Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
Név:(ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2008. október 29., szerda

Pénzmosási szabályzat készítési kötelezettség

Érdeklődöm, hogy Pénzmosás elleni szabályzatotok "normál" Kft. részére, amelynek éves bevétele a 3.600 eFt-tot meghaladja van e.
A Kft. nem árukereskedelemmel foglalkozik, hanem építőipari tevékenységgel.

A pénzmosással kapcsolatos kérdéseket a 2007. évi CXXXVI. törvény
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról törvény szabályozza.

Az 1. § (1) bekezdése felsorolja, hogy kire terjed ki a törvény hatálya:
A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki a Magyar Köztársaság területén

a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;

b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt;

c) biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;

d) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;

e) postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;

f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat;

g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat;

h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat;

i) játékkaszinót vagy elektronikus kaszinót működtet;

j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik;

k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;

l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;

m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.

Véleményünk szerint rátok nem vonatkozik a szabályzat készítési kötelezettség. A készpénz korlát nem az éves bevételre, hanem a "árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el" kitételre vonatkozik!

Kapcsolódó termékeink:

Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata

Pénzmosási szabályzat árukereskedelmi tevékenység végzéséhez

Pénzmosási szabályzat adószakértőknek

Pénzmosási szabályzat könyvelőknek

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. október 27., hétfő

Bérleti díj számlázása

Kiváltottam magánszemélyként az adószámomat, így lehetővé vált számomra a saját lakásom két helyiségének bérbeadása irodai céllal a vállalkozásunk számára. Lehetséges-e olyan szerződést kötnöm, amikor 1 évre kötöm a szerződést, de nem havonta számlázok előre és fizetem meg havonta magánszemélyként a személyi jövedelemadót, hanem mondjuk két részletben .
Tételezzük fel a következő esetet:
Most kötöm a szerződést, az irodát novembertől kívánom használni, de a bérleti díj első részét csak csak 2009. áprilisában fizetné meg számomra a vállalkozásunk, és akkor kívánom megfizetni magánszemélyként a személyi jövedelemadót is. Lehetséges-e ez törvényesen, vagy a birtokbavétel napján ki kell-e fizetnem a bérleti díjat és azt követően a személyi jövedelemadót is

A kérdéssel kapcsolatban több jogszabályt is figyelembe kell venni:

Az SZJA törvény 74. § (1) előírásai szerint (amennyiben az adózó nem választ más módszert) az ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék. A (6) bekezdés kimondja, hogy "Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be."
A fentiek alapján levonhatjuk az a következtetést, hogy az adó levonása és megfizetése a bérleti díj tényleges kifizetésekor válik esedékessé.
Egy másik fontos szabály a Ptk.-ban található:
428. § (1) A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni.
Ettől a szabálytól el lehet térni, amennyiben a felek a szerződésben másként állapodtak meg.

Tehát a felvetett kérdésre vonatkozólag, véleményünk szerint köthető olyan megállapodás, mely szerint a bérleti díj számlázása egy hónapnál hosszabb időszakonként az időszak végén történik és a kifizetés is akkor válik esedékessé. Az adó megállapítása, levonása kifizetéskor és a megfizetése a kifizetést követő hónap 12-ig lesz esedékes. Más kérdés, hogy a szerződés alapján a bérbevevő vállalkozás 2008 évre el kell határolja az erre az időszakra eső költségeit.

Vonatkozó termékeink: Bérleti szerződés minta (ingatlanokhoz)
Taggyűlési jegyzőkönyv szerződés jóváhagyására (ingyenes!)
Főoldalunk: cegiranytu.hu

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Kötelező-e a könyvvizsgálat?

Következőt szeretném kéredzni, hogy a könyvvizsgálat mikortól kötelező?
Van egy cégem 100 MFt felett van a bevétele de a létszám csak 2 fő. Kell-e neki még az idén is könyvvizsgáló? A jogszabály ha jól értelemezem akkor azt mondja ha a két feltétel teljesül csak akkor kell. Árbevétel és létszám.

