Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. február 8., kedd

Vállalkozói osztalék után fizetendő 14%-os egészségügyi hozzájárulás

Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vagyok. A 1053-as adóbevallásom kitöltése során az a problémám merült fel, hogy a kiegészítő tevékenységű vállalkozó saját vállalkozói osztalékadó-alapja után, ( ld. 1053-04 tábla 177a sorban szereplő összeg) kell e 14%-kos egészségügyi hozzájárulást fizetnie avagy sem  Mert ha igen, akkor azt a 1053-09-es tábla 292 f oszlopában kell szerepeltetnie.

A 1053 számú bevallás kitöltési útmutatójában a 04 tábla 177. sorára vonatkozóan a kitöltési útmutató ezt írja:
177. sor: Az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója és vállalkozói osztalékalap utáni adója
Amennyiben Ön egyéni vállalkozóként 2010-re a vállalkozói személyi jövedelemadózást választotta, akkor ezt a sort a 1053-13-as laphoz készült útmutató segítségével tudja kitölteni. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét 2010. évben megszüntette, például ha a 2010. évben a személyi jövedelemadó hatálya alól tért át a társasági adó hatálya alá és a megszűnésig a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózott. Ne felejtse le, hogy a vállalkozói osztalékalap után egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is lehet.


Az útmutató azért említi feltételes módban az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget, mert létezik egy hozzájárulás fizetési felső határ, amely 450 ezer forintban van rögzítve. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § határozza meg, kinek, mikor kell 14% mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie.

(3) A magánszemély az adóévben megszerzett
c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).


A törvényben leírtakkal a 1053 bevallás kitöltési útmutatójában is találkozunk.

A magánszemély 14%-os hozzájárulása
A következő öt sort (288-292. sorok) akkor töltse ki, ha Önnek a szja-törvény szerint külön adózó
- vállalkozásból kivont,
- értékpapír kölcsönzésből származó,
- 25%-os adóterhet viselő osztalékból,
- vállalkozói osztalékalapból,
- árfolyamnyereségből,
- ingatlan bérbeadásból 1 millió forintot meghaladó
jövedelme származott.


Az említett jövedelmek után mindaddig meg kell fizetnie a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást, amíg biztosítási jogviszonyában a magánszemélyt terhelő egészségbiztosítási járulék és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásból a természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell figyelembe venni, valamint az előzőekben meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). Ahhoz, hogy ezt meg tudja állapítani, rendelkeznie kell a kifizető(k)től kapott igazolással, melye(ke)n az előzőek szerinti jogcímek szerepelnek.
A 284-287. sorokban feltüntetett kötelezettséget az egészségügyi hozzájárulási felső határ számításakor figyelmen kívül kell hagyni.


A fentiekből következik, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak is a vállalkozói osztalék alapból származó jövedelme után meg kell fizetnie a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást. A fizetendő összegnél figyelembe kell vennie az adóévben más (az előbbiekben felsorolt) jogcímek alapján esetlegesen már megfizetett egészségügyi hozzájárulást. Amennyiben ezek együttesen még nem érték el a 450 ezer forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ), úgy a különbözetet meg kell fizetni a vállalkozói osztalékalap után.

A kitöltési útmutató is kiemeli, hogy:
Az egyéni vállalkozó az „f” oszlopban tünteti fel, a 25%-os adót viselő osztalékjövedelmét terhelő 14% egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége összegét. (1053-09-es tábla 292 sor)
 Kapcsolódó termékeink:
Osztalék kalkulátor
Szabadon lekérhető!


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. február 4., péntek

A szakképzési hozzájárulás és a képzési költség viszonya

 Társaságunk a vezetői tisztségeket betöltő munkavállalói számára, oktatási intézmény bevonásával, vezetői továbbképzést szervezett. A képzési program megnevezése: Gazdasági és igazgatási képesítések. A program célja a vezetői ismeretek fejlesztése, szakmai szemlélet kialakítása, magas szakmai színvonalú vezetési és szervezési ismeretek elsajátítása, sikeres stratégiai szemlélet kialakítása.
Kérdésünk, hogy az előbbiekben ismertetett továbbképzést hogyan kell megítélni a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003 évi LXXXVI. törvény tükrében, különös figyelemmel a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolást illetően.

A szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolások rendjét a - 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról - szabályozza.

Első menetben meg kell állapítani, hogy a szóban forgó képzés külső, belső, vagy vegyes. Amennyiben az oktatást biztosító intézmény rendelkezik felnőttképzési nyilvántartási számmal és intézmény-akkreditációs lajstromszámmal, illetve a képzést egy szolgáltatási szerződés alapján biztosítja, úgy minden bizonnyal külső képzésről beszélünk.

2. § E rendelet alkalmazásában
b) belső képzés: az Fktv. 29. § 13. pontjában meghatározott képzés;
c) külső képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, az Fktv. szerint akkreditált felnőttképzési intézmény (a továbbiakban: képző intézmény) közreműködésével - szolgáltatási szerződés alapján - valósít meg;
d) vegyes képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére részben külső képzésként, részben belső képzésként valósít meg;

Fktv. 29. § 13.
13. Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy.

Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b)
(5) E törvény alkalmazásában
a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelő szülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját - fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni,
b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,


Az általános, illetve a speciális (szakképzés) fogalmába történő beilleszkedés vizsgálatához már uniós irányelveket is tanulmányoznunk kell. Ugyancsak 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet  2. § fogalommeghatározásai között szerepel az általános és a speciális képzés fogalma.

g) általános képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott képzés;
h) speciális képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott képzés;

 Az, hogy egy képzés az előbbi két kategória közül melyikbe tartozik, az egyáltalán nem mindegy.
A támogatási intenzitás nem haladhatja meg szakképzés esetén (speciális képzés) a támogatható költségek 25%-át, általános képzés esetén azok 60 %-át.

A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE
(2008. augusztus 6.)
a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet)

8. SZAKASZ
Képzési támogatások
38. cikk
Fogalommeghatározások
E szakasz alkalmazásában:
1. „szakképzés”: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken;
2. „általános képzés”: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken. A képzés akkor tekintendő „általánosnak”, ha például:
a) különböző független vállalkozások együttesen szervezik, vagy ha különböző vállalkozások munkavállalói is jelentkezhetnek rá, vagy
b) valamely hatóság, közjogi testület, vagy egyéb olyan testület, illetve intézmény, amely számára egy tagállam vagy a Közösség biztosította a szükséges hatáskört, azt elismeri, hitelesíti vagy jóváhagyja.

Az okj.hu oldalain olvashatjuk a fogalom meghatározások között:

"A felnőttképző intézményeknek lehetőségük van a Felnőttképzési Akkreditációs Testületnél akkreditáltatni magukat és az általuk indított képzési programokat. Intézményakkreditáció során megvizsgálják a felnőttképző intézményben folyó képzési, irányítási, döntési folyamatokat és azok minőségét. A programakkreditáció során a képzési programot, annak megvalósíthatóságát, pedagógiai követelményeknek való megfelelését vizsgálják. A legtöbb kedvezmény igénybe vétele csak akkor lehetséges, ha akkreditált felnőttképző intézményben folyik a képzés, és sok esetben az is feltétel, hogy a program is akkreditált legyen."

 Az APEH a szakképzésről szóló 2010 évben kiadott tájékoztató füzetében annyiban egészítette ki a
a BIZOTTSÁG 800/2008/EK rendeletét, hogy példaként hozta a Felnőttképzési Akkreditáló Testületet.b) valamely hatóság, közjogi testület, illetve intézmény, amely számára egy tagállam vagy a Közösség biztosította a szükséges hatáskört, azt elismeri, hitelesíti vagy jóváhagyja (pl. Felnőttképzési Akkreditáló Testület).
Tájékoztató füzet a szakképzési hozzájárulásról

Ez pedig azt jelenti, hogy nem vagyunk túlságosan kisegítve abban a kérdésben, hogy egy képzési program mikor elismert, hitelesített, vagy jóváhagyott. Amennyiben ez alatt azt értjük, hogy akkreditált kell legyen az adott képzési program, akkor ez bizony az akkreditált programok listáján fellelhető kell legyen. 

A felnőttképzési akkreditáció témájában a Felnőttképzési Akkreditáló Testület(FAT) honlapján tudunk tájékozódni:
nive.hu
Illetve itt kereshetünk is:
Akkreditált programok közötti keresés: https://www.nive.hu/fat/prg_lista.htm

A kérdésben szereplő konkrét képzési programot, mint akkreditáltat, nem találtuk a keresőben.

Természetesen még sok feltételnek meg kell felelni ahhoz, hogy egy felnőttképzés a törvény által támasztott feltételeknek megfeleljen. Mi ebben a bejegyzésben csak a külső-belső, illetve az általános-speciális kérdésekkel foglalkoztunk. Minden okunk megvan rá feltételezni, hogy egy vezetői továbbképzés, amennyiben ezt egy akkreditált intézmény végzi és a képzés körülményei, illetve dokumentációja megfelelő módon alátámasztja, úgy ez egy általános jellegű képzésként vehető figyelembe. Annál is inkább, mert a vezetői ismeretek általánosságban hasznosíthatóak és nem kizárólag egy cég viszonylatában jelentenek értéket. Az EK bizottsági rendelet is csak példálózva sorolja fel, hogy mit minősít általános jellegű képzésnek.

Amennyiben azonban az adott képzési program elismertséghez, hitelességhez és jóváhagyáshoz kötődő tényálláshoz ragaszkodik valaki, akkor ez komoly jogvitára is alkalmat teremthet.

Egy hatósági állásfoglalás - ha az általános elvek tisztázását nem is segíti -, de a konkrét ügyben növelheti a döntés helyességének biztonságát.

