Veszteségelhatárolás 2008 évben

Köszönet a veszteségelhatárolás nyilvántartó programért.
Nagyon jól használható, és valóban sok időt lehet megtakarítani általa.

Szeretném a segítségedet kérni, mert nem tudunk állásfoglalást találni az alábbi problémára:

Évek											2006				2007				2008
Adóalap											-10 000				2 000				-18 000

											Sz tv.				Tao.  tv.
Bevételek											28 000				28 000
Költségek és ráfordítások											64 000				54 000
Arány											44%				52%

Az eltérés a Szv tv. és az adó tv szerint elszámolható értékcsökkenésből adódik.

Konkrét kérdésem arra irányul, hogy a veszteség elhatárolásnál a számviteli tv. vagy az adó tv. szerinti értékcsökkenést kell figyelembe venni az elszámolt költségeknél, illetve el lehet-e határolni a fenti negatív adóalapot, tekintettel arra, hogy az árbevétel a számviteli tv szerint figyelembe vett költségek és ráfordítások 50%-át nem éri el?
Az adó tv szerint elszámolt költségek és ráfordítások 51,94%-a az elszámolt árbevétel.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2008 évre hatályos szabálya így szólt:

17. § (1) Amennyiben a 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben – a (3)–(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét (a továbbiakban: elhatárolt veszteség).

(8) Az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő években keletkezett negatív adóalapra, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha
a) az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének az ötven százalékát, vagy
b) az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt
az (1) bekezdés rendelkezése csak az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható.

 Az elszámolt költségek és bevételek csakis a számviteli törvényben meghatározottak alapján vehetők figyelembe. Az adóalap korrekciónál érvényesíthető - a Tao tv. szerint figyelembe vehető amortizáció - adóalapot csökkentő tétel, de nem számoljuk el a könyvekben.

A példában szereplő bevétel-költség arány nem éri el az ötven százalékot. A (8) bekezdés értelmében,a tárgyévi negatív adóalap csak abban az esetben határolható el, ha az adózó rendelkezik az erre vonatkozó adóhatósági engedéllyel. Ezt a szabályt az adókötelezettség keletkezésének negyedik adóévétől kellett alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a jogalkotó abban az időszakban megkülönböztetve kezelte az induló vállalkozásokat és reájuk nem alkalmazta ezt a szigorítást.

 Kapcsolódó termékünk:
Veszteségelhatárolás nyilvántartó

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

A közzétételi kötelezettség és elmaradásának szankciói

Késve beküldött beszámoló, elkésett közzététel esetében alkalmazható szankciók.


 2000. évi C. törvény a számvitelről

IX. Fejezet
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL

Letétbe helyezés

153. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.

Közzététel

154. § (1) Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni.

(3) Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: ,,A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.''

(5) A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett – az adott üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó – éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót ismételten közzé kell tenni. Az ismételten közzétett éves beszámolóban, egyszerűsített éves beszámolóban a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, az ismételt közzétételt megelőzően közzétett üzleti év
a) mérlegének záró adata mellett az ellenőrzés megállapításainak ezen eszközök és források értékét összevontan módosító összegeit,
b) eredménykimutatásának tárgyévi oszlopának adatai mellett az ellenőrzés megállapításainak az előző év(ek) eredményét érintő értékeit összevontan
kell feltüntetni.

(6) Az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló ismételt közzétételéhez is szükséges – kötelező könyvvizsgálat esetén – a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés, a jóváhagyásra jogosult testület elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belül – a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó esetén – a letétbe helyezés. Nem kell a megelőző üzleti év éves beszámolóját, egyszerűsített éves beszámolóját ismételten letétbe helyezni és közzétenni, ha az erre nyitva álló határidő letelte előtt az adott üzleti évi éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló letétbe helyezése és közzététele megtörtént és annak mérlegében és eredménykimutatásában a lezárt korábbi üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások külön oszlopban bemutatásra kerültek.

(7) Közzétételi kötelezettségének – ideértve az ismételt közzétételt is – azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak megküldi a kormányzati portál útján. Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja az állami adóhatóság felé.

