Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kiválás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kiválás. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. február 16., szerda

Kiválás és beolvadás egy menetben

Van egy ”A” Kft két magánszemély tulajdonossal  50-50% arányban.
Az egyik tag úgy válik ki hogy a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz  csatlakozik.
Kiválással létrejön egy ” B” Kft adószámmal bankszámlanyitási kötelezettséggel?
Majd beolvad egyidejűleg egy „C”átvevő társaságba?
A „B”-nek ekkor a megszűnés szabályai szerint kell eljárnia?
Úgy gondolom hogy a tulajdoni hányad alapján a vagyonmegosztás is 50-50 százalékos kell legyen. Vagy a tulajdoni arányoktól eltérően is megállapodhatnak?
Az ”A” Kft az  eszközöket a cégbírósági bejegyzést követően kell átadja a "B"-cégnek?
"A” cég változatlan formában működik tovább és a jegyzett tőkéje, ha nem éri el az 500 E Ft-ot, akkor fel kell felemelni?

 Az átalakulás egy különleges esete, amikor a kiválás úgy történik, hogy a kiváló társaság egy másik céghez csatlakozik. A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról így fogalmaz:

86. § 
(2) Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz mint átvevő társasághoz csatlakoznak. A szétválási szerződés megkötésében ilyenkor az átvevő társaság is részt vesz. Az eljárásban a beolvadás szabályai is megfelelően alkalmazandóak.



A Gt szabályából látható, hogy a kiválás és az ezzel egy időben más társasághoz történő csatlakozás egy lehetséges megoldás. Ebben az esetben az "A" cég a társasági szerződése módosítását követően változatlan formában működik tovább. A "kiváló" "B" cég gyakorlatilag létre sem jön, ezért nem is lesz adószáma. A kiváló vagyon az egyik napon még az "A" cég keretében működik, míg az átalakulás bejegyzését követő napon már a "C" társaság vagyonába illeszkedik.
Ebből természetszerűleg következik, hogy a szétválási szerződés megkötésében ilyenkor az átvevő társaság is részt vesz.

A Számviteli törvény szintén tartalmaz szabályt arra az esetre, amikor az átalakulás beolvadással egy menetben történik:
Ha a kiválásra úgy kerül sor, hogy a társaságtól megváló tag(ok) a társasági vagyon egy részével más, már működő társaság(ok)hoz csatlakozik (csatlakoznak), akkor a kiválásban az átvevő társaság(ok) is részt vesz(nek) és e tekintetben a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.
A két törvény tehát egybehangzóan rendelkezik arról, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket az összes érdekelt fél bevonásával kell elkészíteni. Azaz a három szóban forgó szereplő közösen kell megállapodjon. Ez pedig bizalmi kérdést is felvet, hiszen a szereplők betekintést nyernek egymás üzleti ügyeibe.

Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben nem lehet szó kedvezményezett átalakulásról. Az ugyanis a Társasági és osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény értelmében feltételezi, hogy a kiválással létrejövő társaságban a jogelőd tulajdonosai hasonló arányú részesedést szereznek.

(5) E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással (ideértve azt is, ha a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakozik) létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak is alkalmaznia kell.
 16. §
a) a jogelődnél - kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)-(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;
 A szabály azt jelenti, hogy ki kell egyenlíteni a számviteli törvény és a társasági adó törvény alapján elszámolt amortizációs különbségeket (amennyiben van ilyen különbség), azzal, hogy ezekre tekintettel a jogelődnek módosítania kell az adózás előtti eredményét pozitív, vagy negatív irányba.

(2)
d) a jogelődnél, kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, az adózás előtti eredményt módosítja a végleges vagyonmérlegében kimutatott összevont átértékelési különbözetnek a követelések leértékelésével és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökkentett összege, figyelemmel a (9)-(11) bekezdésben foglaltakra;

Ezt a fenti szabályt is csak figyelemfelhívóként jelenítjük itt meg és nem részletezzük. A kiváló vagyonának átértékelése módosítja adózásának eredményét, amely jelen esetben az őt befogadó társaságnál jelenne meg.

Nem mellékes az sem, hogy az "A" társaság egyszemélyessé válik, amely számára egy új jogi helyzetet teremt. Sokkal sebezhetőbb a korlátolt felelősség egyszemélyes  befolyás esetében.

