Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2009. április 22., szerda

Osztalék elengedése

A 2005-ös évre megállapított 16 millió osztalék kötelezettséget ez évben eredménytartalékba helyezzük, valamint határozunk 5 millió tőkeemelésről. Aztán módosítjuk a Társasági Szerződést. Jól csináljuk-e?

Amennyiben a társaság tagjai a korábban részükre megszavazott osztalékot nem kívánják felvenni, úgy ez elengedett kötelezettségnek minősül.
Az elengedett kötelezettséget a társaságnak a rendkívüli bevételekkel szemben kell könyvelnie.
Az alábbiak szerint az elengedés folytán megemelkedett adózás előtti eredményt csökkenteni lehet.

Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ly) pont, 7. § (8) bekezdés:

Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek között szerepel az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is.
(8) Az (1) bekezdés ly) pontja alkalmazásakor:
a) az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély adott részére támogatást, juttatást vagy eszközt, illetve engedte el kötelezettségét, vállalta át tartozását, továbbá ha térítés nélkül nyújtott részére szolgáltatást;

A megoldást választónak számolnia kell azzal, hogy nem csökkenthető a külön adó alapja (4%) és az illeték törvény hatályos rendelkezései szerint, az elengedett kötelezettség illeték köteles is.

Illetéktörvény:
2. §
(4) Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.

11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:
a) ingatlan ajándékozása,
b) ingó ajándékozása,
c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.

91. §
(3) Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes.

Az illeték általános mértéke
III. Minden más megajándékozott terhére (nem rokon)
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40%

102. § (1)
d) vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;

A fentieknél jobb megoldásnak tartjuk, ha a társaság kifizeti az osztalékot. Most már teljes egészében 25% forrásadó megfizetése mellett megeheti. A további 14% EHO kötelezettséget csak a 450 E Ft korlátig kell figyelembe venni (ennek jó részét az osztalékra jogosult tag már valószínűsíthetően teljesítette egyéb jogcímek alapján).
Az ily módon kifizetett osztalékból (amely az előző megoldással ellentétben, immár leadózott magánvagyonnak számít) azonnal tőkét lehet emelni és a nettó rész már vissza is került a vállalkozás pénzeszközei közzé. Ez akár ideiglenes külső forrás igénybevételével is történhet.

Korlátolt felelősségű társaság esetében az ügyvezetői nyilatkozatról sem szabad megfeledkezni:
Gt. 131. §
(1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt.
(3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

Kapcsolódó termékeink:

Osztalék kalkulátor
Szabad hozzáférés!


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Nyugdíjas vezető tisztségviselő

Ügyvezető társam nyugdíjba ment. Vállalkozásunk társasági szerződése úgy lett módosítva, hogy ő megbízásos jogviszonyban ügyvezető igazgató (én pedig munkaviszonyban).
- Végezheti-e ezt a tevékenységet díjazás nélkül?
- Megbízásos jogviszony létesítéséhez szükséges-e valamiféle szerződés, megállapodás?

A nyugdíjas társas vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősülhet abban az esetben, ha a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelme keletkezik.

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelem. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.

A "kiegészítő tevékenységet folytató" definícióját a Tbj. törvényben találjuk meg:
Tbj. 4. §
e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kérdés az, hogy a vezető tisztségviselői feladatok ellátása kiegészítő tevékenység folytatásának minősül-e?
A vezető tisztségviselő jogállását a a Gt.-ben találjuk:

91. §
(1) A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.
(2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.
(3) A tagot személyes közreműködéséért - a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján - díjazás illetheti meg.

141. § (1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.
(2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
j) a 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

(37. §: díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át)

A fentiek alapján megállapítható, hogy önmagában a vezető tisztségviselői feladtok ellátása, nem minősíthető személyes közreműködésnek.
Itt fontos megjegyezni, hogy ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

Ami a díjazást illeti, láthatjuk, hogy az is csupán lehetőségként merül fel. Ezt a Ptk. megbízásokra vonatkozó szabálya is megerősíti:
478. § (1) A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta.

Összegezve a fenti megállapításokat kijelenthetjük, hogy a nyugdíjas ügyvezető végezheti tevékenységét díjazás nélkül, amennyiben közte és a társaság között ilyen megállapodás született. Ebben az esetben természetesen járulék fizetési kötelezettség sem merülhet fel.
Amennyiben a társasági szerződés tartalmaz utalást a díjazás nélküli megbízás tekintetében, úgy további írásbeli rögzítést erre vonatkozólag nem tartunk szükségesnek. Más kérdés, hogy egy ügyvezetői megbízás számos egyéb feltételt is tartalmazhat, amelyeket szükséges lehet írásban is rögzíteni.