 Kapcsolódó termékünk:
KKV meghatározó és nyilvántartó 


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. február 1., kedd

Esettanulmány Kkv vállalkozások besorolására és nyilvántartására.

Cégünkben (legyen:B) 95% mértékben tulajdonos egy külföldi társaság (legyen A), ennek a társaságnak van még egy hasonló tevékenységet folytató másik cége is Magyarországon, ahol 100%-ban tulajdonos (legyen C): a jogszabályokból szerintünk az következik, hogy ilyenkor a cégünk kkv besorolásakor –kapcsolt vállalkozások  láncolataként- a mi  adatainkhoz hozzá kell adni, a tulajdonos (A), illetve a másik cég (C) adatait is, és az összesen adatok alapján ítéltetik meg a besorolás: vagyis a besorolás alapja esetünkben=100%B+100%A+100%C. Mi cégünk kapcslódó (közvetlenül) „A”-hoz, A-án keresztül (közvetetten) „C”-hez is.
(Megjegyzés: sem nekünk, sem a másik két a cégnek nincs más tulajdoni részesedése, ill. az „A” cég a vonatkozó külföldi jogszabályok alapján nem kötelezett konszolidált mérleget készítésére, cégünket 2006 júliusában alapították, a cégünkben a maradék 5% egy természetes személy tulajdonában van).
Kérdés: - Hol kell feltüntetni, melyik sorban a „C” vállalkozás adatait a „kapcsolat_vizsgalo” lapon?
               -Fel kell-e tüntetni, ha igen hol az 5%-ban tulajdonost a „kapcsolat_vizsgalo” lapon?
              - Hol kell feltüntetni, melyik sorban a „C” vállalkozás adatait a „Kkv kesobb alapitott” lapon?
              - 2006 év- alapítás éve, mely tört év- adatait kell-e évesíteni, vagy sem?

 A "C" vállalkozás adatait nem kell feltüntetni a kapcsolat vizsgáló lapon, miután már kiderült, hogy a közvetlen kapcsolatban álló "A" vállalkozás kapcsolódónak minősül. Ha ez nem jelentene minősített kapcsolatot (partneri, kapcsolódó), akkor szükséges lenne a táblázat további részeibe a közvetett kapcsolatban álló adatait feltüntetni.

Esettanulmány Kkv besoroláshoz


Az 5%-os magánszemély tulajdonos adatai itt nem kell szerepeljenek.

A kapcsolódó adatait valóban az említett munkalapon kell feltüntetni a 124-126 sorokban. Mivel kapcsolódóhoz további kapcsolódónak nem biztosítottunk felületet, ezért ezekben a cellákban összesítve kell szerepeltetni minden kapcsolódó ("A" + "C") adatait.

A 2005 évben, vagy azt követően alapított vállalkozásoknál, a vállalkozás besorolását az első üzleti éve első napjára kell meghatározni (alapítás időpontja).
A besorolás alapja az újonnan alakult vállalkozások esetében mindig az üzleti terv. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás a várható adatok alapján ezt a besorolást két egymást követő beszámoló elfogadásáig biztosan megőrzi. Természetesen tovább is megőrizheti, amennyiben menet közben nincs két egymást követő évben változás.

Tekintve, hogy az üzleti terv nem tartalmaz mérlegfőösszeget, ezért a besorolásnál a nettó árbevétel és a foglalkoztatotti létszám évesítés nélküli adatainak számbavétele szükséges.

A példában szereplő "B" vállalkozás 2006 évben lett alapítva. Az ő adatait nem kell évesíteni. Legalább is mi úgy gondoljuk, mert az "üzleti terv alapján" fogalom a konkrét adóév részre vonatkozó adatokat kell jelentse. Az üzleti terv megközelítés egy kicsit érdekes, ha arról van szó, hogy mindezt utólag akarjuk elkészíteni. Ilyenkor véleményünk szerint érdemes a jelen pillanatban már ismert tényadatok alapján rekonstruálni az üzleti tervet az árbevétel és a létszám tekintetében. Ugyanebben az időpontban kell megvizsgálni - amennyiben volt ilyen - a partner, illetve a kapcsolódó vállalkozások adatait. A törvény arról konkrétan nem rendelkezik, hogy miként kell összeadni az almát a körtével. Vagyis a mérlegfőösszeggel is rendelkező kapcsolódó vállalkozás adatait a mérlegfőösszeggel nem rendelkező vállalkozáséval. A mi értelmezésünkben össze kell adni úgy, hogy az üzleti tervel rendelkező vállalkozásunk nulla mérlegfőösszegéhez hozzáadjuk a kapcsolódók mérlegfőösszegét (persze, ha nem ők is újonnan alapítottak!).

Az "A" vállalkozás közvetlenül kapcsolódó, míg a "C" vállalkozás közvetve kapcsolódó. Ez azért van így, mert az "A" vállalkozás többségi tulajdonosként mind a "B", mind a "C" vállalkozás döntéseit befolyásolni tudja a vele és azok egymás között történő előnyösebb, vagy hátrányosab szerződéskötések tekintetében.

