Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tevékenységre jellemző kereset. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tevékenységre jellemző kereset. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. március 24., szerda

Gyes ideje alatt személyes közreműködés társas vállalkozásban

Egy főállású munkaviszonyban levő hölgy, jelenleg GYES-en van, egy EVÁ-s Bt.-be beltagként 2010. 03. hóban belépett. Bevételi nyilvántartást vezet a Bt. Osztalék jövedelemként veszi majd ki jövedelmét, így SZJA fizetési kötelezettsége nem keletkezik.
A járulékfizetésre vonatkozólag nem találok semmit.
Ha jól tudom, ha van biztosítási jogviszony (munkaviszony vagy máshol társas vállalkozó), ahol megfizetik utána a járulékokat, a tényleges jövedelemre kell járulékot fizetni, kivéve a pénzbeli
EBJ-t.
EVÁ-nál, ha nem vesz fel jövedelmet, csak osztalékként, nincs járulékfizetési kötelezettség.
Viszont, ha jelenleg munkaviszonya után GYES-en van mi a szabály? Ha kell fizetni, akkor azt havi szinten kell, s az áprilisban lesz esedékes.
(Egyéni vállalkozónál azt látom, hogy az EVA alap 4%-a után kell fizetni járulékot.)


A kérdésben megfogalmazott feltételezések mind helyesek. A dolog azonban ennél sokkal bonyolultabb. Egyik lehetséges támpont a kérdéssel kapcsolatban az APEH tájékoztatója a tevékenységre jellemző keresetről.

 A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 2010. január 1-jétől hatályos szabályai szerint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva) hatálya alá nem tartozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának  az adóév során felvett személyes közreműködői díját, illetve az elszámolt vállalkozói kivétjét – ha az nem éri el a tevékenységére jellemző keresetnek megfelelő összeget – a felvett osztalékból, illetve a vállalkozói osztalékalapból ki kell egészítenie, kivéve, ha közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.

Mivel csak az EVA hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásokra vonatkozik a szabály, ez azt jelenti, hogy az EVA hatálya alá tartozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának nincs ezzel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége.

Ami a járulékfizetés szabályait illeti, az említett tájékoztató a következőképpen fogalmaz:

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) módosult rendelkezéseiben is új előírás 2010. január 1-jétől, hogy a „főfoglalkozásúbiztosított társas vállalkozónak és a „főfoglalkozású” biztosított egyéni vállalkozónak (akkor is, ha evázók) havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, kivéve, ha
– a járulékbevallásban bejelentést tesznek arról, hogy a tényleges jövedelem kisebb annál,
– közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.


A „főfoglalkozású” a mi olvasatunkban azt jelenti, hogy a biztosított társas vállalkozónak nincs legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, illetve egyéb olyan jogviszonya (például GYES), amely alapján biztosítottnak minősül. Véleményünk szerint a kérdésben szereplő személy, jogviszonya alapján, alapesetben nem minősíthető „főfoglalkozású” biztosított társas vállalkozónak, hiszen a gyesben részesülő szülő társadalombiztosítási szempontból folyamatosan biztosított, ha a biztosítását megalapozó jogviszonya (pl. munkaviszonya) egyébként fennáll, de a gyes végett fizetés nélküli szabadságot vett igénybe.

Ezek után az első következtetést levonhatjuk: A kérdésben szereplő személynek amennyiben a gyermekgondozási segély fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja, úgy nem kell a tevékenységre jellemző kereset alapján járulékot fizetnie.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 27. és 28. §-a foglalkozik a járulékfizetési szabályokkal:

28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. § (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával.

A 27. § fekteti le tulajdonképpen a társas vállalkozó járulékfizetésének fő szabályát:

27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.

(2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával  azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.


Vitás kérdés lehet a  „a társas vállalkozó személyes közreműködése” fogalom.
A blogbejegyzés elején hivatkozott APEH tájékoztatóból ezzel kapcsolatosan a következőt emelnénk ki:

A társas vállalkozás tagjának személyes közreműködői jogállását elsődlegesen a tag és a társas vállalkozás között fennálló, okiratokkal (létesítő okirat, szerződés, megállapodás stb.) igazolható jogviszony vagy jogszabály alapján lehet meghatározni. Ha azonban a tag tevékenységének lényeges tartalmi elemeiből megállapítható tényállás alapján az előzőektől függetlenül is megvalósul a személyes közreműködés, úgy adózási szempontból a valós tartalomnak megfelelően végzett tevékenység a mérvadó. Ha pl. a tag a társasággal munkaviszonyban áll, a személyes közreműködés nem vonatkozik azon tevékenységére, amelyet a munkaszerződése szerint munkaviszonyban lát el. Ebből azonban önmagában nem következik, hogy a társasággal munkaszerződést kötő tag esetében nincs helye a személyes közreműködésre vonatkozó adó és járulék szabályok alkalmazásának. Ha a tag akár a társasági szerződés vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján, akár a munkaviszonyában ellátott tevékenységén kívül is közreműködik a társaság tevékenységében, és erre tekintettel a társaság a szokásos vállalkozási haszonból fizethető osztalékot meghaladó osztalékban (is) részesíti, indokolt lehet a személyes közreműködésként folytatott tevékenységre jellemző keresetnek megfelelő személyes közreműködői díjkiegészítés megállapítása.

Amennyiben a Bt. beltagja kizárólag csak a vezető tisztségviselői, azaz a képviseleti feladatokat látja el, úgy a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény meghatározó lehet a kérdésben:

91. § (1) A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.
(2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.
(3)A tagot személyes közreműködéséért – a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján – díjazás illetheti meg.

Kijelenthető-e minden esetben, hogy az a vezető tisztségviselő, aki képviseleti jogának gyakorlásán kívül sem munkaviszonyban, sem megbízási jogviszonyban munkát nem végez, az személyesen nem működik közre?

Egy kis létszámú vállalkozásnál, ahol az egyetlen képviseleti feladatokon túlmutató vezetői feladatokat ellátó személy csak a beltag lehet, ott nehezen lenne bizonyítható, hogy a Bt. egyedüli beltagja személyesen nem működik közre. Különösen igaz ez akkor, ha a bevételszerző tevékenység zavartalanul folyik és az adóév végére az osztalék fizetés lehetősége is fennáll.

Más lehet a helyzet akkor, ha vannak olyan további szereplők, akik a termelői-szolgáltatói tevékenység működtetését biztosítani tudják.

Mint az APEH tájékoztatójában is olvasható, a munkaviszony keretei között ellátott feladatok nem jelentenek személyes vállalkozói közreműködést. Itt egy kis kitérővel azt is meg kell vizsgálnunk, hogy egy gyermekgondozási segélyben részesülő személy folytathat-e munkaviszonyban tevékenységet a GYES ideje alatt?

A kérdésre a családok támogatásáról  szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst. tv.) 21. §-a adja meg  a választ:

21. § A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet
a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját,
b) a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.

Ebből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a gyermek egy éves kora után a Bt. beltagja  folytathat kereső tevékenységet munkaviszonyban a saját betéti társaságában. A GYES melletti munka végzésre sor kerülhet úgy, hogy az érintett munkavállaló megszakítva a fizetés nélküli szabadságát ismét munkába áll munkáltatójánál, de történhet úgy is, hogy az érintett egy másik foglalkoztatónál jogviszonyt létesít. Ha a biztosítást megalapozó munkaviszony nem a saját Bt. -nél áll fent, attól még itt is létesíthet ilyen jogviszonyt, természetesen egyeztetve az eddigi munkáltatójával. Fontos körülmény, hogy a Bt. az egyedüli beltagjával csak abban az esetben létesíthet munkaviszonyt, ha ezt a lehetőséget a társasági szerződése kifejezetten tartalmazza!

Amikor a magánszemély egyedül a Bt.-ben fejt ki kereső tevékenységet, akkor a ténylegesen megszerzett jövedelem alapján kell a járulékokat megfizetni az általános szabályok figyelembe vételével.

Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállásáról beszélhetünk, ha a Bt. -vel létesített munkaviszony „második” munkahelynek minősül, azért mert a biztosítási jogviszony az előző munkahellyel továbbra is fennáll. Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem.

Összefoglalva:

1. Megállapítható a személyes közreműködés: a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetni. A Bt. bevételt termel, van osztalékfizetés és nincsenek olyan további szereplők, akik e tevékenységet a kérdésben szereplő beltag közreműködése nélkül is el tudnák látni. A beltag fizetés nélküli szabadságon van a GYES ideje alatt.

2. Kizárólag vezető tisztségviselői feladatok ellátása: Nincs díjazás, nincs járulékalap. A Bt. egyértelműen működő képes tud lenni a beltag személyes közreműködése nélkül is. A beltag fizetés nélküli szabadságon van a GYES ideje alatt (függetlenül attól, hogy ki a munkáltatója)

3. Munkaviszony keretében történő közreműködés a Bt. -ben (amennyiben a beltag a gyes előtt is itt volt munkaviszonyban), a gyermek egy éves korát követően: a tényleges jövedelem után, járulék fizetés az általános szabályok szerint. Egyedüli beltag esetében további feltétel a társasági szerződés által megengedett munkaviszony.

4. Többes jogviszony, a Bt. -vel létrejött munkaviszony „második” munkahely: Járulék fizetés a tényleges jövedelem után, kivéve a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

5. Amennyiben a biztosítást megalapozó jogviszony (pl. munkaviszony)  nem áll fenn, a gyes önmagában nem ad biztosítást, de tartama alatt jár az egészségügyi szolgáltatás és – a nyugdíjjárulék fizetésére tekintettel – a szolgálati idő megállapítása során is figyelembe kell venni [26. § (1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet].


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.