Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2010. február 26., péntek

Evás cég magyarországi ingatlanhoz kötődő szolgáltatása külföldi megrendelésre

Egy magyar Evás cég Magyarországon Budapesten lévő ingatlanoz kapcsolódóan végez belsőépítészeti tervezői munkát. A külföldi megrendelő egy romániai illetőségű cég, aki  Magyarországon nem rendelkezik telephellyel. Kérdés, hogy a számla kiállításánál az Áfát az Evás cégnek kell-e felszámítani, illetve megfizetni?

Mindenek előtt abból kell kiindulni, hogy az Áfát valakinek meg kell fizetni. Másik fontos szempont az Európai Unió irányelveiben megfogalmazott tézis, ami szerint a szolgáltatások után járó HÉA (hozzáadott érték adó – nálunk Áfa) a fogyasztás szerinti országot illeti meg. [2006/112/ EK irányelv]

Általános szabály, hogy  adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. [37. § (1)]

Ugyanakkor az előbb említett uniós irányelvvel összhangban a törvény kivételeket tartalmaz, amelyek esetében a fogyasztás helyhez kötött, függetlenül a megrendelő letelepedési helyétől.
Ilyen eset az ingatlanokhoz kötődő szolgáltatásnyújtás is.

Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van [39. § (1)]. E szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások.

Az előbbiekben ismertetett szabályok értelmében megállapíthatjuk, hogy a magyar Evás cég budapesti ingatlanhoz kötődő belsőépítészeti tervezési szolgáltatásának a teljesítési helye belföld és mint olyan, ez egy belföldön adóztatandó ügylet.

Maradt még az a kérdés, hogy ki az adó fizetésére kötelezett?

Tovább vizsgálva az Áfa törvény fordított adózásra vonatkozó tételeit, ami szerint az adó fizetésére a szolgáltatás igénybe vevője a kötelezett, ismét találkozunk az ingatlan és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fogalmával.

Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. [142. § (1) b)]

A fenti szabály alkalmazásának feltétele azonban, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen.

A kérdésben említett romániai illetőségű megrendelő, csak abban az esetben jöhet szóba, mint adófizetésre kötelezett, ha be van jelentkezve Áfa fizetésre Magyarországon és rendelkezik ilyen minőségben adószámmal.

Az Evás cég – bár az Eva törvény szerint nem Áfa alany, a fordított adózás tekintetében az Áfa törvény visszaemeli ide, mondván, hogy  akár termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője minőségében, akár mindkét minőségben egyaránt - belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is.

Tehát az Evás cég részéről, akár mehetne is a fordított adózás, de csak akkor, ha ez a román fél esetében is belföldi adószámmal párosul. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az Eva alany a fordított adózás keretében általános forgalmi adót nem hárít át. [Eva tv. 13. § (4)]

Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, úgy az Evás szolgáltatónak kell felszámítania az Áfát. Ráadásul a román partner ezt levonásba sem tudja helyezni nem rendelkezvén erre jogosító adószámmal. Feltételezve, hogy épülő ingatlanához kötődően bevétele is fog származni a hasznosítás során, ezért célszerű lenne ezt mindenképpen meglépnie.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény  16. § 2) bekezdése nevesíti azokat az eseteket, amelyek az adóalanynak e törvény szerinti adókötelezettségén túli megfizetési kötelezettséget írnak elő. Ezek termékimportra, termék Közösségen belüli beszerzésének minősülő beszerzésre, illetve az Áfa törvény 140. §-ában és 142. §-ában  foglaltak fennállása esetére vonatkoznak.

A 140. § meglehetősen bonyolult rendelkezéseit szerencsére itt nem kell vizsgálni, mert az Eva alanyra nézve, hatálya szolgáltatás  Közösségen kívül letelepedett adóalanytól történő igénybe vételekor áll be, tehát nem a mi esetünk. A 142. § pedig a fordított adózásra vonatkozik, amiről már megállapítottuk, hogy mely esetben lehetséges.

Mindebből az következik, hogy az Eva alany Áfa fizetési kötelezettsége – feltételezve, hogy a román partner magyar adószámmal nem rendelkezik és lévén szó egy belföldi ügyletről, - a reá vonatkozó általános szabályok szerint kell teljesüljön, vagyis az Eva tv. 9. § -a szerinti  pozitív adóalap 30 százalékába betudhatja. 


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2010. február 5., péntek

Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása

Kapcsoltnak minősülő vállalkozásaink között 2008 évben kölcsönnyújtás történt. A kölcsönt kapó fél a Tao. tv. 8. §  j) és k) pontja alapján adóalap növelő tételként kell ezzel kapcsolatos ügyleteket figyelembe vegyen. 
Szeretném megkérdezni, hogy az adóalapot mindkét pont szerint meg kell egyidejűleg növelni, vagy elég aszerint a pont szerint, amelyik nagyobb értéket képvisel?
A kölcsönt nyújtónál mire kell figyelni?