 A nyilvántartó minden évben felületet kínál az adott évi beszámoló időpontjában történő minősítéshez. Bizonytalanság esetén a kapcsolat vizsgálóval esetenként el lehet végezni a besorolást. A kétéves szabályt a beépített képletek automatikusan követik.

KKV meghatározó és nyilvántartó

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. január 31., hétfő

Étkezési utalvány juttatása eltérő mértékben

Az étkezőhelyi vendéglátás...(5.2)esetén a vezető tisztségviselőknek adott utalvány értéke eltérhet-e a többi dolgozóétól, vagy azonosnak kell-e lennie?

A jelenlegi ismereteink és értelmezésünk szerint a juttatások eltérő mértékűek lehetnek a személyeket illetően. Szakmai berkekben emlegetnek ugyan egy ilyen kategóriát:

A korábban természetbeni juttatásnak minősülő jövedelmek harmadik csoportjába a béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások tartoznak.

Ide tartozik (mondják):

  • munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magán nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
  • művelődési intézményi szolgáltatás (pl. színházjegy, kulturális célú utalvány),
  •  a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
  • a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
  • sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás,
  • a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás,
  • a kifizető által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem foglalkoztatója a juttatásban részesülő magánszemélynek.
Ezt a kategóriát nekünk még nem sikerült felfedeznünk a törvényben. Nem tudjuk, hogy a söralátét melyik oldalán van.

Minden esetre az étkeztetési jegy havonta 18 ezer forintig nem ez a kategória.

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak 

b) étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;

 És most tekintsünk el attól, hogy a mondat nincs egyeztetve. Ha arra gondoltatok, hogy az ügyvezető kap 18 E Ft utalványt és a dolgozók pedig 10 E Ft értékűt, akkor véleményünk szerint ez lehetséges.

Természetesen egy komoly cégnek ajánlatos a juttatásokat továbbra is szabályzatba foglalni és meghatározni dolgozói csoportonként az éves keretet, amelyből mindenki tetszés szerint választhat.

A csoportok összetételét lehetőleg a legigazságosabban célszerű megalkotni. Egy jó cafeteria rendszer erősíti a kedvező munkahelyi légkört, természetes módon ösztönöz mindenkit és nincs megkülönböztető hatása. A csoport alatt akár egy személyt is lehet érteni.

Kapcsolódó termékeink:

Cafeteria nyilvántartó


Cafeteria szabályzat minta

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. január 14., péntek

Betéti társaságtól megváló beltag

Van egy betéti társaságunk, amelybe a férjem a beltag én pedig kültag vagyok. Az elmúlt év folyamán az egyik ismerősünk belépését követően kettőre emelkedett a  beltagok száma. Tettük ezt annak reményében hogy az általa működtetett bolttal ki tudjuk bővíteni tevékenységünket és közös erőfeszítéssel nyereségesen tudunk működni. A bolt árú beszerzését illetve pénzügyi részét ismerősünk intézte mondván hogy ő jobban ért hozzá. Sajnos azóta kiderült, hogy sem a kommunikáció sem a pénzügyi elszámolás nem elfogadható számunkra. Szeretnénk megszüntetni ezt a terhessé vált kapcsolatot, mert ebből csak a megnövekedett adófizetési kötelezettség az, amely eredményként érzékelhető.

 A gazdasági társaságokról 2006. évi IV. törvény (Gt.) a tagsági viszony megszűnésére a következő eseteket ismeri:

99. § Megszűnik a tagsági jogviszony
a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette;
b) a tagok közös megegyezésével;
c) a tag kizárásával;
d) rendes felmondással;
e) azonnali hatályú felmondással;
f) a társasági részesedés átruházásával;
g) a tag halálával vagy megszűnésével;
h) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

A lehetséges esetek közül, most a közös megegyezéssel történő megszűnéssel foglalkozunk.

A legkézenfekvőbb a közös megegyezéssel történő megválás a szóban forgó tagtól. Ez természetesen csak abban az esetben járható út, ha a felek mindegyike belátja, hogy az együttműködés nem folytatható és mindenki jobban jár a jogviszony békés megszüntetésével.

Amennyiben járható útnak bizonyul ez a megoldás, úgy  az elszámolás lesz a legfontosabb kérdés. Ennek szabályait az alábbiakban olvashatjuk:

102. § (1) A társaságtól megváló taggal - a társasági részesedését átruházó tag kivételével - a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.
(2) A társaságtól megváló tagot - a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában - a társaság saját tőkéjéből akkora hányadrész illeti meg, amilyen mértékben a vagyoni hozzájárulása viszonyult a társaság jegyzett tőkéjéhez.
(3) A társaság saját tőkéjéből a társaságtól megváló tagot megillető arányos rész kiszámításánál - eltérő megállapodás hiányában - a forgalmi értéket kell irányadónak tekinteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti forgalmi érték megállapítható a számított saját tőke alapján is. A számított saját tőke meghatározása során a társaság a könyveiben értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a számviteli törvény 23. §-a szerinti feltételeknek megfelelő eszközöket és a társaságot terhelő kötelezettségeket figyelembe veheti.
(5) A társaságtól megváló tag követelését - a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni.


Az átértékelhetőség azért fontos, mert  a maradó tagok számára aránytalan vagyonmegosztást eredményezhet, ha könyvszerinti értékkel nem rendelkező de jelentősebb piaci értéket képviselő eszközök is szerepelnek a társaság könyveiben. A kifizetés csak abban az esetben kell pénzben történjen, ha a tagok nem állapodtak meg abban, hogy milyen eszközöket kapjon meg a távozó beltag az őt megillető vagyoni hányad fejében. Fontos, hogy az elszámolás (kilépés)  időpontjára olyan mérleget kell készíteni, amelyből pontosan megállapítható a saját tőke értéke és ebből következően a kilépő tag vagyoni hozzájárulásával arányos rész. Arról a vagyoni hozzájárulásról beszélünk, amelyet a kilépő tag a belépése idején (vagy később) a társaságba bevitt.

Bonyolíthatja a helyzetet, ha jelentősebb értékű vagyonközösségről van szó, amely adózási szempontból hátrányosan érintheti a kilépő tagot. Ilyen esetben jó megoldás lehet a kiválás. Azaz a kilépő tag új társaságot alapítva távozik. Amennyiben ez tűnik a járható megoldásnak, úgy megfontolandó két önálló korlátolt felelősségű társasággá történő szétválás, amely hosszútávon a korlátlan felelősség kérdését is megoldja.

Azért fogalmaztunk úgy, hogy "hosszútávon", mert mind a tag magánszemélyként történő kilépése, mind az átalakulás jogutódláshoz fűződő következményekkel is jár.

A társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt.

A szétváló gazdasági társaság tagjainak (volt tagjainak) a szétváló társaság tartozásaiért való felelőssége a következőképpen alakul:

(4) Ha a korlátlanul felelős tag - a tagsági viszonyának megtartása mellett - az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá (részvényessé) válik, e változás bekövetkeztétől számított öt évig - ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi - korlátlanul és egyetemlegesen felel a társaság azon tartozásaiért, amelyek korlátlanul felelős tagsági viszonyának megszűnése előtt keletkeztek.
(6) Az átalakulás során a társaságtól megváló korlátlanul felelős tag tagsági viszonyának megszűnésétől számított öt évig korlátlanul felel a jogelődnek a jogutód által nem fedezett, a tagsági viszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.


Átalakulás esetén többletköltségekkel is számolni kell, hiszen jelentősebb jogi közreműködést igényel, illetve kötelező a vagyonmérleg tervezetek és a végleges vagyonmérlegek könyvvizsgáló által történő hitelesítése. Jelen eset kedvezményezett átalakulásról sem tudunk beszélni.

23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha
a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint
b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
(1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról)

A mi esetünkben a jogelőd tagjai nem szereznek arányos részesedést a jogutódban, tehát egy ilyen átalakulás nem minősülhet kedvezményezettnek. A nem kedvezményezett átalakulás pedig azonnali elszámolást feltételez az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke és könyv szerinti értéke közötti különbségek tekintetében.

(2) Az adózó átalakulásakor
a) a jogelődnél - kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)-(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja;
Az előbbiekben leírt elszámolás adóvonzatát érdemes még döntéshozatal előtt megvizsgálni, mert akár vállalhatatlan adózási terhet is jelenthet egy társaságnak.

Összefoglalva a fentieket:
Az első lehetséges megoldás a beltag kilépése a társaságból közös megegyezés alapján. A magánszemélyként történő kilépőt a saját tőkéből a bevitt vagyoni hozzájárulás szerinti arányos rész illeti meg. Nagyobb értékű társasági eszközállomány esetén a szétválás útján történő vagyonmegosztás lehet a járható út.


Kapcsolódó termékeink:

Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye

Átalakulás hatásvizsgáló

Átalakulás tervező

Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta

Kedvezményezett átalakulás menedzser

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. január 8., szombat

Támogatás Áfa arányosítása

Amennyiben az önkormányzat a 100 százalékos tulajdonát képező társaságnak árat nem befolyásoló támogatást juttat, úgy a teljes összeg a cég egyéb bevételeként jelenik meg és nem jár Áfa fizetési kötelezettséggel. Ez első látásra, akár előnyös megoldásnak is tűnhet, de nem lenne túl szerencsés elhamarkodottan ítélni.

Milyen mértékben jogosult az adóalany arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet mások számára áthárítottak?

120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet

a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;
b) termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;
c) termék importjához kapcsolódóan
ca) maga vagy közvetett vámjogi képviselője megfizetett, illetőleg
cb) maga vagy közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként megállapított;
d) előleg részeként megfizetett;
e) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékértékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított
[a)-e) pontok a továbbiakban együtt: előzetesen felszámított adó].


121. § Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást
a) olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adóköteles lenne;
b) a 89. és 92. §, a 93. § (2) bekezdése, valamint a 98-117. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja;
c) a 86. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai szerint adómentes szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, feltéve, hogy
ca) a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül; vagy
cb) az a 98. § (1) bekezdése szerint adómentesen értékesített termékhez, vagy olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeztek munkát.


Vagyis az adóalany olyan mértékben jogosult az adólevonásra, amilyen mértékben - ilyen minőségében - a beszerzett  terméket, illetve szolgáltatást adólevonásra jogosító termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja.

Mikor szükséges az előzetesen felszámított adó megosztása?

123. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. és 121. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást (a továbbiakban: adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le.
(2) Az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés).
(3) Abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót az 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani.


A fenti szabályból látszik, hogy a megosztásra kizárólag abban az esetben van szükség, ha az adóalany adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást egyaránt végez.

Tehát aki kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez, annak nem szükséges a megosztási szabályt alkalmaznia!

 Elkerülhető-e a megosztás?

Felmerül a kérdés, hogy elkerülheti-e a megosztást egy olyan cég, amelyiknél  adólevonásra nem jogosító termékértékesítés is van?

Az általános működési támogatást nyújtó önkormányzat dönthet úgy, hogy az adólevonásra nem jogosító ügyletet - amennyiben erre a törvény lehetőséget kínál, - adókötelessé tesz a cégénél.  Például a bérlő által eddig adómentesen fizetett lakbér és ennek piaci ára közötti különbözetet az önkormányzat támogatásként biztosítja. Igaz, hogy így Áfás lesz a lakbérhez kötődő támogatás, de ugyanakkor megszűnhet az adólevonásra nem jogosító értékesítés és ezzel együtt az arányosítási kötelezettség is.

De lépjünk tovább!

Milyen mozgástér van, ha az arányosítás szükségessé vált?

Az adólevonásra jogosító értékesítéshez közvetlenül hozzárendelhető beszerzések Áfája teljes egészében levonható.

Az adólevonásra nem jogosító értékesítésekhez kötődő beszerzések Áfája pedig nem vonható le.

A fentiek alapján el nem különített  beszerzések előzetesen felszámított Áfáját az arányosítás szabályai szerint kell megosztani.

5. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez 

Az előzetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett számítási módszere
- számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel,
- nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen.
2. Abban az esetben, ha az adóalany közvetlenül olyan pénzbeni támogatásban részesül, amely a 65. § szerint a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az 1. pont szerinti levonási hányados nevezőjének értékét növeli.


Az  5. számú melléklet további szabályokat is tartalmaz, mi csak kiemeltük a témánkat érintő részeket.

























A fentiek alapján megállapítható, hogy minél nagyobb a - kizárólag nevezőben szereplő -, általános működési célú támogatás  a levonhatósági arány annál kedvezőtlenebb.

Mielőtt e kérdéskörben a Képviselő-testület dönt, érdemes az előzőekben vázolt szempontokat figyelembe venni.

 Kapcsolódó termékünk:

Áfa arányosítás kalkulátor

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. január 7., péntek

Önkormányzat által nyújtott támogatás Áfa kötelezettsége

Az önkormányzat  képviselő-testülete dönthet úgy, hogy az intézményeknél ( iskola, óvoda, polgármesteri hivatal) a takarítási és karbantartási feladatokat valamint az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok közül a településüzemeltetési és kommunális feladatokat az önkormányzat által alapított 100 százalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasághoz helyezi át. A feladatok ellátását az önkormányzat a saját cégének nyújtott támogatással kívánja biztosítani. Kérdés, hogy ez a támogatás az önkormányzatnak nyújtott szolgáltatás ellenértékeként kezelendő-e? A támogatás keletkeztet-e Áfa fizetési kötelezettséget a gazdasági társaságnál?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény megfogalmazza, hogy adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után adót kell fizetni.

Az ellenérték fejében teljesített szolgáltatás nyújtás feltételezi egy olyan polgárjogi megállapodás létrejöttét, amelyben az egyik fél megbízóként, a szerződő partnere pedig megbízottként, illetve vállalkozóként van jelen. A megállapodás keretében rögzítésre kerülnek a teljesítendő feladatok, a feladat ellátását érintő körülmények, feltételek biztosítása, határidők, garanciák és a feladat sikeres ellátásáért járó díj. Tehát egy ilyen jellegű megállapodás alapján - függetlenül attól, hogy ez közfeladat-e, vagy sem, - a gazdasági társaság szolgáltatást nyújt az önkormányzatnak és erről Áfás számlát kell kibocsátania.

