Az átlagos állományi létszám és a Tao.

 A 2010 évről készülő társasági adó bevallásban az adózónak lehetősége van az első félévet sávosan megadózni, azaz a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 19 százalék helyett 10 százalékkal adózni. Ennek egyik feltétele, hogy az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese szorzatának a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Kérdésként merül fel, hogy az átlagos állományi létszámban hogyan kell figyelembe venni a részmunkaidőben (például napi négy órában) foglalkoztatott dolgozókat?

A kérdés megválaszolásához nézzük át, hogy milyen joganyagra támaszkodhatunk.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

29/K. §
(4) Az (5)-(6) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésekor a társasági adó mértéke
a) a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék;
b) a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.

(5) Az adózó a (4) bekezdés a) pontja szerinti 10 százalékos adókulcsot akkor alkalmazhatja, ha a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakban
e) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - szorzatának a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

4. § E törvény alkalmazásában
16/a. foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma: a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány szerinti éves szinten számított statisztikai állományi létszám, azzal, hogy a kölcsönvett munkaerő a kölcsönvevőnél figyelembe vehető, amennyiben a kölcsönadó e létszámot a kölcsönadott munkaerő nélkül számítja fel, és erről az adóbevallás benyújtásáig írásban nyilatkozik a kölcsönvevőnek;

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 1029. számú bevalláshoz, valamint a 1029-A jelű adatszolgáltatáshoz
 
A 2010. évi adóalap megosztása és az adószámítás
• A 2010. január 1-jétől 2010. június 30-áig terjedő időszakra jutó pozitív adóalap
és adó számítása
e) Az adózó által az első félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese – ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – szorzatának az első félévi időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. (Például, ha egy naptári év szerint az adóév egészében működő – nem a leghátrányosabb térségben székhellyel rendelkező – adózó első félévben foglalkoztatott átlagos állományi létszáma 30 fő az első félévre bevallott tb-járulék legalább (73 500x2x30x6x0,27) 7 144 ezer forint.

KSH

ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ
Érvényes 2009. január 1-jétől
Budapest,

5. Az átlagos állományi létszám számítása

Ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni.

Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe, el kell osztani a hónap napjainak számával.

Az éves átlagos állományi létszám a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét.

Azokban a felvételekben, ahol az alkalmazásban állók létszámát teljes munkaidősre átszámolva is közölni kell, ott a számbavétel az egy teljes munkaidőben foglalkoztatottra jutó teljesített munkaóraszám vetítési alapként történő felhasználásával történik:
a nem teljes munkaidőben, részmunkaidőben foglalkoztatottak által teljesített munkaórák számát el kell osztani az egy fő teljes munkaidőben foglalkoztatottra jutó munkaórák számával.

 A felsorakoztatott joganyag alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy függetlenül a munkaidő hosszától, mindenkit egy egész főnek kell tekinteni a járulék fizetési követelmények teljesülésének vizsgálatánál. Mert hiába van kidolgozott módszertan a részmunkaidőben foglalkoztatottak létszámának számítására, az ebben az esetben nem alkalmazható, mert a törvényalkotó "elfelejtette" a Tao törvény fogalom meghatározásánál odaírni, hogy "teljes munkaidősre átszámolva". Így aztán hiába tiltakozik az ember igazságérzete, miszerint az már még sincsen rendjén, hogy nem létező teljesítmények után is megfizetendő járulékot kelljen figyelembe venni, nincs kihez fordulnia. Hiába keresgél az adózó az interneten, hiába telefonálgat, nincs állásfoglalás, nincs értelmes magyarázat. Ez van, eszi-nem eszi. Sőt, hogy még biztosabb legyen a dolog, aki nagyon keresgél, az rábukkanhat az APEH archívumában egy 2007 évi állásfoglalásra, amelyik a "gyakori felmerülésre tekintettel" közli az adózóval, hogy bizony jól tetszett érteni, a szorzásnál a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy főnek számít.

2007.09.20.
A sávos adókulcs alkalmazásának feltételei 

[Tao. tv. 4. § 16/a. pont, 19. § (3)-(6) bekezdés] 

Archívumba került: 2009.10.01.

A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a – Tao. tv. 4. § 16/a. pontjában foglaltakra figyelemmel – a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai kérdőívek kitöltéséhez kiadott kiadvány szerinti éves szinten számított statisztikai állományi létszám (a továbbiakban: létszám). A kiadvány részletesen tárgyalja a létszámba tartozók körét; például – gyakori felmerülésére tekintettel kiemelendő – a munkaidő hosszától függetlenül minden foglalkoztatott, így a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy egész főnek számít.

 Ezek után már csak az vigasztalhat bennünket, hogy ez az utolsó olyan év, amikor a szóban forgó szabályt alkalmazni kell. Milyen kis apró örömökből áll az élet!

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Közmű térítésmentes átadásának áfa kötelezettsége

 Társaságunk áramhálózati tulajdonú hálózati beruházást hajtott végre. A beruházást kivitelező vállalkozó a szerződésben meghatározott díjat kiszámlázta azzal, hogy az áfa fizetésére a fordított adózás szabályai szerint a megrendelő a kötelezett. Mi a számla alapján megállapítottuk a befizetendő áfát és ugyanabban a bevallásban egyidejűleg levonásba is helyeztük. A létrehozott vezeték rendszer a hálózati üzemeltetési joggal bíró szolgáltatónak kerül átadásra térítésmentesen. Kérdésünk, hogy a térítésmentes átadás jár -e áfa fizetési kötelezettséggel?

A számviteli törvény 86.§. (7) bekezdésének "a" pontja szerint:

A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni:
a) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értékét;

Ugyancsak a számviteli törvény előírásaiból következik, hogy a megvalósított eszközt annak kell üzembe helyeznie, amely szervezet azt rendeltetésszerűen használni, üzemeltetni fogja. Az adott esetben ezt a beruházást még az üzembe helyezés előtt (azzal egyidejűleg), mint beruházást az üzemeltető részére át kell adni.

Az Áfa törvény az ingyenes átengedés kapcsán a következőket írja:

 11. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

(3) Nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek
a) a közcélú adomány,
b) ha az adóalany - vállalkozásának céljára tekintettel - más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket.

A beszerzések áfa-jának levonhatósága attól függ, hogy az adott beszerzés közvetlen és azonnali kapcsolatban áll-e az áfa levonásra jogosító ügylettel és a felmerült költség az adólevonásra jogosító adóköteles tevékenység árának alkotóelemét képezi-e. Ez esetünkben minden bizonnyal így van, azaz a vállalkozás az adóköteles tevékenysége érdekében valósította meg a beruházást.

A áfa levonási jog rendeltetése, hogy az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás ellenértékébe a korábbi szakaszok során felszámított forgalmi adó ne épüljön be. A beruházást megrendelő vállalkozásnál ez így is van, hiszen a felszámított áfa összegét levonásba helyezte.

Az Áfa törvény másik logikája, hogy a végső fogyasztó kell legyen az, akit ennek a fogyasztási adónak terhelnie kell. Az áramhálózat a villamos energia felhasználását teszi lehetővé. Ezt a hálózatot üzemeltető szolgáltató biztosítja. A hálózathoz kötődő hozzáadott érték adó (áfa) az ingyenes átadás pillanatában még nem csapódott le a végső fogyasztónál. Ebből a logikai levezetésből következik, hogy a beruházást megrendelő vállalkozásnak ez tovább kell számláznia a hálózati szolgáltató felé. A számlán fontos feltüntetni az ingyenes átadás tényét és azt, hogy az áfa megfizetésére az átvevő a kötelezett.

Elméleti síkon tovább követhetjük a hozzáadott érték adó útját. Az áramszolgáltató megfizeti és le is vonja az áfát. A nála felmerülő hálózat fenntartási költségek magával az áramszolgáltatással együtt áfa alapot fognak képezni és ily módon visszakerülnek a vállalkozónkhoz. Ő újból levonja ezt az áfát, és az előállítandó terméke árába beépíti a villamos energiát, valamint a meg nem térített beruházás költségét is. Végül egy végső fogyasztó áfával növelt áron megvásárolja a terméket, s így jut az állami költségvetés a teljes hozzáadott érték adóhoz.

Lehetne más forgatókönyv is? Bizony lehetne!

A 11. § -t figyelmesen olvasva:
"az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére... más tulajdonába ingyenesen átengedi"Esetünkben nem a vállalkozástól idegen célról van szó. Sőt, teljes mértékben az adókötele tevékenységgel szorosan összefüggő beruházásról. Ha pedig nem tartozik a 11. § hatálya alá és ellenérték sincs, akkor nem kell felszámítani az áfát. Maga a beruházási érték így is beépül az adóköteles termékértékesítés adóalapjába. Sajnos ezen ügylettel kapcsolatban nincs tudomásunk róla, hogy megjelent volna érdemi hatósági állásfoglalás. E második verziót gyengíti a (3) bekezdés b) pontja, amely szerint "az adóalany - vállalkozásának céljára tekintettel - más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket". 
 Ha a vállalkozás céljára való tekintettel csak a kis értékű termék ingyenes átengedése jelent kivételt, akkor ebből implicit az is következik, hogy a nagyobb értékű már termékértékesítésnek számít. Hogy a "vállalkozástól idegen célok", vagy a "vállalkozás céljára való tekintettel" az erősebb, azt nehéz eldönteni. És ebből a szempontból "bombabiztosabb" az első verzió.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Tulajdoni részesedés értékvesztése a társasági adóban

Kell-e módosítani a társasági adó alapját a tulajdoni részesedést jelentő befektetéssel kapcsolatos értékvesztés elszámolása kapcsán?

