Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Természetbeni juttatás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Természetbeni juttatás. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. január 7., vasárnap

Cafeteria 2018


Az idei év - cafeteriát is érintő - fontos változása, hogy az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent. Ebbe a körbe tartoznak az úgynevezett "egyes meghatározott juttatások"(Szja. tv. 70. §). Ide sorolhatók az Erzsébet utalvány, a különböző ajándék-utalványok, a munkahelyi étkeztetés, a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás, a különböző pénztári hozzájárulások.

A béren kívüli juttatásokat tekintve (Szja. tv. 71. §) lényegi változás, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya keretében adható összegek és az éves keretösszegként adható 100 ezer forint együttesen sem haladhatják meg az évi 450 ezer forintos plafont.

Az adómentes juttatások továbbra is a korábbi feltételekkel fennmaradtak. A Mobilitás célú lakhatási támogatás igénybe vevőinek körét bővítették a törvényhozók. Új lehetőségként jelent meg a Diákhitel törlesztés támogatása.

Az évek óta sikeres Cafeteria nyilvántartó segédletünk két részből áll.

A tervező rész gyors megoldást jelent egy adott keretösszeg szétosztásához különböző meghatározott munkacsoportok számára. A törvényből tudjuk, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján kell meghatározza.

A nyilvántartó rész két munkalapot foglal magába.

Az elsőn egy adott munkavállaló "kosarát" lehet meghatározni a korábban ismertetett tervező alapján. A munkalapon felsorakoznak az összes elérhető juttatási formák és ezek közterhei, illetve a törvény által meghatározott korlátai. A felhasználó x-elés
alapján ki tudja választani a számára kívánatos juttatások mértékét, fajtáját a megadott keret terhére. Folyamatosan nyomon követhető a "kosár" tartalma, telítettsége, illetve az is, ha a lehetőség már kimerült, vagy egy-egy korlát akadályt jelent. A második munkalap pedig a törvény által előírt nyilvántartásra szolgál. A megjelenítendő "kosár" itt is testre szabható és havi bontásban a terv és a tényadatok megjeleníthetők.

A Cafeteria szabályzat minta e tematika másik fontos és kötelező kiegészítője. A törvény szerint a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatónál a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat alapján lehet a béren kívüli juttatásokat megosztani a különböző munkavállalók között. Az előre megszerkesztett és megfelelő tartalommal feltöltött szabályzat egyszerűen, gyorsan testre szabható. Tartalmazza a mindenki által elérhető juttatásokat, a juttatásban részesülő csoportok meghatározásának ismérveit, az egyéni keret meghatározását, a törvényi hivatkozásokat, a nyilvántartások kezelését, a hozzáférhetőség módját.

A Cafeteria nyilvántartó és a Cafeteria szabályzat minta olyan egységet alkot, amely teljes körűen lefedi a témával kapcsolatos feladatokat. További kapcsolódható ajánlatunk az Üzleti terv készítő segédletünk lehet.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2017. január 21., szombat

Béren kívüli juttatások köre szűkül, vagy mégsem?

Az idei év jelentős változásokkal köszöntött be a cafeteria juttatások terén. Változott a minimálbér, a 27%-os egészségügyi hozzájárulás 22% lett, és változott a béren kívüli juttatások (71. §), illetve a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (70. §) köre is.

A kisebb adóterhet jelentő béren kívüli juttatások (34,22%) palettájáról egy csomó minden eltűnt. Nincs Erzsébet utalvány, munkahelyi étkeztetés, iskola kezdési támogatás, hiányzanak az önkéntes nyugdíj hozzájárulások, az egészségbiztosítási-, valamint önsegélyező pénztári hozzájárulások. Első látásra talán jön a hűha érzés, de aztán a munkavállaló szempontjából jobban átgondolva a dolgot rájövünk, hogy mindezt helyettesíti egy új juttatási lehetőség, éspedig a százezer forint összegű pénzjuttatás. E mellet pedig változatlan formában megmaradt a SZÉP kártya három zsebe, az előző évihez hasonló összeghatárral.

Adódik a költői kérdés, hogy ki, melyik juttatást részesítené előnyben. És adódik a válasz is, hogy természetesen a pénzjuttatás lesz a nyerő. Miért is ne? Hiszen ránézésre is olcsóbb a munkáltatónak, mintha ezt az összeget bérfejlesztésre fordítaná. A dolgozó is jobban jár, mert arra költi, amire csak akarja. Éppenséggel azokra a célokra is felhasználhatja, ami kikerült a "kosárból". Persze nagy tételben lehet fogadni, hogy főleg a kisebb jövedelmű emberek mindezt az élelmiszerüzletekben hagyják, vagy a rezsire fordítják.

