Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. december 19., hétfő

Értékesítés külföldi felségjelzésű hajókra

Cégünk főtevékenysége: 4639 Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme, valamint
4631 Zöldség-, gyümölcs nagykereskedelem.
A fentiekből származik a teljes árbevétel. Vevőink közösségi adószámmal rendelkező Dán illetve Francia partnerek, akik saját illetve bérelt, külföldi felségjelzésű hajókon idegenforgalmi szolgáltatással és vendéglátással foglalkoznak. Magyarországon Budapesten a MAHART kikötőben visszük fel a hajókra a megrendelt árut, amit a partnerek tételesen vesznek át és pecséttel, aláírásukkal a számlán igazolják az átvételt. Az áruinkat a dunai hajóút során a vendégek fogyasztják el. Pontos információink nincsenek a felhasználásról /mint szállítóknak erre nincs lehetőségünk/, de feltehetően az átvett áruk elhagyják az országot, mivel a hajók 2-6 órát tartózkodnak a kikötőben és tovább utaznak. A tartózkodás idejét a HAJÓ MENETREND adja meg, amely rendelkezésünkre áll. Valószínűleg partnereink a biztonságos ellátás érdekében áruinkat beraktározzák.
Az EU-s áfa szabályainak megfelelően „a termék beszerzője az adófizetésre kötelezett” megjegyzés is szerepel a kiállított számláinkon (melyek a külföldi partner közösségi adószámát is tartalmazza ).
A számlák kiegyenlítése a külföldi partner bankjából utalással történik Euróban.

KÉRDÉSÜNK:

Megfelelően értelmezzük-e a fent leírt ügyletekre a közösségi értékesítés szabályait, az ÁFA nélküli számlázást?
Milyen bizonylatok szükségesek a Dunán hajózó külföldi felségjelzésű hajók esetében a közösségi értékesítés bizonyítására?

Tekintsük át először, hogy milyen jogszabály helyek érinthetik a fenti kérdést:

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
után.
4. § (1) Belföld alatt a Magyar Köztársaság államterülete értendő.
Termék értékesítése
9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.
12. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés továbbá, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldről a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal, függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy - javára - más végzi, amelynek eredményeként a termék a küldeménykénti feladás vagy a fuvarozás megkezdéséhez képest a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van.
(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás nem áll be, ha
a) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a termék értékesítésére a 29. §-ban említett feltételek teljesülnek;
b) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a termék értékesítésére a 32. §-ban említett feltételek teljesülnek;
c) a termék vasúti-, vízi- vagy légiközlekedési eszközön történő értékesítésére a 33. §-ban említett feltételek teljesülnek;
Teljesítés helye termék értékesítése esetében
Általános szabály
25. § Abban az esetben, ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van.
Különös szabályok
26. § Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van.
33. § (1) Abban az esetben, ha a termék értékesítése vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a személyszállítás indulási helye van.
(2) E § és a 45. § (2) bekezdésének alkalmazásában
a) Közösség területén végzett személyszállítás: az a személyszállítás, amelynél az indulási és az érkezési hely egyaránt a Közösség területén van, és ez idő alatt a Közösség területén kívül nincs megállási hely;
b) személy szállításának indulási helye: az első beszállási pont a Közösség területén, függetlenül attól, hogy azt megelőzően a Közösség területén kívül volt-e megállási hely vagy nem;
c) személy szállításának érkezési helye: az utolsó kiszállási pont a Közösség területén, függetlenül attól, hogy azt követően a Közösség területén kívül van-e megállási hely vagy nem.
(3) Menettérti személyszállítás esetében az oda- és visszautazás külön-külön, önálló személyszállításnak tekintendő.
Teljesítés helye termék Közösségen belüli beszerzése esetében
Általános szabály
50. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.
Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli értékesítése esetében
89. § (1) Mentes az adó alól - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.
Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítéséhez kapcsolódóan
98. § (1) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását
a) az értékesítő maga vagy - javára - más végzi;
b) a (3) és (4) bekezdésben, illetőleg a 99. és 100. §-ban meghatározott további feltételek szerint a beszerző maga vagy - javára - más végzi.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy
a) a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, valamint
b) az a) pontban említett határidőn belül az értékesített terméket rendeltetésszerűen ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja - a 99. és 100. §-ban meghatározott eltéréssel - abban az esetben alkalmazható, ha ezzel összefüggésben a beszerző nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.
(4) A (3) bekezdéstől függetlenül nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti adómentesség abban az esetben, ha a beszerző kiránduló hajó, turista repülőgép vagy magánhasználatra szolgáló közlekedési eszköz felszerelését (tartozékát), valamint az üzemeltetéshez, ellátáshoz szükséges terméket maga fuvarozza el.
Adó alóli mentesség nemzetközi közlekedéshez kapcsolódóan
103. § (1) Mentes az adó alól a vízi közlekedési eszköz üzemeltetését, fedélzeti ellátását szolgáló termék értékesítése abban az esetben, ha a vízi közlekedési eszköz
a) kizárólag vagy túlnyomó részben nyílt tengeren közlekedik, és kereskedelmi célú személyszállítási, illetőleg ipari, kereskedelmi vagy halászati tevékenységet végez;
106. § Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az vasúti-, vízi- vagy légiközlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás részeként teljesül, feltéve, hogy az értékesített termék a közlekedési eszköz fedélzetén történő helybeni fogyasztás célját szolgálja.