A beszámoló készítése során az egyik feladat a tulajdoni részesedések mérleg-fordulónapi értékelése és a hozzájuk kötődő esetleges értékvesztések elszámolása.

A Számviteli törvényben:

85. § 

(3) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:
(6) Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.

 A ráfordításként elszámolt értékvesztés természetesen csökkenti az adózás előtti eredményt és jogos a kérdés, hogy van-e olyan előírás, amely adóalap korrekciót tesz szükségessé.

Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról az alábbi szabályokat tartalmazza:

Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:

q) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol, (18. sor TAO bevallás)

Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,

3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A)
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

11. a gazdasági társaságokról szóló törvényben előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;

 A fentiek alapján láthatjuk, hogy a a tulajdoni részesedés értékvesztésének sima elszámolásával kapcsolatban a társasági adó törvény az adóalap növelése szempontjából nem támaszt követelményeket. A 3. sz. melléklet 11. pontja ugyanis csak az ott leírtak szerint megszerzett tulajdoni részesedéhez fűz joghatást.

Szóba jöhet az adóalap csökkentés, de csak a visszaírt értékvesztéssel összefüggésben, amennyiben azt az adózó korábban adózás előtti eredményt növelő tételként  számításba vette.

 Figyelem! A bejelentett részesedésre ettől eltérő szabályok vonatkoznak. A deviza alapú részesedések esetében a számviteli törvény árfolyam korrekciós szabályaira is tekintettel kell lenni.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

A korengedményes nyugdíjazás és az EVA

Van egy EVA-s Kft-m. 2010-ben az egyik dolgozómat elküldtem előrehozott öregségi nyugdíjba. A cég kifizette a dolgozó nyugdíját előre 3 évre. Nem tudom, hogy ezt hogyan könyveljem és leginkább abban  nem vagyok biztos, hogy ez a befizetés csökkenti-e az eva alapját a cégnek?

A korengedményes nyugdíjazást az 181/1996 (XII.16.) Korm.rendelet szabályozza. A megállapítást és a folyósítást a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell. Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig, betölti.

Nézzük a jogszabályt. Először is a számviteli részt. 

Az EVA törvény 4. § (2) szerint a korlátolt felelősségű társaság az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.

Számviteli törvény:
3. § 3. személyi jellegű egyéb kifizetések:
... a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez, ...

Ez a rész bizonyára elég egyértelmű. Ami az EVA adóalap módosítását illeti, alaposabban át kell nézni a törvényt, különös figyelemmel a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra vonatkozó részekre.

Az eva alapja
5. §
(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt
a) növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg;
b) csökkenti az eva alapjának megállapításakor az a) pont alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.
(5) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.

Az eva alapja megállapításának különös szabályai
8. §
(5) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számolt el.
(6) Ha az adóalany - az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította.

A kiemelt jogszabályi részek alapján azt a következtetést tudjuk levonni, hogy nincs olyan rendelkezés, ami szerint az evás cég adózási alapul szolgáló bevételét csökkenteni lehetne - a korengedményes nyugdíjazásra való tekintettel - a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt költséggel. Ennek logikáját talán abban lehetne keresni, hogy az eva alapját általában semmilyen - a vállalkozás érdekében felmerült - költség nem csökkenti. Akkor miért éppen ez a személyi jellegű egyéb kifizetés lenne e szabály alól kivétel?


És még egy megjegyzés:
A 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 2012. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendeletet és módosította a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletet.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

De minimis támogatás elsődleges mezőgazdasági termeléssel is foglalkozó cégnek

Egy elsődleges mezőgazdasági termeléssel és feldolgozással egyaránt foglalkozó vállalkozás a  feldolgozó üzemébe 25 fő munkába járását támogatja 100%-ban a  Munkaügyi Központ.
Erre hatósági szerződést kötöttek 2010 év nyarán. A támogatást attól kezdve havonta kapja a társaság. A szerződés szerint a támogatás az 1998/2006 EK rendelet hatálya alá tartozó de minimis támogatásnak van minősítve, amit véleményünk szerint a cég, mint mezőgazdasági tevékenységbe besorolt vállalkozás nem vehetne igénybe (főtevékenység: Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése).
Kérdésünk, hogy miként kezelendő a társasági adóbevallásban az adott támogatás?


Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés I. számú mellékletében felsorolt termékek között a kérdésben szereplő társaság tevékenysége szintén megtalálható:
7. ÁRUCSOPORT Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek
Ugyanakkor a Munkaügyi Központ által támogatott tevékenység már a cég egyik feldolgozó üzeméhez kötődik, amely az ott folyó tevékenység tekintetében nem tartozik az 1998/2006 EK rendelet által kizárt tevékenységek közzé.

Az 1998/2006 EK rendelet 1. cikke így definiálja hatályát:

1. E rendeletet valamennyi ágazat vállalkozásai részére odaítélt támogatásra alkalmazni kell, a következők kivételével:
b) a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

 A szöveget olvasván elsőre mindenképpen az jön be, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra ez a rendelet nem alkalmazható. Ha  a "következők kivételével" kifejezés úgy szólna, hogy "a következő tevékenységek kivételével", akkor a jogértelmezőnek talán könnyebb lenne a dolga. Figyelmesen tanulmányozva a rendelet további kizáró pontjait, illetve a hazai jogszabályi környezetet, megállapíthatjuk, hogy a rendelet, amikor ágazatokra utal, akkor azalatt  tevékenységeket ért.
Ebből pedig az következik, hogy de minimis támogatás csak akkor nem nyújtható egy vállalkozásnak, ha teljes egészében az 1998/2006 EK rendelet által kizárt tevékenységet folytat.

Az adórendszeren belüli (például beruházási) támogatások esetében is fellelhető e különbség. A Tao. tv. 7.§ (12) így fogalmaz:
(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint

a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy

b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.

A fentieknél is megfigyelhetjük, hogy az adótörvény nem vállalkozások, hanem tevékenységek szerint disztingvál. Ha olyan beruházásról van szó, amely elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor az adóalap kedvezmény mezőgazdasági csoportmentességi támogatásnak minősül. Minden más esetben pedig - az adózó választása szerint - de minimis, vagy általános csoportmentességi támogatásként veendő figyelembe.

A Munkaügyi Központ a támogatását az 1998/2006 EK rendelet szerinti de minimis támogatásnak minősítette. Ez egy úgynevezett adórendszeren kívüli támogatás.

A társasági adó bevallás kitöltési útmutatója világosan megmondja, hogy a 1029-02 űrlap (Adatok a csekély összegű - de minimis - támogatásokról) felső részében található két sorból csak az egyikben szerepelhet adat.
Abban az esetben, ha az adózó mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozás a Tao. tv. alapján kizárólag a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján vehet igénybe támogatást. Esetében választási lehetőség nincs.

Ez meghatározza, hogy az adórendszeren belüli (Tao. törvényben nevesített) támogatásnak minősülő kedvezmények a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján vehetők figyelembe egy olyan vállalkozás számára, amelyik elsődleges mezőgazdasági termék előállítással is foglalkozik.

Ugyanakkor a táblázatból az is látszik, hogy az adórendszeren kívüli közvetlen támogatások esetében nincs kijelölési kényszer. Tehát a támogatott tevékenység függvényében minősítheti az adott támogatást a nyújtó szervezet akár de minimisnek is.

Érdekessége még a 02-es űrlapnak, hogy ugyanabban a sorban egy adott dátumhoz kötődően egyszerre szerepeltethető adórendszeren kívüli és adórendszeren belüli támogatás is. Ez azonban csak a legritkább esetben fordulhat elő! Az igénybevétel napjaként [a) oszlop] a Tao. tv. szerinti kedvezményeknél az adóbevallás benyújtásának a napját, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a támogatás megítélését) kell figyelembe venni. E két dátumnak kellene egybe esnie ahhoz, hogy az említett eset előforduljon.

Önmagában a de minimis támogatások esetében a keret korlátokat igen, a támogatási intenzitást viszont nem szükséges vizsgálni. Más a helyzet, ha egy vállalkozás de minimis támogatást kíván igénybe venni egy olyan elsődleges mezőgazdasági termék előállításához nem kötődő beruházáshoz, amelyhez egyébként más állami támogatásban is részesült. Ekkor az állami és a de minimis támogatás összege nem haladhatja meg az adott régióra meghatározott intenzitást (nem kumulálható).

Az adórendszeren belüli, a mezőgazdasági csoportmentesség keretében figyelembe vehető támogatások (társasági adó kedvezmények) esetében szintén figyelni kell a keret korlátokra és az intenzitásra. Ha bármely támogatás figyelembe vétele a keret túllépését eredményezné, akkor részben sem vehető igénybe és véglegesen elveszett az adózó számára.

Amennyiben egy tagállam csekély összegű (de minimis) támogatást szándékozik nyújtani egy vállalkozásnak, írásban tájékoztatnia kell a vállalkozást a támogatás előrelátható összegéről (bruttó támogatástartalomban kifejezve) és annak csekély összegű (de minimis) jellegéről, kifejezetten utalva e rendeletre és hivatkozva annak címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére.
Egy közvetlen, vagy adórendszerben nyújtott támogatás csak abban az esetben minősül de minimis támogatásnak, ha azt jogszabály, pályázati program, támogatási szerződés, határozat stb. kifejezetten de minimisként nevesíti.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.