Háromezer forint napidíj átalány - Ki, kinek?

Egy 2016. január 1. napján hatályba lépő Kormányrendelet ¹ alapján bizonyos foglalkoztatók által adható napidíj-átalány háromezer forint lehet. Fontos különbség a kiküldetésnél, hogy míg átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg, addig a 3000 forint csupán lehetőségként kezelendő napidíj átalány. 

A juttatás feltételei:

Olyan vállalkozás jogosult erre a juttatásra, amelyik a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, vagy más, erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végez.

A közúti közlekedési szolgáltatás definícióját a közúti közlekedésről szóló törvényben találjuk:

„Tv. 19. § (1a) A közúti árutovábbítási, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység (a továbbiakban együtt: közúti közlekedési szolgáltatás), valamint a gazdálkodó szervezet által végzett saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, továbbá az e tevékenységekhez használt járművek üzemeltetése a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel végezhető.”

A témához kötődően megjegyezzük, hogy léteznek közúti közlekedési szolgáltatást nem végző személygépkocsik is (M1 jármű-kategória).

A juttatásban részesülő árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként, illetve árukísérőként foglalkoztatott kell legyen. A 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 5.§ -a a „munkavállaló” kifejezésről „foglalkoztatott” -ra vált. A két fogalom között van különbség.

„R. 23. § ² (1) A 24–27/B. § rendelkezéseit (2) A 26–27/B. § alkalmazásában

a) munkavállaló: a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b), g), h) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló személy, a Tbj. szerinti társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy”.

„Foglalkoztatott, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja [Tbj-tv. 4. § i) pont] ³ „.

Ez azt jelenti, hogy a Tbj. szerinti társas vállalkozó ki van zárva a jogosultak köréből.

A munkakört illetően az alábbi rendelet szöveg lehet irányadó:

(2) ⁴ Gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatottnak kell tekinteni a közúti közlekedési szolgáltatást végző jármű vezetőjét.

További feltétel, hogy a foglalkoztatott a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatásban nem részesül. Ilyen például, ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja, vagy ezzel kapcsolatos további költségtérítést ad.

A kiküldetés hat órát meghaladó időtartamú kell legyen. A kiküldetés időtartamának meghatározására vonatkozó szabály tekintetében a Közúti közlekedésről szóló törvényben ⁵ foglaltak lehetnek irányadók, bár igaz, hogy nem kiküldetésként, hanem munkaidőként van definiálva.

„a) munkaidő: az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel különösen

aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát”

A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló Kormány rendelet ⁶ is tartalmaz egy meghatározást, amely így szól: „A kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő.”. Nincs okunk feltételezni, hogy ez belföldi kiküldetés esetében másképpen lenne, igaz ennek belföldi megfelelőjét nem találtuk a jogszabályokban. Jobb híján, ennek figyelembe vételével a kiküldetésben eltöltött idő úgy dokumentálható, ha kiküldetési rendelvényben hitelt érdemlően feljegyzésre kerül az elindulás és a visszaérkezés időpontja.

A juttatás a Személyi jövedelemadóról szóló törvény ⁷ alapján nem számít a magánszemély bevételének.

„a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:

r) a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket;” - 7. § (1).

Tv. 18/L. § ⁸ (1) A közúti közlekedési szolgáltatást végző személyek munkával töltött idejéről a munkáltató nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartást a szóban forgó időszakot követő két évig kell megőrizni. A munkáltató felelős az utazó munkavállalók munkaidejének nyilvántartásáért. A munkáltatók kötelesek kérésre átadni az utazó munkavállalóknak a ledolgozott munkaórák számáról szóló nyilvántartás egy példányát.

A témával kapcsolatos segédletünk:

Kiküldetési rendelvény

1 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről

2 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (R.) szövege.

