Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2012. február 11., szombat

Az egyéni vállalkozó és az életbiztosítás


Amennyiben az egyéni vállalkozó saját magára köt életbiztosítást, vizsgálni kell, hogy szoros kapcsolatban van-e a vállalkozói tevékenységével, illetve azt is, hogy bele tartozik-e a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás fogalmába.

Ha nincs összefüggésben a vállalkozói tevékenységével, úgy azt költségként nem számolhatja el, vagyis  a vállalkozáson kívüli pénzkiadásként kell kezelni. Ebből adódóan, bár adóköteles biztosítási díjról beszélünk, az egyéni vállalkozónak nem keletkezik jövedelme, hiszen magán személyként saját magának fizeti. Feltételezve, hogy olyan életbiztosításról van szó, amelynek van befektetési része, a szerződésben meghatározott futamidő végén, vagy menetközbeni visszavásárláskor, a nyereség rész kamatjövedelem jogcímen adóköteles lesz az egyéni vállalkozónál, mint magánszemélynél.

A vállalkozói tevékenység indokolhatja kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás megkötését. Az ilyen jellegű biztosításra jellemző, hogy csak és kizárólag halál esetén szolgáltat és egész életre szól. A vállalkozónak mérlegelnie kell, hogy mennyire tartja baleset veszélyesnek tevékenységét és számításba kell vennie, hogyan tud gondoskodni családjáról, ha egy nem várt, végzetes esemény bekövetkezik.

Tehát indokolt esetben az egyéni vállalkozó elszámolhatja a kockázati (halál esetére szóló) biztosítás díját költségként. Itt nagyon fontos a rendeltetésszerű joggyakorlás. Vagyis a vállalkozó üzleti tevékenységének indokolnia kell egy ilyen jellegű biztosítás megkötését és ennek díja is arányos kell legyen a kockázatviselés mértékével (nem lehet célja egyértelműen az adóalap mérséklése).

A kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításnak is lehet visszavásárlási értéke (tartalmazhat befektetési elemeket). Mindaddig azonban, amíg egész életre szól, addig a biztosítási szerződés egyetlen szolgáltatása a halál bekövetkezéséhez kötődik. A szerződés lehetővé teheti ugyanakkor, hogy a szerződő kezdeményezésére a biztosítás határozott idejűvé átalakítható legyen. Egy ilyen lépés a szerződés módosítás időpontjával, adókötelessé változtatja a biztosítást. Az esemény bekövetkezésekkor az egyéni vállalkozó a visszavásárláskor megkapott összeget a vállalkozói bevételek között köteles kimutatni és természetesen fizetnie kell majd utána vállalkozói nyereségadót.

11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
I. Jellemzően előforduló költségek
Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:
9. a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt;


10. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról
A vállalkozói adóalap megállapításához bevételként a X. fejezet rendelkezésein túlmenően az e mellékletben meghatározottakat kell figyelembe venni.
I. Jellemzően előforduló bevételek
10. azon biztosítási szolgáltatás értéke, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat az egyéni vállalkozó költségként elszámolta;



Kamatjövedelem
d) a magánszemély
da) biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból,
db) életbiztosítási szerződés alapján, nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatása címén
megszerzett - egyébként nem adómentes - bevételének az a része, amely meghaladja
1. a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak) - kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta -,
2. az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak)
összegéből a kivont díjtartaléknak (ideértve e törvény alkalmazásában a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások biztosítástechnikai tartalékát is) a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét azzal, hogy nem alkalmazható e rendelkezés azon bevételre, amelyre jogosító biztosítási szerződés díját vagy díjának egy részét a magánszemély költségként elszámolta, valamint azon bevételre, amelyre jogosító életbiztosítási szerződés más - nem magánszemély - által fizetett díja vagy díjának egy része adómentesnek minősült, és a magánszemély - a szerződés átalakításával lehetővé vált díjtartalék-kivonásig - a díj, mint egyéb jövedelem után az adót nem fizette meg, továbbá azzal, hogy a díjtartalék ismétlődő kivonása esetén az ismételt arányosítást a befizetett díjaknak a korábbi díjtartalék-kivonásoknál már figyelembe vett, arányosított díjakkal csökkentett részére kell elvégezni;

Kapcsolódó termékeink:
Cafeteria nyilvántartó
Cafeteria szabályzat minta
Külföldi jövedelem kalkulátor
Megbízási díj tervező
Vállalkozások kamatelszámolása

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

1 megjegyzés:

  1. Ha a vállalkozó már tisztában van a biztosítás elszámolási lehetőségeivel. esetleges adó és/vagy járulékterheivel, akkor már csak egy jó biztosítási alkusz munkatárs kell, aki a segít megtalálni a legkobb ár/érték arányú biztosítási konstrukciót. A gender irányelvek 2013. 01. 01. től életbe lépnek, ezért már csak két hónap van arra, hogy a hölgyek még a jövő évi "uniszex" díjkanál 30-40%-al olcsóbban kössenek életbiztosítást.

    VálaszTörlés