A törvény szövege (2008. 12. 31-én hatályos):

8. §
j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) - az adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt - kamatának az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része,

k) a kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján az adóévben elszámolt bevételt meghaladóan kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat alapján elszámolt ráfordítás 50 százaléka a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a szövetkezetnél és a külföldi vállalkozónál (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást), figyelemmel a 7. § (16) bekezdésében foglaltakra; e rendelkezést az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózó nem alkalmazza,


Ebből a szövegből az derül ki, hogy a kölcsönt kapó félnél mindkettő növeli az adóalapot (kivéve, ha kisvállalkozás - akkor a második nem).

A kölcsönt nyújtónál arra kell figyelni, hogy a négy csökkentő tételből választani kell a korlát figyelembevételével (az említett rendelkezések alapján együttesen elszámolt összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát):

7. §
e) az adózó által a tőkepiacról szóló törvény szerinti szabályozott piacon kötött ügylet alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel 50 százaléka a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a külföldi vállalkozónál és a szövetkezetnél (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást), figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra,

k) a kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján elszámolt bevétel 50 százaléka a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a szövetkezetnél és a külföldi vállalkozónál (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást), figyelemmel a (14) és (16) bekezdésben foglaltakra; e rendelkezést az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózó nem alkalmazza

ny)az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott, az Európai Gazdasági Térség tagállama által létrehozott kibocsátási egység - kivéve az adózó részére a törvény szerinti eljárás keretében térítés nélkül kiosztott kibocsátási egységet - átruházása ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételből az átruházott kibocsátási egység bekerülési értékét meghaladó rész 50 százaléka, továbbá a mást megillető kibocsátási egységgel kapcsolatos kezelési, bizományosi vagy ügynöki tevékenység ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételből a tevékenység közvetlen önköltségét meghaladó rész 50 százaléka

s) a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra

(14) Az adózó az (1) bekezdés e), k), ny) és s) pontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az adózó által az adózás előtti eredmény csökkentéseként az említett rendelkezések alapján együttesen elszámolt összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát.


Kérdés még, hogy az ügylet nem minősül-e a 18. § szerinti ellenértéknek?

A 2010-es kalkulátorunk használható a számításokhoz.

Vállalkozások  kamatelszámolása

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2010. február 4., csütörtök

Ingatlan vagyonnal rendelkező társaság

Elég gyakori eset, amikor egy cégtulajdonos úgy kívánja értékesíteni a társaságban meglévő ingatlan vagyonát, hogy nem magát az ingatlant, hanem üzletrészt ad el. Az ilyen tranzakció előkészítésének első lépése egy átalakulás, amelynek során a vállalkozásból kiválás útján létre jön egy újabb – az ingatlant is magával vivő - cég is.

Ennek a megoldásnak az volt az egyik legnagyobb előnye, hogy az értékesítendő ingatlanos cég üzletrésze után a vevőnek nem kellett illetéket fizetnie.

A törvényalkotók 2010-re bezárták ezt a lehetőséget. Az illetéktörvényt úgy módosították, hogy az illetékmentesen megvásárolható üzletrészek esetében kivételt jelent az, amikor a vállalkozás tulajdonában közvetlenül, vagy közvetve (a tulajdonában álló további cégeken keresztül) ingatlan áll. Az illetéket nem az üzletrész érték, hanem a cég tulajdonjogával együtt átruházott ingatlan piaci értéke határozza meg.

Több tulajdont szerző személy esetében mindegyik a megszerzett üzletrész arányában kell illetéket fizessen az ingatlan piaci értéke után. Az illetékfizetési kötelezettség akkor áll be, ha megszerzett vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.

Bár ily módon veszített előnyéből ez a megoldás, összességében úgy gondoljuk, hogy továbbra is kedvezőbb adózási feltételeket lehet elérni vele, mint a cégből történő közvetlen értékesítéssel.


1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK
18. §
(2) Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:
h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.
4) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha
a) a vagyonszerző, illetve - magánszemély vagyonszerző esetén - annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,
b) az a) pontban felsoroltak - önálló vagy együttes - többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet,
tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.


Az illeték általános mértéke

19. § (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.

(5) A 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzése esetén az illeték alapja a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amekkora arányt a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkeztének időpontjában az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel, csökkentve az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő azon vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel, melyeket az illetékfizetésre kötelezett
a) 5 évnél régebben, illetve 2010. január 1-jét megelőzően,
b) a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezését megelőző öt éven belül, de 2010. január 1-jét követően, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá eső módon vagy a 26. § alapján illetékmentesen,
c) öröklés vagy ajándékozás útján
szerzett.

Illetékmentességek, illetékkedvezmények

26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés;

102. § (1) E törvény alkalmazásában
e) forgalmi érték:
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság közvetett vagy közvetlen 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora arányt az o) pontban foglaltak alapján a társaság közvetett vagy közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest képvisel;

o) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), mely belföldön lévő ingatlantulajdonnal, vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75%-os - közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel rendelkezik. Ingatlan tulajdonjogával rendelkező gazdálkodó szervezetben való közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával. Több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell adni. Amennyiben a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet között nem köztes vállalkozás, hanem több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát - több köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét - kell a közvetett részesedés arányának tekinteni. A részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen kell figyelembe venni;



1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha
a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint
b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be;



 Kapcsolódó termékeink:
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye
Átalakulás hatásvizsgáló
Átalakulás tervező
Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.