Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2013. március 14., csütörtök

Osztalék fizetés a tőketartalék terhére

Lehet-e tőketartalék terhére osztalékot fizetni?

Ha csak magára az osztalék fizetési szabályra figyelünk a számviteli törvényben, akkor úgy tűnhet, hogy a tárgyévi eredmény, plusz a kiegészítésként hozzárendelhető szabad eredménytartalék terhére úgy fizethető ki osztalék, hogy a tőketartalék ebben a kérdésben nem is játszik korlátozó szerepet.

39. §
(3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Amennyiben a tőketartalék csökkentését lehetővé tevő gazdasági eseményeket vesszük számításba, akkor azt látjuk, hogy a törvény nem biztosít lehetőséget a tőketartalék szabad eredménytartalékba történő átcsoportosítására, csak akkor, ha ez veszteség pótlása céljából valósul meg.


36. § (2) A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni:
a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból,
b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget,
c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás összegét,
d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,
e) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.


Sőt, ha az eredménytartalék növelési lehetőségeit vesszük számba, ott sem találunk olyan jogcímet, amelynek alkalmazása révén átcsoportosítható lenne tőketartalék a szabadon felhasználható eredménytartalékba.


37. § (1) Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:
a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is,
b) a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben,
c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, lekötött tartalékot,
d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg,
e) az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,
f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.


 Mindezekből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy az osztalék fizetési szabálynál, bár a tőketartalék nincs nevesítve, mégis úgy kell értelmezni, hogy az osztalék csak és kizárólag a szabad eredménytartalékkal kiegészíthető mérleg szerinti eredmény terhére fizethető ki, továbbá a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegének viszonyát a jegyzett tőkéhez a tőketartalék figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Azaz a tőketartalék terhére nem fizethető ki osztalék.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése