Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Térítés nélkül átvett eszköz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Térítés nélkül átvett eszköz. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. december 15., szombat

Az előadó–művészeti szervezeteknek nyújtott támogatások adókedvezménye


Közeleg az adóév vége. A vállalkozásokat kiemelten foglalkoztatja ilyenkor az adóalapot befolyásoló tényezők alkalmazhatóságának kérdése.

Az egyik ilyen lehetőség  az előadó-művészeti szervezetek támogatása kapcsán igénybe vehető adókedvezmény. Az alábbiakban kigyűjtöttük a társasági adóról szóló törvényből azokat a passzusokat, amelyeknek ismerete elengedhetetlenül fontos, a téma helyes megítélése szempontjából.

Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:

z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
1. 20 százaléka közhasznú szervezet, 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén,
2. további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,
de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,

(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap vagy a Nemzeti Kulturális Alap által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.


Fogalmak

4. § E törvény alkalmazásában

36. mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolás: a mozgóképszakmai hatóság által a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti megrendelésre készült filmalkotás vagy nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére kiállított igazolás, amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét.

37. előadó-művészeti szervezet: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint nyilvántartásba vett szervezet.

38. az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet az előadó-művészeti államigazgatási szerv az előadó-művészeti szervezet támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódó, egy évben kiadott, kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevétele 80%-ának megfelelő összeget.
39. előadó-művészeti szervezet jegybevétele: e törvény alkalmazásában az a TESZOR 90.01. Előadóművészet, a TESZOR 93.2. Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységből a bábszínházi előadás általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele.

Térségi és egyéb adókedvezmények

22. § (1) Az adózó a 4. § 36. és 38. pontja szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.

Az adókedvezmények igénybevételének szabályai

23. § (1)
(2) A számított társasági adóból – legfeljebb annak 80 százalékáig – érvényesíthető a 22/B. § alapján fejlesztési adókedvezmény.
(3) A (2) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény.
(4) Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe.



3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának
egyes szabályai

B)

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő
egyes költségek, ráfordítások

A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
15. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a 4. § 36., 38. vagy 44–45. pontja alapján került sor.



Összegzésképpen elmondható, hogy a közhasznú szervezetnek juttatott támogatási összeg 20 százaléka (tartós adományozás esetén 40 százaléka) adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető.

A 3. számú mellékletben felsoroltak szerint ezen adomány a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül és nem kell vele megnövelni az adóalapot.

A támogatásra tekintettel adókedvezmény is igénybe vehető, ha mindez előadó-művészeti szervezet részére történik. Az adókedvezmény a fizetendő adóból adóvisszatartás formájában történik. Figyelemmel kell lenni a korlátra is, hiszen, ha van fejlesztési adókedvezmény, az a fizetendő adót 80 százalékban csökkentheti és a fennmaradó 20 százaléknak a 70 százalékáig vehető igénybe további kedvezmény.

Mindez természetesen a törvény által előírt igazolások birtokában.

Amennyiben van elég fizetendő adó, akkor a támogató vállalkozás pénzügyileg nagyon jól tud kijönni ebből a konstrukcióból, hiszen a fizetendő adó csökkentésével a támogatás teljes összegét  "visszakapja" és plusz nyereségként könyvelheti el az adóalap csökkentés miatt eleve kevesebb fizetendő adóból eredő különbséget.

A kedvezményeket is - többek között - a Társasági adó kalkulátorunk tételesen kezeli, számítja.

Társasági adó 2012 kalkulátor

Ez is érdekelhet:

KATA kalkulátor









Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2008. február 26., kedd

Térítés nélkül átvett eszköz, szolgáltatás

Cégem térítés nélkül kapott tárgyi eszközt. Mennyit számolhatok el adóalap csökkentő tételként?

Dokumentálni kell a feleknek az átadónál kimutatott könyvszerinti értéket (tárgyi eszköznél), illetve az átadónál kimutatott bekerülési értéket (szolgáltatás esetében).
A dokumentumnak a piaci értékre vonatkozó információkat is tartalmaznia kell (lásd Piaci ár cikkünket).
Az átvett eszközt (szolgáltatást) az átvevő piaci értéken kell könyveiben kimutassa a rendkívüli bevételekkel szemben.
Eszköz átvétele esetén a bekerülési értéket a passzív időbeli elhatárolással szemben is el kell számolni.
Az átvevőnél piaci értéken nyilvántartásba vett eszköz tulajdonképpen itt bekerülési értéket jelent, amely után amortizációt kell elszámolni.
Az amortizációval megeggyező összeg fog évente visszakerülni a rendkívüli bevételekbe, növelve ezzel az adózás előtti eredményt.

Figyeljünk rá, hogy az átvevő cég adóalap csökkentő tételként, csak az átadónál kimutatott könyvszerinti értékkel arányos részt veheti majd figyelembe.

Jogszabály:
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
ly) ...a térítés nélkül átvett eszköz átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott könyv szerinti értéke, továbbá a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatás átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott bekerülési értéke ...


(8) Az (1) bekezdés ly) pontja alkalmazásakor:
a) az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély adott részére ... eszközt, illetve térítés nélkül nyújtott részére szolgáltatást,

b) passzív időbeli elhatárolás esetén a bevételből az adóévben el nem határolt rész, az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében a visszavezetett összeg minősül bevételnek;

2000. évi C. törvény a számvitelről

86. §(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:
j) a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét.(hatályos 2007.01.01-től)
a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci értékét.(hatályos 2007.12.31)

c) a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét;(hatályos 2007.01.01-től)
a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét;(hatályos 2007.12.31)

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érhetedezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.