Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása

Kapcsoltnak minősülő vállalkozásaink között 2008 évben kölcsönnyújtás történt. A kölcsönt kapó fél a Tao. tv. 8. §  j) és k) pontja alapján adóalap növelő tételként kell ezzel kapcsolatos ügyleteket figyelembe vegyen. 
Szeretném megkérdezni, hogy az adóalapot mindkét pont szerint meg kell egyidejűleg növelni, vagy elég aszerint a pont szerint, amelyik nagyobb értéket képvisel?
A kölcsönt nyújtónál mire kell figyelni?

A törvény szövege (2008. 12. 31-én hatályos):

8. §
j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) - az adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt - kamatának az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része,

k) a kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján az adóévben elszámolt bevételt meghaladóan kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat alapján elszámolt ráfordítás 50 százaléka a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a szövetkezetnél és a külföldi vállalkozónál (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást), figyelemmel a 7. § (16) bekezdésében foglaltakra; e rendelkezést az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózó nem alkalmazza,

Ebből a szövegből az derül ki, hogy a kölcsönt kapó félnél mindkettő növeli az adóalapot (kivéve, ha kisvállalkozás - akkor a második nem).

A kölcsönt nyújtónál arra kell figyelni, hogy a négy csökkentő tételből választani kell a korlát figyelembevételével (az említett rendelkezések alapján együttesen elszámolt összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát):

7. §
e) az adózó által a tőkepiacról szóló törvény szerinti szabályozott piacon kötött ügylet alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel 50 százaléka a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a külföldi vállalkozónál és a szövetkezetnél (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást), figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra,

k) a kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján elszámolt bevétel 50 százaléka a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a szövetkezetnél és a külföldi vállalkozónál (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást), figyelemmel a (14) és (16) bekezdésben foglaltakra; e rendelkezést az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózó nem alkalmazza

ny)az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott, az Európai Gazdasági Térség tagállama által létrehozott kibocsátási egység - kivéve az adózó részére a törvény szerinti eljárás keretében térítés nélkül kiosztott kibocsátási egységet - átruházása ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételből az átruházott kibocsátási egység bekerülési értékét meghaladó rész 50 százaléka, továbbá a mást megillető kibocsátási egységgel kapcsolatos kezelési, bizományosi vagy ügynöki tevékenység ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételből a tevékenység közvetlen önköltségét meghaladó rész 50 százaléka

s) a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra

(14) Az adózó az (1) bekezdés e), k), ny) és s) pontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az adózó által az adózás előtti eredmény csökkentéseként az említett rendelkezések alapján együttesen elszámolt összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát.

Kérdés még, hogy az ügylet nem minősül-e a 18. § szerinti ellenértéknek?

A 2010-es kalkulátorunk használható a számításokhoz.

Vállalkozások  kamatelszámolása

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további

kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.

Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján

található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Ingatlan vagyonnal rendelkező társaság

Elég gyakori eset, amikor egy cégtulajdonos úgy kívánja értékesíteni a társaságban meglévő ingatlan vagyonát, hogy nem magát az ingatlant, hanem üzletrészt ad el. Az ilyen tranzakció előkészítésének első lépése egy átalakulás, amelynek során a vállalkozásból kiválás útján létre jön egy újabb – az ingatlant is magával vivő - cég is.

Ennek a megoldásnak az volt az egyik legnagyobb előnye, hogy az értékesítendő ingatlanos cég üzletrésze után a vevőnek nem kellett illetéket fizetnie.

A törvényalkotók 2010-re bezárták ezt a lehetőséget. Az illetéktörvényt úgy módosították, hogy az illetékmentesen megvásárolható üzletrészek esetében kivételt jelent az, amikor a vállalkozás tulajdonában közvetlenül, vagy közvetve (a tulajdonában álló további cégeken keresztül) ingatlan áll. Az illetéket nem az üzletrész érték, hanem a cég tulajdonjogával együtt átruházott ingatlan piaci értéke határozza meg.

Több tulajdont szerző személy esetében mindegyik a megszerzett üzletrész arányában kell illetéket fizessen az ingatlan piaci értéke után. Az illetékfizetési kötelezettség akkor áll be, ha megszerzett vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.

Bár ily módon veszített előnyéből ez a megoldás, összességében úgy gondoljuk, hogy továbbra is kedvezőbb adózási feltételeket lehet elérni vele, mint a cégből történő közvetlen értékesítéssel.


1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK
18. §
(2) Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:
h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.
4) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha
a) a vagyonszerző, illetve - magánszemély vagyonszerző esetén - annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,
b) az a) pontban felsoroltak - önálló vagy együttes - többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet,
tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.


Az illeték általános mértéke

19. § (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.

