Bérbeadási tevékenység számlázása

Cégünk jelenleg bérelt telepen működik és a sok helységből mi is adtunk bérbe helységeket viszont felmerült az a probléma, hogy a közüzemi díjakat(villany,gáz) hogyan számlázzuk tovább?


Az Áfa törvény megkülönbözteti szolgáltatás nyújtás esetében a fő tevékenységet a járulékos tevékenységektől. Amennyiben kérdéses ez a fajta megkülönböztetés, akkor azt az általános rendező elvet kell követni, amely szerint járulékosnak minősül minden olyan cselekedet,amely nem történne meg, ha a fő szolgáltatást nem vették volna igénybe.

Bérbeadás esetén erre tipikus példa a közüzemi díj. A bérlő nem vásárolna tőlünk gázt, vizet, villamosenergiát, stb. ha nem bérelné az ingatlant.

Mindaz, ami járulékos szolgáltatásnak minősül, az az Áfa tv. 70. §-a értelmében bele tartozik az adó alapjába, tehát nem számlázható külön szolgáltatásként (esetlegesen kedvezőbb Áfa kulccsal). Igaz ez még akkor is, ha elkülönített mérőóra biztosítja a szolgáltatott mennyiség pontos behatárolását.

A törvény érintett paragrafusait az alábbiakban idézzük:

15. § Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is.

70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:

a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;

b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul.


A bérbeadónak van arra lehetősége, hogy megállapodjon bérlőjével a közüzemi díjak önálló fizetéséről. Vagyis a bérlő kössön szerződést a szóban forgó közüzemmel, mint a szolgáltatás közvetlen igénybe vevője és számlafizető. Természetesen ez csak elkülönített mérőórák alkalmazásával lehetséges. További bérbeadás, azaz albérlet esetében, tudomásunk szerint nincs erre lehetőség.

Ha a fenti megoldás nem tud működni, akkor a bérbeadó a bérlővel történt megállapodás függvényében, számlázhat egyszerűen csak bérbeadási szolgáltatást, betudván az összegbe a mért, vagy arányszám alapján megállapított közüzemi díjakat és egyéb költségeket. Másik lehetőség a számlán külön feltüntetni a különböző közüzemi szolgáltatások díját, Áfa kulcsként a bérbeadás adókulcsát megjelölve.

Az Áfa kulcsot a törvény a következőképpen határozza meg:

86. § (1) Mentes az adó alól:
l) az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása.
(2) Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható:
a) a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának biztosítását szolgáló bérbeadásra;
b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra;
c) az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására;
d) a széf bérbeadására.

Adókötelessé tétel

88. § (1) A 86. § (1) bekezdésétől eltérően a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy
a) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett termékértékesítését, illetőleg
b) a 86. § (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtását
adókötelessé teszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adó alapjára a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték alkalmazandó.
(82. § (1) Az adó mértéke az adó alapjának 25 százaléka.)

(3) Az (1) bekezdésben említett választási jog külön-külön vagy együttesen gyakorolható oly módon, hogy az adókötelessé tétel - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja alá tartozó valamennyi termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra kiterjed.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany dönthet úgy is, hogy választási jogát az (1) bekezdés b) pontja tekintetében csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra kiterjedően gyakorolja.

(5) Az az adóalany, aki (amely) élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el.

A teljesítés időpontja:

58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

(2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés a tizenkettedik hónap utolsó napja is.

Összefoglalva:

Az ingatlan bérbeadásról kiállított számla, - amennyiben az adózó nem élt az adókötelessé tételi jogával - a "Mentes az adó alól" kifejezést kell tartalmazza és ennek értelmében az áfát nem is kell (nem is lehet) felszámítani. Ez pedig a járulékos szolgáltatásokra is vonatkozik. A bérlővel történő megállapodás kérdése, hogy a bérbeadót terhelő közüzemi díj Áfáját is beszámítják-e az adómentes értékbe. A bérbeadó ugyanis az adómentes termékértékesítésével kapcsolatban felmerülő költségszámláinak Áfáját nem igényelheti vissza az adóhatóságtól. Ha tételesen nem elkülöníthető az egyéb adóköteles tevékenységtől, akkor pedig arányosítani kell.


Aki az adóhatóságnak történt előzetes bejelentése alapján adókötelessé tette bérbeadási szolgáltatását, az számlázáskor 25%-os Áfát kell felszámítson a fő és a kiegészítő szolgáltatásokra egyaránt.

A teljesítés időpontja az 58. § szerint a fizetés esedékessége, azzal, hogy az elszámolás a 12 hónapot nem haladhatja meg.


