Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Személyes közreműködés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Személyes közreműködés. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 19., kedd

Természetbeni juttatás a személyesen közreműködő tagnak

 Családi vállalkozásunk (Kft.) tagjai a fiam és a lányom. A tagok a társasági szerződésben foglaltak szerint vállalják, hogy díjazás nélküli mellékszolgáltatásként a társaság üzleti tevékenységében üzletszerzői és adminisztratív területen közreműködnek. Az említett két tulajdonos Magyarországon nem tartózkodó és itthon nem adózó magyar állampolgárok. Én, az édesapjuk megbízási jogviszonyban látom el az ügyvezetői feladatokat. A társaságnak nincs alkalmazottja.
Kérdéseim:

    * Milyen adómentes és milyen kedvezményes adózású Cafeteria elemet kaphatok én?
    * Milyen adómentes és milyen kedvezményes adózású Cafeteria kaphatnak gyermekeim, a közreműködő tagok?
    * Szükség van-e a Cafeteria nyilvántartóra?
    * Szükség  van-e a Cafeteria szabályzat mintára?


Az SZJA törvény 39 pontban sorolja fel az adómentesen adható természetbeni juttatásokat. Ezek többsége nem tartozik a klasszikus értelembe vett természetbeni juttatások körébe. A szöveg terjedelme miatt csak kettőt emelnénk ki ezek közül.

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.24. a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék;
8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen
b) a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott,
sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet;


A kedvezményes adózású természetbeni juttatások körét a 70. § szabályozza. Az itt megfogalmazott általános feltétel:
(2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) - az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló).
E felsorolásban találjuk az üdülési csekket, a meleg étkeztetést (18 E Ft), az iskolarendszerű képzést, az iskolakezdési támogatást és a helyi utazási bérletet. Szintén ide sorolható az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát, meg nem haladó rész.

A kérdésben szereplő Kft tagok a társasági szerződésükben vállalják, hogy díjazás nélküli mellékszolgáltatásként a társaság üzleti tevékenységében üzletszerzői és adminisztratív területen közreműködnek. A személyes közreműködés tényének megállapíthatósága fontos tényező lehet a kérdés elbírálásakor.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a társas vállalkozó fogalmát a következőképpen definiálja:

4. § E törvény alkalmazásában:
d) Társas vállalkozó:
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).


A kérdéssel összefüggő rendelkezésünkre álló információk korlátait is figyelembe véve, mi nem hisszük, hogy a "tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik" feltétel bizonyítható módon teljesülne. Elég nehéz elképzelni, hogy egy folyamatosan külföldön tartózkodó személy, akinek jövedelemszerző tevékenysége nem kötődik a tulajdonában álló céghez, érdemben személyesen közre tudna működni.

Ha a tagok tevékenysége nem minősíthető személyes közreműködésnek, akkor az édesapa sem kerülhet be ebbe a körbe. Ő ugyanis saját jogon sem nem munkavállaló, se nem személyesen közreműködő tag. A személyesen közreműködő tag közeli hozzátartózói jogán részesülhetne kedvezményesen adózó természetbeni juttatásban.

Mindezeket figyelembe véve, véleményünk szerint mindhárom szereplő csak az általános mértékben adózó juttatásokból részesülhet. Az üdülési csekk "cafeteria rendszeren kívül" is adható, mert a törvény 69. § (1) g) pontja ezt külön is nevesíti. A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel szintén ebbe a körbe tartozik.

A természetbeni juttatások többsége azonban csak munkavállalóként, azok közeli hozzátartozójaként és a vagy a "mindenkinek egyformán", vagy a "cafeteria szabályzat" alapján érhető el. A társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja munkavállalónak minősül e tekintetben. A természetbeni juttatásokról kötelező nyilvántartást vezetni az SZJA törvényben meghatározott feltételekkel.

Kapcsolódó termékeink:

Cafeteria szabályzat minta



 Cafeteria nyilvántartó


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. május 29., szombat

Társas vállalkozó személyes közreműködése gyes ideje alatt

Egy Kft. ügyvezetője jelenleg gyes-en van. A társaság élelmiszer boltot üzemeltet.
A bejelentett alkalmazottakkal nem tudja lefedni a nyitvatartási időt. Lehetséges-e visszajelenteni tagi jogviszonyba, jövedelem kivét nélkül, és a minimálbér után fizetni a járulékokat?

A kérdésből közvetve kitűnik, hogy a Kft. vezető tisztségviselője egyben tulajdonosa is a társaságnak. A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:

- munkaviszony,
- megbízási jogviszony,
- tagsági jogviszony

2007. szeptember 1-jétől a vezető tisztségviselő e feladatát
  • a Ptk13. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy
  • munkaviszonyban
láthatja el.

Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.


A vezető tisztségviselő e jogállása miatt, a témában fokozott körültekintéssel kell eljárjon. Nézzük meg, hogy mit mond a törvény a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállására!


Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén

31. § (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.
(2) A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíját) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak.

(3) Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Tehát amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban ( vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban) áll – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása a munkaviszonyában/munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát, akkor a társas vállalkozásban a járulékokat [társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint nyugdíjjárulékot (tagdíjat)] a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján kell megfizetni. Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni.


A járulékfizetés alapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel

27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.
28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. § (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.


A Tbj tv szerint a biztosítot társas vállalkozó után a járulékfizetés alapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg.
A járulékalap alsó határát arányosan arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó gyermekgondozási segélyben részesül, de csak abban az esetben, ha a gyermekgondozási segély fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja.

