Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2016. november 10., csütörtök

Növekedési adóhitel - érdemes élni vele?

Azoknak az adózóknak, akik egyik évről a másikra jelentős mértékű eredmény gyarapodást tudnak elérni, a törvény lehetőséget kínál, hogy az adóévre fizetendő adó egy részét csak később, az adóévet követő két adóévben nyolc egyenlő részletben fizethessék meg. Az ily módon kialakuló likviditási többlet - mint kamatmentes kölcsön - további növekedést tesz lehetővé.

Vegyünk példának egy adózót, akinek az árbevétele alapján, nincs adófeltöltési kötelezettsége és a 2015. évi adózás előtti eredménye 1 M Ft volt. A 2016. évben jelentősen növelni tudta eredményességét és mondjuk 50 M Ft lett a várható adózás előtti eredménye (még december 20. előtt kalkulálva). Tegyük fel, hogy a 2016. évi adófizetési kötelezettségbe számító megfizetett előlegek összesen 1 M Ft -ot tettek ki.

Ha figyelmen kívül hagyjuk az adóalap korrekciós és adót csökkentő tényezőket, akkor 2017. május 31. -én további 4 M Ft adófizetési kötelezettség keletkezik.

Ezzel szemben ha az adózó, 2016. december 20.-ig nyilatkozatot tesz, hogy növekedési adóhitel igénybevételére jogosult és ezzel élni is kíván, úgy lehetősége nyílik rá, hogy a 4 M Ft adót halasztott adófizetési kötelezettségként kezeljen és az adóévet követő két adóévben (2017 és 2018), nyolc egyenlő részletben fizessen meg.

A várható adózás előtti eredmény alapján megállapított növekedési adóhitelt az adózónak a végleges bevallás összeállításakor felül kell vizsgálnia a tényadatok alapján és a jogosultságát újból meg kell állapítania, illetve ha eltérés mutatkozik a várható adatokhoz képest, akkor a május 31. -i bevallás utánra eső hat egyenlő részletet, a különbözet figyelembe vételével korrigálnia kell.

Amennyiben a végleges adatok alapján az derül ki, hogy a jogosultság mégsem áll fenn, úgy minden szankció nélkül a május 31. -i bevallással egyidejűleg a teljes adó megfizetése is esedékessé válik.

A törvény szövege meglehetősen bonyolultan fogalmazza meg a témát és a szakember könnyen belekavarodhat a sok kizáró feltételbe, illetve a számítás menetébe. A "Növekedési adóhitel kalkulátorunk" kifejezetten arra készült, hogy segítséget nyújtson a számítások gyors elvégzéséhez és a feltétel rendszer nyomon követéséhez.

A növekedési adóhitelhez kapcsolódó számításokban jelentős mértékben támogatja munkádat a "Társasági adó 2016 kalkulátorunk".



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. október 12., szerda

Közösségen belüli ügylet, ami mégsem az

Van egy magyar anyavállalat (Anya) és ennek egy német leánya (Leány). A Leány bérmunkát végez az Anyának. A bérmunkához szükséges alkatrészeket az Anya egy magyar illetőségű szállítótól szerzi be (Szállító). Az Anya abban állapodik meg a Szállítóval, hogy az alkatrészeket fuvarozzák el egyenesen a Leányhoz Németországba.


















Kérdésként merült fel, hogy milyen beszerzésnek minősül az Anya vállalat által beszerzett alkatrész, ha ennek kiszállítása egyenesen Németországba történik. Felmerülhet-e ebben az esetben a közösségi beszerzés fogalma? Esetleg Közösségen belüli értékesítés is kapcsolódik hozzá?

A gazdasági esemény az Anya részéről belföldi beszerzés, míg a Szállító részéről belföldi értékesítés és a számla kiállítása ennek megfelelően kell történjen. Ez még ilyen esetben is így van, amikor az értékesítés eredményeként az áru megérkezéskor a Közösség egy másik tagállamában található, mint amikor feladásra került.

Ugyanakkor a fuvar okmányokból ki kell derülnie, hogy az áru az Anya tulajdonát képviseli és összeszerelési célból kerül ideiglenesen kiszállításra Németországba a Leányhoz. A termék ily módon történő továbbítása (fuvaroztatása) az Anya részéről a [12. § (2) f).] értelmében nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek.

12. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés továbbá, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldről a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal, függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy – javára – más végzi, amelynek eredményeként a termék a küldeménykénti feladás vagy a fuvarozás megkezdéséhez képest a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van.
(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás nem áll be, ha
f) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, az (1) bekezdésben említett adóalany – mint a szolgáltatás igénybevevője – termékén szakértői értékelést vagy munkát végeznek, majd annak befejezését követően a terméket – az (1) bekezdésben említett adóalany nevére szóló rendeltetéssel – belföldre továbbítják;



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. július 19., kedd

Kapcsolt vállalkozások közötti kölcsön ügylet


Nem olyan ritka eset, hogy kapcsolt vállalkozások pénzkölcsönnel segítik egymás munkáját, beszállnak beruházások, illetve készletek finanszírozásába.

Az alkalomszerű pénzkölcsön nyújtásával kapcsolatban nem találkoztunk jogszabályi korlátozással.

Nagyon fontos, hogy ilyenkor – esetleges hatósági ellenőrzésre tekintettel, az utólagos jogviták elkerülése végett - a felek írásos szerződésben rögzítsék a kölcsön paramétereit, feltételeit. Egy ilyen szerződésből ki kell derülnie, hogy ki, kinek, mikor, mennyit, hogyan, milyen feltételekkel és garanciákkal nyújtotta a pénzkölcsönt. Fontos eleme a szerződésnek, a kamat, ennek számítási módja, a futamidő, a törlesztő részletek, a késedelmi kamat, illetve – ha van, - akkor a türelmi idő is.

Egy PM rendeletből tudjuk, hogy bizonyos érték felett a kapcsolt vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük az egymás közti ügyletekről és ebben dokumentálniuk kell a szokásos piaci árat. Ez csak azokra vonatkozik, akik között a szerződéses ügyletek, akár összevontan is, meghaladják az évi 50 millió forintot. Az érték figyelembevételekor csak a kamat kerül számításba, hiszen maga a kölcsön visszajár és nem ellenértéke terméknek, vagy szolgáltatás nyújtásának.

A nyilvántartási kötelezettségtől függetlenül, kérdésként merülhet fel hogy hogyan állapítható meg a kapcsolt vállalkozások közötti kölcsön esetében a szokásos piaci kamat, és milyen adatokkal lehet ezt alátámasztani?

Mi a legcélszerűbbnek tartjuk, ha a felek dokumentálják, hogy milyen hitelkamatot alkalmazna a bankjuk, ha ezt az összeget a pénzintézet hitelezné meg. Egy ajánlat a bank részéről sokat segíthetne. Lehetne persze azt is vizsgálni, hogy ha a kölcsönt nyújtó ezt egy független féllel szemben alkalmazná, akkor mennyi kamatot számítana fel. Ez utóbbi azonban sokkal kevésbé dokumentálható hitelt érdemlően, kivéve ha van ilyen konkrét eset.

Amennyiben korábban nem volt szerződéses kapcsolat a felek között, akkor a kölcsönnyújtás időpontjától számított 15 napon belül a kapcsolt vállalkozási státusz létrejöttét be kell jelenteni az adóhatóság felé.

Természetesen a kölcsön lehet kamat mentes is, de ebben az esetben a társasági adóalap korrekciót a feleknek ennek megfelelően kell elvégezni. Ez a kölcsönt adónál, mint elmaradt kamatbevétel jelentkezik, tehát adóalap növelő, míg a kölcsönt kapó – a másik fél szükséges nyilatkozata birtokában, ugyanennyivel csökkentheti adóalapját.

Fontosnak tartjuk még az úgynevezett alul-tőkésítési szabály figyelembe vételét is a lehetséges adóvonzatoknál. A Tao. tv. 8. § (1) j) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli a fizetendő kamat bizonyos része, amely olyan kölcsön ügylet után keletkezik, amelyik a többi, ebben a pontban felsorolt további kötelezettségekkel együtt a számítás alapját képezi és szembe állítandó a saját forrás átlagos napi állományával.