A könyvvizsgálati kötelezettségről a 2000. évi C. törvény a számvitelről 155. §- a rendelkezik.
A rendelkezés értelmezése tapasztalatunk szerint általánosan nehézségekbe ütközik. A vállalkozó általában azt a kérdést teszi fel, hogy: kötelező nekem a könyvvizsgálat? A törvény pedig nem erre a kérdésre válaszol, hanem azt mondja meg, hogy mikor nem kötelező a könyvvizsgálat.
A hivatkozott paragrafus kettes bekezdése kijelenti, hogy minden minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező a könyvvizsgálat. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy kivéve a (3) bekezdésben meghatározott kört.
Tehát a vállalkozó akkor tudja helyesen értelmezni a rendelkezést, ha azt vizsgálja meg, hogy ő bele tartozik-e ebbe a körbe, akiknek nem kötelező a könyvvizsgálat. Nem tartozik bele? Ebben az esetben neki kötelező!
A felvetés illusztrálására egy ábrát is készítettünk:
Származási hely: Cégiránytű tanácsadó

Egy olyan vállalkozó, aki már a 2006 és 2007 években is működött, ennek a két évnek az átlagában kell megnézze, hogy a nettó árbevétele nem haladta-e meg az 50 MFt- ot, illetve az átlagos foglalkoztatottak száma nem haladta-e meg az 50 főt. Amennyiben bármelyik e két mutató közül nagyobb értéket mutat, úgy számára kötelező a könyvvizsgálat.

A két éves múlttal nem rendelkező vállalkozásokra is van szabály. Ha valakit ez érdekel, akkor kérdezzen meg bennünket és szívesen válaszolunk.

Még egy "kivételezett" kör van, akiknek mutatótól függetlenül is kötelező a könyvvizsgálat:
a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
b) a takarékszövetkezet,
c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint - a megbízható és valós kép érdekében - a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.

A könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatban fontosnak tartjuk megjegyezni:
Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva."
A nem hitelesített beszámoló, olyan mintha a boltban minőségi bizonyítvánnyal nem rendelkező terméket vásárolnánk. Kik is a felhasználói (vevői) a vállalkozás beszámolójának? Hát a hitelezők (bankok), a pályázatokat kiíró szervezetek, a vevők, a szállítók, a befektetők. Nem is olyan mindegy ennek a hitelesítő záradéknak a létezése!

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. október 21., kedd

Ismételt kölcsönadás

Megkaptuk a kölcsönszerződés dokumentumot.
Már kérdésünk is lenne, egy másik cégnek folyamatosan adunk kölcsönöket.
Ebben az estben minden alkalommal új kölcsönnyilvántartó lapot kell felvenni , hogy a kamatot számolni tudja ?

Igen, minden kölcsön egy külön ügylet, amelyet az adott időpontnak megfelelő kamatviszonyok figyelembe vételével tudunk egyeztetni a piaci árhoz. Az is lényeges, hogy a partner kapcsolt vállalkozás-e, vagy sem. A könyvelésben is illene, hogy külön-külön tételként jelenjen meg.

A kifuttatásuk a szerződéseknek megfelelően kell történjen. A kölcsönnyilvántartó lap egy adott kiindulási időponttal tudja kalkulálni a kamatokat a törlesztések figyelembe vételével.

Ha több alkalommal adtok kölcsönt ugyanannak a cégnek, akkor mindegyik kölcsönre nyissatok egy külön lapot (mentés másként) határozzátok meg a kamat feltételeket a szerződés szerint és ,jegyezzetek fel rá minden ezzel kapcsolatos pénzmozgást. Így kölcsöneitek könnyedén, biztonságosan nyilvántarthatóak lesznek és a beszámoló készítéskor nagyon meghálálja magát ez az kis évközi odafigyelés.

Kapcsolódó termékeink:
Kölcsönszerződés minta
Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Beszámoló mintatár

Főoldalunk: http://cegiranytu.hu

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. október 9., csütörtök

Tartozásátvállalás elszámolása


Az eredeti kötelezettnél a megállapodás szerint átvállalt kötelezettség - mint elengedett kötelezettség - rendkívüli bevételként számolandó el, amennyiben a tartozásátvállaló nem kér térítést... De hogyan kell elszámolni abban az esetben ha a tartozás átvállalása térítés ellenében történik?

Először is jó leszögezni, hogy 2008 január 1.-től az elengedett kötelezettség illeték köteles, ezért jól át kell a vállalkozásnak gondolnia a térítésmentes tartozás átvállalást!
De nézzük, hogy mi hogyan számolnánk el, ha van ellenérték.

