Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
Név:(ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2009. február 28., szombat

Munkaviszony jutalékos rendszerben

Kérdezem, hogy milyen fizetési kötelezettségeim vannak havonta akkor, ha a munkavállalót tiszta jutalékos rendszerben akarom foglalkoztatni?
Milyen kimutatást kell adnom a számára, ha az elért jutaléktartalom nulla?

Munkaviszony létesítése esetén a jutalékos rendszer tulajdonképpen teljesítmény bérként fogható fel. A teljesítmény bérrel kapcsolatos szabályokat a Munka Törvénykönyve fogalmazza meg:


"143. § (1) A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni.



143/A. § (1) A teljesítménykövetelmény megállapítása sérti a 143. § (2)-(3) bekezdését, továbbá a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, amennyiben a naptári hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalók

a) legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, emellett

b) tényleges átlagos teljesítményük száz százaléknál kevesebb.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a munkáltató köteles az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó valamennyi munkavállaló tárgyhavi teljesítményének azonos arányú kiigazítására oly módon, hogy átlagos teljesítményük a százszázalékos szintet elérje. A tárgyhavi teljesítménybért a kiigazított teljesítmény alapján kell megállapítani.




144. § (1) Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet."

Véleményünk szerint nem lehet úgy munkaviszonyban foglalkoztatni valakit, hogy nulla fizetést adunk neki. Meg kell határozni azt az elfogadható minimális teljesítmény követelményt, amely reálisan elérhető és erre való tekintettel legalább a minimálbért biztosítani kell.

Természetesen egészen másként működhet ez a dolog egy vállalkozói, illetve megbízásos jogviszonyban.

Kapcsolódó termékeink:

Munkaszerződés (alkalmazotti)

Megbízási díj kalkulátor

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. február 23., hétfő

A 450 ezer forintos járulék fizetési felső határ

Osztalék kifizetéskor nyilatkozhat-e a magánszemély, hogy az adóévben az egyéb kifizetések viszonylatában eléri a 450 ezer forintos járulék fizetési felső határt?

A kérdést az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról elnevezésű jogszabály rendezi. A 3. §- ban találjuk tételesen felsorolva azokat a kifizetéseket, amelyeket a járulék fizetési felső határ számításánál figyelembe kell venni:
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).


11/A. § (1) A 3. § (3) bekezdése szerinti jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.

A továbbiakban láthatjuk, hogy van a magányszemélynek lehetősége a nyilatkozat tételre. Nem árt azonban arra is figyelni, hogy a nemteljesülés esetén szankciókkal kell számolni:

(2) A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. február 18., szerda

Táppénzen lévő munkavállaló a statisztikai létszámban

Kipróbáltam tegnap a kalkulátort, megcsináltam benne a 2008-as évünket.
A KSH meghatározása szerint azokat kell belevennem a létszámba, akik munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezettek.
Ennek okán, én kivettem mindenkit, aki Gyeden, Gyesen van, vagy TGYÁST kap, de abban bizonytalan vagyok, hogy a tartós táppénzen lévők (ami szintén nem munkadíj) lejönnek-e a létszámból mindaddig, amíg táppénzen vannak. (30 napnál hosszabban)?


Az éves átlagos statisztikai állományi létszám kiszámítása során nem kell - többek között - figyelembe venni a keresőképtelenné vált munkavállalót egyhavi folyamatos betegség után.

Például azt a munkavállalót, aki február 3-tól van távol, március 3-án kell kivenni az átlagos statisztikai állományi létszámból.

Kapcsolódó termékünk:

Statisztikai létszám kalkulátor


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

EVA adóalany által kifizetett osztalékból származó jövedelem

Kell-e az EVA hatálya alá tartozó Kft magánszemély tagjának a társaságtól osztalékként felvett jövedelmét az adóbevallásában szerepeltetnie?


A 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 18. § (4) és (5) bekezdése adja meg a válasz a feltett kérdésre:

"(4) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.

(5) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. E rendelkezés nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni."