Utalnunk kell még a személyi jövedelemadót érintő kérdésre is. Amennyiben a jogelődben meglévő jegyzett tőke nem elégséges valamilyen okból kifolyólag (például kevesebb, mint a törvény által megszabott minimális érték), akkor azt az átalakulás folyamatában pótolni kell. Ez történhet pótlólagos befizetéssel, vagy az eredménytartalékból történő kiegészítéssel. Az utóbbinak tulajdonképpen halasztott adófizetési vonzata van. Ez azt jelenti, hogy egy olyan üzletrész értékesítése, vagy megszüntetése, amelyik nem kizárólag adózott jövedelemből lett biztosítva, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, adófizetési kötelezettséggel járhat.

És akkor nem beszéltünk még a fogadó fél és a becsatlakozó viszonyáról. A legegyszerűbb eset, ha a felek vagyoni értékeit a könyvszerinti érték reálisan tükrözi. Ez azonban a legritkább esetben van így! Lehet - ahogyan a rajzon is mutattuk -, a "C" társaságnak 12 000 E Ft a saját tőkéje, miközben rendelkezik egy könyv szerint csekély, ugyanakkor piaci értékét tekintve jelentős ingatlannal, vagy egyéb tárgyi eszközökkel. Ilyen esetben bizonyára nem menne bele egy 50%-os üzletrész megosztásba. De még a fele-fele aránynál is az "Y" magánszemély, aki mint "B" társaság kiválik és beolvad, hozományként 3 000 E Ft jegyzett tőkével kell "érkezzen". Ez pedig azt jelenti, hogy a kiváló-beolvadó vagyonmérleg tervezetében a saját tőke elemeit megfelelő módon át kell rendezni, amely az "y" magánszemélynél a már említett halasztott adózású vagyongyarapodást eredményez a birtokába kerülő értékpapír tekintetében.

A fentiekből látszik, hogy az átalakulás az üzleti játék egyik legkomolyabb és legnagyobb körültekintést igénylő része. Itt minden alku tárgyát képezheti. Az üzletrészek által képviselt aránytól eltérő is lehet a vagyonmegosztás, de természetesen csak abban az esetben, ha a felek így állapodnak meg. A vagyonleltár tervezetek és vagyonmérleg tervezetek összeállítása, a szétválási-beolvadási szerződés feltételeinek rögzítése komoly kihívást jelent mind az érintett cégtulajdonosok, mind pedig az átalakulási folyamatban közreműködő könyvelő, könyvvizsgáló, ügyvéd és adószakértő részéről.

A vagyonmérleg tervezetek elfogadását követően közzétételre, majd az átalakulásról szóló dokumentáció Cégbíróságra történő benyújtására kerül sor. A cégbírósági bejegyzésig mindenki működik az eredeti formában. A bejegyzést követő naptól indul az új felállás. Elkészülnek a végleges vagyonmérlegek, amelyek már tartalmazzák a bejegyzésig eltelt időszak gazdasági eseményeit is. A független könyvvizsgáló (nem a cég könyvvizsgálója!) felülvizsgálja és hitelesíti a végleges vagyonmérleget is, majd ez letétbe helyezésre kerül a Cégbíróságnál.

Kapcsolódó termékeink:

Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye

Átalakulás hatásvizsgáló

Átalakulás tervező

Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta

Kedvezményezett átalakulás menedzser 



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. június 29., kedd

Áfa követelés átvitele a kiválással létrejövő jogutód társaságba.

Az egyik cégünknél az átalakulás cégbírósági bejegyzése rövidesen megtörténik, ezért szeretnénk az átalakulást követő kérdéseket tisztázni. Kiválásról van szó. A kiváló cég jogutód a mostani cégben lévő ,idei évben kezdett tevékenység, és az azzal kapcsolatos  követelések és kötelezettségek vonatkozásában. A követelések között jelenik meg mintegy 1M Ft levonható áfa ami a tevékenység kialakításával összefüggő költségek kapcsán merült fel. Az átalakuló társaság negyedéves bevalló, az áfa-t eddig következő időszakra átvihetőként kezeltük azzal a meggondolással, hogy az átalakulásig képződik annyi befizetendő adónk ami ezt fedezi. Ez nem így történt.

Az áfa tv.( 127.§ (2).186. § ( 6) ) a jogutódlást csak megszűnés esetére említi. Az a kérdésem, hogy a kiváló társaság mint jogutód  gyakorolhatja-e az adólevonási jogát a megelőző időszakban keletkezett áfa tekintetében ? Mik a tennivalók ilyen esetben. Megoldás lehetne az is, hogy az áfa-t most visszakérjük, ennek azonban az a technikai akadálya, hogy még várhatóan lesz az adott időszakot érintő szállítói tartozás , másrészt mielőtt visszakapnánk jelentős összegű befizetendő adója lesz a kiváló cégnek. Esetünkben az lenne a kívánatos, hogy a kiváló cég mint jogutód kezelhesse tovább a korábban keletkezett levonható,vissza nem igényelt áfa-t.


