Milyen jogszabályok vonatkoznak a főiskolai hallgatók nyári
gyakorlati idő alatti foglalkoztatására? Szükséges-e az együttműködési megállapodás? Adómentes a hallgatónak kifizetett juttatás. Mennyi a kötelező? Mi van a járulékokkal?
Első
lépésben készítünk egy összeállítást a kérdésben
feltételezhetően érintett törvényekből, majd a bejegyzés végén levonjuk a következtetéseket.
2011. évi CLXXXVII. törvény a
szakképzésről
3. §
(5) E törvény hatálya nem terjed ki a nemzeti felsőoktatásról
szóló törvényben szabályozott felsőoktatási szakképzésre, a
Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói
tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről
szóló törvényben szabályozott okleveles könyvvizsgálói
képesítésre és az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű
képzésekre.
2011. évi CLV. törvény a szakképzési
hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
2. A szakképzési
hozzájárulásra kötelezettek köre
2. §
(1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett – a (3)–(4)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a belföldi
székhelyű
a)
gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény
szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági
társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított
társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a
felsőoktatási intézmény részesedést szerzett,
4. A szakképzési hozzájárulás
alapjának megállapítása és mértéke
4. §
(1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra
kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.
(2) A szakképzési
hozzájárulás mértéke a
szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka
(a továbbiakban: bruttó kötelezettség).
(3) A hozzájárulásra
kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre
állapítja meg.
(4) A szakképzési
hozzájárulás kiszámításához
a)
a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi
szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó
alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított
éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó
árbevétele arányában,
b)
az a)
pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt
terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele
és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele
arányában,
c)
a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő
szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló
törvény szerint megállapított éves árbevételéből a 2. § (5)
bekezdés e)
pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a
vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában
kell megosztania.
5. A szakképzési hozzájárulás
teljesítésének módja
5. §
A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
b)
a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott
gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre
a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a
felsőoktatásról szóló törvény 31. § (1) bekezdése alapján
együttműködési
megállapodást kötött,
6. A
szakképzési hozzájárulás teljesítésének részletes szabályai
Bevallás és visszatérítés
8. §
(1) A szakképzési hozzájárulást az 5. § szerinti gyakorlati
képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a
bruttó kötelezettsége mértékét
a)
2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott
alapnormatíva alapján,
b)
a 2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési
törvényben meghatározott alapnormatíva alapján,
az erről szóló
kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák
szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel)
csökkentheti.
9. §
(1) A hozzájárulásra kötelezett
a)
a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó
kötelezettségét,
b)
a 8. § (1) bekezdés szerinti csökkentő tétel éves összegét,
c)
az éves bruttó kötelezettség és a b)
pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó
kötelezettségét
maga állapítja meg,
elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év
február 25. napjáig az állami adóhatóságnak.
(2) A hozzájárulásra
kötelezett az év 1–11. hónapjára vonatkozóan havonta
szakképzési hozzájárulási előleget fizet.
(3) Az előleg mértéke a
tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése
szerinti csökkentő tétel időarányosan az előleg befizetésénél
figyelembe vehető és a 8. § (2) bekezdésében foglalt feltétel
teljesülése esetén visszaigényelhető.
(4) Az előleg összegét
havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg,
elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő
hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett
számlára, vagy visszaigényli a (3) bekezdés szerinti összeget.
(5) A befizetett előleg és az
éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő
év február 25. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést
ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
2005. évi CXXXIX. törvény a
felsőoktatásról
A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSA
31. §
(1) A felsőoktatási intézmény az alapító okiratában
meghatározott feladatok ellátása céljából együttműködési
megállapodást köthet bármely, a feladatai ellátásában érdekelt
hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel.
Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az
együttműködés irányulhat különösen: képzési programok vagy
más programok, tantervek kidolgozására, képzés,
gyakorlati képzés megszervezésére,
a tanulmányok beszámítására, pályázatok kidolgozására,
lebonyolítására, kutatási és fejlesztési feladatok megoldására.
32.
§(5) Az
alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és
szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú
végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére.
Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban
meghatározottak szerinti
munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és
kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen
szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A
gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó
szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell
szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a
záróvizsgára bocsátásnak. Az
alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – szakmai
gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet – kell és
legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési
idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.
41.
§ (4) Ha a
felsőoktatási intézmény olyan felsőfokú szakképesítés
megszerzésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági
követelményeknek kell megfelelni, a hallgatót akkor lehet
felvenni, illetve átvenni, ha a szakmai alkalmassági vizsga
követelményeit teljesítette. A szakmai alkalmassági vizsga
követelményeit a szakképzési programban kell meghatározni. Ha a
felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmény gazdálkodó
szervezettel közösen szervezi, a szakmai alkalmassági vizsga
követelményeit a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati
képzés szervezője együttesen állapítja meg. Ha a felsőfokú
szakképzést a felsőoktatási intézmény középiskolával közösen
szervezi meg, a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a
felsőoktatási intézmény a középiskolával közösen állapítja
meg.
48.
§ (3) Ha az
alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó
szervezetnél hat hétnél hosszabb gyakorlaton vesz részt, részére
hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér)
havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói
munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet.
A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény
és a gazdálkodó szervezet megállapodást
köthet, amely
alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény
folyósítja a hallgatónak.
2011.
évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
15.
§ (3) A gyakorlatigényes alapképzési szakokban legalább egy
félévig tartó szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai
gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat
teljesítése
feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben
legalább száznyolcvan kreditet – szakmai gyakorlat esetén
legalább kettőszáz-tíz kreditet – kell és legfeljebb
kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő
legalább hat, legfeljebb nyolc félév.
25.
A hallgatói munkavégzés szabályai
44.
§
(1) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet
munkát:
a) a
képzési program keretében, illetve a képzés részeként
megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az
intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó
szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,
b) a
képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási
intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott
gazdálkodó szervezetben.
(2)
A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató
foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvének a rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell.
(3)
A hallgatót a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás
illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő
gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább
hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt
százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a
szakmai gyakorlóhely fizeti,
b)
az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felek megállapodása
szerinti díjazás illeti, melynek ellenében a hallgató által e
jogviszonyban létrehozott dolgok tulajdonjoga, illetve
a szellemi alkotásokhoz
fűződő vagyoni jogok – eltérő megállapodás hiányában – a
felsőoktatási intézményre, illetve az általa létrehozott
gazdálkodó szervezetre az átadással átszállnak.
(4)
Az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles
felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási szakképzésben
részt vevő hallgató javára.
(5)
A doktorandusz oktatási és kutatási tevékenységére az e § (3)
bekezdés a) pontjában írtakat az alábbi eltérésekkel kell
alkalmazni:
a) a
doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti
teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban az
intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében
munkavégzésre kötelezhető,
b) a
doktorandusz által végzett munka ideje – az a) pont szerinti
munkavégzéssel együtt – egy félév átlagában nem haladhatja
meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát,
c) a
doktorandusz munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni,
hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési
kötelezettségeinek eleget tudjon tenni,
d) a
munkadíj havi összege, a teljes munkaidő ötven százalékának
megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a
legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű
foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.
67. A törvény hatálybalépése
109. §
(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel
– 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1–69. §, a 72–108.
§, a 110. § (1) bekezdés 1–18. és 20–22., valamint 24–27.
pont, a 110. § (2)–(4) bekezdés, a 111. § (1)–(5) bekezdés, a
112–114. §, a 115. § (1)–(4) és (6)–(7) bekezdés, a 117. §
(1)–(4) és (6) bekezdés, a 118–119. §, a 120. § (1) bekezdés,
az 1–4. melléklet 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
110.
§ (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel
szabályozza
7. a felsőoktatási szakképzés
rendjét, a felsőoktatási szakképzés képzési területeit,
képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát,
valamint az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá a
gyakorlati képzés feltételeit, az ahhoz kapcsolódó díjmentes
hallgatói juttatásokat, valamint a külső, nem felsőoktatási
intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés
megvalósítására köthető hallgatói képzési szerződésre
vonatkozó szabályokat,
112.