(5) A 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzése esetén az illeték alapja a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amekkora arányt a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkeztének időpontjában az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel, csökkentve az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő azon vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel, melyeket az illetékfizetésre kötelezett
a) 5 évnél régebben, illetve 2010. január 1-jét megelőzően,
b) a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezését megelőző öt éven belül, de 2010. január 1-jét követően, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá eső módon vagy a 26. § alapján illetékmentesen,
c) öröklés vagy ajándékozás útján
szerzett.

Illetékmentességek, illetékkedvezmények

26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés;

102. § (1) E törvény alkalmazásában
e) forgalmi érték:
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság közvetett vagy közvetlen 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora arányt az o) pontban foglaltak alapján a társaság közvetett vagy közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest képvisel;

o) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), mely belföldön lévő ingatlantulajdonnal, vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75%-os - közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel rendelkezik. Ingatlan tulajdonjogával rendelkező gazdálkodó szervezetben való közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával. Több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell adni. Amennyiben a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet között nem köztes vállalkozás, hanem több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát - több köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét - kell a közvetett részesedés arányának tekinteni. A részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen kell figyelembe venni;



1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha
a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint
b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be;


 Kapcsolódó termékeink:
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye
Átalakulás hatásvizsgáló
Átalakulás tervező
Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további

kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.

Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján

található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Év végi beérkező számlák könyvelése

Hogyan kell kezelnem azokat a számlákat, amelyeknek a fizetési határideje és a teljesítés időpontja 2010.01. havi, de tartalmilag decemberi áram, gázolaj, reklám, mobil telefon stb?
Eltérő áfával decemberi költségnek könyvelem? Az áfa része hová kontírozódik, mert gondolom nem 466-ra?!


Olyan beérkező számlák könyvelése, amelyek 2009 évi időszakot érintenek

1) Feltételezve, hogy a számla kelte 2010 január hó, tehát januárban érkezett, illetve a kérdés alapján a teljesítés időpontja is január, de a vonatkozó időszak 2009 év, a kontírozása a következő:

Beérkező számla 2010

T 51 - K 454 adóalap
T 466 - K 454 Áfa (január havi)

Vegyes 2009 évre

T 51 - K 48 csak az adóalap (passzív időbeli elhatárolás) Így kerül a költség 2009-re!

Nyitás után:

T 48 - K 51 (2010 évben az időbeli elhatárolás feloldása)


2) Amennyiben a számla 2009 december hónapban érkezett (kiállítás dátuma) és a fizetési határideje, illetve a teljesítés időpontja 2010.01. havi, úgy a következők szerint kell eljárni:

Beérkező számla 2009

T 51 - K 454 adóalap
T 36 - K 454 Áfa (eltérő esedékességű, azaz január havi)


Nyitás után:

T 466 - K 36


Decemberben érkező de januári időszakot érintő és januári teljesítésű beérkező számlák

Beérkező számla 2009

T 51 - K 454 adóalap
T 36 - K 454 Áfa (eltérő esedékességű, azaz január havi)


Még 2009-ben:

T 39 - K 51 adóalap (aktív időbeli elhatárolás)

Nyitás után:

T 466 - K 36 Áfa
T 51 - K 39 (az elhatárolás feloldása)

Beszámoló mintatár

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Egyszerűsített végelszámolás.

A Bt.-nk működését egyszerűsített végelszámolással szeretnénk lezárni. Én lennék a végelszámoló.
Úgy gondolom, hogy könyvelőm segítségével a szükséges dokumentációt el tudnám készíteni ( határozatok, jegyzőkönyvek, értesítések, stb.) A könyvelőm szerint azonban jogi képviselőt kell alkalmazni. Én viszont a 2006.évi V. tv. -nek a végelszámolásról szóló fejezetében sehol sem találok utalást erre. Sőt egyértelmű a fogalmazás miszerint az egyszerűsített eljárásban a végelszámoló kezdeményezi a Cégközlönyben a közzétételt, stb.
Állítólag a cégeljárásban ez kötelező, így a cég törlése iránti kérelmet is csak jogi képviselő terjesztheti elő. Ez valóban így van?


Az egyszerűsített végelszámolásról a Cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezik.

114. § (1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített végelszámolásra a 99-113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le.

A kötelező jogi képviseletet a Ctv. 32. § /4/ bekezdése írja elő. A cégbírósági eljárásban minden vonatkozásban kötelező az ügyvédi részvétel, tehát a végelszámolásban is. Egyéb jogi közreműködő legfeljebb közjegyző lehet, azonban az elektronikus cégeljárás miatt nem lehet más utat választani.