Azt sem lehet mondani, hogy jól jönne e mellet a többi eltűnt lehetőség is, mert a rekreációs plafonra gondolva (450 ezer forint / év a vállalati szférában), a maximumra feltöltött SZÉP kártyával együtt már több is, mint amennyit adni lehet. Igaz, hogy közben a cafeteria fokozatosan elveszíti létének lényegét, ami abból állna, hogy célzottan terelje a fogyasztást például az öngondoskodás, vagy a megtakarítások felé, de ennek megítélése legyen inkább a politikusok dolga.

A lényeg az, hogy 2017-ben is van béren kívüli juttatás és ami ebbe nem fér bele, ahhoz ott vannak a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások 43,66% közteherrel, ami még mindig olcsóbb, mint a bér, bár igaz nem sokkal, hiszen általános esetben a bérre számítható adóék 46,15%.

Frissítettük a cafeteria szabályzat mintánkat és a tervező-nyilvántartó segédletünket. Ezek mind kötelező kellékek azok számára, akik ilyen juttatásokban gondolkodnak. Alkalmazásukkal könnyedén megoldható a cafeteriára szánt keret szétosztása, a különböző munkavállalói csoportok megalkotása és a kötelező nyilvántartások vezetése.

Cafeteria szabályzat minta

Cafeteria nyilvántartó


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. november 19., péntek

Reprezentáció és üzleti ajándék adózása 2010-ben.

Egy kis segítséget kérnék reprezentáció és üzleti ajándék értelmezésében. Először nagyon egyszerűnek találtam ,hogy társasági adóalanynál kiveszi az SZJA –ból és társasági adó alap növelő lesz, de minél többet  olvastam a témában  annál jobban nem értettem.

Konkrétan nekem van:
Éttermi számla     522   38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő
Kávé tea amit a dolgozók  fogyasztanak el   522    38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő sima természetbeni
Szalámit italt ad  név szerint külföldi partnernek  522    38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő üzleti ajándék
Üzleti vendéglátás helyszínen felszolgálva  86    38   és   54%    27%    1.5%    nem növeli az adóalapot repi


A reprezentáció és üzleti ajándék tekintetében főszabályként azt kell figyelembe venni, hogy ez természetbeni juttatásnak minősül.

Ugyancsak természetbeni juttatás a dolgozók részére a munkahelyen biztosított kávé, tea, üdítő, stb. Ezek azonban nem tartoznak a reprezentáció, illetve az üzleti ajándék kategóriájába. Mivel fogyasztásuk nem köthető konkrétan egy-egy személyhez, ezért ebben a tekintetben az SZJA törvény 69. § (1) b) pontja az irányadó:
b) a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt; e rendelkezést kell különösen alkalmazni a kifizető által több magánszemély számára szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadidőprogram) esetében, ha az nem minősül reprezentációnak; a kifizető rosszhiszemű eljárása esetén az adómegállapítási (adóelőleg-megállapítási) kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság a természetbeni juttatás formájában juttatott jövedelem 50 százaléka;

Az éttermi számla elszámolása a juttatás körülményeitől függően kétféle képpen adózhat.

1. A munkavállaló, vagy a személyesen közreműködó tag hivatali, üzleti utazás folyamán elmegy az étterembe vacsorázni és erről hoz számlát. Ebben az esetben olyan természetbeni juttatásról beszélünk, amelyik nem tartozik a reprezentáció fogalmába.
f) a kifizető által - a c)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is - a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; (a c)-e) pontok a mindenki számára, vagy cafeteria szerinti juttatásokról szólnak).
Ebben az esetben sima, adóköteles, nem kedvezményesen adózó természetbeni juttatásról van szó, amely után a törvény által előírt adót és járulékot kell megfizetni.

2. Amennyiben üzleti partner vendéglátására kerül sor, úgy reprezentációs költségről beszélünk. Elfogadható alkalmak különösen a piaci szereplők körében az üzleti tárgyalások, közgyűlések, felügyelőbizottsági, igazgatósági ülések, a közintézményeknél az olyan hivatali munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységek képviselői vesznek részt, a társintézményekkel folytatott hivatalos egyeztetések, bármely juttató esetében az adott szakmát érintő rendezvények (bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok, konferenciák, konzultációk, továbbképzések). Van némi jogértelmezési bizonytalanság a juttatót képviselő munkavállalók tekintetében, de mi úgy értelmezzük a reprezentáció törvény általi megfogalmazását, hogy a "...alkalmával nyújtott vendéglátás" fogalmába minden résztvevőt bele kell érteni. Nem is lenne életszerű megkérni a pincért, hogy minden egyes résztvevő fogyasztását név szerint külön tételben szerepeltesse a számlán.