Az önkormányzat az előbbiekben leírt megállapodástól eltérően, dönthet úgy is, hogy az általa 100 százalékban tulajdonolt gazdasági társaságot támogatásban részesíti. A támogatásokat az Áfa törvény megkülönbözteti attól függően, hogy közvetlenül árat befolyásolnak-e, vagy sem. Lényeges különbség van a két fogalom között az Áfa fizetési kötelezettséget illetően.

A 65. § kimondja, hogy
Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Például az önkormányzat tulajdonában lévő fürdőt a település egyszemélyes gazdasági társasága üzemelteti. A belépőjegy a fürdőbe a gazdaságossági feltételek szerint 1000 forintba kerülne (800 Ft + Áfa). A lakos a pénztárnál mondjuk csak 750 forintot fizet. Ez akkor lehetséges, ha a hiányzó 250 forintot az önkormányzat - megállapodás alapján - közvetlen ártámogatásként biztosítja (200 Ft + Áfa).

A törvény logikájából az is következik, hogy amennyiben egy támogatás nem befolyásolja közvetlenül az árat, úgy ez általános működési támogatásnak minősül. Ebben az esetben a teljes összeg a társaság egyéb bevételeként jelenik meg és nem kapcsolódik hozzá Áfa fizetési kötelezettség.

Felmerülhet a kérdés, hogy megengedheti-e magának az önkormányzat, hogy ilyen, - feltételekhez nem kötött - általános jellegű támogatást nyújtson?

A cégjogi helyzet sajátosságaiból adódóan a képviselő testület a gazdasági társaság felett  felügyeletet tud gyakorolni az általa delegált személyek  útján, még akkor is, ha a vezető tisztségviselő közvetlenül nem utasítható. A társaság által évente elkészített üzleti terv megfelelő feltételekkel történő jóváhagyása és betartatása hatékonyan működő eszköz lehet a kérdés kezelésében.

A támogatás módjának meghatározásakor a döntéshozóknak körültekintően kell eljárni.
Jogi bizonytalanságot, illetve verseny-semlegességi kérdést is jelenthet egy olyan helyzet, amikor nyilvánvalóan veszteséges tevékenység finanszírozása válik szükségessé és ezt a partnerek általános célú működési támogatás keretében kívánják megoldani.
Amennyiben az önkormányzat és cége közötti megállapodás nincs összhangban az általánosan nyújtandó és árat közvetlenül nem befolyásoló támogatás jellegével, úgy a későbbiekben ez komoly vitás kérdés lehet a szolgáltatás-ellenszolgáltatás, az ár-befolyásolás, illetve az Áfa fizetési kötelezettség tekintetében.



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. január 6., csütörtök

Import szolgáltatás Áfa

Cégünk előfizetéssel rendelkezik egy kondi teremben. 2010 07 hótól kezdődően már nem áfás számlát kapunk, hanem csak az összeg van feltüntetve, a számla kibocsátó pedig  Cégnév S.á.r.l. Luxemburg. A bankszámlaszáma magyar banké. Az adószáma sincs feltüntetve az iraton, sem az, hogy számla-e vagy sem.
Nem tudom, hogy ez így szabályos-e. És azzal is problémám van, hogy ez import szolgáltatás-e. 2010.07 hóig is volt Magyarországi telephelye, hiszen számlázott.

Első kérdés, hogy a szolgáltatás igénybe vevője kivel áll szerződéses jogviszonyban. Csak az számlázhat, aki a szerződő fél. Ezt a partnerrel mindenképpen tisztázni kell.


Amennyiben a szolgáltatás nyújtója rendelkezik belföldi telephellyel, amely érintett az adott szolgáltatás nyújtásában, akkor belföldi ügyletről beszélünk és áfás számlát kell kibocsájtania. Igaz ez akkor is, ha nincs telephelye, de rendelkezik magyar adószámmal, mert  e tevékenységére tekintettel
váltott ki adószámot.

Ha külföldi székhelyű szolgáltatóról van szó, aki nem tartozik az előző kategóriába, akkor szolgáltatás importról van szó. Megjegyezzük, hogy ez egy ilyen esetben elég érdekesen hangzana, hiszen nem egy virtuális szolgáltatásról van szó. De tegyük fel, hogy megbízott egy belföldi társaságot az infrastruktúra működtetésével. Ettől még ő - mint a Közösség más tagállamában székhellyel rendelkező - a szolgáltatás nyújtója. Ebben az esetben is a teljesítés helyét a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye határozza meg. A Szolgáltatás nyújtója közösségi adószámmal kell rendelkezzen és ezt a számlán fel is kell tüntetnie, még akkor is, ha az általa kibocsájtott számlára nem kötelezőek a magyar formai követelmények. Sőt a szolgáltatás igénybe vevőjének közösségi adószámát is fel kell tüntetnie, mert egy ilyen ügylet azt jelenti, hogy a hozzáadott érték adót (áfa) áthárítja a magyar félre. Ez a Közösségen belül csak ellenőrizhető módon történhet meg. A szolgáltatás igénybe vevőjének az Áfát meg kell állapítania, befizetendő áfaként be kell állítania és az egyéb feltételek megléte esetén ugyanabban a bevallási időszakban levonandóként is szerepeltethető, amennyiben az igénybe vett szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja.