3 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1 a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben

4 30/1988. ( IV. 21.) MT rendelet (a rendelet szövege az 1988. évi I. törvénnyel egységes szerkezeteben olvasható)

5 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről

6 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről

7 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 3. sz. melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek

8 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Amikor az a gáz, ha nem kapcsolt egy vállalkozás

Új fő-szabály az elhatárolt veszteségre. 2015. január 1-jét követően amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. És mielőtt bárki azon töprengene, hogy mi van a 2014. december 31. -ig képződött veszteséggel, arra is van szabály az átmeneti rendelkezések között. Az pedig így hangzik: „a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint … legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.”.

A már régebben megalkotott rendelkezés továbbra is érvényes, miszerint a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

És az is érvényben van, hogy az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.

Megjelent viszont egy olyan korlát, amely felülírhatja az általános szabályokat és nagyon fájhat a nem elég körültekintően eljáró adózóknak!

Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. E rendelkezés hatálya nem terjed ki az adózóra

a) ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy

b) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét) és

ba) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől, azzal, hogy a tevékenység jelentős változását jelenti különösen az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása, ideértve, ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel,

bb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.

(9a) Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel.

Megtörténhet, hogy az adózóban 2015. január 1-jét követően, olyan adózó szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, aki e befolyása megszerzését megelőző két adóévben nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. Ebben az esetben az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására.

Bár az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedés szerzés kivételt képez, azon el lehet gondolkozni, hogy mi van, ha az egyik meglévő tulajdonos szerez közvetlen, vagy akár közvetett többségi befolyást, mert megveszi mondjuk egyik tulajdonos társa üzletrészét? Az adózó akkor is elveszíti a jogot az elhatárolt veszteség felhasználására?

Kivételként kezelendő, ha olyan nem kapcsolt vállalkozás szerzi meg a többségi befolyást, amely által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőzsdére bevezették, még a többségi befolyás megszerzését megelőzően.

A másik kivétel a b) pont a két alpontjával, különösen izgalmas. Ez arról szól, hogy a megszerzett társaság a korábbi tevékenységét a következő két adóévben tovább folytatja úgy, hogy a tevékenység természete jelentősen nem tér el a megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől. A jelentős eltérés fogalmát a törvényalkotó egy másik hasonló határozóval teszi világossá, amelyik így szól: alapvetően. Gondolom ettől mindenkinél fény gyúl a magasban. E kivételhez még egy további alpont is társul (bb), amely sem „vagy” sem „és” kötőszóval nincs hozzáillesztve az első alponthoz, így csak próbáljuk felsorolásnak értelmezni. Ebben az áll, hogy „a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.” Vagyis, ha jól értelmezzük, akár egyetlen forint bevétel is eldöntheti a leírhatósági jogosultság megszerzését.

Persze ettől még korai örülnie az adózónak, hiszen az elhatárolt veszteségét adóévenként csak bizonyos arányban érvényesítheti. Ennek az arányszámnak az egyik szereplője a jogelőd három évre visszamenőlegesen realizált bevétele azokból a tevékenységekből, amelyeknek tovább folytatására kerül sor (amelyek ugye sem jelentősen, sem alapvetően nem változtak). Az arányszám másik résztvevője a többségi tulajdonszerzést követően adóévenként változik, hiszen minden évben arányosítani kell az említett tevékenységekből származó bevételt, az előbb említett három év átlagához. Szóval ez teljesen egyszerű és csípőből megy a könyvelőknek, adószakértőknek.

Az átalakuló, egyesülő, szétváló (milyen jó, hogy most már kénytelenek vagyunk sorolni őket!) vállalkozások sem maradtak ki a veszteség elhatárolásos buliból, de az egy külön történet, arról majd máskor...

u.i.

Ezek után különösen jól jöhet „Veszteség elhatárolás nyilvántartó” segédletünk, hiszen hosszú éveken keresztül kell figyelni rá, hogy mi is történjen az elhatárolt veszteséggel. Arról nem is beszélve, ha számot kell róla adni egy esetleges ellenőrzéskor.

Veszteségelhatárolás nyilvántartó

A most elkészült "Veszteségfelhasználás kalkulátorunk" a  társasági adó törvény 17. § -ának szabályait figyelembe véve nyújt segítséget az elhatárolt veszteség felhasználhatósági korlátainak értelmezésében, megértésében, illetve számítások elvégzésében.

Veszteségfelhasználás kalkulátor

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Már nagyon aktuális... Beszámoló mintatár


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Jutalékból származó bevétel és az arányosítás

Felmerült a kérdés az áfa arányosítással kapcsolatban, hogy egy társaság, amelyik a korábbi években megkötött lízingszerződések fizetésének arányában kap jutalékot, kell-e arányosítson az ily módon képződött adómentes bevétel miatt. A kérdező úgy gondolja, hogy mivel már semmi köze nincs
az adómentes jutalékoknak (bevételnek) a mostani költséghez, ezért e miatt nincs is arányosítási kötelezettség, és minden előzetesen felszámított áfát levonásba helyezhet adóköteles tevékenységére tekintettel.

Arról már írtunk, hogy nem szabad összekeverni az előzetesen felszámított adót tartalmazó beérkező számlákat, - amelyek köthetők adómentes tevékenységhez, adóköteleshez, vagy mindkettőhöz, -  magával az arányosítási szabállyal (Áfa törvény 5. számú melléklete), amely csupán a számítási módszert taglalja.
A kérdésben szereplő jutalék egy szolgáltatás eredménye, amelyet az adóalany egy másik adóalanynak nyújt. Például egy gépjármű értékesítéssel foglalkozó vállalkozás az eladott autókhoz kapcsolódó lízingszerződések után jutalékot kap attól a pénzügyi vállalkozástól, aki a szóban forgó lízinget biztosítja. És lehet, hogy a jutalék éveken átívelő juttatást eredményez, de mégis azt kell mondani, hogy egy 2016. februárban jóváírt jutalékról, olyan számlát kell kiállítani, amelyiknek teljesítési időpontja nagy valószínűséggel az adott hónap.

Mit is mond az Áfa törvény egy kicsit leegyszerűsítve a szolgáltatási tevékenységre?

Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít adólevonásra jogosító szolgáltatásnyújtást és arra nem jogosító szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le.

Példánkhoz visszatérve, ha az adóalany a februárban megkapott jutalékról kiállít egy adómentes számlát februári teljesítéssel, akkor ő abban az időszakban, az áfa szabályai szerint, megvalósít egy adólevonásra részben, vagy egészben nem jogosító tevékenységet. Ez kötődhet ugyan egy 2015. évben realizált üzletszerzéshez, de nem jelenti azt, hogy a mostani jutalék teljesítési időpontja is visszamenőlegesen 2015. évi lenne.

Az lehet egy logikus érvelés, hogy ehhez a jutalékhoz nem a jelenlegi költségek párosulnak. De ha belegondolunk, ezek a költségek valamikor felmerültek és akkor nem párosult velük a szolgáltatásnyújtás bevétele. Így abban az időszakban nem kellett arányosítani. Vagy ugyanezt játszhatjuk végig gondolatban egy jelenlegi üzletkötésre, amelynek a jutaléka majd egy elkövetkező másik bevallási időszakban valósul meg. Valamikor mégis figyelembe kell venni!

Az is világos, hogy elkülöníteni sem lehet a jutalékhoz kapcsolódó költségeket. Egy autószalonban például ott tartózkodnak az üzletkötők, akiknek tevékenysége eredményeképpen jármű értékesítés bevétele és lízingszerződések megkötése egy időben teljesül. Vagyis együtt van az adóköteles és az adómentes tevékenység. Így az autószalonnal kapcsolatos közvetlen kiadások előzetesen felszámított áfája, illetve a társaság általános költségeiben megjelenő áfa nem különíthető el.