Nézzük mit mond az Áfa bevallás kitöltési útmutatója:

Tárgyévben átalakulás, szétválás útján történő szervezeti változással létrejött adózónak az Art. 1. számú melléklete I./B./3.b) alpontja szerint bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal kell eleget tennie, mint amilyen gyakorisággal volt bevallásra kötelezve az a szervezet, amelyből alakult, vagy szétválás útján létrejött. Az összeolvadással létrejövő adózónak a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően kell eleget tennie bevallási kötelezettségének. A jogutód szervezetre az év során a továbbiakban az Art. bevallás gyakoriság megállapítására vonatkozó áttérési szabályai alkalmazandóak, kizárólag a jogutód szervezet saját adóadatai alapján.

Soron kívüli bevallási kötelezettségek

„Sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás kódja” kitöltése:
Azoknak az adóalanyoknak, akik megszűnéssel, szüneteltetéssel, átalakulással, vagy valamely eljárás alá kerüléssel kapcsolatosan nyújtják be bevallásukat, a bevallási időszak záró dátumát az Art. 33. § (3)–(6) és (9) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell feltüntetni, és a bevallást az ott meghatározottak szerint kell teljesíteni.

Sajátos beszámoló készítési és bevallás benyújtási kötelezettsége van továbbá beolvadás esetén az átvevő (befogadó) cégnek, kiválás esetén a változatlan társasági formában továbbműködő cégnek (akiből kiváltak), az eseményt kiváltó dátumot követő 30 napon belül.

Az előtársasági időszak lezárása, devizanem-váltás, beolvadás, kiválás miatt, illetve az Art. 33. § (3) bekezdése alapján egyéb sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt történő, soron kívüli bevallási kötelezettség teljesítését és annak okát a bevallási főlap (C) blokkjában a ”Sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás kódja” kódkockában kell jelölni arab számmal: előtársasági időszak lezárása (1), devizanem-váltása (2), beolvadás (3), kiválás (4), egyéb átalakulás (6), előtársasági időszakot tartalmazó teljes bevallási időszak (7), közvetett vámjogi képviselő, és a kizárólag adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt adóalannyá váló adóalany által benyújtandó soron kívüli bevallás (8).

Egyéb kitöltési információk a főlaphoz
A HIVATAL (A) és az AZONOSÍTÁS (B) blokk kitöltése:
A HIVATAL (A) blokk az adóhatóság részére van fenntartva, kérjük, hogy abba az adózó ne jegyezzen be adatot!


Az AZONOSÍTÁS(B) blokkban kell szerepeltetni az adóalany azonosításához szükséges adatokat: név, adószám, levelezési cím a nyomtatványon kért bontásban. Itt kell feltüntetni továbbá a jogelőd adószámát, ha a szervezeti változással (átalakulás, szétválás, kiválás, összeolvadás) érintett adóalany, a szervezeti változást megelőző időszakra, azaz a jogelőd gazdasági tevékenységének időszakára vonatkozóan nyújt be bevallást, önellenőrzést. Ha az ilyen szervezeti változással érintett adózó nem a jogelőd időszakára nyújt be bevallást, önellenőrzést, hanem már az átalakulás utáni, saját gazdasági tevékenységének időszakára, akkor a jogelőd adószáma rovatot tilos kitöltenie!
És a törvényi hivatkozások:

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

I./B./3.b
1. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez
I.
AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADÓBEVALLÁS IDŐPONTJA

B) Az egyes adóbevallások határideje
3. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések
b) Az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó általános forgalmi adóbevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult vagy szétválás útján létrejött. Az összeolvadással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmi adó-bevallási kötelezettségének.



Art. 33. § (3)–(6) és (9)

Az adóbevallás különös szabályai

33. §
(3) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha
a) a számvitelről szóló törvény VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő,
(4) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül kell benyújtani.
(5) Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.