Ez egy viszonylag bonyolult számítás, amire mi külön kalkulátort készítettünk:

Vállalkozások kamatelszámolása

Témát érintő további segédleteink:

Tagi kölcsön napi átlagos állomány

Tagi kölcsön szerződés minta

Tartozásátvállalás megállapodás minta

Engedményezési szerződés minta

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Kölcsönszerződés minta



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. április 26., kedd

Veszteségfelhasználás, régi-új szabályok

A 2015. január 1. -el kezdődően korlátozásra került a veszteség felhasználásának futamideje. Ezen időpontot követően keletkezett elhatárolt veszteség a keletkezésétől számított ötödik adóévben érvényesíthető.

A változást megelőzően keletkezett veszteségekről egy átmeneti szabály rendelkezik. Ezeket az elhatárolt veszteségeket legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.

A veszteség felhasználás összegszerű korlátai változatlanok. „A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

Új rendelkezések vannak az átalakulásra vonatkozóan is, de ezeket most nem részletezzük, írtunk róla egy korábbi bejegyzésünkben: Amikoraz a gáz, ha nem kapcsolt egy vállalkozás

A törvényből:

Veszteségelhatárolás

17. § (1) Amennyiben a 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben – a (2)–(9a) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség).
(2) A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.
(3) Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.

(11) Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség (2) bekezdés szerinti teljes körű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.


A beszámoló készítési és adóbevallási munkát támogató segédleteinkből:

Beszámoló mintatár

Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek

Társasági adó 2015 kalkulátor

Tagi kölcsön napi átlagos állomány

Árfolyamértékelő kalkulátor

Iparűzési adó kalkulátor

Rehab kalkulátor

és még sok más ... cegiranytu.hu

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. április 18., hétfő

Megoldódott a behajtási költségátalány?

Úgy néz ki, hogy megoldódott a behajtási költségátalány probléma. 2016. március 25.- től kezdve már nem kötelező előírni a 40 eurós kötelezettséget. Az új törvény rögzíti, hogy a követelés egyéves határidőn belül érvényesíthető a jogosult részéről. Az is előírás, hogy rendelkezéseit a törvény hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell.

Mindez így rendben is volna, csak a 2015. évi beszámolóban szereplő adatok ettől még kérdésesek. A törvény ugyanis a kihirdetését követő napon lépett hatályba. Ez azt jelenti, hogy a korábbi években előírt kötelezettségeket a hatályba lépés időpontjában, azaz 2016. március 25. -én lehet megszüntetni.

Olvasva a különböző véleményeket, látszik, hogy megoszlanak az álláspontok. A Könyvvizsgálói Kamara is kiadott egy állásfoglalást, amelyben leírják, hogy a 2015. év előtti tételeket (amelyek már egy korábbi beszámolóban szerepeltek), ki kell vezetni az egyéb bevételekkel szemben december 31. -én utólag, a mérlegkészítés időszakában. A 2015. évi tételeket, pedig egyszerűen sztornírozni kell. Mindezt a törvényjavaslat részletes indoklására hivatkozva mondják. Különös bája a dolognak az utolsó megjegyzés, amely szerint nincsen semmi teendője azoknak, akik egyáltalán nem is írták elő!

Igaz, hogy a visszamenőleges kivezetéssel kicsit borulhat az adóalap, illetve a feltöltési kötelezettség helyes mértéke, de hát valamit, valamiért.

Az persze rendben, van, hogy a jogalkotói szándék szerint meg nem történtté kellene tenni a korábbi téves szabályozást, csakhogy maga az új törvény ennek a visszamenőleges hatálynak az alkalmazási időpontját mintha nem egyértelműsítené ...

Oldalainkon számos olyan segédlet található, amely segíti a beszámoló elkészítését.

http://www.cegiranytu.hu/



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. február 21., vasárnap

Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja

A teljesítés időpontja

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 55. §-a szerint az adófizetési kötelezettség abban az időpontban áll be amikor az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul, azaz teljesül. Vannak azonban olyan esetek, amikor ez a tényállás nem teljesen egyértelmű, mert nem egy konkrét időpontban bekövetkezett teljesítésről beszélünk, hanem egy bizonyos időszakot átölelőről. Ilyenkor a teljesítés időpontjának meghatározásában három szempont alapján kell dönteni, amelyek a következők:
- az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja,
- a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja és
- az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége.