Külön érdekessége a témának az a gyakran előforduló eset, amikor a magánszemély tulajdonos a telephelyet megosztva saját cégének, illetve független feleknek adja bérbe. Ilyenkor a piaci ár figyelembe vétele igen fontos.

Kapcsolódó termékeink:

Bérleti szerződés minta

Áfa arányosítás kalkulátor


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Cégvagyon biztonsága

Szeretném a több évtized alatt felhalmozott cégvagyont olyan cégbe apportálni, áthelyezni, amit a napi jelentős kockázatú működés nem fenyeget.
Vagy a jelentős kockázatú tevékenységet kiszervezni.
Olyan átalakulás érdekel ami során a jelenlegi cég jogutódlás nélküli átalakuláson megy át, a kis kockázatú bérbeadási tevékenység megtartásával.

Amikor a jogutódlásról, illetve az ezzel kapcsolatos felelősségről esik szó, akkor általában a cégvezetők, illetve tulajdonosok elég tanácstalanok. A lehetőségek felmérése végett először is vizsgáljuk meg, hogy mely esetekben szűnhet meg egy társaság jogutód nélkül, illetve jogutódlással.

66. § Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság, ha
a) a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;
b) a társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság jogutód nélküli megszűnését;
c) a társaság tagjainak száma egyre csökken, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik;
d) a cégbíróság a Ctv.-ben meghatározott okok miatt megszünteti;
e) jogszabály így rendelkezik.

67. § (1) Jogutóddal szűnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén.

Láthatjuk, hogy a kérdéses esetben csak jogutódlással történő átalakulásról lehet szó. A jogutódok felelősségével kapcsolatos szabályokat a Gt. 70. §-a tartalmazza. A szóban forgó paragrafusnak további bekezdései is vannak, amelyek a tagok felelősségére térnek ki, de ezzel most nem foglalkozunk.

70. § (1) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai, és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglalt kötelezettségeket is.

A társasági vagyon „biztonságba” helyezésének a legkézenfekvőbb módja a nagy értékű – elsősorban ingatlan – vagyontárgyak áthelyezése egy átalakulás keretében kiváló (különváló) cégbe. Itt megjegyezzük, hogy nem közömbös a téma szempontjából a tagsági jogviszonyok alakulása sem. Ugyanis egy kedvezményezett átalakulás azt feltételezi, hogy mind az átalakuló, mind a kiváló (vagy különváló) társaságban ugyanazok a tulajdonosok maradnak. (Lásd Kedvezményezett átalakulás menedzser termékünket).

A Gt. 85. §-a speciális szabályokat is megfogalmaz a szétválásra.

85. § (1) A szétválásra a 70. § (1)-(3) bekezdése megfelelően alkalmazandó. A szétváló gazdasági társaság jogutódai - ideértve azt a gazdasági társaságot is, amelyből a kiválás történt - a szétváló társaságnak a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szétválási szerződés rendelkezése szerint felelnek. A szétváló társaság vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválási szerződés telepítette.

(2) Ha valamely vagyontárgyról, igényről a szétválási szerződésben nem rendelkeztek, vagy az csak utóbb vált ismertté, a vagyontárgy, igény vagy annak ellenértéke (érvényesítési joga) valamennyi jogutód társaságot a vagyonmegosztás arányában illeti meg.

(3) Ha a kötelezettségről a szétválási szerződésben nem rendelkeztek, vagy az csak a megállapodást követően válik ismertté, a jogutód gazdasági társaságok (ideértve a szétválás után megmaradó társaságot is) felelőssége egyetemleges.

(4) A szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha e kötelezettségét a jogutód nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges. A jogutódok egymás közötti viszonyában az elszámolás alapja a szétválási szerződésben írt vagyonmegosztási rendelkezés, ilyen rendelkezés hiányában pedig a vagyonmegosztás aránya.

Fontos a fenti szabályok értelmezésekor kihangsúlyozni, hogy a jogutódok egyetemleges felelőssége csak azokra a követelésekre vonatkozik, amelyek az átalakulás előtt keletkeztek. Ennek ismeretében pedig világos, hogy az a jó, ha a „biztonsági” lépések megtétele minél előbb bekövetkezik.

Ami a kiszervezést illeti, sok esetben egyáltalán nem megoldható. Akadályozhatják hosszú távra kötött szerződések, vagy különböző jogok, amelyekkel csak az adott társaság rendelkezhet. Az átalakulás során ezek sokkal inkább kezelhetők.