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. február 16., hétfő

Kapcsolt vállalkozás após és veje között

Édesapám 50 százalékban tulajdonos "A" Kft.-ben. A másik 50 százalék egy független magánszemély tulajdonában van. A férjem 90 százalékban tulajdonos "B" Kft.-ben.
Első kérdésem, hogy kapcsolt vállalkozás-e a két Kft.?
Amennyiben én a férjem cégében ("B" Kft.) 6 százalék tulajdoni részt szerzek, változtat-e valamit ez a korábbi helyzeten?


Először is nézzük meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát:

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
178. § 17. kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy
da) többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,

db) a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni,

Hogyan határozza meg a Polgári Törvénykönyv a közeli hozzátartozók fogalmát?

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
685. § E törvény alkalmazásában
b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;


Az "A" vállalkozás tagjai, amennyiben kedvező (a piaci árnál alacsonyabb) szerződési feltételekkel szeretnének mondjuk vásárolni "B" vállalkozótól, akkor ez lehetséges számukra, hiszen a "B" vállalkozás annak a családnak a többségi befolyását élvezi, amelyik az "A" cégben is érdekelt. Érvényesül az adózás rendjéről szóló törvény 178. § 17. pontjából az a./ feltétel, ami szerint a "B" vállalkozásban "az adózó - a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik".

A közeli hozzátartozó fogalmának értelmezését a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A felsorolásban szereplő "egyeneságbeli rokon házastársa" pedig éppen a kérdést feltevő hölgy személyére illik, aki egyeneságbeli rokona a "B" Kft.-ben 50 százalék tulajdoni résszel rendelkező édesapának, ugyanakkor házastársa pedig a másik cég többségi tulajdonosa. És ugye: "a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni".

A Kapcsolt vállalkozás vizsgálónkon már az első sor behelyettesítése után megbukott az az elmélet, hogy ez nem egy kapcsolt vállalkozás.

A második kérdés ezek után már nem is kérdés! Ha a két társaság már alapból kapcsolt vállalkozás, akkor ezen a helyzeten tovább "rontani" aligha lehet.

Kapcsolódó termékeink:

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. február 12., csütörtök

Személygépkocsi kisvállalkozói adókedvezménye

Az unokahúgom házi gyermekorvos, akinek a munkájához a személygk. használata elengedhetetlen. 2008-ban vásárolt egy új szgk-t, és most böngészi az SZJA törvényt. Talált egy kisvállalkozói adókedvezményt, amely szerint bevételt csökkentő tétel a személygk. beszerzési értéke, mivel ez beruházásnak minősül az ő vállalkozásában. (lásd. SZJA tv. 49/B. § /12/ és /13/ bek.)
Tehát a beruházása teljes értékével (szgk. teljes vételára - a 2008. évi amortizációval csökkentve) a 2008. éves árbevétele csökkenthető-e?


Az SZJA törvény 49. § B. d) pontja alapján a vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető:a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (kisvállalkozói kedvezmény);

(12) A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél.

A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költsége

A 2008 évi szabályok alapján:

(13) A kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a (12) bekezdésben említett
b) a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is,

1. azzal, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozónak az adott személygépkocsi után az érvényesítést követő négy adóévben - legfeljebb azonban a (14) bekezdés a), d) és e) pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig -, cégautó adót kell fizetnie,

2. ha az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezi, és az egyéni vállalkozó sem személyes munkavégzésével, sem személyes használattal összefüggésben nem üzemelteti.

Véleményünk szerint az utóbbi megállapításnak a legnehezebb megfelelni. A személyes használatból történő kizárást belső szabályzattal, illetve olyan útnyilvántartással kell dokumentálni, amelyből kétséget kizáróan és bizonyítható módon kiderül, hogy a gépjármű magáncélú használata nem lehetséges.

Ezért az említett kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele elég nagy kockázatot hordoz magában.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. február 9., hétfő

Megbízási díj és járulékok

Az lenne a kérdésem, hogy ha adott egy 36 órás munkaviszonnyal rendelkező, másik cégnél megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott, akinek mindössze 15.000,- Ft a megbízási díja (tehát kis összegű kifizetésről van szó) eddig nem kellett nyugdíj- és 4 % egészségbiztosítási járulékot vonni, most azonban egy bérszámfejtő program és ez a bérkalkulátor is számolja ezeket a járulékokat.

Néztem a jogszabályi változásokat, de sehol nem találtam arra vonatkozó utalást, itt változás lenne a korábbi évekhez képest.

Mindenek előtt azt kell eldönteni, hogy az adott kifizetés keletkeztet-e biztosítási jogviszonyt, vagy nem.
A kis összegű kifizetések után, ha a kifizetésben részesülő természetes személy a Tb szabályok szerint nem biztosított, akkor 11 százalék százalékos eho terheli.

A megbízás munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amelynek esetében akkor keletkezik biztosítási és járulék fizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát (kevesebb mint egy hónapos jogviszony esetében az említett összeghatárt harminccal kell osztani és az egy naptári napra jutó részt kell korlátként figyelembe venni).

Januári megbízásra a 2008 évi minimálbér a mérvadó, februártól kezdődően pedig a 2009 évre vonatkozó.

Bérkalkulátorunk csak a járulék alapot képező jövedelmekkel számol.

Véleményünk szerint a kérdéses eset nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, ezért a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok levonása fel sem merülhet.

Kapcsolódó termékeink:

Megbízási díj kalkulátor

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. február 7., szombat

Munkavégzés havi keret alapján

A felszolgálók, illetve a szakácsok munkaszerződése teljes munkaidős jogviszonnyal köttetett, havi munkaidőbeosztással, olyan megkötések mellett, hogy a napi munkaidő nem lehet kevesebb, mint 4 óra és nem lehet több, mint 12 óra. Ennek megfelelően a foglalkoztatottak havi bontásban előre megkapják a beosztásukat és ennek megfelelően végzik munkájukat. Vagyis a havi munkaidőkeretet ledolgozzák, változó napi óraszámmal, illetve a munkavégzés kezdésének és befejezésének időpontja sem azonos, tehát előfordul, hogy de 11-től este 10-ig dolgozik valaki és ugyanez a munkavállaló másnap mondjuk de 11-től csak este 9-ig dolgozik. Ennek megfelelően "rendes" műszakbeosztás készítése véleményem szerint nem megoldható a bérszámfejtési feladatok ellátásánál. Hiszen nem ugyanabban az időben érkezik meg a munkavállaló minden nap, illetve nem ugyanabban az időben fejezi be a munkát.
Felmerült a kérdés, hogy délutáni műszakpótlékot kell-e a béren felül számolni ilyen esetben, vagy sem? Valamint ha kell, akkor mely órák után kell a pótlékot a munkavállalóknak megfizetni, és milyen mértékű pótlékot kell számfejteni?
Ha jól tudom, akkor az éjszakai pótlékot az este 10 óra után ledolgozott órák után kell megfizetni, ez ebben az esetben nem kerül szóba, mert az étterem este 10-kor minden nap bezár. Csak a délutáni pótlékkal nem tudok mit kezdeni.


A munkaidő havi keretben is meghatározható:
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik.

A munka törvénykönyve a délutáni műszak vonatkozásában a következőket állapítja meg:

"146. § (2) A többműszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.

(3) A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék
A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék,
f) délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;"

A munkaidő keretet meghaladóan végzett munkavégzésre pedig a következő szabály vonatkozik:

"A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék."

Véleményünk szerint az általad felvázolt eset nem minősül két műszakos munkavégzésnek:
[117. § (1) bekezdés e) pont]
e) többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket;
f) délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;

A havi munkaidő kereten belül a napi tizenkét órát meg nem haladó időn belüli munkavégzés rendes munkaidőben történő munkavégzésnek tekinthető.
Hiszen a törvény rendelkezése alapján a munkaidő a munkanapokra - munkaidőkeret alkalmazása esetén - egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet.

Természetesen a pihenőidőre, a vasárnapi munkavégzésre, a munkaszüneti napokon történő esetleges munkavégzésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen be kell tartani.

Vonatkozó termékeink:

Munkaszerződés minta

Vezető tisztségviselői szerződés minta

Jelenléti ív (ingyenes!)

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.