E második esetben a reprezentációnak minősített tétel adómentes az SZJA törvény szerint, ugyanakkor, mint a vállalkozás érdekében el nem ismert költség, társasági adóalap növelő.

SZJA:
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.38. a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni;

Társasági adó:
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
12. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás;


A külföldi partnereknek adott, a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, a társasági adóalanyok tekintetében, értéktől függetlenül osztozik a reprezentáció sorsában, azaz nincs személyi jövedelemadó, ugyanakkor adóalap növelő tétel.

Azok a kifizetők, akik nem társasági adó alanyok, a reprezentáció és az üzleti ajándék tekintetében az SZJA törvényben meghatározott szabályok szerint adóznak. Az adóalanyokat két csoportra osztó szabály sok szakembernek jelent értelmezési problémát.

A kérdés utolsó tétele az "Üzleti vendéglátás helyszínen felszolgálva". Ilyen kategória nincs, ezt nem tudjuk értelmezni. Az üzleti vendéglátás ténye nem a helyszín, hanem az esemény alapján valósul meg, vagy nem.

A személyekhez kötődő ráfordításokat az 55-ös számlacsoportba kell személyi jellegű egyéb kifizetésként könyvelni.



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. október 24., vasárnap

Cafeteria próbaidős munkavállalónak

Próbaidős munkavállaló kaphat-e Cafeteria juttatást?

A  Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény a próbaidőt a következő képen definiálja:
Próbaidő
81. § (1) A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető.
(2) A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(3) A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.


Ebből következik, hogy maga a munkaviszony létesítése megtörténik még a próbaidő megkezdése előtt. Most pedig nézzük, hogy milyen feltételekhez köti az Szja. törvény a természetbeni juttatásokat. Már többször is szó volt róla ebben a blogban is, hogy a természetbeni juttatásokban többféle szabály alapján részesülhetnek a munkavállalók.

c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében...
d) a munkáltató által - a c) pontban foglaltaktól függetlenül is - da) valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel...
e) a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján - a c)-d) pontban foglaltaktól függetlenül is - ea) több munkavállaló részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg;

Ez utóbbi a Cafeteria néven közismerté vált módszer. Vagyis, míg az előző kettő, vagy jogszabály alapján, vagy a "mindenkinek egyformán" elv alapján működik, addig az e) pont a juttatásokat a munkáltató által elfogadott - szabályzatban rögzített - feltételek szerint alkalmazandó. Itt fontos tényező, hogy "valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat" -ról van szó. A szabályzat alapján történő juttatásnak nem feltétele, hogy mindenki részesüljön. Ahogyan a törvény is példálózva sorolja: a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg.

A próbaidős munkavállaló tehát megtekintheti ezt a szabályzatot és ebből le kell tudnia vonni a következtetést, hogy neki jár-e ilyen juttatás és mekkora értékben. Ha például olyan munkakörbe alkalmazták, amelyik szerepel a cafeteria valamelyik csoportjában (amennyiben ez szempont a szabályzatban) és nincs egy bizonyos munkaviszonyban eltöltött időhöz kötve, akkor véleményünk szerint neki is jár, a próbaidős státuszától függetlenül.

Kapcsolódó termékeink:

Cafeteria nyilvántartó

Cafeteria szabályzat minta


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. október 19., kedd

Természetbeni juttatás a személyesen közreműködő tagnak

 Családi vállalkozásunk (Kft.) tagjai a fiam és a lányom. A tagok a társasági szerződésben foglaltak szerint vállalják, hogy díjazás nélküli mellékszolgáltatásként a társaság üzleti tevékenységében üzletszerzői és adminisztratív területen közreműködnek. Az említett két tulajdonos Magyarországon nem tartózkodó és itthon nem adózó magyar állampolgárok. Én, az édesapjuk megbízási jogviszonyban látom el az ügyvezetői feladatokat. A társaságnak nincs alkalmazottja.
Kérdéseim:

    * Milyen adómentes és milyen kedvezményes adózású Cafeteria elemet kaphatok én?
    * Milyen adómentes és milyen kedvezményes adózású Cafeteria kaphatnak gyermekeim, a közreműködő tagok?
    * Szükség van-e a Cafeteria nyilvántartóra?
    * Szükség  van-e a Cafeteria szabályzat mintára?