Érintett ügyletek köre (a teljesség igénye nélkül)

- a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg;
- a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg;
- mért, vagy tételszám szerinti elszámoláshoz kötött értékesítések, szolgáltatások;
- meghatározott időszakonként ismétlődő fizetésekre kerül sor;
- folyamatosan teljesített ügyletnek vagy több ügyletnek az ellenértékét fizetik meg részletekben, meghatározott időszakonként;
- nyílt végű lízingügyletek (bérleti jogviszonyok) esetében, ahol meghatározott futamidő alatt a lízingbevevő lízingdíj fizetésére köteles;
- alkalmazható abban az esetben is, ha a felek csak egyetlen meghatározott időszak tekintetében állapítják meg az ellenértéket;
- amikor a felek nem időszakonkénti elszámolásban, hanem időszakonkénti fizetésben állapodnak meg, fizetéssel érintett időszak a felek által megállapított fizetési esedékességi határidők közötti időtartam is lehet;
- több szolgáltatás esetén a főszolgáltatásnak minősülő tekintendő mérvadónak az időszak meghatározása szempontjából;
- tipikus példa az ingatlanbérleti jogviszony és a rezsiköltség áthárítása;
- több, fogyasztáshoz kapcsolódó és nem kapcsolódó díjtételből álló ellenérték (például távhőszolgáltatásnál a fogyasztási díj, alapdíj és teljesítménydíj);
- a fogyasztó különböző telephelyeihez tartozó egyes fogyasztási időszakok közül a legkorábbi, illetve legkésőbbi időpontot veszik a felek figyelembe az elszámolási időszak kezdő és befejező időpontjaként;
- havi (vagy más időszakonkénti) tanácsadási díj, jogtanácsadási szolgáltatás, adótanácsadás, könyvelés, könyvvizsgálat.


Nem alkalmazható:

- a termék birtokba adása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről szól (zárt végű lízing) - Áfa tv. 10. § a);
- a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása -  - Áfa tv. 10. § b);
- az adós és hitelező között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása (dologi biztosíték) - Áfa tv. 10. § c);
- az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak  - Áfa tv. 10. § d)

A NAV a témával kapcsolatban megjelentetett egy átfogó és részletes tájékoztatást, amely nagy segítség azok számára, akik e kérdéskörben el szeretnének mélyedni és van is idejük rá. Ennek teljes szövegét feltettük a Teljesítési időpont meghatározó oldalunkra.

Mi készítettünk egy teljesítési időpont meghatározó segédletet, amely a szabályok elmélyült ismerete nélkül is gyors segítséget jelent akár a beérkező számlák helyességének ellenőrzése szempontjából, akár a kimenő számlák elkészítésénél. A segédlet itt érhető el:

Teljesítési időpont meghatározó

Törvény:

Általános szabályok

55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).
(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy
a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy
b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette,
és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg – nevében, de más által kiállított számla esetében – az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, szervezetet.
56. § A fizetendő adót – ha e törvény másként nem rendelkezik – a teljesítéskor kell megállapítani.

Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok

57. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés.
(2) Bírósági vagy más hatósági eljárás keretében bíróságnak vagy más hatóságnak nyújtott szolgáltatás esetében, ha az ennek fejében járó ellenértéket a bíróság vagy más hatóság határozattal (végzéssel) állapítja meg, teljesítés az ellenértéket megállapító jogerős határozatnak (végzésnek) a szolgáltatás nyújtójával történő közlése.
58. § (1) Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés
a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,
b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.
(2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül – időarányos részteljesítésként – teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is, feltéve, hogy a termékértékesítésre a 89. § alkalmazandó.
(3) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) és (1a) bekezdéstől függetlenül – időarányos részteljesítésként – teljesítés történik
a) a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti, vagy
b) egyéb, a (2) bekezdés és az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is.
(4) E § nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére.


9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.
(2) Az (1) bekezdésben említett birtokba vehető dolog:
a) magában foglalja a dolog módjára hasznosítható természeti erőket is, valamint az értékpapírok közül azt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti;
b) nem foglalja magában a pénzt, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, a pénzhelyettesítő eszközt, valamint – az a) pontban említett kivétellel – az értékpapírt.

10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:
a) a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi;
b) a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között – a 9. § (1) bekezdése értelmében – termék értékesítése teljesül;
c) az adós és hitelező között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a hitelező a dologi biztosítékul szolgáló terméket lejárt követelésének érvényesítésére – a 9. § (1) bekezdése értelmében – értékesíti, és az abból származó ellenérték közvetlenül őt illeti meg;
d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.

