Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2010. április 23., péntek

Ugyanazon tulajdonosi kör befolyása két vállalkozásban

Van egy X Kft. melynek 3 fő magánszemély tulajdonosa van egyenlő részaranyban. A tulajdonosok között nincs semmilyen rokoni kapcsolat.
És van egy evás  Bt. melynek tulajdonosai ugyanazok a személyek akik a Kft. -ben, itt is egyenlő részarányban.
Az evás Bt-nek kizárólag a Kft. -től van árbevétele. 
Kérdés:  kapcsolt-e a két cég? Az adóhivatal vizsgálat esetén kapcsoltként kezelei-e a két cég viszonyát?  Lehet hogy a két cég nem kapcsolt, de mivel azonosak a tulajdonosok mégis kapcsoltként fogják kezelni. A kérdés azért is nagyon fontos, mert az evás cégnek vajon kell-e adóalapot növelnie?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény deffiniája a kapcsolt vállalkozások fogalmát.

23. kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal,

hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

Az első két pont eleve kiesik, hiszen a kérdés kapcsán nincsen olyan harmadik vállalkozás, amely az X Kft.-ben és az Evás Bt.-ben egyaránt többségi befolyással rendelkezne.
A törvény c) pontját kell figyelmesebben megvizsgálnunk.

Első "felindulásból" rávághatnánk, hogy a két cég természetesen kapcsolt, hiszen ugyanaz a tulajdonosi kör szavaz mindkét taggyűlésben. Jobban átgondolva azonban a "harmadik személy" jelentését egészen más következtetésre juthatunk.

A kapcsolt vállalkozás fogalma arra épül, hogy létezik egy olyan vagyon közösség, vagy feltételezhetően vagyoni közösséget alkotó harmadik személy, amely saját vagyoni gyarapodása érdekében úgy tudja befolyásolni a két egymással szerződő felet, hogy azok közül az egyik, mint szerződő fél, akár saját gazdasági hátrányára is, olyan szerződési feltételeket fogadjon el, amelyik a többségi befolyással bíró harmadik személy érdekeit szolgálja.

Ilyen eset fordulhat elő, ha egy család tagjainak a tulajdonában lévő Evás Bt. állít elő terméket, vagy nyújt szolgáltatást a szintén családi tulajdonban lévő Kft.-nek magas nyereség tartalommal. A Kft. pedig ezt a terméket, vagy szolgáltatást tovább értékesíti kisebb nyereség hányaddal. Ezzel elérhető, hogy a képződött nyereség nagy része annál az Evás Bt.-nél csapódjon le, amelynek adózása kedvezőbb, mint a Kft. adózása. A törvényalkotó szándéka, amikor az árbevétel megkétszerezését írta elő az Evás társaságnál, amennyiben bevétele kapcsolt féltől származik, éppen ennek a lehetségnek a kivédésére irányúlt.

Független felek esetében nem beszélhetünk ilyen vagyonközösségről. Igaz, hogy érdekközösség ebben az esetben is fennáll (fennállhat), de ez nem keletkeztet kapcsolt vállalkozási helyzetet. Ha ez nem így lenne, akkor akár két nagy tőzsdei cég állandóan változó tulajdonosi körét is folyamatosan vizsgálni kellene, hogy nincsenek-e többségben olyan tulajdonosi csoportok, amelyek mindkét cég esetében többségi befolyással birnak.

Összegezve fenti eszmefuttatásunkat, azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a kérdéses cégek nem kapcsolt vállalkozások. Akkor lennének kapcsoltak, ha a magánszemély tulajdonosok közül legalább ketten közeli hozzátartozók.


Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a Ptk. következő szabályát sem:
Ptk. 203. §
(2) Ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.




Kapcsolódó termékeink:

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló 

Vállalkozások kamatelszámolása

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése