Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
Név:(ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2010. január 6., szerda

Év végi beérkező számlák könyvelése

Hogyan kell kezelnem azokat a számlákat, amelyeknek a fizetési határideje és a teljesítés időpontja 2010.01. havi, de tartalmilag decemberi áram, gázolaj, reklám, mobil telefon stb?
Eltérő áfával decemberi költségnek könyvelem? Az áfa része hová kontírozódik, mert gondolom nem 466-ra?!


Olyan beérkező számlák könyvelése, amelyek 2009 évi időszakot érintenek

1) Feltételezve, hogy a számla kelte 2010 január hó, tehát januárban érkezett, illetve a kérdés alapján a teljesítés időpontja is január, de a vonatkozó időszak 2009 év, a kontírozása a következő:

Beérkező számla 2010

T 51 - K 454 adóalap
T 466 - K 454 Áfa (január havi)

Vegyes 2009 évre

T 51 - K 48 csak az adóalap (passzív időbeli elhatárolás) Így kerül a költség 2009-re!

Nyitás után:

T 48 - K 51 (2010 évben az időbeli elhatárolás feloldása)


2) Amennyiben a számla 2009 december hónapban érkezett (kiállítás dátuma) és a fizetési határideje, illetve a teljesítés időpontja 2010.01. havi, úgy a következők szerint kell eljárni:

Beérkező számla 2009

T 51 - K 454 adóalap
T 36 - K 454 Áfa (eltérő esedékességű, azaz január havi)


Nyitás után:

T 466 - K 36


Decemberben érkező de januári időszakot érintő és januári teljesítésű beérkező számlák

Beérkező számla 2009

T 51 - K 454 adóalap
T 36 - K 454 Áfa (eltérő esedékességű, azaz január havi)


Még 2009-ben:

T 39 - K 51 adóalap (aktív időbeli elhatárolás)

Nyitás után:

T 466 - K 36 Áfa
T 51 - K 39 (az elhatárolás feloldása)

Beszámoló mintatár

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Egyszerűsített végelszámolás.

A Bt.-nk működését egyszerűsített végelszámolással szeretnénk lezárni. Én lennék a végelszámoló.
Úgy gondolom, hogy könyvelőm segítségével a szükséges dokumentációt el tudnám készíteni ( határozatok, jegyzőkönyvek, értesítések, stb.) A könyvelőm szerint azonban jogi képviselőt kell alkalmazni. Én viszont a 2006.évi V. tv. -nek a végelszámolásról szóló fejezetében sehol sem találok utalást erre. Sőt egyértelmű a fogalmazás miszerint az egyszerűsített eljárásban a végelszámoló kezdeményezi a Cégközlönyben a közzétételt, stb.
Állítólag a cégeljárásban ez kötelező, így a cég törlése iránti kérelmet is csak jogi képviselő terjesztheti elő. Ez valóban így van?


Az egyszerűsített végelszámolásról a Cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezik.

114. § (1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített végelszámolásra a 99-113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le.

A kötelező jogi képviseletet a Ctv. 32. § /4/ bekezdése írja elő. A cégbírósági eljárásban minden vonatkozásban kötelező az ügyvédi részvétel, tehát a végelszámolásban is. Egyéb jogi közreműködő legfeljebb közjegyző lehet, azonban az elektronikus cégeljárás miatt nem lehet más utat választani.

Az egyszerűsített végelszámolásban végelszámoló a bt. volt beltagja is lehet (például ekkor nem kell külön aláírási címpéldányt készíteni), azonban az eljárásban vannak olyan elemek, és az okiratoknak olyan kötelező tartalma, ami ügyvédi közreműködés nélkül nem igazán kivitelezhető! Jó az információ, hogy a Cégközlönyben közzé kell tenni a végelszámolást (a közleménynek is vannak kötelező elemei), illetve el kell készíteni a végelszámolásról szóló határozatokat, a zárójelentést, a vagyonfelosztási határozatot, a számviteli tv. szerinti beszámolót, igazolni kell az illeték és közzétételi díj befizetését (ezt is csak ügyvéden keresztül lehet intézni). A végelszámolási zárómérleg elkészítésére a 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók, tehát ehhez is szakember kell (könyvelő), mert nem fogja egyébként a cégbíró elfogadni. A végelszámolási eljárás több hónapig is eltarthat, mivel a cégközlönyben való közzététel napjától 40 napot kell számítani a hitelezői igények bejelentésére, és csak ezt követően lehet az anyagot a cégbíróságra beadni.

Fontos, hogy az alapinformációt nyilvánvalóan a bt. beltagja, ill. későbbi végelszámolója szolgáltatja, tehát együtt kell működnie mind a könyvelővel, mind az ügyvéddel az eredményes ügyintézés érdekében.

Felmerülő költség a cégközlönyben való közzététel 15.000.- Ft, a változásbejegyzés (törlés) illetéke 15.000.- Ft és ennek közzététele 3.000.- Ft. Ehhez jön még az ügyvéd és a könyvelő munkadíja.

A "rossz" hír tehát, hogy az eljárást házilagos kivitelezéssel nem lehet megoldani, és rá kell áldozni a pénzt, ha a tulajdonos a végelszámolás mellett dönt.

Dr. Tímár Gyöngyi

Levélírás



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

A hozzáadottérték-adó (Áfa) visszatérítésének egyes szabályai

Egy tagállamban letelepedett adóalany más tagállamban eszközölt termékbeszerzését, szolgáltatás-igénybevételét terhelő hozzáadottérték-adó (Magyarországon:Áfa) visszatérítésének 2010. január 1-jétől új eljárási szabályai vannak.

A TANÁCS 2008/9/EK IRÁNYELVE által meghatározott szabályok beépítésre kerültek a 2010. január 1-től hatályos Áfa törvénybe.

Magyarországon letelepedett áfa-alany amennyiben más tagállamban úgy szerez be terméket, vagy vesz igénybe szolgáltatást, hogy a termék/szolgáltatás árában a másik tagállambeli értékesítő/nyújtó a saját tagállamában alkalmazandó hozzáadottérték-adót jogszerűen hárított át, akkor ezt az adót az érintett tagállam hozzáadottérték-adó szabályainak megfelelően jogosult visszakérni az érintett tagállam adóhatóságától, a magyar adóhatósághoz benyújtott kérelem útján.

Ugyanez fordítva is érvényes. Amennyiben egy Németországban letelepedett adóalany Magyarországon olyan terméket vásárol, vagy olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelyre a Magyarországon érvényes adómérték szerinti Áfát is felszámították, jogosult a letelepedés
helye szerinti tagállamban, az ezen tagállam által létrehozott elektronikus portálon keresztül a felszámított adónak a visszatérítését kérni.

A visszatérítési jogosultság feltételei:

- az adóalanynak a visszatérítési időszakban nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban volt gazdasági székhelye vagy olyan állandó telephelye, ahonnan gazdasági ügyletek lebonyolítására került sor, vagy – székhely és állandó telephely hiányában – lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem ezen tagállam területén volt;

- a visszatérítési időszakban nem végzett olyan termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amely a visszatérítés helye szerinti tagállam területén teljesítettnek tekinthető, a következő ügyletek kivételével:
a) egyes adómentes fuvarozási szolgáltatások teljesítése és ahhoz járulékosan kapcsolódó tevékenységek;
b) olyan személy részére történő termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások, aki a hozzáadottérték-adó megfizetésére kötelezett.

- a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban letelepedett adóalany akkor válik jogosulttá visszatérítésre a visszatérítés
helye szerinti tagállamban, ha a letelepedésének helye szerinti tagállamban adólevonásra jogosító ügyleteket bonyolít le.

A kérelem az egyes tagállamok által meghatározott formanyomtatványon történik.

A visszatérítés meghatározott termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik.



1. = üzemanyag;
2. = közlekedési eszközök bérbeadása;
3. = (az 1. és a 2. kód alatt említett áruktól és szolgáltatásoktól eltérő) közlekedési eszközökkel kapcsolatos költségek;
4. = autópályadíjak és úthasználati díjak;
5. = utazási költségek, mint például taxiköltségek, tömegközlekedési díjak;
6. = lakhatás;
7. = élelmiszer, ital és éttermi szolgáltatások;
8. = belépőjegyek vásárokra és kiállításokra;
9. = luxuskiadások, szórakozási célú kiadások és reprezentációs költségek;
10. = egyéb.

A 10-es kód alkalmazása esetén meg kell adni az értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások jellegét.


A feltétel rendszer időbeli és összegszerű korlátokat is tartalmaz, mind a kérelem benyújtója, mind a teljesítésre kötelezett tagállam szempontjából.



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.