Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. május 22., vasárnap

Egyszemélyes Kft. ügyvezető-tagja az átlagos statisztikai létszámban

Az ügyvezető-tulajdonos (egyszemélyes kft, személyesen, rendszeresen közreműködik, havonta vesz ki jövedelmet, társ.szerződésben semmi nem szerepel ezzel kapcsolatban, szerződést önmagával nem nagyon tud kötni, stb)  beszámít-e a létszámba?
A KSH kitölt.útmutató szerint, ha nagyobb a keresete, mint az osztaléka, akkor benne kellene lennie a foglalkoztatott létszámba?

 A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja  háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:
  •  munkaviszony,
  • megbízási jogviszony,
  • tagsági jogviszony.
Különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e, vagy sem. A vezető tisztségviselői feladatok ellátására a Gazdasági társaságokról szóló 2006 évi IV. törvény fogalmaz meg szabályokat:
Gt. 22. §
(2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.
(3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.

 Az egyszemélyes gazdasági társaság tagjaira és az üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára azonban nem vonatkozik a tiltó rendelkezés akkor, ha a társasági szerződésben kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselői feladat munkaviszonyban ellátható.
Ki kell emelni, hogy a Gt. módosítását követően továbbra is érvényesül azon szabály, hogy a vezető tisztségviselői tevékenység továbbra sem látható el társas vállalkozói jogviszonyban.

 A Gt. azt is meghatározza, hogy mi minősül ügyvezető feladatnak:
Gt. 21. §
ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

Mindebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a kérdésben szereplő ügyvezető-tulajdonos jogviszonya egyedül a megbízási jogviszony keretei közzé illeszthető. Egyszemélyes Kft. lévén a munkaviszony csak az alapító okiratba foglalt lehetőség alapján működhet. A tagsági jogviszonyt pedig a Gt szintén kizárja a vezetői tisztségviselői feladatok ellátása tekintetében.

És térjünk most ki egy kicsit a megbízásra vonatkozó szabályok ismertetésére.

A vezető tisztség megbízásos jogviszonyban történő ellátása
Biztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (ide tartozik a megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. §(1) bekezdése d) pontja szerint nem önálló tevékenység a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, tehát a járulékalapot képező jövedelem megállapításánál a nem önálló tevékenységből származó bevétel azon részét kell alapul venni, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemként kell figyelembe venni.
Amennyiben a megbízási szerződéssel tevékenykedő vezető tisztségviselő biztosítottnak minősül, a társaságnak a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a  társadalombiztosítási járulékot, a biztosított pedig  nyugdíjjárulék (tagdíj) és  egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
Fontos lehet még e kérdés kapcsán, hogy önmagában a vezető tisztségviselői feladatok ellátása nem minősül személyes közreműködésnek.

Gt. 91. § (2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.

Természetesen erre a szabályra csak életszerű körülmények között lehet hivatkozni. Egy kisvállalkozás, ahol nyilvánvalóan a bevételszerző tevékenység is egyértelműen az ügyvezető tevékenységével összefüggésbe hozható, ott  a személyes közreműködés ténye fennáll, csak az a kérdés, hogy milyen jogviszonyban.

A vezető tisztségviselői feladatok ellátásán kívül a társaság tagja részt vehet és az esetek döntő többségében részt is vesz további feladatok ellátásában is. Végezhet szakértői jogosítványt igénylő és engedélyhez kötött munkát (például könyvvizsgáló), vagy lehet gazdasági, marketing, termelési, vagy egyéb vezető. Akár fizikai munkát is végezhet. Mindez a vállalkozás nagyságától függ. A vezetői tisztségviselői feladatok ellátásán túl tehát érdemes ezt a kérdést is tisztázni!

 A fentiek ismeretében áttekinthetjük, hogy a KSH útmutató vonatkozó bekezdéseit.

ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ

1. A szervezet tevékenységében résztvevők
1.1 Alkalmazásban állók
Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján, havi átlagban (tört havi munkaszerződés esetén havi teljesítésre átszámítva) legalább 60 munkaórában (továbbiakban „legalább 60 munkaórában”), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók főbb csoportjai:
1.1.1 Az adott munkáltatóval a Munka Törvénykönyve (továbbiakban Mt) szerinti munkaviszonyban (ideértve a szövetkezet és tagja, illetve a társas vállalkozás és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyt), közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati – ideértve a szerződéses katonákat is – bírói, ügyészi szolgálati, igazságügyi
alkalmazotti jogviszonyban (együtt: munkaviszonyban állók);

1.1.2 Megbízási szerződéssel, megállapodás alapján havi átlagban legalább 60 munkaórában alkalmazottak;

1.2 A szervezet tevékenységében résztvevő egyéb foglalkoztatottak

1.2.2 Egyéb foglalkoztatottak csoportjába tartoznak az adott gazdasági szervezet (beleértve az egyéni vállalkozást) tevékenységében aktívan résztvevő személyek, akik részére munkájuk ellenértékeként munkadíj kifizetésre egyáltalán nem kerül sor, illetve a minimálbér munkaidő arányos hányadánál alacsonyabb összegű díjazás valósul meg.

1.2.2.3 Menedzsment azon tagja, akinek munkajövedelme (II. fejezet „kereset” és „egyéb munkajövedelem”) a vállalkozásnál szerzett teljes jövedelmének 50%-ánál kevesebb, s jövedelmének magasabb hányada profitból származik;

1.2.2.4 Társas vállalkozás nem fizetett dolgozó tagja

Az útmutató alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérdésben szereplő ügyvezető-tulajdonos alkalmazásban állónak minősül az 1.2.2 szerint (Megbízási szerződéssel, megállapodás alapján havi átlagban legalább 60 munkaórában alkalmazottak).

És természetesen nem tartozik a KSH útmutatója szerinti 1.2 csoportba. Ezért nem is fontos vizsgálni, hogy menedzsment tagként, hogyan viszonyul a keresete és  egyéb munkajövedelme a profithoz!
1.1.1 Kereset
A kereset a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló részére pénzben vagy természetben fizetett díjazás (munkabér, munkadíj, illetmény). Ide értendők a gazdasági társaságok tagjai részére a személyes közreműködés ellenértékeként történő kifizetések is.
1.1.2 Egyéb munkajövedelem
Egyéb munkajövedelmek a munkavállaló részére jogszabályban kötelezően meghatározott, valamint a munkáltató által önként nyújtott juttatások. Az egyéb munkajövedelmeknek az 1995. évi CXVII. Törvény által meghatározott hányada a munkavállaló számára adómentes, az ezen felüli egyéb munkajövedelem kifizetések már bruttó módon, a munkavállalót terhelő járulékaival együtt jelentendők. Az útmutató részletesen taglalja ezt a jövedelemfajtát.

Az 1.2.2.4 pedig azért nem vonatkozhat rá, mert ő fizetett megbízást teljesít.

 És végső következtetésként, a fenti logikai levezetések alapján megállapíthatjuk, hogy a kérdésben szereplő ügyvezető tulajdonos beleszámít az átlagos statisztikai létszámba.

Kapcsolódó termékeink:
Statisztikai létszám kalkulátor (ingyenes)

Társasági adó 2010 kalkulátor

Vezető tisztségviselő
szerződés minta


Rehab kalkulátor



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2 megjegyzés:

  1. Üdv,

    Én ezt találtam (2013.05.22-én a KSH tájékoztatójában). Lehet, hogy azóta megváltozott a dolog.

    " 2.2 Alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma

    Nem tartoznak tehát sem a munkajogi, sem a statisztikai állományi létszámba az egyéb foglalkoztatottak (1.2 pontnál meghatározottak)."

    Ez alapján a fenti ügyvezető (1.2.2) nem része az átlagos statisztikai állományi létszámnak.

    András

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hopp, bocsánat, ugyanarról beszélünk, tehát mégis beletartozik a statisztikai létszámba.
      Viszont elírás történt a szövegben, ez vezetett félre engem is, mert a nevezett ügyvezető nem 1.2.2, hanem 1.1.2-be tartozik a fenti ügyvezető. És ezért van benne a statisztikai létszámban is.

      András

      Törlés