Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tőke leszállítás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tőke leszállítás. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 20., szerda

A 90%-os KFT tag megválna az üzletrészétől

 Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni:
- tagi kiválás esetén 90% tulajdonrésszel a cég vagyonában lévő ingatlant megkaphatja-e
- az ingatlan becsült értéke 5 millió Ft
-az ingatlan garázs illetve üzlet helység
- könyv szerinti értéke 468 ezer Ft
- van- e áfa fizetési kötelezettsége a cégnek az ingatlan után kiváláskor
- milyen járulékos költségei vannak a kiválásnak
- kell-e tőke leszállítást végrehajtani ez ügylet kapcsán
- saját tőke      3.300 ezer Ft
- jegyzett tőke 3 millió Ft
-merülhet-e fel bármely költség az ügylettel kapcsolatban
- lehet-e a becsült értéknél kevesebbért odaadni kiváláskor a tagnak
- az ingatlan 1991-ben került a cég birtokába.



Előre bocsájtjuk, hogy a kérdést változtatás nélkül közöljük!
A Kft tagja nem tud kiválni. A tagoknak üzletrészük van, amely forgalom képes és azt értékesíthetik.
Megveheti a másik tulajdonos, maga a Kft, vagy egy külső személy (ebben a sorrendben).
A 90%-os tulajdonos üzletrészének könyv szerinti értéke 2 970 E Ft.
Amennyiben a Kft veszi meg, mint saját üzletrészt, úgy fizethet érte a cég tulajdonában álló ingatlannal. Ez azonban két különböző ügylet, amelyet teljesítéskor értékegyeztetéssel kompenzálni lehet.
Vagyis a Kft nem fizeti ki a 2 970 E Ft összeget, a 90%-os tulajdonos pedig nem fizeti ki a számára értékesített ingatlant. Azaz, ha az 5 milliót ér, akkor még neki kell a cég részére kifizetnie a különbözetet (2 030 E Ft).
Ha nem téríti meg a különbséget, akkor olyan vagyon gyarapodásban részesül, amelynek személyi jövedelemadó vonzata van. Egyébként is van SZJA vonzata a 3 millió forint jegyzett tőke 90%-át meghaladó résznek.
A társaság szempontjából az ingatlanból származó, a nyilvántartási értéket meghaladó bevétel növelni fogja az adóalapot. A piaci ár alatt történő értékesítést az adóhatóság egy esetleges vizsgálatnál adóelkerülésnek is értékelheti. Minden esetre az biztos, hogy mi nem tudjuk arra biztatni a kérdés feltevőjét, hogy nyugodtan értékesítsék az ingatlant a piaci érték alatt!
Amennyiben a saját üzletrész megvásárlása nem térül legalább meg az ingatlan értékesítés kapcsán, úgy bizony a tőkevesztéssel is számolni kell.
Az ingatlan tulajdonos váltása mindenképpen visszterhes vagyonátruházást jelent, amely illeték kötelezettséggel jár. Ekkor a piaci ár megállapítására is  sort kerít az eljáró hatóság.
A társaság által megvásárolt saját üzletrész sorsáról már írtunk egyszer:

Az Áfa szabályok a következők:

Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel
86. § (1) Mentes az adó alól:
j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek
ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy
jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év;


Ez természetesen csak abban az esetben igaz, ha az adóalany nem választotta a 88. § szerinti adókötelessé tételt.

Merülhet-e föl "bármely költség" az ügylettel kapcsolatban? Bizony merülhet. A mi tanácsadói díjunk önkéntes alapon működik, de a többiről korántsem lehet ugyanezt elmondani! Az ingatlan értékesítés kizárólag ügyvédi közreműködéssel történhet. A földhivatali, a cégjogi eljárás úgyszintén.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. július 7., szerda

Tőkeleszállításhoz kötödő ingatlan átadás

Önkormányzati tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaságnál a tulajdonos tőkeleszállítást kíván végrehajtani. A tőkeleszállítás eredményeképpen ingatlanok kerülnének vissza a tulajdonos birtokába.
Kérdés, hogy az ügyletet hogyan kell megítélni az Áfa törvény szempontjából? Van olyan vélemény is, hogy e jogügylet az Áfa törvény 11. § hatálya alá tartozik. További kérdés, hogy az átadandó ingatlanok értékét hogyan kell meghatározni (piaci érték, vagy könyv szerinti érték)?