A tartozás értéke: 1 MFt

A tartozás átvállalójánál ("C" vállalkozás):

1. Kötelezettség átvállalásáról szóló szolgáltatás kiszámlázása:
T 311 vevő ("B" vállalkozás) - K 96 egyéb bevétel (mentes az adó alól) 1,2 MFt

2. A Kötelezettség állományba vétele:
T 86 egyéb ráfordítás - K 454 ("A" vállalkozással szemben) 1 MFt

3. Kiegyenlítés ("B" fizet "C"-nek az átvállalásért)
T 3841 / 3811 (bank / pénztár) - K 311 1,2 MFt



Az eredeti kötelezettnél ("B" vállalkozás):

1. Előírás ("C" számlája):
T 86 egyéb ráfordítás - K 454 (kötelezettség "C"-vel szemben) 1,2 MFt

2. Az eredeti kötelezettség kivezetése:
T 454 (kötelezettség "A"-val szemben) - K 96 egyéb bevétel 1 MFt

3. Pénzügyi teljesítés:
T 454 (kötelezettség "C"-vel szemben) - K 3841 / 3811 (bank / pénztár) 1,2 MFt

Miért fizetne "B" vállalkozás "C"-nek 1,2 MFt-ot azért mert átvállal tőle 1MFt tartozást? Mondjuk azért mert az 1 MFt három nap múlva esedékes, míg az 1,2 MFt "ráér" egy kicsit később.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. október 8., szerda

Cégautó magáncélú használatának elszámolása


Annak érdekében, hogy mentesüljön a cég a cégautóadó és kapcsolódó adók megfizetése alól a következő teendők vannak mindössze?
A magáncélú használat címén a munkavállalónak kiszámlázom a magáncéllal futott kilométerek után a 9 Ft-ot, valamint a piaci árnak megfelelően a számviteli bizonylaton szereplő áfát megtéríttetem a dolgozóval.
Ha a számviteli bizonylatot a munkavállaló (vevő) folyószámláján előírom ugyanúgy, mint az áfás számlát a magánhasználatról, akkor a munkavállaló a végösszeggel, tehát a nettó + áfa összeggel fog tartozni, holott - ha jól értem - csak az áfát kell megtérítenie, az áfa alapja csak tájékoztató jellegű.
Ez esetben nem tudom "eltüntetni" a folyószámláról a nettó összegnek megfelelő tartozást, ugyanakkor nem is követelem a munkavállalótól, mert csak az áfát kellett megtérítenie.
Vagy a számviteli bizonylaton nem kell feltüntetni az áfa alapját, csak magát a piaci ár különbözetéből adódó áfát, mint egyéb jogcímű bevételt és ez esetben a számviteli bizonylatot a számlázóprogramból állítom elő, tehát része lesz az áfa analitikának?

Te hogyan számolod el? A számviteli bizonylatodról mi kerül az árbevétel számlára?

Annak érdekében, hogy mentesüljön a cég a cégautóadó és kapcsolódó adók megfizetése alól, hitelt érdemlően dokumentálnia kell, célszerűen szabályzatba is rögzítve, hogy a magáncélú használat ki van zárva, illetve a magáncélú használat ellenőrzött körülmények között történik és az ezzel kapcsolatos kiadásokat a magánszemély megtéríti a vállalkozásnak. Lásd: Cégautó szabályzat


Az egyik számlázandó tétel valóban a magáncélból futott kilométerek után fizetendő 9 Ft.


Ezt egészíti ki a magáncélból futott kilométerekre jutó üzemanyag fogyasztás (amennyiben az üzemanyagot a vállalkozás biztosítja).
Megjegyezzük, hogy nagyobb utak esetében (például szabadság), előnyösebb lehet azt a megoldást választani, hogy a magánszemély vásárolja meg az üzemanyagot. Így elkerülhető az üzemanyag áfájának duplázódása (egyszer áfásan veszi meg a cég, majd áfásan kiszámlázza a munkavállalónak). Ugyanakkor a havi normál üzemben, amikor kisebb-nagyobb magáncélú utak keverednek a vállalkozás érdekében történő használattal, kevésbé elképzelhető megoldás a magántankolás.


Harmadik tétel a kiszámlázott 9 Ft/km és a piaci ár közötti különbözetre jutó áfa megtéríttetése azzal a személlyel, aki magáncélból használja a gépjárművet. Ennek a tételnek a könyvelése valóban okozhat némi fejtörést és szakmai berkekben nem is esik egységes megítélés alá!