89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.
(2) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott új közlekedési eszköz értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi,
a) egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, akiknek (amelyeknek) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként nem kell adót fizetniük; vagy
b) bármely más, az a) pont alá nem tartozó nem adóalany személynek, szervezetnek.
(3) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott jövedéki termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, akiknek (amelyeknek) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel
a) a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként nem kell adót fizetniük; és
b) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/118/EK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Jövedékiadó-irányelv), a jövedéki termék beszerzése után jövedékiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik.
(4) Mentes az adó alól továbbá a termék 12. § (1) bekezdése szerinti értékesítése, feltéve, hogy az az (1)–(3) bekezdések bármelyike szerint adómentesség alá tartozna, ha a termék beszerzője egy másik adóalany lenne.

140. § Abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtása teljesítési helyének megállapítására
a) a 37. § (1) bekezdését kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybevevő – a 36. § értelmében vett – adóalany,



Teljesítési időpont meghatározó


További segédleteinkből:

Áfa arányosítás kalkulátor
Beszámoló mintatár
Szabályzat komplex csomag (kedvezményes)

Árlista

Központi Megrendelő



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. február 15., hétfő

Háromezer forint napidíj átalány - Ki, kinek?


Egy 2016. január 1. napján hatályba lépő Kormányrendelet 1 alapján bizonyos foglalkoztatók által adható napidíj-átalány háromezer forint lehet. Fontos különbség a kiküldetésnél, hogy míg átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg, addig a 3000 forint csupán lehetőségként kezelendő napidíj átalány. 

A juttatás feltételei:

Olyan vállalkozás jogosult erre a juttatásra, amelyik a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, vagy más, erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végez.

A közúti közlekedési szolgáltatás definícióját a közúti közlekedésről szóló törvényben találjuk:
Tv. 19. § (1a) A közúti árutovábbítási, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység (a továbbiakban együtt: közúti közlekedési szolgáltatás), valamint a gazdálkodó szervezet által végzett saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, továbbá az e tevékenységekhez használt járművek üzemeltetése a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel végezhető.

A témához kötődően megjegyezzük, hogy léteznek közúti közlekedési szolgáltatást nem végző személygépkocsik is (M1 jármű-kategória).

A juttatásban részesülő árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként, illetve árukísérőként foglalkoztatott kell legyen. A 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 5.§ -a a „munkavállaló” kifejezésről „foglalkoztatott” -ra vált. A két fogalom között van különbség.

R. 23. § 2 (1) A 24–27/B. § rendelkezéseit (2) A 26–27/B. § alkalmazásában
a) munkavállaló: a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b), g), h) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló személy, a Tbj. szerinti társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy”.

Foglalkoztatott, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja [Tbj-tv. 4. § i) pont] 3 „.

Ez azt jelenti, hogy a Tbj. szerinti társas vállalkozó ki van zárva a jogosultak köréből.

A munkakört illetően az alábbi rendelet szöveg lehet irányadó:
(2) 4 Gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatottnak kell tekinteni a közúti közlekedési szolgáltatást végző jármű vezetőjét.

További feltétel, hogy a foglalkoztatott a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatásban nem részesül. Ilyen például, ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja, vagy ezzel kapcsolatos további költségtérítést ad.

A kiküldetés hat órát meghaladó időtartamú kell legyen. A kiküldetés időtartamának meghatározására vonatkozó szabály tekintetében a Közúti közlekedésről szóló törvényben 5 foglaltak lehetnek irányadók, bár igaz, hogy nem kiküldetésként, hanem munkaidőként van definiálva.

a) munkaidő: az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel különösen
aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát

A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló Kormány rendelet 6 is tartalmaz egy meghatározást, amely így szól: „A kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő.”. Nincs okunk feltételezni, hogy ez belföldi kiküldetés esetében másképpen lenne, igaz ennek belföldi megfelelőjét nem találtuk a jogszabályokban. Jobb híján, ennek figyelembe vételével a kiküldetésben eltöltött idő úgy dokumentálható, ha kiküldetési rendelvényben hitelt érdemlően feljegyzésre kerül az elindulás és a visszaérkezés időpontja.

A juttatás a Személyi jövedelemadóról szóló törvény 7 alapján nem számít a magánszemély bevételének.
a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
r) a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket;” - 7. § (1).

Tv. 18/L. § 8 (1) A közúti közlekedési szolgáltatást végző személyek munkával töltött idejéről a munkáltató nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartást a szóban forgó időszakot követő két évig kell megőrizni. A munkáltató felelős az utazó munkavállalók munkaidejének nyilvántartásáért. A munkáltatók kötelesek kérésre átadni az utazó munkavállalóknak a ledolgozott munkaórák számáról szóló nyilvántartás egy példányát.

A témával kapcsolatos segédletünk:



1 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről
2 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (R.) szövege.
3 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1 a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben
4 30/1988. ( IV. 21.) MT rendelet (a rendelet szövege az 1988. évi I. törvénnyel egységes szerkezeteben olvasható)
5 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
6 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről
7 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 3. sz. melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek

8 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. február 5., péntek

Amikor az a gáz, ha nem kapcsolt egy vállalkozás

Új fő-szabály az elhatárolt veszteségre. 2015. január 1-jét követően amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. És mielőtt bárki azon töprengene, hogy mi van a 2014. december 31. -ig képződött veszteséggel, arra is van szabály az átmeneti rendelkezések között. Az pedig így hangzik: „a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint … legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.”.

A már régebben megalkotott rendelkezés továbbra is érvényes, miszerint a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

És az is érvényben van, hogy az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.

Megjelent viszont egy olyan korlát, amely felülírhatja az általános szabályokat és nagyon fájhat a nem elég körültekintően eljáró adózóknak!

Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. E rendelkezés hatálya nem terjed ki az adózóra

a) ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy
b) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét) és
ba) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől, azzal, hogy a tevékenység jelentős változását jelenti különösen az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása, ideértve, ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel,
bb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.

(9a) Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel.

Megtörténhet, hogy az adózóban 2015. január 1-jét követően, olyan adózó szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, aki e befolyása megszerzését megelőző két adóévben nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. Ebben az esetben az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására.

Bár az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedés szerzés kivételt képez, azon el lehet gondolkozni, hogy mi van, ha az egyik meglévő tulajdonos szerez közvetlen, vagy akár közvetett többségi befolyást, mert megveszi mondjuk egyik tulajdonos társa üzletrészét? Az adózó akkor is elveszíti a jogot az elhatárolt veszteség felhasználására?

Kivételként kezelendő, ha olyan nem kapcsolt vállalkozás szerzi meg a többségi befolyást, amely által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőzsdére bevezették, még a többségi befolyás megszerzését megelőzően.

A másik kivétel a b) pont a két alpontjával, különösen izgalmas. Ez arról szól, hogy a megszerzett társaság a korábbi tevékenységét a következő két adóévben tovább folytatja úgy, hogy a tevékenység természete jelentősen nem tér el a megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől. A jelentős eltérés fogalmát a törvényalkotó egy másik hasonló határozóval teszi világossá, amelyik így szól: alapvetően. Gondolom ettől mindenkinél fény gyúl a magasban. E kivételhez még egy további alpont is társul (bb), amely sem „vagy” sem „és” kötőszóval nincs hozzáillesztve az első alponthoz, így csak próbáljuk felsorolásnak értelmezni. Ebben az áll, hogy „a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.” Vagyis, ha jól értelmezzük, akár egyetlen forint bevétel is eldöntheti a leírhatósági jogosultság megszerzését.

Persze ettől még korai örülnie az adózónak, hiszen az elhatárolt veszteségét adóévenként csak bizonyos arányban érvényesítheti. Ennek az arányszámnak az egyik szereplője a jogelőd három évre visszamenőlegesen realizált bevétele azokból a tevékenységekből, amelyeknek tovább folytatására kerül sor (amelyek ugye sem jelentősen, sem alapvetően nem változtak). Az arányszám másik résztvevője a többségi tulajdonszerzést követően adóévenként változik, hiszen minden évben arányosítani kell az említett tevékenységekből származó bevételt, az előbb említett három év átlagához. Szóval ez teljesen egyszerű és csípőből megy a könyvelőknek, adószakértőknek.

Az átalakuló, egyesülő, szétváló (milyen jó, hogy most már kénytelenek vagyunk sorolni őket!) vállalkozások sem maradtak ki a veszteség elhatárolásos buliból, de az egy külön történet, arról majd máskor...

u.i.

Ezek után különösen jól jöhet „Veszteség elhatárolás nyilvántartó” segédletünk, hiszen hosszú éveken keresztül kell figyelni rá, hogy mi is történjen az elhatárolt veszteséggel. Arról nem is beszélve, ha számot kell róla adni egy esetleges ellenőrzéskor.

Veszteségelhatárolás nyilvántartó

A most elkészült "Veszteségfelhasználás kalkulátorunk" a  társasági adó törvény 17. § -ának szabályait figyelembe véve nyújt segítséget az elhatárolt veszteség felhasználhatósági korlátainak értelmezésében, megértésében, illetve számítások elvégzésében.

Veszteségfelhasználás kalkulátor

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Már nagyon aktuális... Beszámoló mintatár


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. január 31., vasárnap

Jutalékból származó bevétel és az arányosítás



Felmerült a kérdés az áfa arányosítással kapcsolatban, hogy egy társaság, amelyik a korábbi években megkötött lízingszerződések fizetésének arányában kap jutalékot, kell-e arányosítson az ily módon képződött adómentes bevétel miatt. A kérdező úgy gondolja, hogy mivel már semmi köze nincs
az adómentes jutalékoknak (bevételnek) a mostani költséghez, ezért e miatt nincs is arányosítási kötelezettség, és minden előzetesen felszámított áfát levonásba helyezhet adóköteles tevékenységére tekintettel.

Arról már írtunk, hogy nem szabad összekeverni az előzetesen felszámított adót tartalmazó beérkező számlákat, - amelyek köthetők adómentes tevékenységhez, adóköteleshez, vagy mindkettőhöz, -  magával az arányosítási szabállyal (Áfa törvény 5. számú melléklete), amely csupán a számítási módszert taglalja.
A kérdésben szereplő jutalék egy szolgáltatás eredménye, amelyet az adóalany egy másik adóalanynak nyújt. Például egy gépjármű értékesítéssel foglalkozó vállalkozás az eladott autókhoz kapcsolódó lízingszerződések után jutalékot kap attól a pénzügyi vállalkozástól, aki a szóban forgó lízinget biztosítja. És lehet, hogy a jutalék éveken átívelő juttatást eredményez, de mégis azt kell mondani, hogy egy 2016. februárban jóváírt jutalékról, olyan számlát kell kiállítani, amelyiknek teljesítési időpontja nagy valószínűséggel az adott hónap.

Mit is mond az Áfa törvény egy kicsit leegyszerűsítve a szolgáltatási tevékenységre?

Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít adólevonásra jogosító szolgáltatásnyújtást és arra nem jogosító szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le.

Példánkhoz visszatérve, ha az adóalany a februárban megkapott jutalékról kiállít egy adómentes számlát februári teljesítéssel, akkor ő abban az időszakban, az áfa szabályai szerint, megvalósít egy adólevonásra részben, vagy egészben nem jogosító tevékenységet. Ez kötődhet ugyan egy 2015. évben realizált üzletszerzéshez, de nem jelenti azt, hogy a mostani jutalék teljesítési időpontja is visszamenőlegesen 2015. évi lenne.

Az lehet egy logikus érvelés, hogy ehhez a jutalékhoz nem a jelenlegi költségek párosulnak. De ha belegondolunk, ezek a költségek valamikor felmerültek és akkor nem párosult velük a szolgáltatásnyújtás bevétele. Így abban az időszakban nem kellett arányosítani. Vagy ugyanezt játszhatjuk végig gondolatban egy jelenlegi üzletkötésre, amelynek a jutaléka majd egy elkövetkező másik bevallási időszakban valósul meg. Valamikor mégis figyelembe kell venni!

Az is világos, hogy elkülöníteni sem lehet a jutalékhoz kapcsolódó költségeket. Egy autószalonban például ott tartózkodnak az üzletkötők, akiknek tevékenysége eredményeképpen jármű értékesítés bevétele és lízingszerződések megkötése egy időben teljesül. Vagyis együtt van az adóköteles és az adómentes tevékenység. Így az autószalonnal kapcsolatos közvetlen kiadások előzetesen felszámított áfája, illetve a társaság általános költségeiben megjelenő áfa nem különíthető el.

És még egy gondolat mindehhez. Ha tegyük fel a gépjármű értékesítő cég megszűnne jogutód nélkül, akkor jutalékot sem kellene senkinek fizetni. A cég azonban létezik, a léte költségekkel jár és önmagában ez megalapozza, hogy jutalékból bevétele származhat, ami adómentes és ezért az arányosítási kötelezettségnek is helye van.

Időszerű segédleteinkből:
Áfa arányosítás kalkulátor
Beszámoló mintatár
Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek
Szabályzat komplex csomag (kedvezményes)
Társasági adó 2015 kalkulátor

és még sok minden más, amelyekről ti mondjátok:
"Köszönet a bizalomért, a pontos szakszerű anyagokat rendben megkaptam és kezdhetem az adaptálást. A szenzációs ügyfél-orientált kiszolgálásért szintén köszönetem fejezem ki, bár sokan lennénk ilyen gondolkodásúak..."
 Rólunk mondták


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. január 19., kedd

Amikor a túlzott pontosság hiba

Az előzetesen felszámított adó arányos megosztásának az Áfa törvény 123. § (3) bekezdésében említett számítási módszere a törvény 5. számú mellékletében található.
Az arányosítással kapcsolatban már több téves gyakorlattal is találkoztunk. Az egyik legfontosabb dolog azt megérteni, hogy az előzetesen felszámított adó megosztása arányosítandóra és nem arányosítandóra, az nem keverendő össze a bevételekből (adóköteles és adómentes) számítandó levonási hányadossal.
Ez utóbbi képlete az áfa törvény 5. számú mellékletében így néz ki: L = A x L(H)
ahol
L: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adóból a levonható rész összege;
A: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adó éves szinten összesített összege;
L(H): a levonási hányados, amelynek
– számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének – ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is – adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel,
– nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének – ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is – adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen.

Fontos, hogy itt minden bevételt számba kell venni, azt is, amelyik teljesen elkülöníthető előzetesen felszámított áfához kötődik, s amely áfát nem is kell bevonni az arányosításba. Az is lényeges, hogy az export és a Közösségen belüli értékesítés - bár áfa mentesen számlázzuk, - az adóköteles árbevétel részét képezik.

De térjünk vissza erre az arányszámra, mert nagyon érdekes a meghatározása. Az a szabály ugyanis, hogy a levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedesjegy pontossággal kell megállapítani. Laikusan azt gondolhatná az ember, hogy felállítja az arányt egy Excel táblában, beállítja két tizedesre az arány megjelenítését és készen is van, azzal lehet tovább számolni. Ez a megközelítés azonban csak addig helyes, amíg valaki úgy folytatja a számítást, hogy az előbbiekben kiírt arányszámot bepötyögteti egy számoló gépbe és így számol vele. Majdnem azt mondtam, hogy arrébb tolja a golyókat a mechanikus számolón, de hát azért mégsem. Szóval, ha az ember fia arra vetemedik, hogy az Excel táblán további képletekkel folytatja a számításait, akkor azzal szembesülhet, hogy nem ugyanazt kapja, mint a kézi számításnál. A magyarázat tulajdonképpen egyszerű! A két tizedesre kiírt szám mögött továbbra is ott van a végtelen számú töredék, amelyet a képlet figyelembe vesz a levonási hányadosnál.

A törvényalkotó biztosan nagyon kedvelte az adózókat, mert azt írta elő, hogy felfelé kell kerekíteni. Így még a 0,111 is 0,12 lesz, és nem 0,10, fittyet hányva a matematikai kerekítés szabályainak. Ebből kifolyólag aztán a helyes felkerekítéssel remekül járnak, főleg a nagy számokkal rendelkező adózók, hiszen az arányosan levonható áfa akár több százezer forinttal is több lehet, mintha azt a matematikai kerekítés általános szabályai szerint végeznénk el. Arról nem is beszélve, hogy a mai technikai vívmányok mellett akár még a pontos számítás is szóba jöhetne, akárhány töredék számmal a két tizedesre kiírt szám mögött. De ezt csak nagyon halkan mondom, mert végre van egy olyan szabály, amivel az adózók jobban járnak.

Segédletünk itt található: Áfa arányosítás kalkulátor




Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.