Ingatlanhoz kapcsolódó, közösségen belüli szolgáltatás áfája

Egy Magyar cég export fővállalkozóként Lengyelországban vállalkozik építés-szerelőipari munkára.
A kivitelezéshez alvállalkozókat foglalkoztat.
Az alvállalkozók Magyarországon bejegyzett cégek.
A szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás.
A Magyar alvállalkozóknak a teljesítményüket ÁFA szempontjából hogy kell számlázniuk a Magyar export fővállalkozó felé?

Ez a kérdés egyre gyakrabban elhangzik Magyarországon. Számos magyar vállalkozás nyújt külfödi megrendelő számára különböző szolgáltatásokat. Az Európai Unió tagállamaira ez különösképpen vonatkozik. Az ilyen típusú gazdasági eseményt tovább bonyolítja az alvállalkozók bekapcsolódása.

Ahhoz, hogy helyes választ tudjunk adni a kérdésre, nézzük meg először az áfa törvény néhány rendelkezését, amely biztos támpontot nyújthat az eligazodásban.

Általános szabályok
37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Különös szabályok
39. § (1) Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van.
(2) Az (1) bekezdésben említett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások.

142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti:

a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében;
b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;
c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében;

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek
a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint
b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
És most foglaljuk össze, hogy mi az, amit biztosan állíthatunk.

Az első ilyen megállapítás az kell legyen, hogy egy olyan szolgáltatásról van szó, amely adófizetési kötelezettséget von maga után. Tehát valakinek meg kell fizetnie a szolgáltatott teljesítmény után az áfát.

A második megállapítás, hogy ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásról lévén szó, a teljesítés helyét, az áfa törvény 39. § (1) különös rendelkezései alapján, az ingatlan fekvése határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a hozzáadott érték adó jelen esetben a lengyel államot illeti meg.

Némi bizonytalanságot szül az áfa törvény fordított adózásra vonatkozó szabálya, amely ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás esetében, két Magyarországon bejegyzett vállalkozás között a fordított adózás szabályának alkalmazását írja elő.

Mi is történik? Mindkét vállalkozás Lengyelországban fejti ki tevékenységét. Ez azt jelenti, hogy az áfa hatályán kívüli területen. A fővállalkozó áfa mentesen állítja ki a számlát a lengyel beruházó részére. A lengyel beruházó felszámítja az áfát az országában érvényes mértékkel és befizeti a lengyel államnak.

A magyar alvállalkozó szintén az áfa hatályán kívüli területen dolgozik a fővállalkozó tevékenységének részeként. Ez pedig azt jelenti, hogy a fordított adózás szóba sem jöhet. Az ingatlan nincs Magyarországon és a hozzá kötődő tevékenység sem itt zajlik. Tehát az alvállalkozónak szintén áfa mentes számlát kell kiállítania a fővállalkozó részére. Az alvállalkozó munkájának hozzáadott értéke a fővállalkozó által kibocsátandó számlába fog beépülni.

Hozzátesszük, hogy ebben a felállásban elsősorban csak "kapott" anyaggal lehetséges dolgozni. Bár a külföldre irányuló teljesítményhez Magyarországon beszerzett anyag áfája akkor is levonható, ha az egy áfamentesen kiszámlázandó szolgáltatásba épül bele, a dolog mégis aggályos lehet azáltal, hogy az ily módon beszerzett anyag el kell hagyja az országot. A helyszíni beszerzés pedig azért lehet problematikus, mert egy ottani adószámmal nem rendelkező vállalkozás nincs kitől visszaigényelje az áfát.

Ezért rajzoltuk be a kis köröket lengyel területre és a szaggatott vonalú nyilakat, hogy érzékeltessük a helyes megoldást. Úgy a fővállalkozónak, mint az alvállalkozónak lengyel adószámot kellene kiváltania, ahhoz hogy az előbbiekben leírt anyagbeszerzéseik rendben legyenek. Egyébként ezt a bejelentkezési kötelezettséget általában minden állam elő is írja, még ha nem is egyforma feltételekkel.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Segítő családtag foglalkoztatása

A kérdés, hogy segítő családtag kft-nél, vagy bt-nél működhet közre úgy, hogy nem kell bejelenteni? Én úgy tudom, hogy egyéni vállalkozónál van ilyen családtagi dolog, cégeknél viszont azzal találkoztam csak, hogy amennyiben a társaság tagja valaki, akkor végezhet bejelentés nélkül munkát, és mindegy, hogy családtagja valamelyik tagnak, vagy sem, ill. mindegy, hogy bt. vagy kft.

 Nézzük hogyan definiálja a jogszabály a segítő családtagot. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint:

4. §
g) Segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.


 Ebből az első fontos következtetést már le is vonhatjuk. A korlátolt felelősségű társaság nem tartozik ebbe a körbe, ezért esetében nem is beszélhetünk segítő családtagról. A közeli hozzátartozó meghatározása a Polgári törvénykönyvben található meg.
Tovább olvasva az említett törvényt:

5. § (1) E törvény alapján biztosított
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

 És még beidézzük ide a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény egy részletét:

24. § (1) Nem önálló tevékenység
a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
b)
c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
e) a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
f) a segítő családtag tevékenysége,

 Illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényből:

16. §
(4) A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény - a továbbiakban: Tbj. - 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. § szerinti kötelezettet) - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított természetes személy azonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A bejelentést

a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,

b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni,

(8) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.