És még egy gondolat mindehhez. Ha tegyük fel a gépjármű értékesítő cég megszűnne jogutód nélkül, akkor jutalékot sem kellene senkinek fizetni. A cég azonban létezik, a léte költségekkel jár és önmagában ez megalapozza, hogy jutalékból bevétele származhat, ami adómentes és ezért az arányosítási kötelezettségnek is helye van.

Időszerű segédleteinkből:
Áfa arányosítás kalkulátor
Beszámoló mintatár
Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek
Szabályzat komplex csomag (kedvezményes)
Társasági adó 2015 kalkulátor

és még sok minden más, amelyekről ti mondjátok:
"Köszönet a bizalomért, a pontos szakszerű anyagokat rendben megkaptam és kezdhetem az adaptálást. A szenzációs ügyfél-orientált kiszolgálásért szintén köszönetem fejezem ki, bár sokan lennénk ilyen gondolkodásúak..."
 Rólunk mondták


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Amikor a túlzott pontosság hiba

Az előzetesen felszámított adó arányos megosztásának az Áfa törvény 123. § (3) bekezdésében említett számítási módszere a törvény 5. számú mellékletében található.
Az arányosítással kapcsolatban már több téves gyakorlattal is találkoztunk. Az egyik legfontosabb dolog azt megérteni, hogy az előzetesen felszámított adó megosztása arányosítandóra és nem arányosítandóra, az nem keverendő össze a bevételekből (adóköteles és adómentes) számítandó levonási hányadossal.
Ez utóbbi képlete az áfa törvény 5. számú mellékletében így néz ki: L = A x L(H)
ahol
L: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adóból a levonható rész összege;
A: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adó éves szinten összesített összege;
L(H): a levonási hányados, amelynek
– számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének – ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is – adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel,
– nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének – ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is – adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen.

Fontos, hogy itt minden bevételt számba kell venni, azt is, amelyik teljesen elkülöníthető előzetesen felszámított áfához kötődik, s amely áfát nem is kell bevonni az arányosításba. Az is lényeges, hogy az export és a Közösségen belüli értékesítés - bár áfa mentesen számlázzuk, - az adóköteles árbevétel részét képezik.

De térjünk vissza erre az arányszámra, mert nagyon érdekes a meghatározása. Az a szabály ugyanis, hogy a levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedesjegy pontossággal kell megállapítani. Laikusan azt gondolhatná az ember, hogy felállítja az arányt egy Excel táblában, beállítja két tizedesre az arány megjelenítését és készen is van, azzal lehet tovább számolni. Ez a megközelítés azonban csak addig helyes, amíg valaki úgy folytatja a számítást, hogy az előbbiekben kiírt arányszámot bepötyögteti egy számoló gépbe és így számol vele. Majdnem azt mondtam, hogy arrébb tolja a golyókat a mechanikus számolón, de hát azért mégsem. Szóval, ha az ember fia arra vetemedik, hogy az Excel táblán további képletekkel folytatja a számításait, akkor azzal szembesülhet, hogy nem ugyanazt kapja, mint a kézi számításnál. A magyarázat tulajdonképpen egyszerű! A két tizedesre kiírt szám mögött továbbra is ott van a végtelen számú töredék, amelyet a képlet figyelembe vesz a levonási hányadosnál.

A törvényalkotó biztosan nagyon kedvelte az adózókat, mert azt írta elő, hogy felfelé kell kerekíteni. Így még a 0,111 is 0,12 lesz, és nem 0,10, fittyet hányva a matematikai kerekítés szabályainak. Ebből kifolyólag aztán a helyes felkerekítéssel remekül járnak, főleg a nagy számokkal rendelkező adózók, hiszen az arányosan levonható áfa akár több százezer forinttal is több lehet, mintha azt a matematikai kerekítés általános szabályai szerint végeznénk el. Arról nem is beszélve, hogy a mai technikai vívmányok mellett akár még a pontos számítás is szóba jöhetne, akárhány töredék számmal a két tizedesre kiírt szám mögött. De ezt csak nagyon halkan mondom, mert végre van egy olyan szabály, amivel az adózók jobban járnak.

