Kapcsolt vállakozások és a piaci ár

Bízom benne, hogy a ti szakértelmetek talán segítséget tud adni az alábbi kérdésben:

Van egy mikró és egy kisvállalkozás, akik kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Nettó árbevételük egyiknél sem éri el a 350 millió Ft-ot. Létszámuk 50 fő alatti. Vonatkozik-e rájuk a szokásos piaci ár alkalmazása és az annak megfelelő nyilvántartás?

A szokásos piaci ár alkalmazása minden kapcsolt vállalkozásra vonatkozik! A kérdés csak az, hogy kell-e dokumentálni, vagy sem. Ha kisvállalkozásról van szó, akkor is meggondolandó a nyilvántartás vezetése. Egy revízió során ugyanis meg kell védeni a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek piaci áron történő lebonyolítását, illetve az esetleges eltérések miatti korrekciók alkalmazásának helyességét.

A Tao. törvény (18) § (1) bekezdése a felek adóalapjának a módosítását írja elő abban az esetben, ha azok kapcsolt vállalkozások, s a közöttük létrejött gazdasági ügyletek ellenértéke eltér a szokásos piaci ártól.

Az ÁFA törvény 22. § (6) bekezdése szerint: Az ellenérték helyett a... nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke az adó alapja akkor, ha a/ az ellenérték ...adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és ... a szolgáltatásnyújtás gazdaságilag nem független fél részére történik.

Az ÁFA törvény 13. § (1) 13. pontja alapján: forgalmi érték: a terméknek és a szolgáltatásnak az az ára, amely független felek között - normális piaci körülmények mellett - általában elérhető lenne.

A Tao. törvény 30. § (8) bek. felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter a 18/2003. /VII. 16./ PM rendeletben /PM rendelet/ szabályozta a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.

A kisvállalkozásnak nem minősülő adózó köteles a társasági adóbevallás benyújtásáig: a szokásos piaci árat, a választott módszert, továbbá az utólagos adóhatósági megítélést elősegítő tényeket és körülményeket dokumentálni.

Kapcsolódó cikkeink:

A szokásos piaci ár

A piaci ár dokumentálása

A vállalkozások besorolása

Kapcsolt vállalkozás

Kapcsolódó termékeink:

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

A könyvelőmmel nem tudok zöld ágra vergődni.

Megszűnt az alkalmazotti jogviszonyom. Ezzel egyidőben, a cégnek egyedüli jogkörrel vagyok az ügyvezetője. Kérdésem, hogy ettõl az időponttól milyen fizetési kötelezettségeim vannak, úgy, hogy munkabért egy fillért nem tudtam kivenni, és a 2007.09.01. módosítás értelmében nem lehetek munkaviszonyban sem a saját Bt.-ben. A könyvelőmmel nem tudok zöld ágra vergődni a kérdésben. Minden hónapban leszámfejt nekem automatikusan több mint 90 ezer forint fizetni valót,mintha rendes munkaviszonyban lennék (dolgozói+munkáltatói rész adó és járulék terheit). Munkaszerződésem a céggel nincs. Mindenképpen rendezni szeretném a helyzetet, mert a jelenlegi fizetni valók komoly terhet jelentenek, és munkabért sem tudok kivenni.

A kérdésnek sokféle vetülete van. Egy biztos: ez így szabálytalan.

A járulékokat a felvett bér után kell megfizetni. Olyan nincs, hogy nem veszünk fel fizetést, csak fizetjük a járulékokat. Ha nincs kifizetés, akkor nincs járulék kötelezettség sem.

Más kérdés az, hogy biztosított kell legyél, ha igénybe akarod venni ezt a szolgáltatást és netán még nyugdíjat is szeretnél majd kapni. Technikailag persze megoldható, hogy papíron felveszed a bért, majd tagi kölcsönként visszaadod. De azonnal felmerül a kérdés, hogy miből élsz?

Egy olyan cég, amelyik nem tud annyit termelni, hogy kifizessen egy minimálbért a tulajdonosának, azt azonnal meg kell szüntetni, míg valaki azt nem gondolná, hogy fekete bevételekből tartja fenn magát a tulajdonos.
A jogszabályi háttérről már esett szó blogunkban. Olvasd el a Ki nem fizetett munkabér című bejegyzésünket.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Beszámoló beküldése az adóhatósághoz?

A 2007. évről szóló adóbevallás mellett a beszámolót is be kell nyújtani az adóhatósághoz?

Új előírás 2008. január 1-től, hogy az adózóknak az elektrónikus úton benyújtott adóbevallásukhoz a beszámolójukat is csatolniuk kell. Erre azért lesz szükség, mert a társasági adóbevallás ezentúl, kizárólag az adó megállapításához szükséges adatokat fogja tartalmazni.

A 2007. évi CXXVI. adótörvényeket módosító jogszabályban a következő rendelkezés olvasható:
480. § Az Art. 1. számú melléklete I/B/2 pontja d) alpontjának és 6. számú melléklete 1. pontjának az adóévről készült éves beszámoló adóhatósághoz elektronikusan történő benyújtásával kapcsolatos rendelkezését első ízben a 2008. adóévről készítendő beszámolóra, éves egyszerűsített beszámolóra vonatkozóan kell alkalmazni, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében azon adóévre kell első ízben alkalmazni, amely adóév első napja 2008. január 1. napját követi.

Tehát a 2007. évről szóló beszámolókra ez még nem vonatkozik.

A Cégszolgálathoz a beszámolókat 2008. június elsejétől, kizárólag elektrónikus úton lehet majd benyújtani. Erről már megjelentettünk egy hírt a Könyvvizsgáló főoldalán: Változik az elektronikus cégbejegyzési rendelet magyarorszag.hu >>>

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Büntetés a 0703-as bevallás elmaradásáért

Segítsetek 1 kicsit????
Az APEH küldi at EVÁS társaságoknak a büntiket azért, mert február 15.-re a 03-as bevallás nem ment el!!!! De akkor a 0743- as bevallásba( ami 31.-re kell majd) miért kell nyilatkoznom arról, hogy a 0703-as tekintetében nem lesz bevallási kötelezettségem????????????

Az éves bevallás benyújtásának határideje– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá nem tartozó adóalany (egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, közkereseti társaság) esetében 2008. február 15.;

– a Sztv. hatálya alá tartozó adóalany esetében 2008. június 2.

Ha az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben évente egyszeri bevallás benyújtására kötelezett adózók részére szóló 0703. számú bevalláson szereplő kötelezettségek tekintetében bevallás kötelezettsége nincs, akkor a kódkockába „X” jelöléssel teheti meg nyilatkozatát.

Figyelem! Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai közül a jogi személyeknek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak az államháztartással szemben a 2007. évben fennálló és az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó kötelezettségeikről a bevallást a 0703-as nyomtatványon kell teljesíteni 2008. február 15-éig. Az adóbevallást abban az esetben is be kell nyújtani, ha tényleges adófizetési kötelezettségük nem volt.
Az adóalanynak negyedéves bevallási (pl. kulturális járulék, rehabilitációs hozzájárulás) kötelezettségeit a 0701-es nyomtatványon a tárgynegyedévet követő hó 20-áig kell teljesíteni.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Tagi kölcsön szerződés

Tagi kölcsön nyújtása esetén a szerződés mellett szükséges-e a taggyűlési határozat? Hol van ez szabályozva?

A taggal való szerződés kötés a társaság legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik. A kérdésről a 2006. évi IV. törvény, a gazdasági társaságokról rendelkezik:

141. §

(1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. (2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt;

A taggyűlés határozatát taggyűlési jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.