Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2008. március 9., vasárnap

Megbízási díj kalkulátor

Elszámolási vitába keveredtem szerződő partneremmel a megbízási szerződés , a minimálbér járulékai és szja-ja kapcsán. Mindkettőt az általatok készített programokkal számoltam ki, erre visszaküldte az Ő számításait. Mondanom sem kell, hogy nem nagyon hasonlítottak egymásra. Alapvető problémának látom, hogy a ti Megbízási díj tervezőtök nem vonja le az adóalapból a 29% Tb. járulékot, az szja-t is bontani kellene, stb....A partnerem viszont nem vonta le a 10% költséget, amivel a nem tételes költségelszámolásnál csökkenteni kell az adóalapot.

A 29 százalékos TB járulék a megbízási díjat terheli abban az esetben, ha ez a díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát (biztosítási jogviszony). Az adóalap mértékét az dönti el, hogy a megbízott nyilatkozik-e arról, hogy tételes költségelszámolást kíván alkalmazni. Amennyiben nem, úgy 10 százalékos költséghányadot kell a számításnál figyelembe venni. Ha nyilatkozik, akkor ezt maximum a biztosítási díj 50 százalékáig teheti meg. Egy nem nyilatkozó esetében például egy 50 ezer forintos megbízási díj adóalapja 45 ezer forint.


Az adóalap egyben járulék alap is. A járulékot levonni a megbízási díj összegéből törvénytelen.

Az SZJA előleg mértékét a törvény határozta meg. Ne keverjük össze az adóbevallással, ahol a ténylegesen fizetendő adót kell megállapítani.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Pénzkezelési szabályzat egy fős cégnél

Megrendelem Tőletek a pénzkezelési szabályzatot, de előtte két kérdés: EVA-ás betéti társaságra, ahol egy fő, a beltag munkavégzésre kötelezett, testre szabható-e a rendszer? Előszabjátok-e ilyen követelményekre? Milyen garanciát vállaltok arra, hogy a küldött anyag a küldés napjának megfelelően minden jogszabályi előírásnak megfelelő kitételt tartalmaz a megfelelő formában?

Ha nem rendeled meg, akkor is szívesen válaszolunk a kérdéseidre.

A szabályzat tartalmaz olyan beilleszthető megfogalmazásokat, amelyek kezelni tudják a pénztáros nélküli változatot. Ilyenkor pénzkezelőről beszélünk, aki egymaga felel a vállalkozás pénzeszközeivel kapcsolatos minden elszámolás helyességéről. Egyébként természetesen nincsen két egyforma vállalkozás. Egy mintának nem az a dolga, hogy minden lehetséges szituációt kezeljen, hanem az, hogy megvezessen a pénzkezelést illető törvényi követelményekben és ezzel összefüggésben mindenki a reá vonatkozó speciális szabályokat is be tudja illeszteni.

Akkor örülünk a legjobban, amikor az ügyfél a megrendelő lapon azt írja be a "Honnan tudsz rólunk" kérdésre, hogy ismerőstől. Ügyfélkörünk folyamatos bővülésének egyik titka, hogy egymásnak ajánlják üzleti megoldás mintáinkat. Azt hiszem ez saját magáért beszél!

A szabályzat minták tartalmaznak minden olyan követelményt, amelyet a számviteli törvény előír. Ha ez nem így lenne, akkor ez már régen kiderült volna. Folyamatosan figyeljük a felhasználói tapasztalatokat és frissítünk, vagy kiegészítést küldünk díjmentesen, amennyiben ezt szükségesnek látjuk. A sikerünk múlik azon, hogy milyen hasznos dolgokkal tudjuk ellátni a vállalkozásokat.

Az 1990 Ft+Áfa összegért további garanciákat nem kívánunk nyújtani. Ez nem adótanácsadás. Olyan szolgáltatást is tudunk biztosítani, de az nagyságrendekkel többe kerül. És tisztában vannak az ügyfelek vele, hogy az sem jelent "életbiztosítást", csak fokozottabb biztonságot.

Mindenki tudja, hogy az új törvények alkalmazásának helyessége, csak évek múlva derül ki, amikor a különböző szakmai állásfoglalások nyomán kialakul egy viszonylag kiszámítható ellenőrzési gyakorlat. Addig megy a "véleményünk szerint..." műsor (Lásd: fordított adózás).