Kapcsolódó termékeink:

Kedvezményezett átalakulás menedzser
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye
Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta
Átalakulás hatásvizsgáló
Átalakulás tervező




Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Házastársak kapcsolt vállalkozása

Amennyiben a párom közeli hozzátartozóm lesz a házasságot követően, kapcsolt vállalkozás lesz-e az alábbi két cég vagy mindent rosszul értelmezek és nem, esetleg – szintén rosszul értelmezve a szabályokat – már most is kapcsolt vállalkozások?


"A" cég
Tulajdonosok: 83,3 %-ban én vagyok, 16,7 %-ban a nagybátyám
Ügyvezető: én vagyok

"B" cég
Tulajdonosok: 50 %-ban a párom, 50 %-ban egy ismerősünk (magyar magánszemély)
Ügyvezető: én vagyok

A kapcsolt vállalkozások esetében elsődlegesen mindig azt kell megvizsgálni, hogy az adózó és a vele szerződéses kapcsolatban lévő személy legfelsőbb szerve (taggyűlés) tud-e olyan döntéseket hozni, amelyeket független piaci körülmények között működő felek nem hoznának meg.

A kérdésben felvázolt esetben nem áll fenn ennek veszélye, hiszen a "B" Kft. nem hozhat a cég számára sem kedvezőbb, sem kedvezőtlenebb döntést, csak és kizárólag abban az esetben, ha ehhez a másik 50 százalékkal rendelkező független tulajdonos is hozzájárul.

Természetesen egy szabad kezet kapó, a taggyűlés által széleskörű felhatalmazással bíró ügyvezető visszaélhet a helyzetével és köthet az érdekeltségébe tartozó másik céggel a piaci árnál kedvezőtlenebb beárazású szerződést is, de ez már nem a törvényi meghatározás szerinti kapcsolt vállalkozási státuszból adódik.

Megjegyezzük, hogy az Áfa fizetési kötelezettség minden esetben kötődik a piaci árhoz és ettől eltérő alkalmazása járhat adóhiányt megállapító következményekkel, függetlenül attól, hogy a szerződő felek hivatalosan kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e, vagy sem.

Összefoglalva a kérdésre adott választ, a két társaság az ART és a Tao tv. szerint nem kapcsolt vállalkozás, de ennek ellenére a piaci ár alkalmazására érdemes odafigyelni.

Kapcsolódó termékeink:

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Fizetés nélküli szabadság

Következő vitám van az egyik gazdasági vezetővel a 1041 bevallással kapcsolatban.

Alapprobléma: egy-két napos fizetés nélküli szabadság engedélyezése havonta egy-két alkalommal és munkaviszony szüneteltetés bejelentése ugyanazokra a napokra.

Véleményem: az MT 139-140 § értelmében fizetés nélküli szabadságot csak harminc napnál többet lehet igénybe venni a felsorolt tételekre amelynek többségét kötelezően kell megadni illetve adható. Minden más esetben a bérprogram által felajánlott jelenléti elszámolásnál van egy lehetőség amit úgy hívunk hogy igazolt de nem fizetett távollét, ebben az esetben véleményem szerint nem kell bejelenteni a változást - megjegyzem ha kijelentek valakit szüneteltetésre akkor a magánszemélynek napi 150.- Ft egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

A kérdés eldöntése szempontjából fontos, hogy megvizsgáljuk a törvény adta mozgásteret.

Akarata ellenére a munkavállaló nem küldhető el fizetés nélküli szabadságra. Miért nem? Hát azért, mert a törvény előírja a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségét.

102. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni.

A munkavállaló a maga során szintén nem vehet ki önkényesen fizetés nélküli szabadságot.

103. § (1) A munkavállaló köteles

a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni;

b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni;

c) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő;

d) munkáját személyesen ellátni.

(2) A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni.

A Munka törvénykönyve meghatározza azokat az eseteket, amikor a munkáltató bizonyos helyzetekben, az általánostól eltérő módon teljesítheti foglalkoztatási kötelezettségét.

A törvény azt is megmondja, hogy mikor mentesül a munkavállaló a munkavégzés alól, illetve mikor köteles a munkáltató a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra vonatkozó igényét teljesíteni és milyen mértékben.

Egyébként nem tartalmaz a törvény semmilyen tiltást, vagy korlátozást a munkáltatóra nézve a fizetés nélküli szabadság kiadhatósága tekintetében. Amennyiben a munkavállaló ezt igényli, a munkáltató pedig saját belátása szerint úgy dönt, hogy teljesíti ezt az igényt, akkor ezt nyugodtan megteheti. Természetesen e közös akarat, illetve egyetértés tényét, az utólagos viták elkerülése érdekében, egy megállapodásban kell rögzíteni.