§ (2)
A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket
– folyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények,
és vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával,
bizonyítvány kiállításával kell befejezni. A 2005. évi
felsőoktatási törvény alapján a felsőoktatási információs
rendszer keretében nyilvántartott személyes adatokat – ha e
törvény eltérően nem rendelkezik – a felsőoktatási
információs rendszer működtetéséért felelős szerv a 2005. évi
felsőoktatási törvény 35. § (4) bekezdésében meghatározott
határidőig jogosult kezelni.
119. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, és e
szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés
i)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egészségügyi
szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított,
illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult
személyeken túl – az, aki]
„i)
a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú,
középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló
törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben
nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató
nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár,
aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter
által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói,
hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban
élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó –
magyar állampolgársággal nem rendelkező – személy, aki a
felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó
felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében
államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal
támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,”
120. §
(1) Hatályát veszti
1. a szomszédos államokban
élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 9. §-a.
2. a felsőoktatásról szóló
2005. CXXXIX. törvény,
3. a felsőoktatásról szóló
2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló
a)
2006. évi LXXIII. törvény,
b)
2007. évi CIV. törvény,
c)
2008. évi XCVII. törvény,
d)
2009. évi CXXXVIII. törvény,
1995. évi CXVII. törvény a személyi
jövedelemadóról
4.
Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:
4.12. a felsőoktatási
intézmény nappali tagozatos hallgatója részére
a)
a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető
juttatásként kifizetett
– ösztöndíj,
– tankönyv- és
jegyzettámogatás teljes összege,
– a diákotthoni (kollégiumi)
elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
b)
a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás
értékéből havonta a
hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó
része;
2011. évi CLVI. törvény egyes
adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról (szociális
hozzájárulási adó)
A kifizető
által fizetendő adó alapja
455. §
(1) A kifizetőt terhelő adó alapja:
a)
a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési
kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy
azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott,
kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény
rendelkezései szerinti adókötelezettség
alá eső nem önálló tevékenységből származó
bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi
jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint
figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói
érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett)
tagdíj összegével;
b)
a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési
kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy
azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott,
kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény
rendelkezései szerinti adókötelezettség
alá eső önálló tevékenységből származó
bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi
jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint
figyelembe vett jövedelem;
c)
a tanulószerződésben
meghatározott díj;
d)
a hivatásos nevelőszülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény szerint megillető nevelési díj;
e)
az a)–b)
pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában az adófizetési
kötelezettséget eredményező munkaviszonyt, vagy más jogviszonyt
szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben
meghatározott személyi alapbér, illetőleg díjazás; külföldi
kiküldetés esetén e pont alkalmazásában személyi alapbér a
munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben
foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos
alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér.
(2) Adófizetési
kötelezettséget eredményező jogviszony:
a)
a munkaviszony;
b)
a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a
tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező
vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az
iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében
tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló
ilyen jogviszonyt;
c)
a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt
felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az
európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság,
a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között
fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet
tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget
eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében
ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);
d)
az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az
egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi
jogviszony;
e)
a gazdálkodó
szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló
jogviszony;
f)
az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy
között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául
szolgáló jogviszony;
g)
a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony;
h)
a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló
tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a
közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya
alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni
vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői
tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai
parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául
szolgáló, az a)–g)
pont hatálya alá nem tartozó jogviszony.
Az adó
mértéke és fizetendő összege
459. §
(1) A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó
a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet
törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények
összegével.
1997. évi LXXX. törvény a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1
a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel
egységes szerkezetben
A
biztosítottak
Tbj.
5. § (1) E törvény alapján biztosított
a)
a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is),
közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati
szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban,
bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati
viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas
foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban
álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség
szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő
önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony),
tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy
részmunkaidőben történik,
b)
a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali
rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló,
hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében
munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében
személyesen közreműködik,
c)
a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat
folytató tanuló,
d)
az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
e)
a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni
vállalkozó,
f)
a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas
vállalkozó,
g)
a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni
vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban)
személyesen munkát végző személy – a külön törvényben87
meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző
személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből
származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a
minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak
harmincad részét,
h)
az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend
tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját
jogú nyugdíjast,
i)
a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig
hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen
legalább 20 év, kivéve
1.
az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató
kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2.
az egyéb jogcímen – ide nem értve a g)
pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
3.
a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő
személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltötte.
(2)
Az (1) bekezdés g)
pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt
is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége,
társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara,
gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági
társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető
tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá
a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a
magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi
(települési) önkormányzat választott képviselője
(tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester,
amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő
tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g)
pontjában említett összeget.
(3)
Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi
foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és
a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló
közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.
A társadalombiztosítás
egyes ellátásaira jogosultak
Baleseti ellátásra
jogosultak
Tbj.
15. § (1) Baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói
nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.) meghatározottak
szerint – a biztosítottakon túl – az, aki egyéni, illetve
társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak
minősül, vagy saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1) bekezdés
a),
b), g)
pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott
jogviszonyban áll.
(2)
Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki
a)
nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola,
iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben
részesülő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi
állampolgárt,
Egészségügyi
szolgáltatásra jogosultak
Tbj.
16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény
szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi
szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki
i)
a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú,
középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló
törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben
nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató
nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár,
aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter
által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói,
hallgatói jogviszonyban áll,
1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi
hozzájárulásról
A
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
2. §
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési
kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót,
kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi
magánszemélynek juttatott, a 3. § (1) bekezdésében, a belföldi
magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. § (3) bekezdésében
meghatározott jövedelem után.
3. §
(1) A kifizető, – kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az
adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót
(adóelőleget) nem köteles megállapítani – a jövedelmet szerző
magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) szerinti
a)
összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg)
alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b)
külön adózó jövedelmek közül
ba)
a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott
juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb)
a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként
meghatározott összege
után.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást
nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.
(3) A magánszemély az
adóévben megszerzett
a)
vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b)
értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A.
§],
c)
osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv.
49/C. §],
d)
árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e)
ingatlan
bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó
egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet
mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3)
bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli
egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulásról
szóló 2005. évi CXX.
törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett
egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36–37. §-a és 39. §
(2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási
járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék),
valamint az a)–e)
pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos
mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a
tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a
továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
(4) A kifizető a béren kívüli
juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege
után 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást
fizet.
(5)
Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól
az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg,
amely után a Tbj. szabályai szerint járulékot kell fizetni,
valamint a szociális hozzájárulási adó alapját képező összeg,
továbbá az a jövedelem, amely után az adót nem kell
megállapítani és/vagy megfizetni.
A témához kötődően
nézzük meg hogyan szabályozza a kérdést a Szegedi
Tudományegyetem egyik kara:
A
SZAKMAI GYAKORLAT RENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI
KARÁN
A
szakmai gyakorlat
helyszínéül
mindazon bel- és külföldi gazdálkodó (adminisztratív
nyilvántartásban szereplő, jogilag létező, adószámmal
rendelkező)
szervezet szolgálhat, amely legalább 2 év működési
tapasztalattal rendelkezik, legalább 1 fő munkaviszonyban álló
alkalmazottat foglalkoztat, valamint a szakmai gyakorlat megkezdését
megelőző évben árbevétele/költségvetési főösszege
meghaladta a 30 millió forintot, és biztosítani képes és kész a
szakmai gyakorlatát teljesítő hallgató munkáját segítő,
felsőfokú végzettséggel rendelkező munkahelyi mentort.
A
szakmai gyakorlat
időtartama 14
hét, heti 40 óra, melynek 75%-a (tetszőleges bontásban)
ténylegesen a munkahelyen töltendő, effektív gyakorlati
munkavégzéssel. A fennmaradó 25% a munkahelyen vagy azon kívül a
munkavégzéshez szükséges további ismeretek megszerzésére,
adatgyűjtésre, konzultációkra, szakszemináriumi részvételre, a
szakdolgozat készítésére, illetve kontaktórák teljesítésére
fordítható. A szakmai gyakorlat egybefüggően,
egy szervezetnél
teljesítendő.
A
hat hetet meghaladó, összefüggő szakmai gyakorlat ideje alatt az
Ftv. 48. § (3) bekezdése alapján a hallgatót díjazás illeti
meg, melynek heti
mértéke legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér)
havi összegének tizenöt százaléka.
A
szakmai gyakorlatát teljesítő hallgató fogadásának feltétele
munkahelyi mentor
kijelölése. A munkahelyi mentor feladatai:
a
szakmai gyakorlat keretében végzendő pontos feladat kijelölése
és ellenőrzése;
a
feladatvégzés során, azzal kapcsolatosan a hallgató szakmai
támogatása;
a
szakmai gyakorlat munkahelyi teljesítésének igazolása;
a
szakmai gyakorlat értékelése;
a
szakmai gyakorlatról, a hallgató által készített munkanapló
megfelelőségének ellenőrzése.
A
szakmai gyakorlat megkezdésének szabályai
A
szakmai gyakorlat megkezdésének első számú kritériuma nappalis
hallgatók esetében 150 teljesített kredit, távoktatásban
résztvevő hallgatók esetében 120 teljesített kredit. Kizárólag
ezután vehető fel a kurzus ETR-ben.
A
hallgatónak szakmai gyakorlat keretében való alkalmazási
szándékát a gazdálkodó szervezet nyilatkozatban
rögzíti. A hallgató szakmai gyakorlatát az SZTE GTK és a fogadó
szervezet közötti megállapodás
alapján kezdi meg.
A
szakmai gyakorlat lebonyolításának szabályai
A
hallgató szakmai gyakorlatát az SZTE GTK és a fogadó szervezet
közötti megállapodás alapján, valamint mentora útmutatásai
szerint folytatja. A hallgató szakmai gyakorlata során munkanaplót
vezet.
A
szakmai gyakorlat lezárásának szabályai
A
szakmai gyakorlat lezárásának feltétele a munkanapló
megfelelőségének és a szakmai gyakorlat értékelése
megfelelőségének egyidejű teljesítése.
A munkanapló megfelelőségének feltétele a kitöltött napló,
valamint az abban foglaltak valódiságát és hitelességét igazoló
mentori ellenjegyzés megléte. A szakmai gyakorlat értékelési
megfelelőségének feltétele, a fogadó szervezet által a hallgató
szakmai gyakorlatát jellemző értékelés valamint, a „szakmai
gyakorlatát teljesítette” minősítés.
Az alábbiakban az adóhatóság
honlapján olvasható állásfoglalásból idézünk:
Tájékoztatás
a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól
2011.07.19.
c.) Szakmai gyakorlat
A közép és
felsőfokú tanulmányok folytatása esetén a képesítés
megszerzésének feltétele a kötelező szakmai gyakorlat
teljesítése.
- A
szakképzésben tanulószerződés nélkül részt
vevő tanulót szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás
havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér
20 százalékát meg nem haladó rész adómentes
juttatásnak minősül.
- A felsőoktatási
intézmény nappali tagozatos
hallgatója részére a gyakorlati képzésére kifizetett díjazás
értékéből a hónap első napján érvényes havi minimálbért
meg nem haladó rész adómentes.
A
tanulószerződéshez képest lényeges különbség, hogy itt nem
jöhet létre biztosítottság,
tehát járulékfizetés sincs.
A
juttatás adómentes értékhatárt meghaladó része egyéb
jövedelemnek minősül, mely után
a kifizetőt 27
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési
kötelezettség
terheli.
Gyakran
előfordul, hogy az iskola nem tudja a saját keretein belül
megszervezni a tanulók gyakorlati képzését, és ezért kénytelen
egy másik
intézménnyel, gazdálkodó
szervezettel,
természetes személlyel megállapodást
(együttműködési megállapodást) kötni.
A
személyi jövedelemadó fizetés szabályai ilyenkor is megegyeznek
az e pontban már ismertetett rendelkezésekkel.