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. március 5., szerda

Előző évek hibáinak utólagos javítása

Egy társasházi problémával kapcsolatban szeretnék információt kapni.

Jelenleg mi látjuk el a közös képviseletet, viszont az előző közös képviselő 2003-2006 évre vonatkozóan szeretné helyesbíteni a kiállított pénztár bizonylatokat 2008-as dátummal, mivel "véletlenül" olyan kifizetéseket és befizetéseket is pénztár bizonylaton dokumentált, amiket nem kellett volna (nevezetesen nincs a pénztár bizonylat mellett számla egyéb számviteli bizonylat).

Kérdésem, hogy lehet-e ilyen csinálni, hogy például 2008. március 5-én sztorníroz egy 2003-as évi kifizetést téves kifizetés címszóval?

Amennyiben az előző évek könyvviteli nyilvántartásaiban hibákat fedezünk fel, ezeket lehet módosítani.

Természetesen szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a szóban forgó évekről készült beszámoló és az azt alá támasztó leltár nem valós adatokat tartalmazott. Ennek felelőse az aki az adott beszámolókat annak idején aláírta.

Most a felülvizsgálat során minden egyes évre külön- külön és összességében is meg kell állapítani, hogy jelentősnek minősül a hiba hatása. Amennyiben igen, akkor három oszlopos mérleget kell készíteni és a középső oszlopban szerepeltetni azokat a mérleg tételeket, amelyek érintettek ebben a kérdésben. A hiba hatások eredménye a záró oszlopban, tehát a 2007.12.31. fordulónapra érvényes oszlopban már az eredménytartalékban kell, hogy szerepeljenek.

A pénzeszközök előző években történt nem valós leltározásáról ajánlatos jegyzőkönyvet készíteni és természetesen a felelősöket a pénztár hiánnyal kapcsolatban felelősségre vonni.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. március 4., kedd

Ingatlan bérbeadás százalékos EHO

Amennyiben a saját lakóingatlanom egy részét adom bérbe, akkor nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérleti díjból származó jövedelmem után? A fiam vállalkozásának is bérbe adhatom? Számít-e, hogy milyen arányban tulajdonos a vállalkozásban?

Ezt a kérdést az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról szabályozza.
A 3. paragrafusban felsorolásra kerülnek azok az esetek, amikor 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Itt található az ingatlan bérbeadás is:

(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó

e) ingatlan bérbeadásából [Szjatv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összegután

14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

A törvény 5. paragrafusa e szabály alóli kivételeket sorolja fel.
A lakóingatlan a bérbeadó állandó lakóhelye kell legyen. Fontos kitétel még, hogy a bérlő nem lehet a saját vállalkozása, illetve olyan vállalkozás sem, amelyik a bérbeadóval együtt élő közeli hozzátartozó, illetve élettárs tulajdonában van.
Amennyiben a gyermek állandó lakhelye nem itt található, úgy véleményünk szerint fenn áll a mentesség feltétele.
A tulajdoni arány mértékéről a hivatkozott jogszabály nem beszél. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kérdésben egy vállalkozás a tulajdoni arányoktól függetlenül érintett lehet.

(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól
... az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. március 3., hétfő

Vezető tisztségviselő munkaviszonyban

Olyan kérdésem lenne, hogy lehetséges-e az ügyvezetõ csak munkaviszonyba történő foglalkoztatása? A Kft-ben 50-50 százalékban tulajdonos a két ügyvezető. Lehetnek-e mindketten munkaszerzõdéssel?

Igen, a jelenlegi jogszabály értelmezések alapján mindkét 50 százalékos tulajdonos lehet munkaviszonyban.
Az "A" tulajdonos legyen kijelölve a társasági szerződésben, mint a munkáltatói jogok gyakorlója. Ő köthet a "B" tulajdonossal munkaviszonyra irányuló szerződést.

Ajánlatos, hogy a társasági szerződésben rögzítsék azt a szabályt, miszerint a munkáltatói jogokat is gyakorló vezető tisztségviselővel a taggyűlés köt munkaszerződést. Így az "A" tulajdonossal a taggyűlés kössön munkaszerződést. Ebben az esetben a taggyűlés képviseletében a "B" tulajdonos járjon el.

Feltételezzük, hogy mindkét vezető tisztségviselő önálló képviseleti joggal rendelkezik.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.