Először is vegyük számba azokat a törvény helyeket, amelyek fontosak lehetnek a kérdések megválaszolása szempontjából.

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Termék értékesítése

9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.

11. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a)  pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
(2) Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés:
d) az adóalany megszűnése, ha az adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel

86. § (1) Mentes az adó alól:
j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek
ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy
jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év;
k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését;

Adókötelessé tétel

88. § (1) A 86. § (1) bekezdésétől eltérően a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságnak tett előztes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy
a) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett termékértékesítését, illetőleg
b) a 86. § (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtását
adókötelessé teszi.
(4) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany dönthet úgy is, hogy választási jogát az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében külön-külön vagy együttesen csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra kiterjedően gyakorolja.
(5) Az az adóalany, aki (amely) élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el.


Adólevonási jog korlátozása

124. § (1) A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le:
h) a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó;

i) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó;

Adólevonási jog korlátozása alóli kivételek

125. § (1) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha
b) a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben a lakóingatlan igazoltan továbbértékesítési célt szolgál, azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdésének  j) pontja alá tartozik, az értékesítő adóalanynak előzetesen élnie kell a 88. § szerinti választási jogával;
e) a 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a d) pontban említett adóköteles szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;
f) a 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a lakóingatlan-értékesítés adóalapjába épül be azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdésének j) pontja alá tartozik, az értékesítő adóalanynak előzetesen élnie kell a 88. § szerinti választási jogával;
g) a 124. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;


Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok

135. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődően
a) ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig,
b) ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig
terjedő tartamban az adóalany adólevonási jogát - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - az e § és a 136. § rendelkezéseinek figyelembevételével gyakorolhatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amelybe rendre 11 hónap elteltével a tizenkettedik hónap esik, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének
a) ingó esetében 1/5 részére,
b) ingatlan esetében pedig 1/20 részére
vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben változás következik be a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének időpontjához képest, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
(3) A (2) bekezdés szerinti különbözetre a 132. § (2) és (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.


142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti:
a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében;

10.§
d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.


2000. évi C. törvény a számvitelről

36. §
(2) A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni:
c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét,

37. §
(2) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:
f) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét,

49. §
(5) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor (ideértve a tőkeleszállítással egyidejűleg végrehajtott, a leszállított jegyzett tőkével arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke kivonást is) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték, ...

72. §
(4) Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:
c) a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott vásárolt és saját termelésű készletek - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített értékének összegét,

86. § (1) A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete.
(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:
e) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett (járó) eszközök értékét;
(6) A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni:
f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét.


2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

160. § (1) A társaság elhatározásából történő törzstőke leszállításáról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni a leszállított törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, valamint azt, hogy a törzstőke-leszállításra tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek - ideértve a lekötött tartalékot is - növelése céljából kerül-e sor. A törzstőke leszállítása a társasági szerződés, illetve a tőke leszállításáról döntő taggyűlési határozat eltérő rendelkezése hiányában törzsbetéteik arányában érinti a tagok üzletrészét.

(2) A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni.


162. § (1) Az ügyvezető a törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozat meghozatalát követő harminc napon belül köteles a taggyűlési határozatról szóló közleményt a cégbíróságnak elektronikus úton megküldeni, egyidejűleg intézkedni a tőkeleszállításról hozott döntés Cégközlönyben történő kétszer egymás utáni közzétételéről, akként, hogy a két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie. A hirdetményben fel kell tüntetni a döntés tartalmát, valamint fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a hirdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követeléseik után - a (3) bekezdés szerinti kivételekkel - biztosítékra tarthatnak igényt. Az ismert hitelezőket a társaság közvetlenül is köteles értesíteni.

(2) A hitelezők a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jogosultak bejelenteni, ha a társaság törzstőkéjének leszállításával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt.

(3) Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha a törzstőke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal - jogszabály rendelkezése vagy szerződés alapján - már rendelkezik, vagy ha a társaság pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadás indokolatlan.

163. § (1) A társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a hitelező tudomására hozni. Az elutasító, illetve a hitelező által nem megfelelőnek tartott biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a cégbíróságtól kérheti. A cégbíróság - a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával - a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. A törzstőke leszállítása mindaddig nem jegyezhető be a cégjegyzékbe, amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a társaság törzstőkéjének leszállítására
a) a társaság veszteségének rendezése végett [143. § (3) bekezdése], vagy
b) a számviteli törvényben meghatározott módon, a társaság törzstőkéjén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás céljából
kerül sor.

(3) A (2) bekezdés b) pont szerinti esetben a törzstőke terhére képzett tartalék nem haladhatja meg a társaság törzstőkéjének tíz százalékát. Az így képzett lekötött tartalék kizárólag a társasági veszteségek csökkentésére vagy utóbb a társaság törzstőkéjének a felemelésére fordítható, tilos abból a tagok javára kifizetést teljesíteni.


164. § (1) A tőkeleszállítás bejegyzésének feltétele, hogy az ügyvezető igazolja a 162-163. §-ban foglalt szabályok betartását.
(2) A törzstőke leszállítása alapján a tagoknak kifizetéseket csak a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése után szabad teljesíteni.
(3) Az ügyvezetőnek a törzstőke leszállítása meghiúsulását harminc napon belül kell elektronikus úton bejelentenie a cégbírósághoz.
(4) Ha a törzstőke kötelező leszállítása hiúsult meg és a meghiúsulástól számított harminc napon belül a társaság a kötelező tőkeleszállítás okait nem szünteti meg, a társaság köteles más társasági formába átalakulni vagy jogutód nélküli megszűnéséről határozni.
 

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

18. § (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét

a) csökkenti, feltéve, hogy
aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;
b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.


Összefoglalva véleményünk a következő:
Kizártnak tartjuk, hogy a jogügylet a 11. § hatálya alá tartozzon. Nincs szó sem magáncélú felhasználásról, sem ingyenes jogügyletről és még csak megszűnésről sem.
Szerintünk irányadónak az Áfa törvény termékértékesítésre (birtokba vehető dolog átengedésére) vonatkozó általános szabályát kell tekinteni. Ehhez igazodik az adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel  (36. §), amely szerint az ingatlan értékesítés a törvényben megfogalmazott kivételektől eltekintve mentes az adó alól.
Természetesen ennek a szabálynak az alkalmazhatóságát feltételezi, hogy a vállalkozás nem élt az adókötelessé tételi jogosultságával (88. §).
A Számviteli törvény és a Gt. előírásaira is figyelemmel, a jegyzet tőkéjét leszállító cégnek a saját tőke egyéb elemeit is arányosan csökkentenie kell és ezen összeget a tőkeleszállításról döntő taggyűlési jegyzőkönyvvel összhangban kötelezettségként kell előírnia a tulajdonossal szemben.

A tőkeleszállítás mértékének megfelelő eszköz állomány (jelen esetben ingatlan) átadását a számviteli törvény szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell figyelembe venni. Az átvevőnél kivezetendő  az üzletrész könyv szerinti értékéből a leszállított rész, míg új vagyoni elemként felveendő a lecsökkentett saját tőke ellenében kapott eszközérték. Mivel a saját tőke értéke képezi az átadandó eszköz forrását, ezért azt is (amennyiben a piaci értékkel közel azonos) célszerű a könyv szerinti értéken figyelembe venni.

Más lehet a helyzet, ha az átadandó eszköz könyv szerinti értéke jelentősen eltér a piaci ártól. Ebben az esetben indokolt a piaci értéken történő átadás. Ez a szóban forgó ingatlan eszköz felértékelését, illetve  ezzel egyidejűleg a megfelelő értékelési tartalék saját tőkében történő szerepeltetését is szükségessé tenné, megőrizvén így az érték arányossági követelményt a mérlegben. Bár a mentességi kategória alkalmazhatósága Áfa szempontjából lényegtelenné teszi a kérdést, nem mondható ugyanez el a társasági adót illetően. Az önkormányzat nem alanya a társasági adónak, ezért ő kevésbé érintett. Az ingatlan eszközt átadó társaságnál azonban nem közömbös az átadott érték társasági adóalap vonzata.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.