Kapcsolódó termékeink:
Vezető tisztségviselő szerződés minta (munkaviszony/megbízási jogviszony)

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. április 7., kedd

Közhasznú társaság aktivált saját teljesítménye

Közhasznú társaság az Szt. szerinti beszámoló mellett köteles elkészíteni a 224/2000 (XII. ...) Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti eredmény-kimutatást. Ennek az eredmény-kimutatásnak nincs "AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNY" sora. A Kht. a 2000. évi C. tv. vonatkozó előírása szerint a beszámoló fordulónapján a befejezetlen szolgáltatás értékét mint befejezetlen termelést készletre kell, hogy vegye az 581. főkönyvi számlával szemben. Előfordul, hogy a Kht. a közhasznú tevékenysége keretében szellemi terméket hoz létre, amit nem idegeníthet el, ezért szellemi termékként az 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke főkönyvi számlával szemben kell az immateriális javak között állományba vennie. A közhasznú eredmény-kimutatásban hogyan kell a fentiekben bemutatott hozamokat bemutatni. Az Szt. szerinti eredmény-kimutatás adózás előtti eredmény és a közhasznú eredmény-kimutatás szerinti adózás előtti eredmény azonos érték kell, hogy legyen? Különbözőség esetében hogyan kell a társasági adó alapját megállapítani?


A közhasznú társaságot a számviteli törvény az egyéb szervezetek közzé sorolja.
(2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § (1) 4. egyéb szervezet:g) a közhasznú társaság)
Továbbá az említett törvény 6. § (2) előírja, hogy az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.
Az erre vonatkozó kormányrendelet: 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól.

A rendelet egyéb szervezetek közül a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a számviteli törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak a eredménykimutatás elkészítése során olyan nyilvántartást kell biztosítania, amelyből a közhasznú eredménylevezetésben/eredménykimutatásban előírt adatok is megállapíthatók, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a számviteli törvényben előírt beszámoló elkészítésével egyidejűleg a rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie.

A rendelet 4. számú melléklete az egyszerűsített éves beszámoló, illetve a közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolását mutatja be a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél.
A saját tőke résznél látszik, hogy a tárgyévi eredmény két részből tevődik össze: az alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből), illetve a vállalkozási tevékenységből képződött eredmény.

Az eredmény levezetését a törvényalkotók a 6. számú mellékletben elég sajátos módon oldották meg. Az "A" összesítő sor 5 pontban részletezi az alaptevékenységből származó bevételt, míg a "B" összesítő sor részletezés nélkül hozza a vállalkozási tevékenység bevételét. A bevételek logikájából kiindulva gondolhatnánk, hogy ugyanez igaz lesz a ráfordításokra is. Ez azonban nincs így. A vállalkozási tevékenység ráfordításai ("E") már részletes alábontásban szerepelnek.

A vállalkozási tevékenység bevétele mögött a számviteli törvényben meghatározott bevétel kategóriák (Értékesítés nettó árbevétele; Aktivált saját teljesítmények értéke; Egyéb bevételek; Pénzügyi műveletek bevételei; Rendkívüli bevételek) mind összesítve kell szerepeljenek.

Ebből kiindulva feltételezhetjük, hogy a "Közhasznú tevékenységből származó bevétel" sor tartalmazhat akár aktivált saját teljesítményt is. Természetesen ez azt jelenti, hogy a szervezet külön főkönyvi számlán tartja nyilván a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos befejezetlen termelést, illetve saját előállítású eszközök aktivált értékét és másik számlán az alaptevékenységgel kapcsolatos hasonló kategóriákat.

Egy másik megoldás lehet a kérdésben szereplő, alaptevékenységhez kötődő "befejezetlen szolgáltatásnak" a szállítóval szembeni közvetlen elhatárolása egészen addig, amíg az ily módon keletkező közhasznú bevétel is realizálódik.
A közhasznú tevékenységhez kötődő szellemi terméket úgyszintén lehetne a közvetlen költségeivel szemben aktiválni az immateriális javak között.

Bármelyik megoldást is alkalmaznánk, nem érinti a társasági adó fizetési kötelezettséget, hiszen adózás előtti eredmény csak a vállalkozási tevékenységből keletkezik, annak lesz adója és ezt követően adózott eredménye. Mellette pedig, - ahogyan a kormányrendelet 6. számú mellékletéből is kitűnik, - ott lesz a közhasznú tevékenység eredménye (az adózás előtti eredmény itt nem értelmezhető), mint az alaptevékenységből származó bevételek és ráfordítások különbsége.

1. A vállalkozási tevékenység bevételét mi részleteztük, a kormányrendelet vázlatán nem szerepel.
2. A vállalkozási tevékenység ráfordításai már a számviteli törvény szerint részletezettek
3. A közhasznú tevékenységből származó bevétel akár aktivált saját teljesítményt is tartalmazhat.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. április 4., szombat

Elhatárolt veszteség

2003 évben negatív társasági adóalapunk volt. A mérleg szerinti eredményt (amely még az adóalapot is meghaladó mértékben volt negatív), a legfelső döntéshozó szervünk határozata alapján eredménytartalékba helyeztük. Az azt követő években nyereségesen gazdálkodtunk és mindig pozitív volt az eredmény.
A 2003. évben keletkezett veszteségét nem írtuk le, azaz az adózás előtti eredményt csökkentő tételek között nem tüntettük fel a megfelelő oszlopokban, hogy mennyit kívánunk leírni a veszteségből /1.sor b.oszlop/ és mennyit viszünk tovább./1.sor a.oszlop/ , hanem mindig megfizettük a társasági adót.
Kérdésem, hogy van-e lehetőség arra, hogy a 2008 év társasági adó kiszámításánál ezt figyelembe vegyük?


A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról a gazdálkodó legfelsőbb szervének hatáskörébe utalja - többek között - a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyását.

A 2000. évi C. törvény a számvitelről 153. § (1) paragrafusa pedig a letétbe helyezési kötelezettségről szóló előírásával gondoskodik arról, hogy e döntésnek nyoma is maradjon:
"A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta."

Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról a 17. § (1) írja elő, hogy mi történjen abban az esetben, ha negatív az adóalap:
"Amennyiben a 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (3)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét (a továbbiakban: elhatárolt veszteség)."
A 6. § (1)-(4) az adóalap levezetését meghatározó bekezdéseket sorolja fel, illetve azokat a gazdálkodási formákat, amelyekre e tekintetben speciális szabályok is vonatkoznak. Az adóalap levezetése a kérdés szempontjából nem releváns, ezért itt nem is foglalkozunk vele.
A (3)-(9) bekezdésekre azoknak kell figyelni, akik mezőgazdasági ágazat; hitelintézet; privatizációs lízingszerződés; átalakulás; tartós veszteség; külföldi személy kérdéskörökben érintettek.

Mivel a szóban forgó negatív adóalap 2003 évben keletkezett, ezért fontos a társasági adó törvény 29/F.(2) rendelkezése:
"A 2001-2003-ban kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le."
Az említett évekre az a szabály érvényes, hogy az elhatárolt veszteség a keletkezését követő öt éven belül érvényesíthető.
A veszteség elhatárolását, felhasználását a számvitelben sem rögzíteni, sem a beszámolóban kimutatni nem kell, azt csak az adózáshoz kapcsolódóan kell nyilvántartani.

Véleményünk szerint a kérdező társaság azzal, hogy a 2003 évben képződött negatív adóalapot a következő négy év pozitív adóalapjával szemben nem érvényesítette, ez nem minősíthető hibának, hiszen idézve újból a törvényt, "döntése szerinti megosztásban " tehette ezt meg.

Amennyiben a 2004-2007 évek viszonylatában a beszámolók elfogadásáról készült (és letétbe helyezett) jegyzőkönyvek nem tartalmaznak a felhasználással kapcsolatos döntést, ez azt jelenti, hogy a lehetőség - nevezetesen a 2008 évben történő felhasználásról szóló döntés - továbbra is nyitva áll.
"7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
a) a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből - a 17. §-ban és a VII. fejezetben foglaltakat figyelembe véve - az adózó döntése szerinti összeg".

Egyben ez utolsó lehetőség is, hiszen a 2003 év elhatárolt vesztesége tovább nem vihető.

Az adóbevallásban a kitöltetlen továbbviteli rubrika természetesen hiba, amelyet korrigálni szükséges. A 2006 évig alkalmazott ónellenőrzési nyomtatvány (0731) nem teszi lehetővé az ilyen jellegű hiba javítását, ezért ennek tényét csak a vállalkozás ónellenőrzési naplójában lehet feljegyezni. A 2007. évtől már lehetőség van az adóbevallás javítására is (0729).

Kapcsolódó termék:
Elhatárolt veszteség nyilvántartása

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. március 3., kedd

Jegyzett tőke leszállítása

Szeretném a véleményedet és a tanácsodat kérni az alábbi ügyben. Az egyik cégemnél a törzstőke leszállításán gondolkodnak. 3.020 ezer forintról 500 ezer forintra szeretnék módosítani és a különbözetet, 2.520 ezer forintot pedig felosztanák a tagok között üzletrészük arányában. A kft. nyereséges volt 2008. évben. Van nekik 6 millió forint értékpapírban. Megoszlanak a vélemények, s én nem tudom, hogy most mit tegyek. Ilyenem még nem volt. Elég az, hogy a törzstőke különbözetet osztják fel a tagok között, vagy mind a 6 milliót ki kell osztani?