Segédletünk itt található: Áfa arányosítás kalkulátor




Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

KKV beruházási kedvezmény lakóingatlan beruházás tükrében

Nemsokára nyakunkon a társasági adó feltöltési kötelezettség, és ennek kapcsán minden adózónak, azoknak is, akikre e kötelezettség nem vonatkozik, érdemes átgondolni a lehetséges adóalap csökkentő tételeket. Így merült fel kérdésként az is, hogy egy cég által megvásárolt családi ház bekerülési értékével lehet-e csökkenteni a társasági adó alapját a 7. § (1) zs) pontjára hivatkozva.


A hivatkozott paragrafus alapján az ingatlan beruházás bekerülési értékével csökkenthető a társasági adó alapja, de ennek számos feltétele van:
 - az adózó az adóév végén Kkv besorolású;
 - az ingatlan korábban még használatba nem vett, azaz új;
 - az üzemkörön kívüli ingatlanok ki vannak zárva;
 - a beruházás bekerülési értéke nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál;
 - az adóalapot csökkentő összeg Tao. tv. szerinti adókulccsal számított hányada bele kell férjen az Európai Uniótól, illetve a Magyar Államtól az adóévben igénybe vehető támogatások megengedett mértékébe;
 - az adóév egészében a társaság valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély.

Az üzemkörön kívüli ingatlan fogalmát a Tao tv. határozza meg. Üzemkörön kívüli ezek szerint az olyan ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény. 

Az ingatlan helyes besorolása az adózó felelőssége. Elviekben egy újonnan vásárolt, vagy épített (építtetett) lakóingatlan is lehet közvetlenül a tevékenységgel összefüggő abban az esetben, ha ez a beruházás bérbeadás céljából valósult meg és a vállalkozás tevékenységi körei között szerepel az ingatlan bérbeadás, mint jövedelemszerző tevékenység.

Amennyiben vegyes használatú ingatlanról van szó, úgy az építési engedély-terv és a használatba vételi engedély lehet mérvadó, amely egyértelműen tartalmazza például, hogy az épület melyik része mondjuk terménytároló (a gabona kereskedéssel közvetlenül összefüggő)  és mely rész az étkező, vagy tisztálkodásra kialakított rész. A törvény úgy fogalmaz, hogy az  „elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény”, az üzemkörön kívüli.

Ha rendelkezésre áll az arány és ezek értéke, illetve ha több mint fele az ingatlannak (azaz "túlnyomórészt") közvetlenül a bevételszerző tevékenységet szolgálja, akkor az erre vonatkozó arányos rész figyelembe vehető az adóalap korrekciónál. Merészebb adózók azt is megkockáztathatják, hogy 50 százaléknál kisebb arány esetén is figyelembe veszik a bizonyíthatóan termelési célra készült, ismert költségvetésű és a használatba vételi engedélyben ilyenként megnevezett épületrészt.

Persze értelmezhető úgyis az „elsődlegesen”, hogy ha több mint fele közvetlenül szolgálja a bevételszerző tevékenységet, akkor az egész figyelembe vehető. Ez is egy védhető álláspont lehet, de a kockázat vitathatatlanul magasabb...


Jogszabályi környezet:

7. § (1) zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)–(12) bekezdésben foglaltakra.

(11) Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó
a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,
b) nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.

(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,
a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül,
b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;
c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

34/a. üzemkörön kívüli ingatlan: az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;

Sikeres  - az adófeltöltést, adóbevallást könnyítő, gyorsító - segédleteinkből:

Társasági adó 2016 kalkulátor

Tagi kölcsön napi átlagos állomány

KKV meghatározó és nyilvántartó

Árfolyamveszteség kalkulátor

Veszteségelhatárolás nyilvántartó

Vállalkozások kamatelszámolása

Iparűzési adó kalkulátor


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.