Együttműködési
megállapodás
esetében a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt a gazdálkodó
szervezetnél, melyre nézve külön törvény nem írja elő olyan
jogviszony létesítését, mely biztosítási és járulékfizetési
kötelezettséggel járna. Ebből következően az
együttműködési megállapodás alapján szakmai gyakorlatot
folytató hallgatók nem biztosítottak, nem áll fenn
járulékfizetési kötelezettség.
Következtetések
A felsőoktatási
intézmény nappali tagozatos hallgatójának gyakorlati képzését
alakító szabályok:
A szakképzési
hozzájárulás akkor teljesíthető gyakorlati képzés
szervezésével, ha:
5. §
A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
„b)
a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott
gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre
a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a
felsőoktatásról szóló törvény 31. § (1) bekezdése alapján
együttműködési megállapodást
kötött”
Az SZJA
törvény szerint mentes az adó alól:
4.12. a felsőoktatási intézmény nappali
tagozatos hallgatója részére
a) a
felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető
juttatásként kifizetett
b) a
gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás
értékéből havonta a hónap első
napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;
A
felsőoktatási intézmény kiszervezheti a szakmai gyakorlatot, ha:
2005. évi CXXXIX. törvény a
felsőoktatásról
A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSA
31. §
(1) A felsőoktatási intézmény az alapító okiratában
meghatározott feladatok ellátása céljából együttműködési
megállapodást köthet bármely, a
feladatai ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi
szervezettel, illetve természetes személlyel. Az
együttműködési megállapodást írásba kell foglalni.
Az együttműködés irányulhat különösen: képzési programok
vagy más programok, tantervek kidolgozására, képzés,
gyakorlati képzés megszervezésére, a
tanulmányok beszámítására, pályázatok kidolgozására,
lebonyolítására, kutatási és fejlesztési feladatok megoldására.
48. § (3) Ha az
alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó
szervezetnél hat hétnél hosszabb gyakorlaton vesz részt, részére
hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér)
havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói
munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet.
A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény
és a gazdálkodó szervezet megállapodást
köthet, amely alapján a hallgatói
munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak.
A
felsőoktatási intézménynek le kell dokumentálnia, hogy az általa
kiszervezett gyakorlati képzés megvalósult! Ezért rendelkeznie
kell írásba foglalt együttműködési megállapodással.
A
felsőoktatásról szóló törvény (a régi és az új egyaránt)
szabályozza a hat hetet meghaladó gyakorlaton való részvétel
vonatkozásában a kötelezően fizetendő összeget: „hetente a
legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt
százalékának megfelelő”
A hallgatói
munkadíjat a megállapodás alapján a felsőoktatási intézmény
folyósíthatja a hallgató részére.
Adómentes a
tárgyhónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó
kifizetés. Az adómentes részt meghaladó összeg egyéb
jövedelemnek minősül, amelyet 27 százalék egészségügyi
hozzájárulás-fizetési kötelezettség terhel.
A gyakorlati
foglalkoztatás során nem jön létre munkaviszony a hallgató és a
gyakorlati foglalkoztatást biztosító gazdálkodó szervezet
között. Munkaviszony hiányában nem jön létre biztosítási
jogviszony sem. A hallgató a Tbj. 16. § i) pontja alapján jogosult
egészségügyi szolgáltatásra.
Biztosítási
jogviszony hiányában nem keletkezik járulékfizetési
kötelezettség.
A juttatás
adómentességére való tekintettel nem jár sem szociális
hozzájárulási adó fizetési kötelezettséggel, sem százalékos
egészségügyi hozzájárulási teherrel.
A szakképzési
hozzájárulás teljesíthető a fentiekben leírt gyakorlati képzés
szervezésével.
Amennyiben
nincs megállapodás a gazdálkodó szervezet és a felsőoktatási
intézmény között, úgy nem beszélhetünk gyakorlati képzés
kiszervezéséről, hanem diák foglalkoztatásáról lehet szó,
amely több módon is lehetséges:
-
munkaviszonyban;
- munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel,
segítő családtagként),
- egyszerűsített
foglalkoztatás keretében.
Ezekben az
esetekben az adott foglalkoztatásra vonatkozó adózási és
járulékfizetési szabályok az irányadók.
Kapcsolódó termékünk:
Együttműködési megállapodás szakmai gyakorlatra
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell!
Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.