A megállapodó felek tisztában kell legyenek azzal, hogy a fizetés nélküli szabadság idejére semmiféle juttatás nem jár. Ugyanakkor a szüneteltetés ideje alatt is fennáll a jogfolytonosság, ami azt jelenti, hogy a munka felvétele után a munkavállaló olyan jogokkal rendelkezik, mintha nem is lett volna távol. Sőt bizonyos esetekben (amikor kötelező volt számára kiadni a fizetés nélküli szabadságot) visszatérés után még az általános mértékű bérfejlesztés is megilleti.

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről:

7. § (1) A biztosítás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.


(2) Ha a jövedelem juttatására egy másik foglalkoztatónál (munkáltatónál) fennálló jogviszonyra tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítás időtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának) napját kell figyelembe venni.


8. § Szünetel a biztosítás:


a) a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve

1. ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,

2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt;

3.

b) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette;

c) az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti;


Tehát a fizetési szabadságon lévő munkavállaló munkaviszonya nem szűnik meg, de - a kivételektől eltekintve - a biztosítási jogviszonya szünetel. Az ezzel kapcsolatos változásokat a munkáltatónak be is kell jelentenie.

Kapcsolódó termékeink:

Munkaszerződés minta (alkalmazotti)

Vezető tisztségviselői szerződés minta (megbízási jogviszony, munkaviszony)

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Osztalékelőleg az üzletrészétől megváló tulajdonosnak

Korlátolt felelősségű társaságunknak két tagja van, fele-fele arányú részesedéssel. A társam elszeretné adni az üzletrészét. Nincs rá anyagi lehetőségem, hogy ezt megvásároljam, viszont azt sem szeretném, hogy egy számomra idegen ember kerüljön birtokon belülre. Úgy tudom, hogy arra is van lehetőség, hogy az üzletrészt maga a cégünk vásárolja meg. Jó ha ez a vételár nem túl magas, mert a későbbiekben, ha én leszek a vevő, ez előnytelen lenne számomra. Arra gondoltam, hogy osztalék előleget fizetünk a tulajdonos társamnak és akkor csak a már lecsökkentett saját tőkén kell osztoznunk. Lehetséges-e egy ilyen megoldás?

A megoldás több szempontból is gyengélkedik.

Először is az osztalék fizetés nem lehet egyoldalú!

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény kimondja:

132 § (3) A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdésben meghatározott eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani.

Feltételezve, hogy ezt az akadályt sikerül áthidalni és az osztalék előleget a taggyűlés mindkét tulajdonos részére megszavazza, akkor is figyelemmel kell lenni egy sor feltétel teljesülésére.

133. § Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban - ha a társasági szerződés azt megengedi - a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha

a) a számviteli törvény szerinti - e célból készített - közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke összege alá, továbbá

b) a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján - a 131. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.

Tehát a társasági szerződésnek tartalmaznia kell az osztalékelőleg fizetés lehetőségét. Az évközi mérleg alapján megállapított mérleg szerinti eredmény kiegészíthető a szabad eredménytartalékból, oly módon, hogy a saját tőke a kifizetés után se csökkenjen a törzstőke alá, illetve a gazdasági év végén készítendő végleges beszámoló alapján is fennálljon e kifizetés lehetősége.

Az osztalék előlegből nem kell vonni a 14% EHO-t, csak a 25% SZJA-t. Év végén viszont a véglegesített osztalékból már vonni kell az EHO-t is, a 450 E Ft-os plafon figyelembevételével. Ezért legalább annyi osztalékkal év végére is kalkulálni kell, hogy a fizetendő adó és járulék levonható legyen!

És ez még nem minden!

Ha év közben kilép a tulajdonostárs az osztalékelőleggel, akkor a véglegesítendő osztaléknál már nem lesz ott, s így a jogosultsága sem fog fennállni:

132. § (1) A tagot a társaságnak a 131. § (1) bekezdése szerint felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből arányos hányad (osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben (150. §) szerepel, kivéve, ha a társasági szerződés ettől eltérő időpontot határoz meg.

Tehát a taggyűlés időpontjában egy már nem létező tulajdonos, nem részesülhet osztalékban. Ezért álláspontunk szerint az üzletrészétől megváló tag az általa év közben felvett osztalék előleget vissza kell fizesse. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a saját tőke és így a megválóra eső részesedés is magasabb lesz. A saját üzletrész további sorsával kapcsolatban több megoldás is létezik. Ezek között olyan is van, amely egyáltalán nem előnytelen a maradó tulajdonos számára. De erre csak egy másik bejegyzés tud csak keretet nyújtani.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.