Az egyszerűsített végelszámolásban végelszámoló a bt. volt beltagja is lehet (például ekkor nem kell külön aláírási címpéldányt készíteni), azonban az eljárásban vannak olyan elemek, és az okiratoknak olyan kötelező tartalma, ami ügyvédi közreműködés nélkül nem igazán kivitelezhető! Jó az információ, hogy a Cégközlönyben közzé kell tenni a végelszámolást (a közleménynek is vannak kötelező elemei), illetve el kell készíteni a végelszámolásról szóló határozatokat, a zárójelentést, a vagyonfelosztási határozatot, a számviteli tv. szerinti beszámolót, igazolni kell az illeték és közzétételi díj befizetését (ezt is csak ügyvéden keresztül lehet intézni). A végelszámolási zárómérleg elkészítésére a 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók, tehát ehhez is szakember kell (könyvelő), mert nem fogja egyébként a cégbíró elfogadni. A végelszámolási eljárás több hónapig is eltarthat, mivel a cégközlönyben való közzététel napjától 40 napot kell számítani a hitelezői igények bejelentésére, és csak ezt követően lehet az anyagot a cégbíróságra beadni.

Fontos, hogy az alapinformációt nyilvánvalóan a bt. beltagja, ill. későbbi végelszámolója szolgáltatja, tehát együtt kell működnie mind a könyvelővel, mind az ügyvéddel az eredményes ügyintézés érdekében.

Felmerülő költség a cégközlönyben való közzététel 15.000.- Ft, a változásbejegyzés (törlés) illetéke 15.000.- Ft és ennek közzététele 3.000.- Ft. Ehhez jön még az ügyvéd és a könyvelő munkadíja.

A "rossz" hír tehát, hogy az eljárást házilagos kivitelezéssel nem lehet megoldani, és rá kell áldozni a pénzt, ha a tulajdonos a végelszámolás mellett dönt.

Dr. Tímár Gyöngyi

Levélírás



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

A hozzáadottérték-adó (Áfa) visszatérítésének egyes szabályai

Egy tagállamban letelepedett adóalany más tagállamban eszközölt termékbeszerzését, szolgáltatás-igénybevételét terhelő hozzáadottérték-adó (Magyarországon:Áfa) visszatérítésének 2010. január 1-jétől új eljárási szabályai vannak.

A TANÁCS 2008/9/EK IRÁNYELVE által meghatározott szabályok beépítésre kerültek a 2010. január 1-től hatályos Áfa törvénybe.

Magyarországon letelepedett áfa-alany amennyiben más tagállamban úgy szerez be terméket, vagy vesz igénybe szolgáltatást, hogy a termék/szolgáltatás árában a másik tagállambeli értékesítő/nyújtó a saját tagállamában alkalmazandó hozzáadottérték-adót jogszerűen hárított át, akkor ezt az adót az érintett tagállam hozzáadottérték-adó szabályainak megfelelően jogosult visszakérni az érintett tagállam adóhatóságától, a magyar adóhatósághoz benyújtott kérelem útján.

Ugyanez fordítva is érvényes. Amennyiben egy Németországban letelepedett adóalany Magyarországon olyan terméket vásárol, vagy olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelyre a Magyarországon érvényes adómérték szerinti Áfát is felszámították, jogosult a letelepedés
helye szerinti tagállamban, az ezen tagállam által létrehozott elektronikus portálon keresztül a felszámított adónak a visszatérítését kérni.

A visszatérítési jogosultság feltételei:

- az adóalanynak a visszatérítési időszakban nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban volt gazdasági székhelye vagy olyan állandó telephelye, ahonnan gazdasági ügyletek lebonyolítására került sor, vagy – székhely és állandó telephely hiányában – lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem ezen tagállam területén volt;

- a visszatérítési időszakban nem végzett olyan termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amely a visszatérítés helye szerinti tagállam területén teljesítettnek tekinthető, a következő ügyletek kivételével:
a) egyes adómentes fuvarozási szolgáltatások teljesítése és ahhoz járulékosan kapcsolódó tevékenységek;
b) olyan személy részére történő termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások, aki a hozzáadottérték-adó megfizetésére kötelezett.

- a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban letelepedett adóalany akkor válik jogosulttá visszatérítésre a visszatérítés
helye szerinti tagállamban, ha a letelepedésének helye szerinti tagállamban adólevonásra jogosító ügyleteket bonyolít le.

A kérelem az egyes tagállamok által meghatározott formanyomtatványon történik.

A visszatérítés meghatározott termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik.



1. = üzemanyag;
2. = közlekedési eszközök bérbeadása;
3. = (az 1. és a 2. kód alatt említett áruktól és szolgáltatásoktól eltérő) közlekedési eszközökkel kapcsolatos költségek;
4. = autópályadíjak és úthasználati díjak;
5. = utazási költségek, mint például taxiköltségek, tömegközlekedési díjak;
6. = lakhatás;
7. = élelmiszer, ital és éttermi szolgáltatások;
8. = belépőjegyek vásárokra és kiállításokra;
9. = luxuskiadások, szórakozási célú kiadások és reprezentációs költségek;
10. = egyéb.

A 10-es kód alkalmazása esetén meg kell adni az értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások jellegét.


A feltétel rendszer időbeli és összegszerű korlátokat is tartalmaz, mind a kérelem benyújtója, mind a teljesítésre kötelezett tagállam szempontjából.



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.