár jól érzed van némi keserűség a kérdésben. De hidd el nyugodtan az én gondolataimból sűlyedés nem fog teremtődni, valószínűbbnek tartom, hogy magát a kérdést kategorizáltad be abba ami a mai magyar gondolkodásmód.

    A magyar gazdaságot, a magyar munkaerőt a világ élvonalába kell hozni, amit sokan maguktól meg tudnak tenni, de jóval többen nem. Ehhez kell a külföldi know-how, tőke és értékrend. Tanulva és gazdagodva a saját lábára állhat a gazdaságunk, és így az ország is.
    Bárcsak minden városban lenne egy Audi, GE, Mercedes, vagy bármely más komoly magyar, vagy külföldi cég, biztos nem lenne szegénység.
    Győr tipikusan jó példa erre, aminek a költségvetéséhez az évi 6-7 milliárdot fizető AUDI iparűzési adója rendesen hozzájárul.

    A kérdésem azonban tovább is él és választ vár. Kell-e ma ezen cégeknek a nyereségéből osztalékot kivéve osztalékadót fizetni vagy sem?
    Talán tudod a választ, én sajnos csak tippelni tudok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy egyetértünk :-)
      Bárcsak a magyar lakosság többségére is igaz lenne!
      Kérdésedre azt tudom válaszolni, hogy értelmezésem szerint nem kell. Ezt arra alapozom, hogy az Unió főszabálya szerint:
      1. "az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizet, megadóztatható ebben a másik államban ..."
      Vagyis a német állam megadóztathatja a német tulajdonos által felvett osztalékot (ha akarja).
      2. "bizonyos feltételek mellett ez az osztalék abban a Szerződő Államban is megadóztatható amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű ..."
      Tehát lehetőségként fennáll a magyar, egyidejű adóztatás is az uniós jogban megfogalmazott korlátokat figyelembe véve. Ezzel a lehetőséggel a magyar jogalkotó nem él, legalábbis a Tao törvény ilyet nem tartalmaz.

      Törlés