Cégiránytű tanácsadó

Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!

2008. május 24., szombat

A könyvelőmmel nem tudok zöld ágra vergődni.

Megszűnt az alkalmazotti jogviszonyom. Ezzel egyidőben, a cégnek egyedüli jogkörrel vagyok az ügyvezetője. Kérdésem, hogy ettõl az időponttól milyen fizetési kötelezettségeim vannak, úgy, hogy munkabért egy fillért nem tudtam kivenni, és a 2007.09.01. módosítás értelmében nem lehetek munkaviszonyban sem a saját Bt.-ben. A könyvelőmmel nem tudok zöld ágra vergődni a kérdésben. Minden hónapban leszámfejt nekem automatikusan több mint 90 ezer forint fizetni valót,mintha rendes munkaviszonyban lennék (dolgozói+munkáltatói rész adó és járulék terheit). Munkaszerződésem a céggel nincs. Mindenképpen rendezni szeretném a helyzetet, mert a jelenlegi fizetni valók komoly terhet jelentenek, és munkabért sem tudok kivenni.

A kérdésnek sokféle vetülete van. Egy biztos: ez így szabálytalan.

A járulékokat a felvett bér után kell megfizetni. Olyan nincs, hogy nem veszünk fel fizetést, csak fizetjük a járulékokat. Ha nincs kifizetés, akkor nincs járulék kötelezettség sem.

Más kérdés az, hogy biztosított kell legyél, ha igénybe akarod venni ezt a szolgáltatást és netán még nyugdíjat is szeretnél majd kapni. Technikailag persze megoldható, hogy papíron felveszed a bért, majd tagi kölcsönként visszaadod. De azonnal felmerül a kérdés, hogy miből élsz?

Egy olyan cég, amelyik nem tud annyit termelni, hogy kifizessen egy minimálbért a tulajdonosának, azt azonnal meg kell szüntetni, míg valaki azt nem gondolná, hogy fekete bevételekből tartja fenn magát a tulajdonos.
A jogszabályi háttérről már esett szó blogunkban. Olvasd el a Ki nem fizetett munkabér című bejegyzésünket.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. május 21., szerda

Beszámoló beküldése az adóhatósághoz?

A 2007. évről szóló adóbevallás mellett a beszámolót is be kell nyújtani az adóhatósághoz?

Új előírás 2008. január 1-től, hogy az adózóknak az elektrónikus úton benyújtott adóbevallásukhoz a beszámolójukat is csatolniuk kell. Erre azért lesz szükség, mert a társasági adóbevallás ezentúl, kizárólag az adó megállapításához szükséges adatokat fogja tartalmazni.

A 2007. évi CXXVI. adótörvényeket módosító jogszabályban a következő rendelkezés olvasható:
480. § Az Art. 1. számú melléklete I/B/2 pontja d) alpontjának és 6. számú melléklete 1. pontjának az adóévről készült éves beszámoló adóhatósághoz elektronikusan történő benyújtásával kapcsolatos rendelkezését első ízben a 2008. adóévről készítendő beszámolóra, éves egyszerűsített beszámolóra vonatkozóan kell alkalmazni, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében azon adóévre kell első ízben alkalmazni, amely adóév első napja 2008. január 1. napját követi.

Tehát a 2007. évről szóló beszámolókra ez még nem vonatkozik.

A Cégszolgálathoz a beszámolókat 2008. június elsejétől, kizárólag elektrónikus úton lehet majd benyújtani. Erről már megjelentettünk egy hírt a Könyvvizsgáló főoldalán: Változik az elektronikus cégbejegyzési rendelet magyarorszag.hu >>>

2008. május 16., péntek

Büntetés a 0703-as bevallás elmaradásáért

Segítsetek 1 kicsit????
Az APEH küldi at EVÁS társaságoknak a büntiket azért, mert február 15.-re a 03-as bevallás nem ment el!!!! De akkor a 0743- as bevallásba( ami 31.-re kell majd) miért kell nyilatkoznom arról, hogy a 0703-as tekintetében nem lesz bevallási kötelezettségem????????????

