Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ingyenes ügylet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ingyenes ügylet. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 20., péntek

Közmű térítésmentes átadásának áfa kötelezettsége

 Társaságunk áramhálózati tulajdonú hálózati beruházást hajtott végre. A beruházást kivitelező vállalkozó a szerződésben meghatározott díjat kiszámlázta azzal, hogy az áfa fizetésére a fordított adózás szabályai szerint a megrendelő a kötelezett. Mi a számla alapján megállapítottuk a befizetendő áfát és ugyanabban a bevallásban egyidejűleg levonásba is helyeztük. A létrehozott vezeték rendszer a hálózati üzemeltetési joggal bíró szolgáltatónak kerül átadásra térítésmentesen. Kérdésünk, hogy a térítésmentes átadás jár -e áfa fizetési kötelezettséggel?

A számviteli törvény 86.§. (7) bekezdésének "a" pontja szerint:
A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni:
a) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értékét;

Ugyancsak a számviteli törvény előírásaiból következik, hogy a megvalósított eszközt annak kell üzembe helyeznie, amely szervezet azt rendeltetésszerűen használni, üzemeltetni fogja. Az adott esetben ezt a beruházást még az üzembe helyezés előtt (azzal egyidejűleg), mint beruházást az üzemeltető részére át kell adni.

Az Áfa törvény az ingyenes átengedés kapcsán a következőket írja:

 11. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
(3) Nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek
a) a közcélú adomány,
b) ha az adóalany - vállalkozásának céljára tekintettel - más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket.

A beszerzések áfa-jának levonhatósága attól függ, hogy az adott beszerzés közvetlen és azonnali kapcsolatban áll-e az áfa levonásra jogosító ügylettel és a felmerült költség az adólevonásra jogosító adóköteles tevékenység árának alkotóelemét képezi-e. Ez esetünkben minden bizonnyal így van, azaz a vállalkozás az adóköteles tevékenysége érdekében valósította meg a beruházást.

A áfa levonási jog rendeltetése, hogy az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás ellenértékébe a korábbi szakaszok során felszámított forgalmi adó ne épüljön be. A beruházást megrendelő vállalkozásnál ez így is van, hiszen a felszámított áfa összegét levonásba helyezte.

Az Áfa törvény másik logikája, hogy a végső fogyasztó kell legyen az, akit ennek a fogyasztási adónak terhelnie kell. Az áramhálózat a villamos energia felhasználását teszi lehetővé. Ezt a hálózatot üzemeltető szolgáltató biztosítja. A hálózathoz kötődő hozzáadott érték adó (áfa) az ingyenes átadás pillanatában még nem csapódott le a végső fogyasztónál. Ebből a logikai levezetésből következik, hogy a beruházást megrendelő vállalkozásnak ez tovább kell számláznia a hálózati szolgáltató felé. A számlán fontos feltüntetni az ingyenes átadás tényét és azt, hogy az áfa megfizetésére az átvevő a kötelezett.

Elméleti síkon tovább követhetjük a hozzáadott érték adó útját. Az áramszolgáltató megfizeti és le is vonja az áfát. A nála felmerülő hálózat fenntartási költségek magával az áramszolgáltatással együtt áfa alapot fognak képezni és ily módon visszakerülnek a vállalkozónkhoz. Ő újból levonja ezt az áfát, és az előállítandó terméke árába beépíti a villamos energiát, valamint a meg nem térített beruházás költségét is. Végül egy végső fogyasztó áfával növelt áron megvásárolja a terméket, s így jut az állami költségvetés a teljes hozzáadott érték adóhoz.

Lehetne más forgatókönyv is? Bizony lehetne!

A 11. § -t figyelmesen olvasva:
"az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére... más tulajdonába ingyenesen átengedi"Esetünkben nem a vállalkozástól idegen célról van szó. Sőt, teljes mértékben az adókötele tevékenységgel szorosan összefüggő beruházásról. Ha pedig nem tartozik a 11. § hatálya alá és ellenérték sincs, akkor nem kell felszámítani az áfát. Maga a beruházási érték így is beépül az adóköteles termékértékesítés adóalapjába. Sajnos ezen ügylettel kapcsolatban nincs tudomásunk róla, hogy megjelent volna érdemi hatósági állásfoglalás. E második verziót gyengíti a (3) bekezdés b) pontja, amely szerint "az adóalany - vállalkozásának céljára tekintettel - más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket". 
 Ha a vállalkozás céljára való tekintettel csak a kis értékű termék ingyenes átengedése jelent kivételt, akkor ebből implicit az is következik, hogy a nagyobb értékű már termékértékesítésnek számít. Hogy a "vállalkozástól idegen célok", vagy a "vállalkozás céljára való tekintettel" az erősebb, azt nehéz eldönteni. És ebből a szempontból "bombabiztosabb" az első verzió.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2009. május 9., szombat

Ingyenes ügyletek Áfa vonzata

A termék (út) tulajdonjogának törvényi kötelezettség alapján történő átadásának Áfa vonzata érdekelne törvényi hivatkozásokkal.

A 2007 évvel bezárólag hatályban lévő Áfa tv (1992. évi LXXIV.) alapján az alábbi ingyenes ügyletek adómentességet élveztek:
  • Közcélú adomány nyújtása
  • Sajtótermék köteles példány átadása
  • Termék (út) tulajdonjogának törvényi kötelezettség alapján történő átadása
  • Önkormányzatok, kistérségi társulások egymás közti vagyonátadása
(7. § 3 bek.)

2008 január 1-től új Áfa törvény lépett hatályba (2007. évi CXXVII.) A régi törvényben szereplő ingyenes ügyletek adómentességi szabályai "elpárologtak".

Az új szabályozás ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősíti, ha az adóalany a terméket vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
/11. § (1)
Kivétel már csak az áruminta és a kis értékű termék ellenérték nélküli átadása maradt.

Az ingyenes átengedéskor - mivel ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül - számlát kell kiállítani.
Ilyen esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. /68. §

Mivel az ingyenesen átadott termék értékét még az Áfa is növeli, az ügyletben résztvevő felek megállapodásán múlik, hogy a többlet költséget melyikük fogja viselni.

Amennyiben az átadó nem akarja az átvevőt terhelni a fizetendő áfa- val, akkor a fizetendő adót is az ingyenes átadás részeként kezeli, befizeti és elszámolja az eszköz értékében. /az átadónál rendkívüli ráfordítás.
Egy másik lehetőség, hogy az átvevő az átadó által befizetendő Áfa összegét megtéríti.
/ az átadónál egyéb követelés.

Az átvevő Áfa visszaigénylési lehetősége adójogi státusa, illetve a felhasználási célok (adóköteles, vagy adómentes tevékenységhez) alapján ítélhető meg.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.