Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. május 16., hétfő

A korengedményes nyugdíjazás és az EVA

Van egy EVA-s Kft-m. 2010-ben az egyik dolgozómat elküldtem előrehozott öregségi nyugdíjba. A cég kifizette a dolgozó nyugdíját előre 3 évre. Nem tudom, hogy ezt hogyan könyveljem és leginkább abban  nem vagyok biztos, hogy ez a befizetés csökkenti-e az eva alapját a cégnek?

A korengedményes nyugdíjazást az 181/1996 (XII.16.) Korm.rendelet szabályozza. A megállapítást és a folyósítást a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell. Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig, betölti.

Nézzük a jogszabályt. Először is a számviteli részt. 

Az EVA törvény 4. § (2) szerint a korlátolt felelősségű társaság az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.

Számviteli törvény:
3. § 3. személyi jellegű egyéb kifizetések:
... a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez, ...

Ez a rész bizonyára elég egyértelmű. Ami az EVA adóalap módosítását illeti, alaposabban át kell nézni a törvényt, különös figyelemmel a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra vonatkozó részekre.

Az eva alapja
5. §
(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt
a) növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg;
b) csökkenti az eva alapjának megállapításakor az a) pont alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.
(5) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.

Az eva alapja megállapításának különös szabályai
8. §
(5) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számolt el.
(6) Ha az adóalany - az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította.

A kiemelt jogszabályi részek alapján azt a következtetést tudjuk levonni, hogy nincs olyan rendelkezés, ami szerint az evás cég adózási alapul szolgáló bevételét csökkenteni lehetne - a korengedményes nyugdíjazásra való tekintettel - a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt költséggel. Ennek logikáját talán abban lehetne keresni, hogy az eva alapját általában semmilyen - a vállalkozás érdekében felmerült - költség nem csökkenti. Akkor miért éppen ez a személyi jellegű egyéb kifizetés lenne e szabály alól kivétel?


És még egy megjegyzés:
A 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 2012. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendeletet és módosította a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletet.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése