Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2020. január 20., hétfő

Akkor többségi, vagy 25 százalék? - kapcsolt vállalkozási dilemmák

Történetünknek két szereplője van. Az egyik egy uniós irányelv (2016/1164) és a másik a mi társasági adó törvényünk (1996. évi LXXXI.). Mindkettő meghatározza a "kapcsolt vállalkozás" fogalmát.

Az uniós irányelv szerint a 25 százalékos vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett tőke-részesedés, nyereség-részesedés, illetve szavazati jog a mérvadója a kapcsoltsági viszony létrejöttének.

A mi társasági adó törvényünkben általános szabályként az 50 százalékot meghaladó befolyás mértékek a meghatározók. A fogalom meghatározás 2019. január 1-én egy új alponttal egészült ki: "4. § 23. pont g) alpontját a 2018: LXXXII. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LXXII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.".

Az említett alpont:
g) az a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony

ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,

gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;

Mielőtt teljesen lefáradnánk a sok hivatkozástól, gyorsan soroljuk fel, hogy mi, mit jelent:
- 11. ellenőrzött külföldi társaság
- 53. adózási szempontból különálló adózó: olyan adózó, amely nem tagja összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoportnak, nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban más személlyel és külföldön nem rendelkezik telephellyel;
- 8. § f) – az adózó és az ellenőrzött külföldi társaság viszonylatában
- 16/A. § Tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések
- 16/B. § Adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések

Mindegyik külön-külön megér egy misét, de bennünket most csak az 53. pont által leírt meghatározás érdekel, amely szerint mostantól fontos szerepet játszhat adózási játszmáinkban az "adózási szempontból különálló adózó". Ugyanis ebben az esetben az 50 százalékos befolyási küszöb nem érvényes, hanem  uniós irányelvvel összhangban a 25 százalékos küszöb érték a mérvadó.

A változás rögtön kérdéseket indukálhat bárkiben, akinek eddig valamilyen köze volt a kapcsoltság megítéléséhez.

- Lehet, hogy amit eddig úgy hittem, hogy nem kapcsolt, az ettől kezdve igen?
- Az "az adózó és más személy viszonylatában" azt jelenti, hogy mindkettőre vonatkozik az "adózási szempontból különálló adózó"? Vagy csak valamelyikre? De melyikre?
- Hogy van az, hogy egy mindenkire érvényes uniós szabály nálunk csak speciális esetekben alkalmazandó?
- Az irányelv nem zárja ki olyan nemzeti vagy megállapodáson alapuló rendelkezések alkalmazását, amelyek a belföldi társaságiadó-alap tekintetében magasabb szintű védelem biztosítására irányulnak. A mi 50 százalékunk magasabb szintű védelem, mint a 25 százalék?
- Lehet, hogy a 2020. augusztus 9 -ig esedékes bizottsági felülvizsgálat még okoz meglepetéseket?

A kérdéseinkre lehet, hogy egyszerűek a válaszok, de egyenlőre mi még csak keressük őket. Ha valaki tudja a tutit, akkor szívesen vesszük, ha nekünk is elárulja.

A mi vizsgálónk: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Amire hivatkozunk:

A TANÁCS (EU) 2016/1164 IRÁNYELVE
(2016. július 12.)
a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról

1. cikk
Hatály
Ez az irányelv minden olyan adózóra alkalmazandó, aki vagy amely egy vagy több tagállamban társasági adó alanya, ideértve a valamely harmadik országban adóügyi illetőséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek egy vagy több tagállamban működő állandó telephelyeit.

2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
4. „kapcsolt vállalkozás”:
a) olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adózó szavazati jog vagy tőkerészesedés révén 25 százalékos vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy amely e gazdálkodó szervezet nyereségéből 25 százalékos vagy annál nagyobb nyereségrészesedésre jogosult;
b) olyan magánszemély vagy gazdálkodó szervezet, amely az adózó szervezetben szavazati jog vagy tőkerészesedés révén 25 %-os vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy amely az adózó nyereségéből 25 százalékos vagy annál nagyobb nyereségrészesedésre jogosult;

Amennyiben az adózóban és egy vagy több egyéb gazdálkodó szervezetben egy magánszemély vagy gazdálkodó szervezet közvetlenül vagy közvetetten 25 százalékos vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezik, akkor az összes ilyen gazdálkodó szervezet – az adózót is beleértve – szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő;

3. cikk
Minimális szintű védelem
Ez az irányelv nem zárja ki olyan nemzeti vagy megállapodáson alapuló rendelkezések alkalmazását, amelyek a belföldi társaságiadó-alap tekintetében magasabb szintű védelem biztosítására irányulnak.

10. cikk
Felülvizsgálat
(1)  A Bizottság 2020. augusztus 9-ig értékeli az irányelv végrehajtását és különösen a 4. cikk hatását, és jelentést tesz arról a Tanácsnak. A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében nyújtja be.

1. cikk
Átültetés
(1)  A tagállamok legkésőbb 2018. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2019. január 1-től kezdődően alkalmazzák.

(5)  A tagállamok az (1) bekezdéstől eltérve legkésőbb 2019. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 5. cikknek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2020. január 1-től kezdődően alkalmazzák.


1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

4. § E törvény alkalmazásában

23. kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,

g) az a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony

ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,

gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;

A jogszabályi szövegek forrása: njt.hu

A mi vizsgálónk: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2020. január 13., hétfő

Termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Közösségen belüli termékértékesítés esetén 2020-tól

Történet

2006

A Tanács 2006/112/EK irányelve ( 2006. november 28. ) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről;

2007

Feltétele az adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek, hogy a termék a termékértékesítés közvetlen következményeként hagyja el Magyarország területét (2007.01.03.
[1992. évi LXXIV. törvény (áfatörvény) 29/A. § a) pont] - NAV Archív: 2017.09.28.)

Termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módja Közösségen belüli
adómentes értékesítés esetén (2007.02.16. 1992. évi LXXIV. törvény - régi Áfa törvény 29/A. §-ához - NAV-Archív: 2017.09.28.)

Új Áfa törvény; (2007. november 16.)

2011

A Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendelete ( 2011. március 15. ) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról

2013

Termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módja Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén NAV (A 2013. évi lényegében megegyezik a 2007 -ben kiadott anyaggal, amely a régi áfa törvényre vonatkozott.)

2018

A Tanács (EU) 2018/1912 végrehajtási rendelete (2018. december 4.) a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó egyes adómentességek tekintetében történő módosításáról

2019

Termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Közösségen belüli termékértékesítés esetén 2020-tól - PMNAV (2019. 12. 20)

Nézzük az előbbi történeti áttekintés tükrében, hogy mi is változott. Az Áfa törvény régi paragrafusa 2019. december 31. -ig:

89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.

Az Áfa törvény új paragrafusa 2020 január 1-től:

89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, feltéve, hogy:

a) az egy másik, adóalanyi minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában eljáró adóalanynak vagy a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek történik, és

b) az az adóalany vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, akinek (amelynek) részére az értékesítés történik, adószámmal rendelkezik a Közösség más tagállamában és ezt az adószámot közölte az értékesítővel.

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség nem alkalmazandó, ha a teljesítésre kötelezett adóalany a 4/A. számú melléklet I. pontja szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, vagy ezt hibásan vagy hiányosan teljesítette, kivéve, ha igazolja, hogy a mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat.

A PM - NAV 2019. 12. 20. -i tájékoztatója összefoglalja az adómentesség feltételeit:

"Termék Közösségen belüli értékesítése a következő feltételek együttes fennállása esetén áfamentes:

a) a termék más tagállamba történő feladása vagy elfuvarozása igazolt,
b) az értékesítés egy másik, adóalanyi minőségében nem belföldön, hanem a Közösség
más tagállamában eljáró adóalanynak vagy a Közösség más tagállamában
nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek történik,
c) a b) pontban meghatározott személy adószámmal rendelkezik a Közösség más
tagállamában, és ezt az adószámot közölte az értékesítővel,
d) az értékesítést teljesítő adóalany az ’A60-as jelű összesítő nyilatkozat (áfatörvény 4/A. számú melléklet I. pontja szerinti nyilatkozat) benyújtására vonatkozókötelezettségének hibátlanul és hiánytalanul eleget tesz, vagy igazolja, hogy az összesítő nyilatkozatot érintő mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat.
A c) és d) pontban foglaltakat a 2019. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetén kell először alkalmazni."


A termékértékesítésre vonatkozó adómentességet a TANÁCS 2006/112/EK IRÁNYELVE tömören megfogalmazta:
"(1) A tagállamok mentesítik az adó alól a termékértékesítést, ha a termékeket az eladó vagy a beszerző, vagy megbízásukból más személy adta fel vagy fuvarozta el az érintett tagállam területén kívülre, de a Közösség területére, és ha a termékértékesítés megrendelője a termékek feladásának vagy elfuvarozásának indulási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban adóalanyként eljáró személy vagy nem adóalany jogi személy."(138. cikk)

A 2011. évben kiadott TANÁCS 282/2011/EU végrehajtási rendelete nem fogalmazott meg eljárási szabályokat a 2006 -os irányelv 138. cikkében foglaltakkal, de addig is és azután is többé-kevésbé világos volt az irányelv és az ezzel harmonizáló új Áfa törvény szabálya (89. §) a kérdéssel kapcsolatban, úgy a megvalósulás,mint a hely, illetve az adóalanyiság (az ügyletben résztvevők tekintetében. 

Ezt a hiányt pótolta a Tanács (EU) 2018/1912 végrehajtási rendelete, amely a 2006/112/EK irányelv 138–142. cikkeivel kapcsolatos eljárásokat fogalmaz meg. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A kérdés csak az, hogy mit kell tulajdonképpen alkalmazni kötelező módon? A joganyag ugyanis a közösségen belüli termékértékesítés tekintetében egy vélelmi szempontrendszert állít fel annak bizonylatolására, hogy az ügylet ebben a minőségben megtörtént. Az adózó azt gondolhatná, - ha még nem ért a joganyag végére az olvasásban, - hogy végre van egy konkrét, egyértelmű felsorolás a bizonylatolást illetően. Csakhogy a történet végén ott a másik szabály, amely kimondja, hogy mindezt a nemzeti adóhatóság megdöntheti. És hogy a csavar tökéletes legyen az adóhatóság pedig a következőket írja:

 "VHR megdönthető vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy mikor kell úgy tekinteni, hogy a terméket az egyik tagállamból egy másik tagállamba feladták vagy elfuvarozták. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben az adóalany nem rendelkezik a VHR szerinti, a vélelem fennállásához szükséges igazolásokkal, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a termék kiszállítása nem igazolt, ezáltal nem lehet adómentes. Az adóalanyoknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy a VHR-ben meghatározottaktól eltérően igazolják azt, hogy a termék másik tagállamba történő feladása, elfuvarozása megtörtént. Ez utóbbi tekintetben a továbbiakban is irányadóak a Termék más tagállamába történő kiszállítása igazolásának módja Közösségen belüli értékesítés esetén című, a NAV honlapján 2013. június 19-én megjelent tájékoztatóban foglaltak".

Az adózó pedig elmélázhat egy kicsit a történtek felett. Van egy új végrehajtási rendelet, amelyik saját magát sem veszi komolyan és van az adóhatóság, amely egy vélelmi alapú bizonyítékot nem köteles elfogadni, de nem is kérheti számon, hiszen a "vélelem" nem fogalmaz meg a történet résztvevői számára semmi kötelezőt. Maradt viszont a végrehajtási rendelet ösztönző mivolta a jogalkotó számára, s így az Áfa törvény 89. § -ának egyértelműsége tovább lett pontosítva ...


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2018. január 18., csütörtök

Mennyi az annyi?

Azt kérdeztétek, hogy egy kicsi forgalmú kereskedelmi vállalkozásnak is kötelező pénzmosási szabályzatot készítenie?

A törvény így szól:

1. § (1) E törvény hatálya – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező

k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;

6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni
c) árukereskedő esetében a kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;

Eddig rendben is volna, ha nem lenne a törvényben egy 14. §! Ebben a szakaszban egy jóval alacsonyabb összeghatár szerepel, azaz háromszázezer forint. Hogy ebben mi a logika, arra nem tudunk értelmes választ adni. De ha valaki tud, akkor kíváncsian várjuk a hozzászólásokat.

14. §

(4) Az 1. § (1) bekezdés e)–h), j)–k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató – a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében – a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

17. Belső szabályzat

65. § (1) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni.

(6) Az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedő fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést.

80. §
(4) Az árukereskedő, ha nem szerepel a 65. § (6) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

A kereskedelmi vállalkozások felügyeleti hatósága a Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály 

Az ő tájékoztatójukból:

A nyilvántartásban még nem szereplő árukereskedő (aki be kíván jelentkezni a Pmt. hatálya alá az új szabályok szerint) 2017. október 31. napját követőn 2,5 millió Ft-ot elérő vagy ezt meghaladó készpénz elfogadásakor köteles ügyfél-azonosítást elvégezni. 

III. Értékhatárok

A Pmt. egyik legfontosabb változása, hogy árukereskedőkre vonatkozóan 2,5 millió (kétmillió-ötszázezer) forintra csökkent a készpénz elfogadásának határa, vagyis az árukereskedő abban az esetben köteles bejelentkezni a Pmt. hatálya alá, amennyiben tevékenysége folytatása során elfogad 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, valamint a Pmt. 14. § (4) bekezdés értelmében már a 300 ezer forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetésnél bizonyos adatokat rögzíteni kötelesek, azonosan a nemesfémmel kereskedőkkel.

Az árukereskedő akkor jogosult ilyen mértékben elfogadni készpénzt, ha a hatóság nyilvántartásba vette és a Pmt. szerinti belső szabályzatát jóváhagyta.

Nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőkre változatlanul a 3,6 millió Ft-os és a 300 ezer Ft-os összeghatár az irányadó.

http://mkeh.gov.hu/nemesfemvizsgalat/Pmt

A "300 ezer forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetés" megfogalmazással  lehet vitatkozni, ugyanis a törvény " a "háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítés" -éről szól és nem készpénzről. Az ügyleti megbízás meghatározása pedig: "44. ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;"

Tegyük túl magunkat azon, hogy a kereskedelem mennyiben szolgáltatás. De ha annak tekintjük, akkor egy háromszáz ezer forintot meghaladó televízió értékesítése is ügyleti megbízás. És innentől kezdve teljesen mindegy, hogy készpénzben, vagy átutalással fizet a "szolgáltatást" igénybe vevő, mert ezen összeghatár felett életbe lép a törvény hatálya. Ha pedig szigorúan csak a szolgáltatói tevékenységhez ragaszkodunk, mondjuk a cipő kereskedő kipucolja eladás előtt a cipőt több mint háromszázezer forintért, akkor is a 300 E Ft lesz az értékhatár, még átutalással történő fizetés esetében is.

Mindent összegezve, a kicsik esetleg ki tudnak bújni a nyilvántartásba vétel alól, ha gondosan elkerülik a 300 E Ft-os értékhatárt, de véleményünk szerint nem érdemes ezzel vacakolni. A vállalkozásnak sok kényelmetlen játékszabálya van, de aki erre a pályára lép, annak ezzel számolnia kell!

Pénzmosási szabályzat kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2018. január 17., szerda

Sokszereplős egyszemélyes játék

Egy társas vállalkozó, akinek könyvviteli szolgáltatást nyújtó korlátolt felelősségű társasága van több alkalmazottal, kérdezte tőlünk, hogy kell-e neki külön pénzmosási szabályzat az egyéni vállalkozóként végzett adó-tanácsadói tevékenységére is?

A törvényben az adótanácsadó tevékenység meghatározása így van leírva:

3. § E törvény alkalmazásában:
1. adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint megszerzett szakmai képesítéssel és az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilvántartásban szerepel;
(2017. évi LIII. törvény)

Amint ebből kitűnik, maga a tevékenység van a törvény hatálya alá vonva, és ez független a vállalkozási formától. Igyekeztünk a lehető legnagyobb figyelemmel áttekinteni a törvényt, hátha valahol mégis felmentést találunk erre az egyszerű vállalkozási formára, de nem találtunk.

Úgyhogy nem tudsz mit tenni, - írtam ügyfelünknek, - elkészíted a szabályzatot mindkét vállalkozásodra, illetve bejelented mindkét részről a kijelölt személyt, aki te magad vagy. A Kit. törvény ugyanis nem személyhez, hanem szolgáltatóhoz és tevékenységhez köti a kijelölési és bejelentési kötelezettséget. Ha netán a könyvviteli szolgáltatást nyújtó Kft. is ad adótanácsot, akkor erre a tevékenységre külön kell szabályzat és kijelölt személy is!
4. §
(2) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdés szerinti bejelentést haladéktalanul továbbítja a hatóságnak. A kijelölt személy kizárólag a szolgáltató vezetője, alkalmazottja lehet. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a hatóságot tájékoztatni. A kijelölt személy vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell.

A Kit. (2017. évi LII. törvény) hatálybalépésekor működő szolgáltatóknak a kijelölt személy adatairól a hatálybalépését követő 30 napon belül (2017. július 26.) kellett az FIU felé a tájékoztatási
kötelezettségüknek eleget tenni. A kijelölt személy vonatkozásában korábban tett tájékoztatási kötelezettségnek ismételt teljesítése vált szükségessé a VPOP_KSZ17 elektronikus nyomtatvány használatával.

Fontos ezzel kapcsolatban a NAV egy korábbi tájékoztatásából idézni:

Előfordulhat, hogy egy természetes személyt két vagy több szolgáltató is kijelölt személyként nevez ki. Az még gyakoribb eset, hogy egy szolgáltató bár egy természetes személyt jelöl ki, azonban a szolgáltató több olyan tevékenységet (például könyvviteli tevékenység mellett adószakértői és adótanácsadói tevékenységet) is végez, amely a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozik. Ezen esetekben annyi tájékoztatást kell benyújtania a természetes személynek, ahány szolgáltató nevében és ahány tevékenységi kör ellátása tekintetében került kijelölt személyként kinevezésére. Az előbbi szemléltető példák jól mutatják, hogy a tájékoztatás sorszáma közvetlenül a beküldött tájékoztatás adatlapjához, közvetetten pedig a szolgáltatóhoz és a szolgáltató által végzett tevékenységi körhöz kapcsolódik.

Mivel a korlátozó intézkedésekről szóló törvény előírása szerint kötelezően teljesítendő tájékoztatás vonatkozásában a pénzmosás elleni törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell, a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda egyidejűleg kérte a szolgáltatókat, hogy a VPOP_KSZ17 nyomtatvány megfelelő kitöltésével jelezzék, amennyiben a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerinti kijelölt személy megegyezik a pénzmosás elleni törvény szerinti kijelölt személlyel. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a szolgáltatóknál ugyanazon kijelölt személyek látják el a pénzmosás elleni törvény és a korlátozó intézkedésekről szóló törvény által meghatározott feladatokat. Így a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerint kötelezően teljesített kijelölt személy adatairól szóló tájékoztatás során a szolgáltató megjelölheti, hogy a pénzmosás elleni törvény és a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerinti kijelölt személy megegyezik vagy a két törvény szerinti kijelölt személyre vonatkozó adatokat akár külön is rögzítheti

Annyi könnyebbsége van az egyedül tevékenykedőnek (és itt is mindegy, hogy milyen vállalkozási forma!), hogy kiveheti a szabályzatból az oktatási részt, illetve minden olyan szakaszt, amely a munkatársakkal történő együttműködésre vonatkozik. Ott te vagy a minden, a vállalkozás vezetője, a kijelölt vezető, a kijelölt személy, aki a kapcsolattartó a FIU -val(„financial intellgence unit”), stb.

Ezt a "játékot" nem a kicsiknek találták ki? Valószínű igaz, de ez még nem jelent mentséget.

Segédleteink használatával gyorsan, egyszerűen megoldhatók a pénzmosási szabályzatok testreszabásai.

Pénzmosási szabályzat könyvelőknek 

Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat pénzügyi szolgáltatónak

Pénzmosási szabályzat adószakértőknek

Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2018. január 7., vasárnap

Cafeteria 2018


Az idei év - cafeteriát is érintő - fontos változása, hogy az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent. Ebbe a körbe tartoznak az úgynevezett "egyes meghatározott juttatások"(Szja. tv. 70. §). Ide sorolhatók az Erzsébet utalvány, a különböző ajándék-utalványok, a munkahelyi étkeztetés, a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás, a különböző pénztári hozzájárulások.

A béren kívüli juttatásokat tekintve (Szja. tv. 71. §) lényegi változás, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya keretében adható összegek és az éves keretösszegként adható 100 ezer forint együttesen sem haladhatják meg az évi 450 ezer forintos plafont.

Az adómentes juttatások továbbra is a korábbi feltételekkel fennmaradtak. A Mobilitás célú lakhatási támogatás igénybe vevőinek körét bővítették a törvényhozók. Új lehetőségként jelent meg a Diákhitel törlesztés támogatása.

Az évek óta sikeres Cafeteria nyilvántartó segédletünk két részből áll.

A tervező rész gyors megoldást jelent egy adott keretösszeg szétosztásához különböző meghatározott munkacsoportok számára. A törvényből tudjuk, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján kell meghatározza.

A nyilvántartó rész két munkalapot foglal magába.

Az elsőn egy adott munkavállaló "kosarát" lehet meghatározni a korábban ismertetett tervező alapján. A munkalapon felsorakoznak az összes elérhető juttatási formák és ezek közterhei, illetve a törvény által meghatározott korlátai. A felhasználó x-elés
alapján ki tudja választani a számára kívánatos juttatások mértékét, fajtáját a megadott keret terhére. Folyamatosan nyomon követhető a "kosár" tartalma, telítettsége, illetve az is, ha a lehetőség már kimerült, vagy egy-egy korlát akadályt jelent. A második munkalap pedig a törvény által előírt nyilvántartásra szolgál. A megjelenítendő "kosár" itt is testre szabható és havi bontásban a terv és a tényadatok megjeleníthetők.

A Cafeteria szabályzat minta e tematika másik fontos és kötelező kiegészítője. A törvény szerint a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatónál a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat alapján lehet a béren kívüli juttatásokat megosztani a különböző munkavállalók között. Az előre megszerkesztett és megfelelő tartalommal feltöltött szabályzat egyszerűen, gyorsan testre szabható. Tartalmazza a mindenki által elérhető juttatásokat, a juttatásban részesülő csoportok meghatározásának ismérveit, az egyéni keret meghatározását, a törvényi hivatkozásokat, a nyilvántartások kezelését, a hozzáférhetőség módját.

A Cafeteria nyilvántartó és a Cafeteria szabályzat minta olyan egységet alkot, amely teljes körűen lefedi a témával kapcsolatos feladatokat. További kapcsolódható ajánlatunk az Üzleti terv készítő segédletünk lehet.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.