Az euvonal.hu oldalon található tájékoztatások, amelyek a kérdéshez kapcsolódhatnak:
Az adómentesség feltétele: 
- egyrészt, hogy a vevő más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen, és az a kiállított számlán szerepeltessék (Áfa-törvény 169. § d), 
- másrészt, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként - igazoltan - más tagállamba jusson el. 
A termék más tagállamba történő elfuvarozásának, eljuttatásának ténye fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlő módon igazolható.
A szállításhoz számla, szállítólevél, CMR szükséges.

Amennyiben a számlán nem szerepel a vevő közösségi adószáma, illetve ha szerepel ugyan, de a termék nem kerül ki belföldről (ezt nem tudják bizonyítani), úgy az értékesítőnek normál belföldi áfamértéket (5 százalék, 20 százalék) kell felszámítania.

Ha a vevő a szállítást a saját gépkocsijával végzi, akkor a vásárláskori nyilatkozata, a számlán történő aláírása nem elegendő az értékesítés Közösségen belüli mentesként való számlázásához, ezért ezt belföldi tranzakciónak kell minősíteni.
http://www.euvonal.hu/?op=kerdesvalasz

További fogalmi szempont:

Az államterület
Az államterület az a földrajzilag körülhatárolt, államhatárok által körülvett terület, amelyre az állami főhatalom kiterjed.
Az államterülethez tartozik a légtér - mai becslések szerint mintegy 60 km magasságig -, továbbá a föld mélysége addig, ameddig az abba való behatolás és birtokbavétel lehetséges. A belvizek, folyók, tavak, természetes vizek szintén az államterülethez tartoznak. A tengerparti államok területéhez tartozik a parti sáv.
Úszó, illetve repülő államterületaz állami lobogóval ellátott hajó, illetőleg légi jármű.

Megpróbáltuk az áfa törvényből összeszedni minden olyan részt, amely a kérdéses ügylethez, akár érintőlegesen is, kapcsolódhat. Ilyen az EU-s  hajóra történő értékesítés mellett, a harmadik ország felé történő értékesítés, a fedélzeti ellátást szolgáló termékek értékesítése, a tengeri hajózásra vonatkozó különleges szabály, vagy éppen az ügylet fordítottjára, azaz a beszerzésre vonatkozó szabály.

Az áfa törvény 2. §-a meghatározza azokat az eseteket, amikor a törvény alapján adót kell fizetni. Ilyen eset a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés. A szabály alapján mondhatjuk, hogy egy olyan értékesítés, amely nem belföldön teljesül, arra nem vonatkozik az adófizetési kötelezettség. 

Abban az esetben, ha a terméket nem adják fel, nem fuvarozzák el, a termékértékesítés helye az a hely, ahol a termék ténylegesen gazdát cserél az eladó és a vevő között, ahol  az értékesítés pillanatában a termék ténylegesen megtalálható. Küldemény esetén alapesetben a teljesítés helyének a feladó telephelye számít.

A szóban forgó ügylet esetében azt a helyet ahol a termék gazdát cserél, megelőzi egy belföldi szállítás. Ez a termék származhat a hajókikötőhöz közeli utcából, vagy akár egy távolabbi városból egyaránt. Ennek az útvonalnak további jellegzetessége, hogy a szállított termék átlép egy "országhatárt". Vagyis felkerül mondjuk egy dán zászló alatt közlekedő hajó fedélzetére. A termék gyakorlatilag dán felségjelzésű területen cserél gazdát.

Nézzük a normál helyzetet, amikor nem egy úszó államterületről, hanem tényleges földrajzi határról beszélünk:

Első lehetséges eset:
A magyar cég fogja a termékét és elviszi Dániába, majd ott eladja egy helyi kereskedőnek. Lehetséges-e ez a megoldás? Igen, ebben az esetben a magyar cég a termékét saját magának helyezi át Dániába. Mentes a belföldi adó alól, ha a magyar cég rendelkezik dán adószámmal is és gyakorlatilag egy közösségen belüli értékesítést hajt végre saját magának. A későbbiekben az ottani adószáma alatt dán belföldi értékesítésként adhatja el áruját egy dán cégnek.