154/B. § (1) A vállalkozó (ideértve az anyavállalatot és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) a 153–154/A. §-okban foglalt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény vonatkozó előírásainak figyelembevételével – elektronikus úton tesz eleget.

(2) A vállalkozó az éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak a céginformációs szolgálat részére a kormányzati portál útján történő (1) bekezdés szerinti megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.


2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Mulasztási bírság

172. § (1) A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit).

(7a) Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság 174/A. § szerinti első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére.

174/A. § (1) Az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével a 172. § (1) bekezdés e) pontja szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon az adózó 60 napos határidő tűzésével a 172. § (7a) bekezdése szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

 Ha az időfolyamot nézzük, akkor az első határkő az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja, azaz május 31. Ennek a határidőnek az elteltét követően kezd el ketyegni a az adóhatóság felhívására nyitva álló 15 nap. A "tizenöt napon belül" azt jelenti, hogy akár három napon belül is. A Céginformációs Szolgálat valószínűleg azonnal továbbítja a beérkezett beszámolóhoz kapcsolódó űrlapot az adóhatóságnak.

Amennyiben az adóhatóság lép és kiküldi a felhívást, akkor abban az "500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható" rendelkezésnek megfelelő bírsággal is számolni kell. A bírság mértékére vonatkozó feltételes megfogalmazás azt jelenti, hogy azt nem kötelező kiszabni, illetve hatósági mérlegelés körébe tartozik mértékének megállapítása a nulla és a maximálisan kiszabható összeg között.

Joggal feltételezhetjük azt is, hogy az elkésett beküldő, amennyiben még a hatósági felhívás előtt teljesít, úgy megúszhatja a felhívást és ezzel együtt a mulasztási bírságot is.

Ha már kiment a felhívás, akkor 30 napos határidő áll az adózó rendelkezésére, hogy a közzétételt és a letétbe helyezést pótolja. Ennek a határidőnek az eredménytelen elteltét követő napon már jön a lényegesen súlyosabb bírság (1 millió forintig terjedő) és újabb 60 nap.

Végül pedig se szó se beszéd, törlés a nyilvántartásból.

Kapcsolódó termékeink:

 Beszámoló mintatár

 Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Kamatmentesen adott kölcsön társasági adó vonzata

Az alul-tőkésítési szabály a kifizetett kamatok tekintetében vizsgálandó a társasági adótörvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében. Amennyiben a kölcsön után kamatot nem számítanak fel, úgy nincs ráfordítás sem. Ilyen jogcímen tehát nem merülhet fel adóalap korrekció.

A Tao. törvény 8. § (1) és (5) szövege 2012. január 1-től hatályos. A 2011-es adóév  vonatkozásában a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő adóalap csökkentő tételt (a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik) még nem kell figyelembe venni.

A 2012. adóévben már a kapcsolt ügyletek miatti adóalap csökkentő tétel is szerepet játszik az alul-tőkésítési szabályban, így a kamatmentesen adott kölcsön is. Ezzel egy időben a kötelezettség fogalma is megváltozik ebben a vonatkozásban, mert korrekciós tételként levonható a  a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összege. De ezek az új szabályok majd csak az idei évről szóló beszámoló készítésekor lesznek érdekesek.

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) – az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt – kamatának és az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) alapján a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része,

 (5) Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában
a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, vagy amelyre tekintettel az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya, amely csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével,
b) saját tőke a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.

Két  kapcsolt  vállalkozás esetében - ha az alul-tőkésítési szabályoknál 2011 év viszonylatában még nem is kell figyelembe venni, - a térítésmentes szolgáltatás (kölcsön kamatmentesen) piaci értékét meg kell állapítani és ennek ismeretében az adóalap módosítása is felmerülhet. Természetesen csak abban az esetben, ha a fizetett kamatok eltérést mutatnak a szokásos piaci árhoz viszonyítva.

 18. § (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét

a) csökkenti, feltéve, hogy
aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

Ebben a kérdésben érzünk egy kis jogbizonytalanságot a piaci kamatot illetően.

Aki adja a kölcsönt az a betéti kamatról mond le, tehát nála a kieső bevétel a számlavezető bankjánál alkalmazott betéti kamat mértéke.

Aki kapja a kölcsönt annál a ráfordítás az lenne, ha a bankjától venné a kölcsönt és azután kamatot kellene fizetnie (ez hitel kamat, ami nagyobb, mint a betéti).

 Az előbbi két szemponthoz még hozzájön, hogy független körülmények között nagy valószínűséggel egy harmadik eredményre jutnánk, amelyet nagyban befolyásolnak különböző piaci tényezők. mint a hitel biztosíték, hitelezési biztonság, hitelképesség és még sok minden más.

Mindezeket figyelembe véve, jó ha erről készül egy kimutatás, illetve egy aláírt megállapodás, amely alátámasztja, hogy a felek mit tekintenek piaci kamatnak. Ez azért fontos, mert az adóalapot a két félnek egyformán kell módosítania. Ráadásul a csökkentő félnél (aki kapta a kölcsönt) csak akkor működik a dolog, ha rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, hogy az megnövelte az adóalapot (azzal a kamat összeggel, amitől elesett).

A szokásos haszon fogalmát a Tao. törvény így határozza meg:

18. § (4) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

Ha nem kapcsolt a két cég, akkor csak a Tao tv. 3. sz melléklete lehet a mumus, a 13. pontban megfogalmazott "az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke" szöveg tekintetében. De nehéz azt megfogni, hogy mit értenénk a kölcsönadott pénz bekerülési értéke alatt! Ráadásul a fogadó félnél "az eredmény e a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva" kifejezés sem vonatkozhat rá, mert a kamatmentes kölcsönben részesülő nem számol el semmilyen bevételt ezzel kapcsolatban.
Tehát, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó, akkor szerintünk nem kell módosítani.
 
 Kapcsolódó termékeink:

Vállalkozások kamatelszámolása
  
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

A tagi kölcsön lehetséges sorsa 3.

Egy  korlátolt felelősségű társaság saját tőke szerkezete az alábbi:

Saját tőke:                    -15.000.000

Jegyzett tőke:                  3.000.000

Eredménytartalék:         -17.000.000

Mérleg szerinti eredmény    -1.000.000

A cégnek 36.000.000 Ft hosszú lejáratú kötelezettsége van a tulajdonosok felé.

Létezik e törvényes megoldás a tulajdonosok követelésének csökkentésére és a saját tőke rendbetételére. Ha igen akkor milyen eljárással (taggyűlési határozat, cégbírósági bejelentés, könyvelési tétel, stb).

 Megismételtük a kérdést, melynek alapján a korábbi két bejegyzésünk is született. És felidézzük az általunk elképzelt, lehetséges megoldások listáját is:

1. Visszafizetés, majd egy következő lépésben tőkeemelés. A példában szereplő számok alapján a minimális tőkeemelés 18.000 E Ft, de ennél azért érdemes egy kicsit nagyobb összegben gondolkodni, mert nem árt, ha van egy kis tartalék az esetleges további veszteségek fedezetére.
2.  Visszafizetés, majd pótbefizetés. 
3.  A követelés elengedése.
4.  Tőkeemelés a követelés apportálásával.

A "Tagi kölcsön lehetséges sorsa 1." bejegyzésünkben az első megoldást részleteztük.
A  "Tagi kölcsön lehetséges sorsa 2." bejegyzésünkben a pótbefizetéssel kapcsolatos kérdéseket elemeztük.
A harmadik megoldásról Tagi kölcsön elengedése az illeték - és a számviteli törvény tükrében
címmel az elmúlt évben már írtunk egy bejegyzést, ezért erre külön nem térünk ki.
Most pedig a negyedik megoldással folytatjuk.

 A tagi kölcsön nem más, mint a tag követelése a társasággal szemben, azaz egy vagyoni értékkel bíró jog. A Gt. szabályai szerint a tag e vagyoni értékű jogát beapportálhatja a társaságba. Az apport értékével megemelhető a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék a jegyzett tőkével egyidejűleg.
 13. §
(2) A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is – lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.

A tőkeemelés elhatározása a taggyűlés hatáskörébe tartozik.

141. §
(2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
s) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása;

A tőkeemelésről egyszerű szótöbbséggel is lehet dönteni, amennyiben a társasági szerződés nem ír elő ennél szigorúbb szabályt.

154. § (1) A törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére.
(2) A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával, azzal, hogy a tőkeemeléshez – ha a társasági szerződés szigorúbb rendelkezést nem tartalmaz – egyszerű szótöbbséggel meghozott határozat elégséges.

155. § (1) A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőke felemelésére csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében szolgáltatták.
(2) A tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy a tőkeemelésre milyen nagyságú (tárgyú) pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával kerül sor.
(3) Vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőkeemelés esetén a tagoknak – ha a társasági szerződés, illetve a tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozat másként nem rendelkezik – a tőkeemelés elhatározásától számított tizenöt napon belül elsőbbségi joguk van arra, hogy a tőkeemelésben részt vegyenek.
(4) Ha a tag nem él a megadott határidőn belül elsőbbségi jogával helyette további tizenöt napon belül a többi tag gyakorolhatja az elsőbbségi jogot. Ha a tagok nem éltek elsőbbségi jogukkal a taggyűlés által kijelölt személyek jogosultak a vagyoni hozzájárulás szolgáltatására.

156. § (1) A 155. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott elsőbbségi jog gyakorlására – ha a társasági szerződés, illetve a tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozat legalább háromnegyedes szótöbbséggel másként nem rendelkezik – a tagok törzsbetéteik arányában jogosultak.
(2) A tőkeemelésben részt vevő új tagoknak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkozniuk arról, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
(3) A tőkeemelésről döntő taggyűlési határozatnak tartalmaznia kell a felemelt törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, az adott tag által a tőkeemelés során szolgáltatott vagyoni hozzájárulást, annak szolgáltatásának módját és idejét.
(4) Ha a tagok elsőbbségi joga nem sérül, egy taggyűlésen is lehet dönteni a törzstőke felemeléséről.

 A követelést, mint vagyoni értéket, a társaság rendelkezésére kell bocsátani még a cégbejegyzést megelőzően. Az átadást-átvételt dokumentálni kell. Az átvett követelés a társaság könyveiben megjelenik a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség számlával szemben és ez a helyzet mindaddig fennáll, ameddig a tőkeemelést a cégbíróság be nem jegyezte. A bejegyzés időpontjában a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség átmenetileg átkerül a jegyzett, de be nem fizetett tőke számlára, majd összevezetésre (kompenzálásra) kerül a tagi kölcsön miatti kötelezettség és az átvett követelés. Végül az apport érték átvezetésre kerül a jegyzett, de be nem fizetett tőke számláról a jegyzett tőke (vagy, ha meg van osztva, akkor a jegyzett tőke + tőketartalék) számlára.

Az előbbiekben leírt tranzakció esetében ügyvédi költséggel és cégbírósági eljárási illetékkel kell számolni. A tőkeemelés a tag adózott, magánvagyonából történik, tehát nincs halasztott adófizetési kötelezettség, mint a törzstőkén felüli tőkeemeléskor. Mindenképpen előnye ennek a megoldásnak, hogy nem jár pénzmozgással.

 Kapcsolódó termékünk:
Tagi kölcsön szerződés minta

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

A tagi kölcsön lehetséges sorsa 2.

Egy  korlátolt felelősségű társaság saját tőke szerkezete az alábbi:

Saját tőke:                    -15.000.000

Jegyzett tőke:                  3.000.000

Eredménytartalék:         -17.000.000

Mérleg szerinti eredmény    -1.000.000

A cégnek 36.000.000 Ft hosszú lejáratú kötelezettsége van a tulajdonosok felé.

Létezik e törvényes megoldás a tulajdonosok követelésének csökkentésére és a saját tőke rendbetételére. Ha igen akkor milyen eljárással (taggyűlési határozat, cégbírósági bejelentés, könyvelési tétel, stb).

 Megismételtük a kérdést, melynek alapján a korábbi bejegyzésünk is született. És felidézzük az általunk elképzelt, lehetséges megoldások listáját is:

1. Visszafizetés, majd egy következő lépésben tőkeemelés. A példában szereplő számok alapján a minimális tőkeemelés 18.000 E Ft, de ennél azért érdemes egy kicsit nagyobb összegben gondolkodni, mert nem árt, ha van egy kis tartalék az esetleges további veszteségek fedezetére.
2.  Visszafizetés, majd pótbefizetés. 
3.  A követelés elengedése.
4.  Tőkeemelés a követelés apportálásával.

 A "Tagi kölcsön lehetséges sorsa 1." bejegyzésünkben az első megoldást részleteztük. Most pedig a második megoldással folytatjuk.

Az első megoldás jelentősége abban áll, hogy a tagok végleges forrást biztosítanak tőkeemeléssel a társaság számára. Ez az átadott forrás nem követelhető vissza a megszűnés, illetve a tőkeleszállítás bizonyos eseteit kivéve.

A második eset, amelynek során pótbefizetés történik, nem más, mint ideiglenes forrás nyújtása a társaságnak. A pótbefizetésről a társasági szerződésnek kell rendelkeznie. Ilyen rendelkezés hiányában a taggyűlésnek nincs joga rendelkezni pótbefizetésről. Véleményünk szerint a jogszabály nem zárja ki, hogy önkéntes felajánlás és egyhangú döntés alapján a taggyűlés pótbefizetésről döntsön még olyan esetben is, ha a társasági szerződés erről kifejezetten nem rendelkezik.

120. § (1) A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését, valamint a visszafizetés rendjét. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli.

(2) A pótbefizetési kötelezettséget – ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. A pótbefizetés a törzsbetétek teljes befizetése előtt is előírható.
(3) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a 14. § és a 138. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az üzletrész vételárából le kell vonni a nem teljesített pótbefizetés összegét, amely a társaságot illeti meg.

(2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról)

A későbbiek során, amennyiben a saját tőke a szükséges mértékben helyre állt, akkor a pótbefizetéssel teljesített összeg visszafizethető.

(4) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a – visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben (150. §) szereplő – tagok részére vissza kell fizetni, a visszafizetésre csak a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. Nem kell visszafizetni a saját üzletrészre jutó pótbefizetést.

A pótbefizetést a lekötött tartalékban kell nyilvántartani és a pénzmozgással egyidejűleg könyvelendő..

38. § (1) A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés
(4) Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik. 

(2000. évi C. törvény a számvitelről)

Fontos körülmény, hogy a lekötött tartalékba helyezett összeg erősíti a saját tőkét, de az osztalék fizetésnél korlátozó tényező. Talán abban is egyetértés van, hogy az üzleti partnerek, illetve hitelezők szempontjából nem bír olyan relevanciával, mint egy véglegesen átadott tőke. A tulajdonosok szempontjából azonban előnyt jelenthet, hogy kedvező üzletmenet esetén ezen összeget visszakaphatják minden adófizetési következmény nélkül.

39. §
(3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az első megoldáshoz hasonlóan, ebben az esetben is korlátot jelenthet a vállalkozásnál a rendelkezésre álló pénzeszköz. Mivel ez az ügylet cégbírósági bejegyzést nem igényel, így akár többlépcsős kifizetésekben, illetve pótbefizetésekben is lehet gondolkodni. A banki utalást mindenképpen érdemes előnyben részesíteni, mert a készpénzes tranzakciók bejelentési kötelezettséggel járhatnak, különös tekintettel a többségi, kapcsolt jogviszonyra.

Jelen esetben is járható út a banki hitel igénybevétele a tagi kölcsön előzetes visszafizetéséhez. A pótbefizetés teljesítését követően pedig lekötött betétként garanciát képezhet a felvett hitelre.

Természetesen a sorrend fordított is lehet, amennyiben a magánszemélynél rendelkezésre áll a szükséges pénzügyi forrás a pótbefizetés előzetes teljesítésére. A példában szereplő nagyságrendet tekintve ez nehezen elképzelhető.

Kapcsolódó termékünk:
Tagi kölcsön szerződés minta

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.