Az éves bevallás benyújtásának határideje– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá nem tartozó adóalany (egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, közkereseti társaság) esetében 2008. február 15.;

– a Sztv. hatálya alá tartozó adóalany esetében 2008. június 2.

Ha az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben évente egyszeri bevallás benyújtására kötelezett adózók részére szóló 0703. számú bevalláson szereplő kötelezettségek tekintetében bevallás kötelezettsége nincs, akkor a kódkockába „X” jelöléssel teheti meg nyilatkozatát.

Figyelem! Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai közül a jogi személyeknek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak az államháztartással szemben a 2007. évben fennálló és az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó kötelezettségeikről a bevallást a 0703-as nyomtatványon kell teljesíteni 2008. február 15-éig. Az adóbevallást abban az esetben is be kell nyújtani, ha tényleges adófizetési kötelezettségük nem volt.
Az adóalanynak negyedéves bevallási (pl. kulturális járulék, rehabilitációs hozzájárulás) kötelezettségeit a 0701-es nyomtatványon a tárgynegyedévet követő hó 20-áig kell teljesíteni.

2008. május 12., hétfő

Tagi kölcsön szerződés

Tagi kölcsön nyújtása esetén a szerződés mellett szükséges-e a taggyűlési határozat? Hol van ez szabályozva?

A taggal való szerződés kötés a társaság legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik. A kérdésről a 2006. évi IV. törvény, a gazdasági társaságokról rendelkezik:

141. §

(1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. (2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt;

A taggyűlés határozatát taggyűlési jegyzőkönyvbe kell foglalni.

2008. április 29., kedd

Ügyvezető pénzügyi felelősség nélkül

Eddig alkalmazotti jogviszonyban dolgoztam, most felkértek, hogy legyek ügyvezetője egy kft.-nek pénzügyi felelősségvállalás nélkül.

Kérdéseim:

- mire figyeljek, mik a buktatók?
- megszűnés után jár-e munkanélküli segély?
- mi van a járulék fizetésekkel, adózással?
- munkaviszonyba hogy számol bele( nyugdíjügyileg)

Nagyon fontos számomra a válasz, mivel engem is sürgetnek.

Igencsak összetett kérdésekre keresed a választ! Megpróbálok egy-két szempontra reagálni, a teljesség igénye nélkül.

Nem lehetsz pénzügyi felelősség vállalása nélkül ügyvezető. Az ügyvezetőre a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai kötelező érvényűek. Az ügyvezető, mint vezető tisztségviselő felelőségre vonható a társaságnak okozott kárért. Vannak kivételek, de ez meghaladja e válasz kereteit.
Ha munkaviszonyban látod el a vezető tisztségviselői feladatokat, akkor is törekedj arra, hogy munkaviszonyt veled a cég valamilyen feladatok ellátására kössön, például kereskedelmi, vagy műszaki vezető (vagy a jelenlegi alkalmazotti beosztásod is maradjon meg!). Ez azért lehet fontos a későbbiekben, mert a vezető tisztségviselő ebben a minőségében a taggyűlés által bármikor visszahívható és ha csak erre való tekintettel létesült munkaviszony, akkor a cégnél vége is van a pályafutásodnak. Viszont, ha a munkaviszonyod nem erre alapult, akkor mint kereskedelmi vezető továbbra is érvényesen munkaviszonyban vagy, akkor is, ha visszahívtak az ügyvezetői megbízásból. Az alapfeladatodra tekintettel való felmondásnak a munka törvénykönyve szerint kell történnie Felmondási idő, végkielégítés, stb).
A munkaviszony megszűnése után jár a munkanélküli segély.
A járulék fizetés a tényleges jövedelmed alapján történik. Feltételezem, hogy ez meghaladja a minimálbér kétszeresét.
A munkaviszony, teljesen mindegy, hogy milyen minőségben köttetik, beszámít a nyugdíjba, a megfizetett járulékok alapján.

Nem árt az óvatosság, de ha eleve abból indulsz ki, hogy a menekülési útvonalat keresed és nem az van, hogy valakik megbíznak benned és alkalmasnak találnak vezetői feladatok ellátására, illetve te nem vállalod az ezzel kapcsolatos felelősséget, hát hogy is mondjam...kicsit érdekes!