A jelenlegi bizonylat alapján - feltételezve, hogy egy bizonyíthatóan hiteles ügyletről van szó, amely ráfordításként elszámolható, - csak befizetendő áfáról beszélhetünk, hiszen hiányosak a levonhatósági feltételek. Az adó alapja a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell  szolgáltatás igénybe vevőjétől.

A Sarl. végződés egyébként (SARL, or limited liability company) korlátolt felelősségű társaságot takarna, ha helyesen van leírva.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. december 31., péntek

Cafeteria és bérpolitika

A béren kívüli juttatások hol kisebb, hol nagyobb súllyal, de mindig jelen voltak a gazdaság szereplőinek üzletpolitikájában. Az egymást követő kormányok az éppen aktuális költségvetési kihívások függvényében elég gyakran változtattak az ilyen jellegű juttatások körén és adóterhein. A szakemberek számára évről évre feladatot jelent a változó szabályok nyomon követése. De talán ez a kisebbik probléma. Sokkal nagyobb gondot jelenthet a már bevezetett rendszerek újraszabályozása.


A teljes bejegyzést a Gazdasági szakértő blogunkban olvashatod.
Cafeteria és bérpolitika




Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. december 2., csütörtök

Beruházási adóalap kedvezmény

Az év vége közeledtével nagyon fontos, hogy az adóalap csökkentő tételek által kínált lehetőségeket még időben mérlegeljük. Egyrészt nem mindegy, hogy mekkora a társasági adó feltöltési kötelezettségünk, másrészt az sem közömbös, hogy mennyi adót kell majd összességében megfizetnünk. A törvény a következőképen rendelkezik:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra.


(11) Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó
a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,
b) nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.


(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint
a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy
b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.


A kedvezményt az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó veheti figyelembe, akinek tulajdonosi körét (a saját üzletrészt és az MRP-t leszámítva) kizárólag magánszemélyek alkotják. Fontos, hogy csak a törvényben felsorolt befektetett eszköz kategóriákra lehet alkalmazni.

A vállalkozás annak tudatában kell ezen adóalap csökkentő lehetőség igénybevételéről döntsön, hogy a kedvezmény mindaddig ideiglenes jogosultságot eredményez, amíg a kedvezményhez kötődő beruházás sorsa az elkövetkező négy adóévben véglegesen el nem dől. A törvény ugyanis szankciókat rendel el olyan esetekben, amikor nem következik be a jogalkotó által támogatni kívánt esemény. Ilyen nem támogatandó végkifejlet lehet, ha a következő négy adóévben az adott beruházást nem helyezik üzembe, más kategóriába sorolják, időközben átsorolják, elidegenítik.

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
u) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese,

ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,


ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban,

uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,

ud) amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban.


Figyelemmel kell lenni a társasági adóalap módosításának különös szabályaira is. Ezekből a jogutód nékküli megszünés esete jogkövetkezményeket fűz az igénybe vett  kedvezményhez.

16. § (1) Az adózó
cf) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese,
amelyet a 8. § (1) bekezdésének u) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévében, vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül.


Egy időbeli megkülönböztetés is létezik, amelyik egyes korábbi évek eseményeinek értékelésekor merülhet fel. 2003. évtől egészült ki a kedvezmény az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értékével.

29/F. § (1)
(5) Az adózó a 2003-ban és az azt megelőzően kezdődő adóévekben hatályos 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján igénybe vett kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjának 2003-ban hatályos előírásait alkalmazza.


A kis- és középvállalkozói státuszban, illetve a tulajdonosi körben a későbbiekben bekövetkező változás nem csorbítja a megszerzett jogosultságot.

További korlát az összegszerűséget illetően, hogy az adóalap csökkentése nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál.

Különbséget kell tenni abban a tekintetben is, hogy a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál-e, vagy nem. A mezőgazdasági termelést szolgáló beruházás esetében az Európai Közösség 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó két lehetőség közül választhat. Tekintheti  csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak. A választott támogatásmód kihatásainak elemzése meghaladja jelen írásunk kereteit.

Az adóalap-kedvezmény igénybevétele az értékcsökkenési leírás adóalap csökkentő tételként történő elszámolhatóságát nem korlátozza.  Fontos azt is megjegyezni, hogy a korábbi években elkülönített fejlesztési tartalék feloldása az adóalap-kedvezmény igénybevételével egyidejűleg is alkalmazható. Természetesen ilyenkor a fejlesztési tartalék elszámolása miatt lehet korlát az értékcsökkenés elszámolhatóságában, attól függően, hogy a szóban forgó beruházásnak teljes egészében, vagy csak részben forrása a feloldott fejlesztési tartalék.

Kapcsolódó termék:
Társasági adó 2010 kalkulátor
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.