Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. március 19., szombat

Segítő családtag foglalkoztatása

A kérdés, hogy segítő családtag kft-nél, vagy bt-nél működhet közre úgy, hogy nem kell bejelenteni? Én úgy tudom, hogy egyéni vállalkozónál van ilyen családtagi dolog, cégeknél viszont azzal találkoztam csak, hogy amennyiben a társaság tagja valaki, akkor végezhet bejelentés nélkül munkát, és mindegy, hogy családtagja valamelyik tagnak, vagy sem, ill. mindegy, hogy bt. vagy kft.

 Nézzük hogyan definiálja a jogszabály a segítő családtagot. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint:

4. §
g) Segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.


 Ebből az első fontos következtetést már le is vonhatjuk. A korlátolt felelősségű társaság nem tartozik ebbe a körbe, ezért esetében nem is beszélhetünk segítő családtagról. A közeli hozzátartozó meghatározása a Polgári törvénykönyvben található meg.
Tovább olvasva az említett törvényt:

5. § (1) E törvény alapján biztosított
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

 És még beidézzük ide a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény egy részletét:

24. § (1) Nem önálló tevékenység
a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
b)
c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
e) a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
f) a segítő családtag tevékenysége,

 Illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényből:

16. §
(4) A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény - a továbbiakban: Tbj. - 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. § szerinti kötelezettet) - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított természetes személy azonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A bejelentést

a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,

b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni,

(8) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.

172. §
(2) Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.

 A felsorolt jogszabály részletek alapján az alábbi következtetések vonhatók le:
  • A segítő családtag által megszerzett jövedelem a nem önálló tevékenységek közé tartozó jövedelemnek minősül.
  • A segítő családtag - erre a jogviszonyára való tekintettel -, abban az esetben válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
  • A munkáltató bejelentési kötelezettsége az általa foglalkoztatott biztosított magánszemély tekintetében áll fenn.
Tehát a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozóját, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, de az ebből származó jövedelme nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, az e jogviszonyra való tekintettel nem minősül biztosítottnak és nem kell bejelenteni.

Természetesen ezt fontos egy megbízási szerződésben rögzíteni, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen vélelmezhető a nem bejelentett munkavállaló esete. Ennek ugyanis - olvashattuk a fentebb idézett jogszabályban - 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság lehet a következménye.

 Kapcsolódó termékeink:

Megbízási díj tervező


Megbízási szerződés minta


Megbízási jogviszony tesztelő



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése