Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2017. október 9., hétfő

Előleg elszámolás az áfa kulcs változásának tükrében

Az Áfa törvény átmeneti szabályai közt megtaláljuk azokat a termékeket, amelyekre 2018. január 1-től 5 százalékos áfát kell felszámítani.

Az átmeneti szabály (311. §) kimondja, hogy a 3. számú melléklet I. részének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 55–58. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

55.
Emberi fogyasztásra alkalmas élő hal, a díszhal kivételével
0301-ből
56.
Emberi fogyasztásra alkalmas hal (ideértve a halbőrt, ikrát, haltejet, halmájat és egyéb belsőségeket is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápa kivételével
0302-ből
0303-ból
57.
Emberi fogyasztásra alkalmas halfilé és más halhús (aprított is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápahús kivételével
0304-ből
58.
Házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva
0206 30-ból
0206 41-ből
0206 49-ből

Fő szabály szerint azokra a termékértékesítésekre, amelyeknek  teljesítési időpontja 2018. január 1. -re, vagy azt követő időpontra esik, már alkalmazandó az 5 százalékos adómérték.
Ugyanakkor az előleg fizetés – ugyanezen hivatkozott paragrafus szerint – a kivételek közzé tartozik. Vagyis előleg fizetés esetében a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. [Áfa tv. 84. § (2)]
Amennyiben az előlegfizetés 2017 évben történik, akkor a 27 százalékos áfa mértékkel kell a számlát kiállítani.

A fentiekből látható, hogy az előleg fizetéssel kapcsolatban a feleknek igen körültekintően kell eljárni! Ennek kapcsán kulcs szerepet játszhat a megkötött szerződés, illetve az ár megállapodás. Az eladási ár rögzítésére ugyanis több lehetőség van.

A megállapodás alapja lehet a nettó eladási ár, amikor a kikötés azt rögzíti, hogy például 1000 Ft/kg + áfa áron történik az elszámolás. Ebben az esetben a felek elszámolása mindig a teljesítéskor érvényes áfa kulccsal növelt értékre vonatkozik. Amennyiben év végén változik az áfa kulcs, úgy az eladott termék kilója - bruttó árban kifejezve –, decemberben 1270 Ft (27% -os áfa), míg januárban 1050 Ft (5% -os áfa). Ez jól jöhet a vevőnek, aki kevesebb felszámított áfát kell megfizessen az eladónak és különösen kedvező, ha vég-felhasználóról van szó, aki nem is tudja a megfizetett áfát levonni.

Ha a megállapodás alapja a bruttó ár, akkor a felek az 1270 Ft vételárat rögzítik, s függetlenül az áfa kulcs változástól, a vevőnek mindig ennyit kell fizetnie. Nyilvánvaló, hogy ez esetben az eladó jár jól a 2018. évi értékesítéssel, hiszen visszafele számolva, az 1270 Ft- ból nem 21,26% adót kell befizessen, hanem csak 4,76% -ot, azaz 270 Ft helyett, csupán 60,45 Ft- ot.

Felismervén ezt a helyzetet, a szerződő felek akár osztozhatnak is a csökkenő áfa kulcs kínálta előnyön és olyan bruttó árat állapítanak meg, amely valahol a kettő között van.

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha előleg is bekavar a képbe, ráadásul még az áfa kulcs csökkenése előtt. A kézhez vett előleg után – mondjuk 200 Ft/kg, nincs mese, az eladónak meg kell állapítania ennek áfa tartalmát a kézhezvétel (átutalás) időpontjában érvényes áfa kulccsal, számlát kell kiállítania és az adót bizony be is kell fizetnie. Ha pedig az elszámolás már 2018. évben történik, mert akkor kerül a termék a vevő birtokába, úgy a kiállítandó számla különböző lehet, attól függően, hogy nettó, vagy bruttó árban történt a megállapodás.

Tegyük fel, hogy 500 kg termék értékesítéséről van szó.

Nettó elszámolás esetén:
Értékesített termék értéke: 500 kg x (1000 Ft+áfa) = 500.000 Ft + áfa,
azaz 525.000 Ft
(2018. évi értékesítés, 5% áfa kulcs)
Megfizetett előleg: 500 kg x (157,48 Ft + áfa) = 78.740 + áfa, azaz 100.000 Ft
(visszaszámoltuk a 200 Ft/kg előlegből a 27% áfából eredő 21,26% áfa tartalom levonásával a nettó részt)
Pénzügyileg rendezendő a nettó különbözet alapján: 500.000 – 78.740 = 421.260 + áfa (5%), azaz 442 370 Ft

Bruttó elszámolás esetén:
Értékesített termék értéke: 500 kg x 1270 Ft = 635.000 Ft
(a 2017. évben érvényes 27% áfa kulccsal számítva)
Megfizetett előleg: 500 kg x (157,48 Ft + áfa )= 78.740 + áfa, azaz 100.000 Ft
Pénzügyileg rendezendő a bruttó különbözet alapján:
635.000 – 100.000 = 535.000 Ft, ennek áfa tartalma: 535.000 x 4,76% = 25.466 FT, vagyis számlázandó: 509.534 + 25.466 (5% áfa) = 535.000 Ft

Természetesen elszámoláskor, vagy előtte, a felek, közös megállapodással akár meg is változtathatják a korábbi nettó, illetve bruttó alapú megállapodásukat.

Egy másik lehetőség:
Szintén megoldást jelenthet a problémára, ha a termék értékesítője úgy dönt, hogy az előleget visszatéríti. Ebben az esetben kiállítható egy sztornó számla, amely lehetővé teszi a fizetendő adó csökkentő tételként való beállítását, s a korábbi előleg miatti adófizetési kötelezettség lenullázását. Ezt követően, vagy akár ezzel egyidejűleg kiállítható a termék értékesítés teljes összegéről új áfa kulccsal a számla. [153/B. § (1) b)]





Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2017. január 21., szombat

Béren kívüli juttatások köre szűkül, vagy mégsem?

Az idei év jelentős változásokkal köszöntött be a cafeteria juttatások terén. Változott a minimálbér, a 27%-os egészségügyi hozzájárulás 22% lett, és változott a béren kívüli juttatások (71. §), illetve a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (70. §) köre is.

A kisebb adóterhet jelentő béren kívüli juttatások (34,22%) palettájáról egy csomó minden eltűnt. Nincs Erzsébet utalvány, munkahelyi étkeztetés, iskola kezdési támogatás, hiányzanak az önkéntes nyugdíj hozzájárulások, az egészségbiztosítási-, valamint önsegélyező pénztári hozzájárulások. Első látásra talán jön a hűha érzés, de aztán a munkavállaló szempontjából jobban átgondolva a dolgot rájövünk, hogy mindezt helyettesíti egy új juttatási lehetőség, éspedig a százezer forint összegű pénzjuttatás. E mellet pedig változatlan formában megmaradt a SZÉP kártya három zsebe, az előző évihez hasonló összeghatárral.

Adódik a költői kérdés, hogy ki, melyik juttatást részesítené előnyben. És adódik a válasz is, hogy természetesen a pénzjuttatás lesz a nyerő. Miért is ne? Hiszen ránézésre is olcsóbb a munkáltatónak, mintha ezt az összeget bérfejlesztésre fordítaná. A dolgozó is jobban jár, mert arra költi, amire csak akarja. Éppenséggel azokra a célokra is felhasználhatja, ami kikerült a "kosárból". Persze nagy tételben lehet fogadni, hogy főleg a kisebb jövedelmű emberek mindezt az élelmiszerüzletekben hagyják, vagy a rezsire fordítják.

Azt sem lehet mondani, hogy jól jönne e mellet a többi eltűnt lehetőség is, mert a rekreációs plafonra gondolva (450 ezer forint / év a vállalati szférában), a maximumra feltöltött SZÉP kártyával együtt már több is, mint amennyit adni lehet. Igaz, hogy közben a cafeteria fokozatosan elveszíti létének lényegét, ami abból állna, hogy célzottan terelje a fogyasztást például az öngondoskodás, vagy a megtakarítások felé, de ennek megítélése legyen inkább a politikusok dolga.

A lényeg az, hogy 2017-ben is van béren kívüli juttatás és ami ebbe nem fér bele, ahhoz ott vannak a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások 43,66% közteherrel, ami még mindig olcsóbb, mint a bér, bár igaz nem sokkal, hiszen általános esetben a bérre számítható adóék 46,15%.

Frissítettük a cafeteria szabályzat mintánkat és a tervező-nyilvántartó segédletünket. Ezek mind kötelező kellékek azok számára, akik ilyen juttatásokban gondolkodnak. Alkalmazásukkal könnyedén megoldható a cafeteriára szánt keret szétosztása, a különböző munkavállalói csoportok megalkotása és a kötelező nyilvántartások vezetése.

Cafeteria szabályzat minta

Cafeteria nyilvántartó


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2017. január 6., péntek

Pénztartozásod van? Neked tartoznak? Fontos szabályok..

A késedelmi kamat fizetése, akkor is kötelező, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes.

A késedelmi kamat tekintetében más szabályok vonatkoznak a vállalkozások közötti szerződésekre, valamint a pénztartozás fizetésére kötelezett hatósági szerződésekre, illetve mások a szabályok az összes egyéb szereplők viszonylatában (így a magánszemélyekre vonatkozóan is).

Általános esetben, - amennyiben a pénztartozás kamatmentes - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot köteles fizetni.

Sokféle értelmezés olvasható a netten a fenti szabállyal kapcsolatban. A mi értelmezésünket egy példán keresztül mutatjuk be:

Jegybanki alapkamat (egy bizonyos naptári félév első napján) = 9%

Első eset (nincs ügyleti kamat):
Pénztartozás ügyleti kamata = 0%
Késedelmi kamat = 9%

Második eset (van ügyleti kamat):
Pénztartozás ügyleti kamata = 5% (szerződéses kikötés)
Késedelmi kamat = 9% / 3 = 3% lenne, de az „összesen legalább a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot” feltétel nem teljesül, hiszen 5% + 3% = 8% (ami kevesebb, mint 9%). A feltétel teljesüléséhez 4% késedelmi kamatot kell felszámítani.


Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke.

Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.

Frissítettük a kamat kalkulátorunkat: Késedelmi kamat kalkulátor
Segédletünk a magánszemélyek kamatkedvezményből származó jövedelmét is kezeli (Szja. tv. 72. §)
Frissítéseinkről itt értesülhetsz: Frissítések


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. november 10., csütörtök

Növekedési adóhitel - érdemes élni vele?

Azoknak az adózóknak, akik egyik évről a másikra jelentős mértékű eredmény gyarapodást tudnak elérni, a törvény lehetőséget kínál, hogy az adóévre fizetendő adó egy részét csak később, az adóévet követő két adóévben nyolc egyenlő részletben fizethessék meg. Az ily módon kialakuló likviditási többlet - mint kamatmentes kölcsön - további növekedést tesz lehetővé.

Vegyünk példának egy adózót, akinek az árbevétele alapján, nincs adófeltöltési kötelezettsége és a 2015. évi adózás előtti eredménye 1 M Ft volt. A 2016. évben jelentősen növelni tudta eredményességét és mondjuk 50 M Ft lett a várható adózás előtti eredménye (még december 20. előtt kalkulálva). Tegyük fel, hogy a 2016. évi adófizetési kötelezettségbe számító megfizetett előlegek összesen 1 M Ft -ot tettek ki.

Ha figyelmen kívül hagyjuk az adóalap korrekciós és adót csökkentő tényezőket, akkor 2017. május 31. -én további 4 M Ft adófizetési kötelezettség keletkezik.

Ezzel szemben ha az adózó, 2016. december 20.-ig nyilatkozatot tesz, hogy növekedési adóhitel igénybevételére jogosult és ezzel élni is kíván, úgy lehetősége nyílik rá, hogy a 4 M Ft adót halasztott adófizetési kötelezettségként kezeljen és az adóévet követő két adóévben (2017 és 2018), nyolc egyenlő részletben fizessen meg.

A várható adózás előtti eredmény alapján megállapított növekedési adóhitelt az adózónak a végleges bevallás összeállításakor felül kell vizsgálnia a tényadatok alapján és a jogosultságát újból meg kell állapítania, illetve ha eltérés mutatkozik a várható adatokhoz képest, akkor a május 31. -i bevallás utánra eső hat egyenlő részletet, a különbözet figyelembe vételével korrigálnia kell.

Amennyiben a végleges adatok alapján az derül ki, hogy a jogosultság mégsem áll fenn, úgy minden szankció nélkül a május 31. -i bevallással egyidejűleg a teljes adó megfizetése is esedékessé válik.

A törvény szövege meglehetősen bonyolultan fogalmazza meg a témát és a szakember könnyen belekavarodhat a sok kizáró feltételbe, illetve a számítás menetébe. A "Növekedési adóhitel kalkulátorunk" kifejezetten arra készült, hogy segítséget nyújtson a számítások gyors elvégzéséhez és a feltétel rendszer nyomon követéséhez.

A növekedési adóhitelhez kapcsolódó számításokban jelentős mértékben támogatja munkádat a "Társasági adó 2016 kalkulátorunk".



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. október 12., szerda

Közösségen belüli ügylet, ami mégsem az

Van egy magyar anyavállalat (Anya) és ennek egy német leánya (Leány). A Leány bérmunkát végez az Anyának. A bérmunkához szükséges alkatrészeket az Anya egy magyar illetőségű szállítótól szerzi be (Szállító). Az Anya abban állapodik meg a Szállítóval, hogy az alkatrészeket fuvarozzák el egyenesen a Leányhoz Németországba.


















Kérdésként merült fel, hogy milyen beszerzésnek minősül az Anya vállalat által beszerzett alkatrész, ha ennek kiszállítása egyenesen Németországba történik. Felmerülhet-e ebben az esetben a közösségi beszerzés fogalma? Esetleg Közösségen belüli értékesítés is kapcsolódik hozzá?

A gazdasági esemény az Anya részéről belföldi beszerzés, míg a Szállító részéről belföldi értékesítés és a számla kiállítása ennek megfelelően kell történjen. Ez még ilyen esetben is így van, amikor az értékesítés eredményeként az áru megérkezéskor a Közösség egy másik tagállamában található, mint amikor feladásra került.

Ugyanakkor a fuvar okmányokból ki kell derülnie, hogy az áru az Anya tulajdonát képviseli és összeszerelési célból kerül ideiglenesen kiszállításra Németországba a Leányhoz. A termék ily módon történő továbbítása (fuvaroztatása) az Anya részéről a [12. § (2) f).] értelmében nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek.

12. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés továbbá, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldről a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal, függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy – javára – más végzi, amelynek eredményeként a termék a küldeménykénti feladás vagy a fuvarozás megkezdéséhez képest a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van.
(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás nem áll be, ha
f) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, az (1) bekezdésben említett adóalany – mint a szolgáltatás igénybevevője – termékén szakértői értékelést vagy munkát végeznek, majd annak befejezését követően a terméket – az (1) bekezdésben említett adóalany nevére szóló rendeltetéssel – belföldre továbbítják;



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.