2008. április 4., péntek

A taggyűlési jegyzőkönyv hagyománya

Kedves József!

A jegyzőkönyv írásnak a cégünknél 'úgymond' hagyománya van, ami a részletes, szöveges jkv-et helyezi előtérbe. Szerintem a kisebb cégeknél, ahol nincs külön jegyzőkönyv vezető, ott ez a Te verziód nagy segítség lehet. A "fülecskék" igen hasznosak, számomra is mondtak újat. Az új társasági törvény rendelkezéseire ügyvéd figyel nálunk.

Nálunk a 'szokás' a következőképpen alakította ki a taggyűlés körüli időszak teendőit:

1. Meghívó kiküldése (legalább 15 nappal e.) - Postán, ajánlva - Személyesen átadva, aláíratva!
2. A napirendek anyagát minden felelős elkészíti, elkészítteti A., Elnöki beszámoló (előző évi teljesítés, köv. évi terv) B., Határozati javaslatok a beszámolók főbb adatairól - Előző évi besz. főbb adatai - Előző évi nyereség felosztása - Független könyvvizsgálói jelentés - Következő évi terv C., Felügyelő Bizottság jelentése D., Társasági Szerződés módosítása - Egyebek
3. Forgatókönyv készül az egész taggyűlés menetéről

Általában az "A-C" pontokat egymás után lezavarjuk, azután vita, hozzászólások, melyeket nem szó szerint, de a lényeget jegyzőkönyvezem. Ezután jön az elhangzottak fölötti szavazás, határozat hozatal. (tulajdonképpen ezt Te mind leképezed, csak pontokba szedve, nem szövegbe ágyazva, mint mi). A szavazások, határozat hozatalok után a maradék napirend kerül megtárgyalásra, melyeket témánként külön-külön vitatunk és szavazunk, határozunk. Nem tudom miért alakult ez így ki, de évek óta így megy.

Szerintem azokat a kis cégeket célozd meg, ahol pld. az ügyvezető írja a jkv-et, nekik biztosan óriási segítség!!!

Köszönöm a véleményed. Nagyon aranyos vagy.

Azon egy kicsit elmosolyodtam, hogy: "mindig így szoktuk"

Van egy menedzsereknek szánt történet a húsvéti sonkáról. A kislány megkérdi az anyukáját, hogy miért vágják ketté a sonkát mielőtt felteszik főni. Anyuka elgondolkodik, aztán megrántja a vállát és azt mondja: nem is tudom, talán kérdezd meg a nagymamát. A nagymamától a kislány hasonló választ kap és azt a javaslatot, hogy kérdezze meg a dédit. A dédi elmosolyodik a kislány kérdésén és ezt válaszolja: Hát azért vágtuk akkoriban ketté a sonkát, mert nem volt elég nagy a fazék, hogy beleférjen.

Hát ennyi a szokásokról. Abban igazad van, hogy a kisebb vállalkozásoknál sem idő, sem energia, és sok esetben szakértelem sincs az ilyen anyagok elkészítéséhez. És ők vannak sokan. Nekik van leginkább szükségük az ilyen jellegű segítségre. Valamint a könyvelőknek, könyvelő irodáknak, akiktől gyakran elvárja a megbízó, hogy hasonló iratokat ők fogalmazzanak meg.

Ennek ellenére azt mondom, hogy az általunk kifejlesztett megoldás a nagyobb cégeknek ugyanolyan hasznos lehet. Egy kis szöveg szerkesztői tudással pillanatok alatt újabb napirendi pontokat lehet beszúrni, illetve a meglévőket ki lehet bővíteni. A szöveg bármilyen hosszú lehet az egyes pontoknál. Ha számít a ráfordított idő, akkor mindenképpen érdemes bevezetni. És természetesen, ha készek vagyunk befogadni az új dolgokat.

2008. március 27., csütörtök

Taggyűlési jegyzőkönyv minta

Köszönöm, hogy kíváncsiak vagytok a véleményemre!