172. §
(2) Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.

 A felsorolt jogszabály részletek alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

• A segítő családtag által megszerzett jövedelem a nem önálló tevékenységek közé tartozó jövedelemnek minősül.
• A segítő családtag - erre a jogviszonyára való tekintettel -, abban az esetben válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
• A munkáltató bejelentési kötelezettsége az általa foglalkoztatott biztosított magánszemély tekintetében áll fenn.

Tehát a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozóját, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, de az ebből származó jövedelme nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, az e jogviszonyra való tekintettel nem minősül biztosítottnak és nem kell bejelenteni.

Természetesen ezt fontos egy megbízási szerződésben rögzíteni, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen vélelmezhető a nem bejelentett munkavállaló esete. Ennek ugyanis - olvashattuk a fentebb idézett jogszabályban - 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság lehet a következménye.

 Kapcsolódó termékeink:

Megbízási díj tervező


Megbízási szerződés minta


Megbízási jogviszony tesztelő

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Kamatmentesen adott kölcsön adóvonzata

Egy Kft egyszeri nagy összegű  kamatmentes kölcsönt adott egy másik belföldi  Kft-nek  kvázi haveri alapon, ingatlan fedezet mellett, telekkönyvi bejegyzéssel , ahol a kölcsön szerződés közjegyző által is hitelesített. A hangsúly a kamatmentességen van. Böngésztem a jogszabályokat, különös tekintettel az adó törvényeinkre, de azon belül  is a társassági törvényre, de a vázolt esetre nem  találtam választ, véleményem szerint ugyanis ilyen esetnek  adóvonzata is van. Mi a Ti álláspontotok ebben a szóban forgó kérdésben?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek az alábbi rendelkezései hozhatók összefüggésbe a kérdéssel.

Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,
j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) - az adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt - kamatának az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része,


(5) Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában
a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya;
b) saját tőke a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.


A)
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
13. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol;


Minek minősül a kamatmentesen nyújtott kölcsön? - tehetjük fel az első kérdést magunknak? Azzal, hogy egy vállalkozás pénzt kölcsönöz egy másiknak, szolgáltatást nyújt úgy, mint ahogyan a bankok ezt üzletszerűen teszik. Természetesen egy egyszeri kölcsön nyújtás esetében nem lehet üzletszerűségről beszélni. Amennyiben a kölcsönt kapó vállalkozás nem fizet kamatot azért mert használja a másik társaság pénzét, úgy ingyenesen nyújtott szolgáltatásról beszélünk.


A társasági adóról szóló törvény 2010-től hatályos rendelkezései értelmében az adóévben a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével a juttatónak – fő szabály szerint – nem kell megnövelni az adózás előtti eredményét, ugyanakkor a juttatásban részesülőnek nincs csökkentési lehetősége.


Az így elszámolt költség, ráfordítás azonban, ideértve e juttatásokkal kapcsolatban elszámolt általános forgalmi adót is, nem minősül az adóalap megállapításánál elismert költségnek, ráfordításnak, ezért azzal meg kell növelni az adózás előtti eredményt, ha – a Tao. tv. 3. számú mellékletének „A” fejezete 13. pontjának utolsó fordulata alapján – a juttató nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye – a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva – nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.


A mi esetünkben olyan juttatásról van szó, amelynek bekerülési értékét nem, vagy csak nagyon nehezen lehetne megállapítani. Ha a kölcsönadott pénz forrása például egy banki hitel lenne, amely után a kölcsönadónak kamatot kell fizetnie, akkor ezt a kamatot lehetne bekerülési értéknek tekinteni. Amennyiben nem erről van szó, hanem egyszerűen a tevékenységből fakadóan a bankszámlán felhalmozódott, ideiglenesen nélkülözhető pénzről, akkor ennek bekerülési értékét valahol a bevétel elérése érdekében elszámolt költségek között kellene megkeresni, ami elég érdekes feladatnak tűnik. 


A jogszabály ide vonatkozó szövegét olvasva, azt is láthatjuk, hogy a juttatásban részesülőnél bevételként elszámolt tételről kellene szó legyen. Ez pedig nem az. Az adóhatóság álláspontja szerint elismert költség – nyilatkozat nélkül – az olyan ingyenesen nyújtott szolgáltatás, amelynek értéke a juttatásban részesülő társaságnál nem kerül bevételként elszámolásra.


Az is tényként állapítható meg, hogy az előbbiekben idézett (5) bekezdés j) pontja, amely az alul-tőkésítési szabályt tartalmazza, szintén nem vonatkozhat erre a kölcsönre, hiszen a juttatásban részesülő nem fizet kamatot, amelyet ráfordításként elszámolna. 


Mindebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a szóban forgó térítésmentes juttatásnak nincsen társasági adó vonzata a kölcsön nyújtójánál. Minden esetre érdekes és elgondolkoztató kérdés. Ha a kölcsönadó a bankban tartaná a pénzét, akkor kamatbevételre tenne szert, amely után adóznia is kellene. Így az állami költségvetés tulajdonképpen adóbevételtől esik el, amelyet úgy tűnik ebben az esetben nem kér számon.


Ami a kölcsönben részesülőt illeti, ott az ajándékozással kapcsolatos illeték szabályokat kell figyelmesen áttekinteni. Erre azonban most nem kívánunk kitérni.




Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.