2000. évi C. törvény a számvitelről

VII. Fejezet

SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

Előtársasági időszak
Gazdasági társaságok átalakulása
Egyéb átalakulás
Devizanemek közötti áttérés



Összegezve - véleményünk szerint:

A jogelőd (folyamatosan tovább működő) adózónak sajátos beszámoló készítési és bevallás benyújtási kötelezettsége van és a azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani. Ebben a bevallásban az eddig szerepeltetett "Következő időszakra átvihető követelés összege" (83 sor 1065-01-03) csökkenni fog a kiváló cégnek átadott követeléssel.
A szétválás útján történő szervezeti változással létrejött adózónak az Art. 1. számú melléklete I./B./3.b) alpontja szerint bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal kell eleget tennie, mint amilyen gyakorisággal volt bevallásra kötelezve az a szervezet, amelyből alakult. Az első ilyen bevallásában az átvett követelést az előbbiekben már említett bevallási lap 78. sorában "Előző időszakról beszámítható csökkentő tétel" -ként szerepeltetheti. Az első oldalon a jogelőd adószámának szintén szerepelnie kell (Azonosítás B).


 Kapcsolódó termékeink:
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye
Átalakulás hatásvizsgáló
Átalakulás tervező
Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta
Kedvezményezett átalakulás menedzser
Munkáltatói tájékoztató átalakuláshoz


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. július 18., szombat

Illeték kötelezettség és társasági adóalap módosítás kiválás esetén

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Illetékmentességek, illetékkedvezmények

26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

h) a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek);

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha

b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,


32/a. társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely

a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint

b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg;

A társasági adóalap módosításának különös szabályai

(2) Az adózó átalakulásakor

a) a jogelődnél - kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)-(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;


31/a. számított nyilvántartási érték: az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével;


d) a jogelődnél, kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, az adózás előtti eredményt módosítja a végleges vagyonmérlegében kimutatott összevont átértékelési különbözetnek a követelések leértékelésével és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökkentett összege, figyelemmel a (9)-(11) bekezdésben foglaltakra;

(9) Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd, kiválás esetén a jogutód - a (2) bekezdés d) pontjában foglaltaktól függetlenül - a (10) bekezdésben meghatározott feltételekkel nem köteles adózás előtti eredményét módosítani.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a jogutód társasági szerződése (alapító okirata) tartalmazza a (11) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá, hogy a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.

(11) A jogutód az átalakulást követően a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén - úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg. A jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

(15) A (10) bekezdésben, valamint a (13) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségnek az első adóbevallásában a jogutód, illetve az átvevő tesz eleget, ha a jogelőd külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy.


A fentieket összefoglalva, a társasági adó módosítását illetően kiválás esetében két témát vizsgáltunk.


Az első eset, amikor nincs felértékelés.


Az immateriális javak és tárgyi eszközök összesített - a jogutód részére átadott - könyv szerinti értékét összehasonlítjuk az összesített, számított nyilvántartási értékkel. Amennyiben van különbség, úgy az adóalap megállapítására két lehetőség közül lehet választani:


1. A kiválás nem minősül kedvezményezett átalakulásnak: A jogutódnál (kiváló) módosítjuk az adóalapot a leírt szabály szerint.


2. A kiválás kedvezményezett átalakulásnak minősül és a további feltételek is teljesülnek (kötelezettség vállalás a társasági szerződés tervezetben; jogutód a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak; a jogutód az átvett eszközök tekintetében, adóalapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás meg sem történt volna - tehát nem számol el több adótörvény szerinti amortizációt, mint amennyi a jogelődnél még jogosan hátra lett volna -; vezeti az előírt nyilvántartást): Nem kell a különbözettel módosítania az adóalapját.


Második eset, amikor van felértékelés.


Az előbbi két választási lehetőség ekkor is fenn áll, azzal a különbséggel, hogy a 2. választás esetén a felértékelt vagyontárgyakra is igaz az a kötelezettség vállalás, hogy a jogutód csak olyan mértékben számol el adótörvény szerinti amortizációt a felértékelt vagyontárgyak után, amilyen mértékben ez felértékelés előtt a jogelődnél jogos lett volna.


cegiranytu.hu

az üzleti megoldások tárháza


Kapcsolódó termékeink:

Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye

Átalakulási vagyonmérleg - tervezet minta

Átalakulás hatásvizsgáló

Átalakulás tervező

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. május 6., szerda

Ingatlan értékesítés átalakulással

Gyakori eset, hogy egy gazdasági társaság a tulajdonában lévő ingatlant kíván értékesíteni. Ilyenkor kedvezőbb megoldásnak tűnik kiválással létrehozni egy olyan új társaságot, amelyik kizárólag az értékesítendő ingatlant "viszi magával". Így lehetőség nyílik arra, hogy a tulajdonosok magát a társaságot (az üzletrészeket) ruházzák át.

Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (Illeték tv.) 26. § (1) kimondja, hogy: Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek).

Az ily módon tulajdonost váltó ingatlan kapcsán Áfa fizetési kötelezettség sem merül fel, mert a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.) 17. § 2) szerint "nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg"

Az Áfa tv. még támaszt a szerzővel (jogutóddal) kapcsolatban néhány feltételt:
  • belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen
  • vállaljon kötelezettséget, hogy a megszerzett vagyonhoz fűződő Áfa tv. szerinti jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;
  • sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, az Áfa tv.- ben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az előző pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.
  • jogutódlással történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg, a jogelődöt az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli azon, az Áfa tv.- ben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.

A jogutódlással történő megszűnés egyik esete a gazdasági társaságnak a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulása (ideértve az egyesülést, a szétválást és a részleges átalakulást is).


A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 67. § (1) megfogalmazza, hogy mit kell érteni a jogutódlással történő megszűnés alatt. "Jogutóddal szűnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén."

Gazdasági társaság szétválása esetén a gazdasági társaság - tagjai (részvényesei) és a társasági vagyon egy részének a részvételével - két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással vagy kiválással. A gazdasági társaság szétválásánál nincs akadálya annak, hogy a jogelőd társaság tagja akár valamennyi jogutódban tagként vegyen részt.

Különválásról akkor beszélünk, ha a jogelőd megszűnik és jogutódként egy, vagy több gazdasági társaság jön létre.
Kiváláskor a jogelőd megmarad és a vagyon egy részével egy, vagy több új társaság is létrejön.

A szétválási szerződés tervezetét a legfőbb szervnek a szétválásról elviekben döntő első ülésén meghatározottak szem előtt tartásával a vezető tisztségviselők készítik el. Ebben - többek között - meg kell határozni:
  • kiválás esetében a fennmaradó gazdasági társaság társasági szerződésében szükséges módosítások tervezetét, valamint a kiválással létrejövő társaság(ok) társasági szerződésének tervezetét;
  • különválás esetében a létrejövő új gazdasági társaságok társasági szerződésének tervezetét;

Az átalakulás tekintetében fontos kérdés a felelősség.

A jogelőd gazdasági társaság tagjainak (részvényeseinek) felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a jogutód gazdasági társaság helytállási kötelezettségének nem tudott eleget tenni.

Az átalakulás során a társaságtól megváló - korlátozottan felelős - tagok (részvényesek) tagsági viszonyuk megszűnésétől számított öt évig felelnek a számukra a Gt. 74. § (2)-(3) bekezdése szerint kifizetett járandóság erejéig a jogelődnek a jogutód által nem fedezett és a tagsági viszonyuk megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.

(74. § (2)-(3) a társaságtól megváló taggal történő elszámolás szabályai)

A szétváló gazdasági társaság jogutódai - ideértve azt a gazdasági társaságot is, amelyből a kiválás történt - a szétváló társaságnak a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szétválási szerződés rendelkezése szerint felelnek. A szétváló társaság vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválási szerződés telepítette.

Ha a kötelezettségről a szétválási szerződésben nem rendelkeztek, vagy az csak a megállapodást követően válik ismertté, a jogutód gazdasági társaságok (ideértve a szétválás után megmaradó társaságot is) felelőssége egyetemleges.

A vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére, az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a jogutód gazdasági társaság tervezett saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének megállapítására vonatkozó részletes rendelkezéseket a számviteli törvény tartalmazza.

A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval, továbbá - ha a gazdasági társaságnál ilyen működik -, a felügyelőbizottsággal is ellenőriztetni kell. Nem jogosult erre a gazdasági társaság könyvvizsgálója, és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.

A gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni.

A bejegyzett új társaságot (benne az ingatlan vagyonnal) a tulajdonosok értékesíthetik. Az üzletrész értékesítést nem terheli visszterhes vagyonátruházási illeték. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az üzletrész bekerülési értéke és eladási ára közötti pozitív különbözet az eladónál SZJA fizetési kötelezettséget keletkeztet. Azzal is óvatosan kell bánni, hogy az üzletrészen a piaci árnál lényegesen alacsonyabb értéken adjanak túl. Ezt ugyanis egy adóhatósági vizsgálat felülbírálhatja.

Mi számít piaci értéknek? Jó kérdés! Eszközarányos vagyonértékelési módszert alkalmazva az üzletrész értéke (a tulajdoni hányad arányában) megegyezik az eszközök mínusz kötelezettségek, azaz a saját tőke értékével. Tehát semmiképpen sem a jegyzett tőke arányos része!

További módszerként említhetnénk a jövedelem arányos értékelést. Az ingatlan könyv szerinti és piaci értéke közötti különbség sem elhanyagolható. És még ott vannak az elhelyezkedési, a konjunkturális és hasznosíthatósági szempontok is.



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.