Átolvastam a jegyzőkönyv mintát, de nem igazán értek hozzá, ezért is kértem. Én túl részletesnek és ettől kicsit bonyolultnak találom, illetve úgy gondolom, hogy nagy cégeknek, RT. -nek, stb. szükséges, hogy ennyire bonyolult legyen. Talán szükséges lenne egy egyszerűbb forma is, hiszen a könyvelő irodák főként kisebb cégekkel foglalkoznak, és ezeknek kell tanáccsal, mintával szolgálni a jegyzőkönyvek elkészítéséhez. Ettől függetlenül ezt is hasznosnak találom, mert rámutatott egykét fontos részletre, kicsit egyszerűsítve fel tudom használni.

Minden új dologra a kezdetekben több időt kell fordítani, hogy jártasságot szerezzünk benne. De csak egyszer!!!

Nem tudunk egy óra alatt megtanulni gépjárművet vezetni. Ha rászánjuk az időt, akkor 100 km-t nem három nap teszünk meg gyalog, hanem egy óra alatt gépkocsival!

A minta egy átlagos méretű cégre van megformázva és táblázatos elrendezésre épül. Egy kis szöveg szerkesztői tudással (Csak akad valaki a közelben, akinek van!?), pillanatok alatt lehet sorokat törölni, beszúrni. Akár egész napirend fejezetet meg lehet sokszorozni, vagy teljes egészében ki lehet vágni.

Észrevételedet figyelembe véve, kialakítottunk egy még egyszerűbb mintát is. A kettőt együtt küldjük ki az igénylőknek.

Egyébként minden megjegyzésért hálásak vagyunk. A felhasználói észrevételek nagyban hozzájárulnak az egyre jobb termékek kifejlesztéséhez.

Figyeljetek rá, hogy az új Gt. 131§. (3) szerint: "Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel."

Információink szerint ez csak a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozik.

2008. március 25., kedd

Osztalékot terhelő EHO korlát

Megkaptam az osztalék-kalkulátor frissítést, köszönöm szépen, nagyon hasznos!

Egy dologgal kapcsolatosan viszont észrevételt szeretnék tenni, mégpedig az osztalékot terhelő 14%-os EHO-val kapcsolatban.

A kalkulátorban "2007 évben a foglalkoztató által befizetett és leigazolt 11%-os egészségbiztosítási járulék" elnevezés szerepel.

Az ehoról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3.§-a szerint az abban felsorolt jövedelmek után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

A Tbj. 19. § (1) bekezdése a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékokat nevesíti, amelynek egészségbiztosítási része 2007. évben 5%+3%, azaz 8% volt.

Köszönjük, hogy észrevételt tettél.

A kalkulátorban az egészségbiztosítási járulék mértéke helytelenül szerepel.

A 450 eFt-os korlátba az általad említett 5%+3% -ból az 5%-os rész számít bele (mint foglalkoztató által fizetendő). Itt veendő még figyelembe az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke: 3,3%.

A szöveget javítottuk és jelezni fogjuk minden felhasználónak a március havi cégiránytűben.

Ha már a témánál tartunk, fontosnak tartjuk még megjegyezni, hogy az osztalékot terhelő 14% EHO számításánál az éves szinten várhatóan befizetendő egészségbiztosítási járulékokkal kell számolni.

Okot ad az óvatos becslésre az a tény, hogy túltervezés esetén (ha mégsem jön össze annyi befizetés), akkor 6%-al növelten kell a különbözetet megfizetni!

2008. március 13., csütörtök

Kapcsolt vállalkozások elszámolása

A problémám a következő:

"A "cég:Ügyvezető a fiam, tulajdoni arány: Fiam: 47%, Feleségem: 48%, Én: 5%

"B" cég:Ügyvezető Én vagyok, tulajdoni arány: Én: 5%, Fiam: 0%, Feleségem: 95%

Ha egymás között rendelünk, illetve számlázunk (A rendel B-től vagy B rendel A-tól) egyik vagy mindkettő eset kapcsolt vállalkozásnak minősül-e vagy egyik eset sem minősül kapcsolt vállalkozásnak, illetve ha kapcsolt vállalkozás akkor a tulajdon viszonyokat hogyan kell átalakítani, hogy ne legyen az?