Az SZJA törvény 39 pontban sorolja fel az adómentesen adható természetbeni juttatásokat. Ezek többsége nem tartozik a klasszikus értelembe vett természetbeni juttatások körébe. A szöveg terjedelme miatt csak kettőt emelnénk ki ezek közül.

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.24. a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék;
8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen
b) a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott,
sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet;


A kedvezményes adózású természetbeni juttatások körét a 70. § szabályozza. Az itt megfogalmazott általános feltétel:
(2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) - az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló).
E felsorolásban találjuk az üdülési csekket, a meleg étkeztetést (18 E Ft), az iskolarendszerű képzést, az iskolakezdési támogatást és a helyi utazási bérletet. Szintén ide sorolható az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát, meg nem haladó rész.

A kérdésben szereplő Kft tagok a társasági szerződésükben vállalják, hogy díjazás nélküli mellékszolgáltatásként a társaság üzleti tevékenységében üzletszerzői és adminisztratív területen közreműködnek. A személyes közreműködés tényének megállapíthatósága fontos tényező lehet a kérdés elbírálásakor.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a társas vállalkozó fogalmát a következőképpen definiálja:

4. § E törvény alkalmazásában:
d) Társas vállalkozó:
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).


A kérdéssel összefüggő rendelkezésünkre álló információk korlátait is figyelembe véve, mi nem hisszük, hogy a "tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik" feltétel bizonyítható módon teljesülne. Elég nehéz elképzelni, hogy egy folyamatosan külföldön tartózkodó személy, akinek jövedelemszerző tevékenysége nem kötődik a tulajdonában álló céghez, érdemben személyesen közre tudna működni.

Ha a tagok tevékenysége nem minősíthető személyes közreműködésnek, akkor az édesapa sem kerülhet be ebbe a körbe. Ő ugyanis saját jogon sem nem munkavállaló, se nem személyesen közreműködő tag. A személyesen közreműködő tag közeli hozzátartózói jogán részesülhetne kedvezményesen adózó természetbeni juttatásban.

Mindezeket figyelembe véve, véleményünk szerint mindhárom szereplő csak az általános mértékben adózó juttatásokból részesülhet. Az üdülési csekk "cafeteria rendszeren kívül" is adható, mert a törvény 69. § (1) g) pontja ezt külön is nevesíti. A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel szintén ebbe a körbe tartozik.

A természetbeni juttatások többsége azonban csak munkavállalóként, azok közeli hozzátartozójaként és a vagy a "mindenkinek egyformán", vagy a "cafeteria szabályzat" alapján érhető el. A társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja munkavállalónak minősül e tekintetben. A természetbeni juttatásokról kötelező nyilvántartást vezetni az SZJA törvényben meghatározott feltételekkel.

Kapcsolódó termékeink:

Cafeteria szabályzat minta



 Cafeteria nyilvántartó


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. szeptember 23., csütörtök

Meleg étkeztetés formájában juttatott bevétel - étkezési utalvány

Ha valaki két cégnél munkaviszonyban van, mindkettő rész munkaidő, mindkettőnél kaphat 18 E Ft/hó meleg étkezésit 25 %-os kedvezményes adóval?

Kedvezményes adóztatás alá esik a meleg étkeztetés formájában (ide értve az ilyen szolgáltatás igénybevételére jogosító utalványt is) juttatott bevétel bizonyos további feltételek teljesítése mellett.

A kérdés kapcsán el lehet azon gondolkodni, hogy jogos lenne-e az, ha az egyetlen munkahellyel rendelkező személyre vonatkozó értékhatár 18 E Ft, míg egy másik, ugyanannyi munkaidőt letöltő, de ezt két munkahelyen teljesítő személyre vonatkozó értékhatár ennek duplája, azaz 36 E Ft lenne? Az igazságérzetünk azt súgja, hogy ez nem lenne helyes. Ám nézzük, hogy mit mond a jogszabály erre vonatkozóan!

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL (SZJA tv.)

Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások kedvezményes adózása

70. § (1) Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele után az adókötelezettséget a 71. § rendelkezései szerint kell teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) - az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló)
b) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;
(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában
d) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek minősül az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is);


 Eddig olvasva a törvény szövegét, nem találunk összegszerű korlátozást egy-egy munkahelyhez (munkáltatóhoz) kapcsolódóan. De olvassuk tovább!

71. § (1) A magánszemély a 70. § rendelkezéseiben foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető (a továbbiakban: juttató) 25 százalék adó fizetésére köteles.
(2) A juttató az (1) bekezdés szerinti adókötelezettségének megállapításához figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatát. Ha az adott juttatás megfelel a vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész olyan adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amelyre vonatkozóan a 69. § (1) bekezdésének d) és e) pontját nem kell alkalmazni, egyéb esetben bármely feltétel hiányában a 69. § rendelkezései az irányadók.
(3) A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást vezet.

Láthatjuk, hogy bizony, az értékhatár a juttatásban részesülőnél be van korlátozva a törvényben meghatározott 18 E Ft összegre. Ennek a feltételnek a teljesülését a magánszemély kötelező nyilatkozat tétele garantálja. Egyébként honnan is tudná az egyik munkáltató, hogy a másik milyen juttatásban részesíti a  szóban forgó magánszemélyt. És ez még nem minden! A 70. §  azt értékhatár túllépése esetén feloldást ad az értékhatár feletti részre a természetbeni juttatásokra általában kötelező elosztási feltételek alkalmazása tekintetében. Ez jelzés értékű abban a tekintetben is, hogy a "bármely feltétel hiányában" megfogalmazás szerint, csak abban az esetben lehet kedvezményes adózású ez a juttatás, ha a természetbeni juttatásokra vonatkozó "azonos értékben meghatározott keret terhére", vagy "azonos módszerrel meghatározott keret terhére" választható. Az azonos érték alapján történő juttatás azt jelenti, hogy a vállalkozás egy mondjuk havi 50 E Ft keret meghatározásáról dönt, amelyen belül lehet választani üdülési csekket, étkezési utalványt, iskolakezdési támogatást, stb. Ez minden munkavállaló által egyformán elérhető és igénybe vehető kell legyen. Az azonos módszer alapú elosztás pedig a tipikus cafeteria rendszer, amely különböző jellemzők alapján megalkotott csoportok résztvevői számára határoz meg juttatási keretet. Ez a keret lehet eltérő összegű az egyes csoportok tekintetében, de a csoporton belül már mindenki ugyanolyan értékű juttatásra jogosult.

Ebben a bejegyzésünkben csak a kérdés megválaszolására összpontosítottunk, és nem tértünk ki egyéb, a témával összefüggő adózási, járulékfizetési kérdésekre.

 Kapcsolódó termékeink:

Cafeteria nyilvántartó





Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2009. április 23., csütörtök

Természetbeni juttatás a nyugdíjas ügyvezetőnek

Adható-e tovább annak a nyugdíjas ügyvezetőnek természetbeni juttatás (pl. étkezési jegy), aki tagként, korában (nyugdíjazása előtt) a társaságnál munkaviszonyban állt és jelenleg csak a vezető tisztségviselői feladatokat látja el díjazás nélkül, megbízás alapján?

Az adómentes természetbeni juttatások a személyi jövedelem adóról szóló törvény 1. számú mellékletében vannak felsorolva.
Ezek közül egyes juttatások a a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának is adhatók adómentesen.

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:

8.3. az ugyanazon belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott bevétel, feltéve, hogy a juttatást
a) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállalója közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, valamint a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, továbbá - ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,



8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott
g) művelődési intézményi szolgáltatás, - ha a juttató
ga) a munkáltató, a juttatásban részesülő a munkavállalója, a munkavállalója közeli hozzátartozója, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá, ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató, a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója,
gb) a gazdasági társaság, a szövetkezet, a szakszervezet, a juttatásban részesülő a személyesen közreműködő tag, a szövetkezeti, a szakszervezeti tag, e juttatók nyugdíjas tagja, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozója - az adóévben juttatott ilyen szolgáltatás értékéből legfeljebb a minimálbér összegét meg nem haladó értékig azzal, hogy a meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;



8.17. a munkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 12 000 forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 6000 forintot meg nem haladó része; e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 12 000 forintig, vagy az 6000 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;



8. 19. a) a szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, továbbá a munkáltató által a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, valamint a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, továbbá - ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány értékéből alkalmanként az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész; az adómentes juttatást a kifizető (szakszervezet, munkáltató) csekély értékű ajándékként tartja nyilván,


8.37. kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.

Kapcsolódó termékeink:

Cafeteria szabályzat minta

Cafeteria nyilvántartó


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.