A jegyzett tőke leszállításának kérdése legalább három jogszabályt érint.

Az egyik legfontosabb feltétel, hogy jegyzet tőkét csak taggyűlési határozat alapján lehet leszállítani. A Gt. így fogalmaz: "A taggyűlés a törzstőkét - a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával - leszállíthatja."
Általános esetben a társasági szerződés módosításához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Bár a törzstőke felemelés esetében a törvény az egyszerű szótöbbséget is megengedi, ugyanez a feltétel a törzstőke leszállítási szabálya esetében már nem jelenik meg. Ezért véleményünk szerint, ha a társasági szerződés ennél szigorúbb feltételt nem tartalmaz, akkor a leszállításhoz háromnegyedes többség kell.

Másik fontos szabály, hogy a törzstőkét nem lehet csak úgy "önmagában" leszállítani! A Gt. ezt mondja: "A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni."

Természetesen mindezt a cégbíróságon be kell jegyeztetni, hiszen a cég nyilvános adataiban történő változásról van szó.

Hogy mi tekinthető ilyen szempontból törzstőkén felüli vagyonnak, arra a számviteli törvényben találhatjuk meg a választ, akkor amikor a jegyzett tőke leszállításával egyidejűleg könyvelendő tételeket keressük:

"A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét,
"Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:
a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét"

A lekötött tartalékot - legalábbis az eddig napvilágot látott szakmai álláspontok szerint - a törzstőke leszállítás ilyen szempontból nem érinti.

A fentiek alapján megállapított, a tagokat a törzsbetéteik arányában megillető összeget a vállalkozásnak a tagokkal szembeni kötelezettségként kell előírnia és majd a kifizetéssel (vagy a beszámítással) egyidejűleg kell megszüntetnie.

Miért beszélünk beszámításról? Hát azért, mert az említett kötelezettség teljesítése nem csak pénzben történhet, hanem bármilyen eszközben, amely a társaság vagyonát képezi. Ilyen esetben a szóban forgó eszközt piaci áron (nem könyv szerinti értéken!) ki kell számlázni a tulajdonosnak (ha az Áfa törvény szabályai szerint áfás, akkor Áfa felszámításával) és az ebből fakadó követelést lehet beszámítani a tőkekivonás folytán keletkezett kötelezettséggel. Az is megtörténhet, hogy az eszköz nagyobb értéket képvisel, mint a törzstőke leszállításából járó összeg. Ebben az esetben a juttatásban részesülőnek a különbözetet meg kell térítenie a társaságnak.

És, hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, még következik a 25%-os személyi jövedelem adó és a 14,5%-os EHO.
Az SZJA-val kapcsolatos kérdést az említett törvény 68 §-a szabályozza: "A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet e jövedelem megállapításakor bevételt csökkentő tételként vettek figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor."

Itt kell megvizsgálni, hogy a kivonni kívánt tulajdoni részből annak idején mennyi volt adózott jövedelemből származó. Hiszen gyakran előfordul, hogy a társaság menet közben tőkét emel az eredmény tartalék terhére. A tulajdonos által ily módon megszerzett értékpapír (üzletrész) hányad abban a pillanatban nem adóköteles. Megszűnik viszont ez az adómentesség akkor, ha a megszerzett tulajdoni részt értékesítik, vagy bevonják.

Vegyünk egy példát:

Jegyzett tőke 5 millió forint.
Ebből alapításkor 3 millió lett jegyezve, menet közben, pedig eredmény tartalékból emeltek hozzá 2 milliót.
A saját tőke gyarapodott mondjuk még 6 millió forinttal, ami az eredmény tartalékban van.
Két tulajdonos 50-50 százalékban.
Eldöntik, hogy leszállítják a jegyzett tőkét 500 ezer forintra.
Ez azt jelenti tulajdonképpen hogy 90 százalékos tőkekivonást hajtanak végre (az 5 millióból csak a 10 százaléka, azaz 500 ezer forint fog maradni).
Egy tulajdonost megillető rész a jegyzett tőkéből 4,5/2= 2,25 millió; az eredménytartalékból pedig 5,4/2=2,7 millió.
Ez összesen 4,95 millió forint.
Ebből a tulajdonos adózott jövedelméből származó rész (Az értékpapír megszerzésére fordított érték) 1,5 millió forint.
A különbözetet, 3,45 milliót le kell adóznia.

Osztalékkalkulátor




Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.