Véleményünk szerint nem tudsz úgy változtatni, hogy elkerüld a kapcsolt vállalkozás tényét. De nem is érdemes. Ahhoz egy teljesen idegen személyt kellene befogadj 50%-os tulajdonosnak, hogy ez ne így legyen. Még egy nem közeli hozzátartozó (aki csak hozzátartozó) jöhetne szóba.

Törvény: "a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni;"

Ilyen lehet mondjuk a feleség rokonsága, vagy a gyermek házastársa (Ptk). De ez egy elég sikamlós terület.

E- helyett inkább azt javasoljuk, hogy jól gondold át, amikor üzleti kapcsolatot létesítsz a két cég között. Az elsőt 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz. Ha készpénzben történik fizetés, akkor minden egy millió forint feletti kifizetést szintén jelenteni kell.

Ha mégis üzletel egymással a két céged, akkor figyelni kell rá, hogy ezt a piaci áraknak megfelelő értéken tegye. Lehet másképpen is, de akkor korrigálni kell a társasági adóalapot le, illetve felfele. Az áfát pedig mindenképpen a piaci ár alapján kell megfizetni.

Az ilyen szerződések nyilvántartása szintén ajánlott (bizonyos nagyságrend felett kötelező! - hiánya 2 millió forintig bírságolható!).

Úgy véljük, hogy az üzleti folyamatok átgondolása tekintetében kifejezetten jót tesz egy ilyen felállás. Fejleszti a stratégiai gondolkodási képességet.

A témával kapcsolatos segédleteink: Kapcsolt vállalkozás vizsgáló; Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó; Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása.

2008. március 12., szerda

Osztalék kifizetési korlát

Köszönöm az e-mailben küldött osztalék kalkulátort. Egy kis segítséget kérnék hozzá, hogy az osztalékfizetési korlát megállapításánál a fedezet mit jelent pontosan és miből számítható.Az osztalékot, ha elszámoltam (kötelezettségként nyilvántartom) pénztárból vagy bankból történhet a kifizetése? Meddig kell kifizetni?

Osztalék fizetési korlát:
2000. évi C. törvény a számvitelről39. §(3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Ez a szabály van képletekkel leírva az általunk kifejlesztett és szabadon elérhető osztalék kalkulátorban.

Az osztalék készpénzben és banki átutalással egyaránt teljesíthető. A kifizetés időpontja a jóváhagyást követően bármikor történhet. A törvény sem az időpontra, sem a részletek nagyságára tekintettel nem tartalmaz korlátokat. A kifizetéskor figyelembe veendő adózási szabályokat az SZJA törvény részletezi. Ha valamely évben a jóváhagyott osztalék 25 és 35 százalékos adófizetési kötelezettség alá tartozó részt is tartalmaz és ez következik a kifizetés sorrendjében, akkor azt nem tehetjük meg, hogy a 35 százalékos részt átugorjuk és a következő 25 százalékos részt fizetjük ki.

Törvény: Az osztalékból származó jövedelem :

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

66. § (1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem.

E törvény alkalmazásában osztaléknak minősül

a) a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is;

b) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a következők szerint kell megállapítani:

a) az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket;

b) ki kell számítani az a) pontban meghatározott összeg 30 százalékát;

c) a magánszemélynek osztalék címén jóváhagyott összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 25 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.

Az a)-b) pont szerinti számításnál a társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt. A jóváhagyott, de az eredményfelosztás évében részben vagy egészben ki nem fizetett osztalék után a c) pontban meghatározott adót - bármely későbbi adóévben és/vagy bármilyen részletekben történik annak (további) kifizetése, az egyes adóévekben jóváhagyott osztalék(ok)ra külön-külön az a)-b) pont rendelkezése szerint meghatározott rész alapján - a korábban már kifizetett összegek beszámításával - kell meghatározni, azzal, hogy a beszámításnál a korábbi kifizetés(eke)t mindig a legkorábban jóváhagyott osztaléknál kell figyelembe venni.

Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*