Második lehetséges eset:
A magyar cég megjelöli már itthon a dán céget vevőként, kiállítja a megfelelő szállítási okmányokat, amelyek egy esetleges út-közbeni vámhatósági ellenőrzéskor bizonyítják a termék eredetét, desztinációját, és így tovább, illetve a visszaigazolásuk bizonyítékként szolgál arra, hogy a termék ténylegesen átkerült a másik országba. A fuvarozást természetesen maga az eladó is végezheti. Az okmányokon megjelölt paritás eldönti, hogy mikor száll át a tulajdonjog. Ha csak a vevő telephelyén történő átadáskor, akkor ez azt jelenti, hogy a szállítmánnyal kapcsolatos felelősség útközben még az eladót terheli.

A dán felségjelzésű hajó:
Visszatérve hajóhoz, itt is a második esetnek kellene bekövetkeznie. Az árút a magyar cég olyan szállítási okmányok kíséretében kell elfuvarozza a dán cég mozgó telephelyére, amelyből egyértelműen kiderül, hogy az értékesítés dán területre történik. Például FOB paritással szállított áru (free on board) azt jelenti, hogy költségmentesen a megjelölt hajófedélzetre. Az eladó akkor teljesít, ha az áru az elhajózási kikötőben a vevő által megnevezett hajó korlátja felett áthalad. A kockázat (kárveszély) amíg az áru át nem haladt a hajó korlátja felett az eladót, onnan pedig a vevőt terheli.  Az áru tulajdonképpen nem akkor hagyja el belföldet, amikor a Dunán közlekedő hajó átlépi a határvonalat, hanem akkor, amikor a hajó korlátja fölött áthaladt. Ettől kezdve dán úszó államterületen található.


A Közösségen belüli beszerzés teljesítési helye az a tagország (azaz annak a tagállamnak áfáját kell fizetni), ahol a fuvarozás befejezésekor található a termék. Véleményünk szerint, mivel az áru a mozgó dán államterületre került, ezért a hozzáadott érték adó fizetésére a dán cég a kötelezett. A magyar cég a 89. § (1) alapján közösségen belüli termékértékesítést hajt végre és nem kell az áfát felszámítania.

Fordított esetben:
Ugyanez lenne igaz fordított esetben is. Ha egy magyar felségjelzést viselő hajón egy magyar cég "mozgó" telephelyet (mondjuk egy vendéglőt) üzemeltet és ahhoz dán kikötőben szerezne be nyersanyagot úgy, hogy nem az ottani piacra megy ki vásárolni, hanem megrendeli azt egy dán cégtől, akkor közösségen belüli beszerzést hajtana végre és a magyar áfát kellene itthon megfizetnie. Mivel a 106. § szerint  "mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az vasúti-, vízi- vagy légiközlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás részeként teljesül, feltéve, hogy az értékesített termék a közlekedési eszköz fedélzetén történő helybeni fogyasztás célját szolgálja", ezért a beszerzett termék után megfizetett adó egyidejű levonásba helyezése nem lehetséges, hiszen tárgyi adómentes tevékenységhez történt a beszerzése. A fordított esetet csak a téma jobb megértése végett mondtuk el.


Bizonyítékok:
A termék határátlépésének bizonyítékait a törvény taxatíve nem sorolja fel. A bizonyítási kényszer minden esetre az eladót terheli. Véleményünk szerint a megfelelő tartalommal kiállított fuvarlevél, szállítólevél, az átvételi igazolás és a számla elfogadható mértékű bizonyíték kellene legyen ebben az esetben. Amennyiben az ügylet jogvita tárgyát képezi, úgy az ésszerű mennyiségi megítélés, illetve a külföldi vevő által a saját országában vezetett nyilvántartások, adóbevallások további bizonyítékul szolgálhatnak. Jogkövető magatartás esetén a külföldi vevőnek is érdeke az ügy tisztázása, hiszen ez részéről is intézkedéseket igényel. Ha az értékesítés belföldön adózna, úgy a külföldi vevőnek nem kell hozzáadott érték adót fizetnie közösségen belül történt beszerzés jogcímén. Ugyanakkor pótlólagosan meg kellene fizetnie a magyar áfát.

Visszaélés lehetséges?
Nagy valószínűséggel igen. Az áru papíron történő mozgatása, vagy akár a fizikai is, amennyiben nem eredményezi a hajón történő felhasználást, vagy a végleges átkerülést a Közösség másik országába, hanem visszakerül belföldre, úgy alkalmas lehet az áfa törvény kijátszására és az adófizetés elkerülésére. Ennek lényegesen kisebb a valószínűsége, ha a külföldi vevő bankszámláján látszik a forgalom. Ez ugyanis azt jelenti, hogy ugyanúgy megjelenik az ő könyvelésében is. A két ország adóhatósága, az uniós adószám ismeretében, szintén egyeztetheti, hogy a vevő megfizette-e saját országában a hozzáadott érték adót.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése