Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. március 9., szerda

Kamatmentesen adott kölcsön adóvonzata

Egy Kft egyszeri nagy összegű  kamatmentes kölcsönt adott egy másik belföldi  Kft-nek  kvázi haveri alapon, ingatlan fedezet mellett, telekkönyvi bejegyzéssel , ahol a kölcsön szerződés közjegyző által is hitelesített. A hangsúly a kamatmentességen van. Böngésztem a jogszabályokat, különös tekintettel az adó törvényeinkre, de azon belül  is a társassági törvényre, de a vázolt esetre nem  találtam választ, véleményem szerint ugyanis ilyen esetnek  adóvonzata is van. Mi a Ti álláspontotok ebben a szóban forgó kérdésben?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek az alábbi rendelkezései hozhatók összefüggésbe a kérdéssel.



Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,
j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) - az adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt - kamatának az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része,


(5) Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában
a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya;
b) saját tőke a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.


A)
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
13. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol;


Minek minősül a kamatmentesen nyújtott kölcsön? - tehetjük fel az első kérdést magunknak? Azzal, hogy egy vállalkozás pénzt kölcsönöz egy másiknak, szolgáltatást nyújt úgy, mint ahogyan a bankok ezt üzletszerűen teszik. Természetesen egy egyszeri kölcsön nyújtás esetében nem lehet üzletszerűségről beszélni. Amennyiben a kölcsönt kapó vállalkozás nem fizet kamatot azért mert használja a másik társaság pénzét, úgy ingyenesen nyújtott szolgáltatásról beszélünk.


A társasági adóról szóló törvény 2010-től hatályos rendelkezései értelmében az adóévben a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével a juttatónak – fő szabály szerint – nem kell megnövelni az adózás előtti eredményét, ugyanakkor a juttatásban részesülőnek nincs csökkentési lehetősége.


Az így elszámolt költség, ráfordítás azonban, ideértve e juttatásokkal kapcsolatban elszámolt általános forgalmi adót is, nem minősül az adóalap megállapításánál elismert költségnek, ráfordításnak, ezért azzal meg kell növelni az adózás előtti eredményt, ha – a Tao. tv. 3. számú mellékletének „A” fejezete 13. pontjának utolsó fordulata alapján – a juttató nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye – a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva – nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.


A mi esetünkben olyan juttatásról van szó, amelynek bekerülési értékét nem, vagy csak nagyon nehezen lehetne megállapítani. Ha a kölcsönadott pénz forrása például egy banki hitel lenne, amely után a kölcsönadónak kamatot kell fizetnie, akkor ezt a kamatot lehetne bekerülési értéknek tekinteni. Amennyiben nem erről van szó, hanem egyszerűen a tevékenységből fakadóan a bankszámlán felhalmozódott, ideiglenesen nélkülözhető pénzről, akkor ennek bekerülési értékét valahol a bevétel elérése érdekében elszámolt költségek között kellene megkeresni, ami elég érdekes feladatnak tűnik. 


A jogszabály ide vonatkozó szövegét olvasva, azt is láthatjuk, hogy a juttatásban részesülőnél bevételként elszámolt tételről kellene szó legyen. Ez pedig nem az. Az adóhatóság álláspontja szerint elismert költség – nyilatkozat nélkül – az olyan ingyenesen nyújtott szolgáltatás, amelynek értéke a juttatásban részesülő társaságnál nem kerül bevételként elszámolásra.


Az is tényként állapítható meg, hogy az előbbiekben idézett (5) bekezdés j) pontja, amely az alul-tőkésítési szabályt tartalmazza, szintén nem vonatkozhat erre a kölcsönre, hiszen a juttatásban részesülő nem fizet kamatot, amelyet ráfordításként elszámolna. 


Mindebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a szóban forgó térítésmentes juttatásnak nincsen társasági adó vonzata a kölcsön nyújtójánál. Minden esetre érdekes és elgondolkoztató kérdés. Ha a kölcsönadó a bankban tartaná a pénzét, akkor kamatbevételre tenne szert, amely után adóznia is kellene. Így az állami költségvetés tulajdonképpen adóbevételtől esik el, amelyet úgy tűnik ebben az esetben nem kér számon.


Ami a kölcsönben részesülőt illeti, ott az ajándékozással kapcsolatos illeték szabályokat kell figyelmesen áttekinteni. Erre azonban most nem kívánunk kitérni.




Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2 megjegyzés:

  1. Mindig szívesen olvasom az okos gondolataitokat egy-egy témáról.:)
    Mit változtat a fent leírtakon a ptk. 232§ mely szerint a kölcsönre kamat jár! Gazdálkodó szervezetek között kötelezően!
    Üdvözlettel Nagyné Vidra Zsuzsa
    vidrazsuzsa@t-online.hu

    VálaszTörlés
  2. Szeretném pontosan idézni a jogszabályhelyet:

    232. § (1) A szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár.
    (3) A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - megegyezik a jegybanki alapkamattal.
    (4) A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.

    Azt, hogy "kötelezően" már te tetted hozzá.
    A (4) bekezdésből is látszik, hogy a kamat megállapodás kérdése. Szerintünk a jogszabály hitelezővédelmi passzusa azt a célt szolgálja, hogy megállapodásban nem kikötött kamat esetén, ha ebből vita támad, akkor a kölcsönadó ilyen mértékű kamatot érvényesíthet egy bírósági eljárásban.

    Hátha jogász olvasóink is hozzászólnak e felvetéshez. Szívesen vennénk :-)

    VálaszTörlés