Véleményünk szerint ennek az áfa különbözetnek a megtérítését a "Cégautó kalkulátor" harmadik munkalapján szereplő számviteli bizonylattal tudjuk dokumentálni. Mivel az áfa alapját nem kell megtéríttetni, ezért itt bevételről nem beszélhetünk (hiszen az áfa nem bevétel). Vegyes könyvelés keretében a szóban forgó áfát elő lehet írni a munkavállalóval szembeni követelésként (T 36) a fizetendő áfával szemben (K 467). Pénzügyi rendezéskor pedig a pénztárral, vagy a bankkal szemben (T 3811; T 3841) megszüntethető a követelés (K 36). Így a befizetendő áfa főkönyvi kartonjára felkerül az összeg, ugyanakkor az áfa analitikába nem fog bekerülni. Ezért fokozott figyelmet igényel ennek a tételnek az áfa analitikához történő hozzáírása. Ezt mi az "Áfa arányosítás kalkulátorban" szereplő "Áfa összesítés" elnevezésű munkalapon kezeljük.


Illik még szót ejteni ebben a témakörben a teljesítés időpontjáról. A számviteli törvény szerinti teljesítés időpontja (egyezően a Ptk. szerinti teljesítéssel) annak a hónapnak az utolsó napja, amelyik a magáncélú használattal érintett. Az Áfa törvény szabályai természetesen (miért ne?) eltérő időpontot határozhatnak meg ebben a tekintetben is. Amennyiben a magáncélú használat és ennek megtérítése rendszeresen ismétlődik, úgy az áfa törvény szerinti teljesítés időpontja a fizetési határidő lesz. Havi bevallóknál ez azt jelenti, hogy a tárgyhónapot követően kiszámított magáncélú használat miatt fizetendő áfát, a fizetési határidővel egyezően, a tárgyhónapot követő hónapról szóló bevallásban kell szerepeltetni.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, vagy a hozzászólásokról, úgy az oldal aljántalálható Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. október 2., csütörtök

Gazdálkodó kölcsönt nyújt magánszemélynek

Társaságunk kölcsönt kíván nyújtani tulajdonosának. Azt szeretném tudni, hogy milyen mértékű kamatot kell (lehet) felszámítanunk.

A kérdés akkor lenne pontosabb, ha a tulajdonos személyét is behatárolná. Nem mindegy ugyanis, hogy a tulajdonos egy magánszemély, vagy egy másik társaság. Sőt az sem mindegy, hogy a szóban forgó tulajdonos többségi befolyással bír-e a cégben, vagy nem (kapcsolt vállalkozás). Ha a társaság tulajdonosa egy másik társaság, akkor annak mérete sem közömbös (nem ug
yanazok a szabályok vonatkoznak a kisvállalkozásokra, illetve az ennél nagyobb vállalkozásokra - adóalap korrekció!). Ezen kívül az alul tőkésítési szabály is alkalmazandó.

Ami közös mindegyik esetben, hogy a Gazdasági társaságokról szóló törvény az ilyen ügyletet a legfelsőbb szerv (taggyűlés) kizárólagos döntési kompetenciájába rendeli. Tehát a taggyűlési határozat kötelező a kölcsönszerződés elfogadásához.


Magánszemélynek nyújtott kölcsön esetén a megállapítandó kamat tekintetében mindenképpen érdemes az SZJA törvény kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseit figyelembe venni (72 § (1), (2), (3)!

Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény).
Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára - megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.

Amennyiben a magánszemély, akinek a kölcsönt nyújtják a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben részesült kamatkedvezményben, úgy a kamatkedvezmény eg
yéb összevonandó jövedelemnek minősül. Egyéb jogviszonyban a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó mértéke a kamatkedvezmény 44 százaléka (+ 11% EHO!).

A magánszemélynek nyújtott kölcsön esetére a fentiekből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a kamatkedvezményből keletkező jövedelem abban az esetben kerülhető el, ha a magánszeméllyel kötött szerződésben a kamat oly módon kerül rögzítésre, hogy az egyezzen meg éves szinten (illetve a kötelezettség megszűnésének időpontjában) a
z évvégi (megszűnéskori) jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével.
A kölcsönnyújtáshoz segítséget nyújtó segédleteink:
Kölcsönszerződés minta
Taggyűlési jegyzőkö
nyv szerződések jóváhagyására


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.