Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Támogatás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Támogatás. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. február 5., szerda

Adomány a társasági adótörvényben

A vállalkozások életében gyakran előfordul, hogy alapítványok támogatási kéréssel fordulnak hozzájuk. A hozzánk érkező kérdésekből kitűnik, hogy van némi bizonytalanság az adomány adóügyi megítélésében. Sokan csupán egy "nem" szócskán siklanak át és máris a "nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások" kategóriájának vélik az adományt és adóalap növelő tételként kezelik. Pedig nem így van. Összegyűjtöttük a Tao. tv. -ből azokat a bekezdéseket, amelyekből világosan látszik, hogy az adományozónak a jogszabály minimum 20% adóalap kedvezményt biztosít. Most, hogy lassan belépünk a Tao. bevallások időszakába, úgy gondoljuk, hogy nem árt feleleveníteni, egy két szabályt.

4. § E törvény alkalmazásában

1/a. adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;

Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

za) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet,

zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési Alap,

zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő

támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,


3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik;

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő
egyes költségek, ráfordítások

A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

17. az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.


Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:

d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,

A jogszabály szövegének forrása: njt.hu

Aktuális:

Beszámoló mintatár

Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek

Társasági adó 2019 kalkulátor





Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2012. október 21., vasárnap

A Kkv státusz, avagy a mikro- kis- és középvállalkozások meghatározása



Mikor tartozik egy vállalkozás a mikro-, kis-, vagy középvállalkozási kategóriába (KKV)? Mit jelent a kétéves gördülő szabály? Mikor történik a váltás? Miért kell visszamenni egészen 2005. január 1-ig a nyilvántartás vezetésével? Társasági adóalap kedvezmények, társasági adó kedvezmények, egyéb adókörön belüli kedvezmények esetében, illetve különböző pályázati források igénybevételekor nagyon fontos e státusz helyes meghatározása!

Biztosan jól csinálod? Tapasztalataink azt mutatják, hogy nagyon sokan félreértelmezik a szabály alkalmazását!


Lassan közeleg az év vége és döntened kell. Lehet, hogy már most menet közben szükséged van rá, mert pályázati forrást igényelsz. Vagy éppen csak korábbi döntéseid helyességét akarod felülbírálni!


KKV meghatározó és nyilvántartó


A cegiranytu.hu erre a célra kifejlesztett segédlete azonnali segítség lehet a megoldásban: KKV meghatározó és nyilvántartó

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § -a meghatározza hogyan kell eljárni a mikro-, a kis-, a középvállalkozási kategóriába  történő besorolást illetően.

A jogalkalmazóknak úgy néz ki, hogy komoly értelmezési problémát okoz a szabály azon része, amelyik a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) jogállásának az elnyeréséről, illetve elvesztéséről szól. 

A bizottsági rendeletben ez így szerepel:
... "megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro- kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban átlépi ..."

A hazai jogszabályban pedig így:
"... Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól ..."


Láthatjuk, hogy a két joganyag azonos módon határozza meg a feltételeket. A legtöbben úgy gondolják, hogy elég két évre visszamenőlegesen megnézni, hogy változtak-e a paraméterek és akkor már le is van tudva a besorolás. Véleményünk szerint ez nincs így! 

A kétéves gördülő szabály alapján csak akkor tudunk helyes megállapításokat tenni, ha visszamegyünk egészen a "kályhához", azaz 2005. január 1 -hez, illetve, ha a vállalkozás később kezdte meg a tevékenységét, akkor az alapítás évéhez. A jogállás elvesztése, illetve új jogállás megszerzése ugyanis a törvény szerint egy már meglévő jogálláshoz viszonyítva történhet, két egymást követő beszámolóban szereplő paraméterek alapján. Amennyiben az éppen aktuális jogálláshoz képest a vállalkozás mutatói két egymást követő évben eltérést mutatnak (le, vagy fel) akkor változik a státusz, mégpedig a második évre jellemző számok szerint.

A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE

I. MELLÉKLET
A kkv meghatározása

2. cikk
A vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek 
(1) A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) típusba a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió eurót.
(2) A kkv típuson belül a kisvállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió eurót.
(3) A kkv típuson belül a mikrovállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió eurót.

4. cikk
Az alkalmazotti létszámhoz, valamint a pénzügyi határértékekhez és a referencia-időszakokhoz felhasznált
adatok
(1) Az alkalmazotti létszám és a pénzügyi határértékek meghatározásához felhasználandó adatok a legutolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított adatok.

(2) Amennyiben, a számlák zárásának napján a vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro- kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban átlépi.

Az Uniós jogszabálynak megfelelő magyar törvény:

2004. évi XXXIV.
törvény
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(3) Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.


Kapcsolódó termékünk: KKV meghatározó és nyilvántartó

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. január 8., szombat

Támogatás Áfa arányosítása

Amennyiben az önkormányzat a 100 százalékos tulajdonát képező társaságnak árat nem befolyásoló támogatást juttat, úgy a teljes összeg a cég egyéb bevételeként jelenik meg és nem jár Áfa fizetési kötelezettséggel. Ez első látásra, akár előnyös megoldásnak is tűnhet, de nem lenne túl szerencsés elhamarkodottan ítélni.

Milyen mértékben jogosult az adóalany arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet mások számára áthárítottak?

120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet

a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;
b) termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;
c) termék importjához kapcsolódóan
ca) maga vagy közvetett vámjogi képviselője megfizetett, illetőleg
cb) maga vagy közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként megállapított;
d) előleg részeként megfizetett;
e) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékértékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított
[a)-e) pontok a továbbiakban együtt: előzetesen felszámított adó].


121. § Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást
a) olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adóköteles lenne;
b) a 89. és 92. §, a 93. § (2) bekezdése, valamint a 98-117. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja;
c) a 86. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai szerint adómentes szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, feltéve, hogy
ca) a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül; vagy
cb) az a 98. § (1) bekezdése szerint adómentesen értékesített termékhez, vagy olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeztek munkát.


Vagyis az adóalany olyan mértékben jogosult az adólevonásra, amilyen mértékben - ilyen minőségében - a beszerzett  terméket, illetve szolgáltatást adólevonásra jogosító termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja.

Mikor szükséges az előzetesen felszámított adó megosztása?

123. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. és 121. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást (a továbbiakban: adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le.
(2) Az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés).
(3) Abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót az 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani.


A fenti szabályból látszik, hogy a megosztásra kizárólag abban az esetben van szükség, ha az adóalany adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást egyaránt végez.

Tehát aki kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez, annak nem szükséges a megosztási szabályt alkalmaznia!

 Elkerülhető-e a megosztás?

Felmerül a kérdés, hogy elkerülheti-e a megosztást egy olyan cég, amelyiknél  adólevonásra nem jogosító termékértékesítés is van?

Az általános működési támogatást nyújtó önkormányzat dönthet úgy, hogy az adólevonásra nem jogosító ügyletet - amennyiben erre a törvény lehetőséget kínál, - adókötelessé tesz a cégénél.  Például a bérlő által eddig adómentesen fizetett lakbér és ennek piaci ára közötti különbözetet az önkormányzat támogatásként biztosítja. Igaz, hogy így Áfás lesz a lakbérhez kötődő támogatás, de ugyanakkor megszűnhet az adólevonásra nem jogosító értékesítés és ezzel együtt az arányosítási kötelezettség is.

De lépjünk tovább!

Milyen mozgástér van, ha az arányosítás szükségessé vált?

Az adólevonásra jogosító értékesítéshez közvetlenül hozzárendelhető beszerzések Áfája teljes egészében levonható.

Az adólevonásra nem jogosító értékesítésekhez kötődő beszerzések Áfája pedig nem vonható le.

A fentiek alapján el nem különített  beszerzések előzetesen felszámított Áfáját az arányosítás szabályai szerint kell megosztani.

5. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez 

Az előzetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett számítási módszere
- számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel,
- nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen.
2. Abban az esetben, ha az adóalany közvetlenül olyan pénzbeni támogatásban részesül, amely a 65. § szerint a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az 1. pont szerinti levonási hányados nevezőjének értékét növeli.


Az  5. számú melléklet további szabályokat is tartalmaz, mi csak kiemeltük a témánkat érintő részeket.

























A fentiek alapján megállapítható, hogy minél nagyobb a - kizárólag nevezőben szereplő -, általános működési célú támogatás  a levonhatósági arány annál kedvezőtlenebb.

Mielőtt e kérdéskörben a Képviselő-testület dönt, érdemes az előzőekben vázolt szempontokat figyelembe venni.

 Kapcsolódó termékünk:

Áfa arányosítás kalkulátor

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. január 7., péntek

Önkormányzat által nyújtott támogatás Áfa kötelezettsége

Az önkormányzat  képviselő-testülete dönthet úgy, hogy az intézményeknél ( iskola, óvoda, polgármesteri hivatal) a takarítási és karbantartási feladatokat valamint az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok közül a településüzemeltetési és kommunális feladatokat az önkormányzat által alapított 100 százalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasághoz helyezi át. A feladatok ellátását az önkormányzat a saját cégének nyújtott támogatással kívánja biztosítani. Kérdés, hogy ez a támogatás az önkormányzatnak nyújtott szolgáltatás ellenértékeként kezelendő-e? A támogatás keletkeztet-e Áfa fizetési kötelezettséget a gazdasági társaságnál?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény megfogalmazza, hogy adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után adót kell fizetni.

Az ellenérték fejében teljesített szolgáltatás nyújtás feltételezi egy olyan polgárjogi megállapodás létrejöttét, amelyben az egyik fél megbízóként, a szerződő partnere pedig megbízottként, illetve vállalkozóként van jelen. A megállapodás keretében rögzítésre kerülnek a teljesítendő feladatok, a feladat ellátását érintő körülmények, feltételek biztosítása, határidők, garanciák és a feladat sikeres ellátásáért járó díj. Tehát egy ilyen jellegű megállapodás alapján - függetlenül attól, hogy ez közfeladat-e, vagy sem, - a gazdasági társaság szolgáltatást nyújt az önkormányzatnak és erről Áfás számlát kell kibocsátania.

Az önkormányzat az előbbiekben leírt megállapodástól eltérően, dönthet úgy is, hogy az általa 100 százalékban tulajdonolt gazdasági társaságot támogatásban részesíti. A támogatásokat az Áfa törvény megkülönbözteti attól függően, hogy közvetlenül árat befolyásolnak-e, vagy sem. Lényeges különbség van a két fogalom között az Áfa fizetési kötelezettséget illetően.

A 65. § kimondja, hogy
Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Például az önkormányzat tulajdonában lévő fürdőt a település egyszemélyes gazdasági társasága üzemelteti. A belépőjegy a fürdőbe a gazdaságossági feltételek szerint 1000 forintba kerülne (800 Ft + Áfa). A lakos a pénztárnál mondjuk csak 750 forintot fizet. Ez akkor lehetséges, ha a hiányzó 250 forintot az önkormányzat - megállapodás alapján - közvetlen ártámogatásként biztosítja (200 Ft + Áfa).

A törvény logikájából az is következik, hogy amennyiben egy támogatás nem befolyásolja közvetlenül az árat, úgy ez általános működési támogatásnak minősül. Ebben az esetben a teljes összeg a társaság egyéb bevételeként jelenik meg és nem kapcsolódik hozzá Áfa fizetési kötelezettség.

Felmerülhet a kérdés, hogy megengedheti-e magának az önkormányzat, hogy ilyen, - feltételekhez nem kötött - általános jellegű támogatást nyújtson?

A cégjogi helyzet sajátosságaiból adódóan a képviselő testület a gazdasági társaság felett  felügyeletet tud gyakorolni az általa delegált személyek  útján, még akkor is, ha a vezető tisztségviselő közvetlenül nem utasítható. A társaság által évente elkészített üzleti terv megfelelő feltételekkel történő jóváhagyása és betartatása hatékonyan működő eszköz lehet a kérdés kezelésében.

A támogatás módjának meghatározásakor a döntéshozóknak körültekintően kell eljárni.
Jogi bizonytalanságot, illetve verseny-semlegességi kérdést is jelenthet egy olyan helyzet, amikor nyilvánvalóan veszteséges tevékenység finanszírozása válik szükségessé és ezt a partnerek általános célú működési támogatás keretében kívánják megoldani.
Amennyiben az önkormányzat és cége közötti megállapodás nincs összhangban az általánosan nyújtandó és árat közvetlenül nem befolyásoló támogatás jellegével, úgy a későbbiekben ez komoly vitás kérdés lehet a szolgáltatás-ellenszolgáltatás, az ár-befolyásolás, illetve az Áfa fizetési kötelezettség tekintetében.



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.