A saját Kft-ben való tagi jogviszonyban történő személyes közreműködés véleményünk szerint megvalósítja a vállalkozói tevékenység gyakorlásának feltételét. Fő szabály szerint pedig a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után kell a járulékokat megfizetni. A gyermekgondozási segély ideje alatt a társas vállalkozó mentesülhetne a tevékenységére jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettségtől, de a törvény rendelkezései szerint a segély fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytathatja. Önmagában a vezető tisztségviselői feladatok ellátása a a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról jogszabály szerint nem minősül személyes közreműködésnek.

91. § (1) A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.
(2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.


A bolti munkák végzése azonban nem vezető tisztségviselői feladat ellátása, hanem személyes közreműködés, amely tagi jogviszonyban kimeríti a vállalkozói tevékenység személyes folytatásának fogalmát. Megoldás lehet viszont a problémára a bolti feladatok munkaviszonyban történő ellátása. Nézzük meg ismét, hogy mit mond erről a jogszabály!

1998. évi LXXXIV. törvénya családok támogatásáról

21. § A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - keresőtevékenységet
a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját,
b) a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.


Összefoglalva
  • A társas vállalkozás gyesen lévő tagja a gyermek egyéves korát követően munkaviszonyt létesíthet a Kft.-vel és keresőtevékenységet folytathat időkorlátozás nélkül. 
  • A munkaviszonyban történő munkavégzés véleményünk szerint nem minősül a  vállalkozói tevékenység személyes folytatásának és nem vezet a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettséghez.
  • Munkaviszonyban a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállására vonatkozó szabályok szerint a "főállásban" gyesen lévő személy után a ténylegesen kivett jövedelem alapján kell a járulékokat figyelembe venni. 
  • A gyerek egyéves koráig nem látunk lehetőséget a boltban történő munkavégzésre csak a tevékenységére jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettség szabályának betartásával.

Vezető tisztségviselő szerződés minta

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2010. május 17., hétfő

Személyesen közreműködő kültag a betéti társaságban

Bt.formában kis-kereskedünk feleségemmel és egy alkalmazott foglalkoztatásával. Én mint beltag minimál bérre bejelentve, feleségem kültag, a Bt-nél nincs alkalmazva, mint betegápoló tb szempontjából bejelentett /a betegápolás mellett 4 óra egyéb munkát vállalhatna/.
Kérdésem: az alkalmazottunk hiányzása esetén feleségem időnként /heti egy alkalommal/ napi 4 órában dolgozhat-e helyette,és milyen feltételekkel?
Ezidáig helyettesített mint kiskönyves, most meg az elektronikus bejelentést alkalmazzuk.
Azt hallottuk, hogy mint kültag tulajdonos minden járulék fizetése nélkül bemehet tulajdon üzletébe és dolgozhat ellenszolgáltatás nélkül.Igaz ez?


Először is a feleség jogállását érdemes tisztázni. Meg tudjuk erősíteni, hogy az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló jogszabály alapján az ápolási díjban részesülő személy biztosítottnak minősül.

5. § (1) E törvény alapján biztosított
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.

9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.
(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
(3) Az 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében említett személy biztosítása - a 7. § (1) bekezdésében említett időszakon belül - akkor is fennáll, ha
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,
b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban
részesül,
c)
amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.


Ugyanakkor a feleség társas vállalkozónak is minősül a Bt. ben meglévő kültagi jogviszonya alapján. Annak eldöntéséhez, hogy a társas vállalkozások egyes tagjai után milyen mértékű járulékot kell fizetni, a legfontosabb azt tudni, hogy e személyek milyen jogviszonyban végeznek munkát a társas vállalkozásban.

A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:

- munkaviszony,
- megbízási jogviszony,
- tagsági jogviszony

A nem vezető tisztségviselő tagok, ha a társaságnál munkát végeznek, ez lehetséges:

- munkaviszonyban, ha munkaszerződés alapján végeznek munkát,
- megbízási jogviszonyban, ha megbízási szerződés alapján végzik tevékenységüket, és azt a Ptk. szabályai szerint kötötték,
- tagsági jogviszonyban (társas vállalkozóként), ha a tevékenységüket nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében végzik.

10. § (2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,
b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig
tart.


Társadalombiztosítási szempontból a társas vállalkozó lehet:

- főfoglalkozású,
- munkaviszonyban álló,
- tanuló,
- kiegészítő tevékenységet folytató.

Kizárásos alapon megállapíthatjuk, hogy a feleségre a lehetséges munkavégzési megoldások közül a tagsági jogviszonyban történő személyes közreműködés illik. Társadalombiztosítási szempontból (amennyiben a betegápolási státusz legalább heti 36 órás foglalkoztatottságot jelent), úgy tovább kell vizsgálnunk, hogy a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony mennyiben áll fenn.


Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén

31. § (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.
(2) A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíját) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak.

(3) Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal egy tekintet alá esik az országgyűlési képviselői jogviszony.


Tehát amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban ( vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban) áll – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása a munkaviszonyában/munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát, akkor a társas vállalkozásban a járulékokat [társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint nyugdíjjárulékot (tagdíjat)] a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján kell megfizetni. Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni.

Bejelentési kötelezettség

A munkáltató és a kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon - T1041 számún - bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított  személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje),
állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát,
magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, kifizető bejelentése kiterjed a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is.

A bejelentést
a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,
b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell
teljesíteni.

Nyilvántartási kötelezettség

A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni, és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy
abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság - nyilvántartásba nem vett személyenként - terheli. A foglalkoztató a biztosítottakról köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét.

A járulékfizetés alapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel

27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.
28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. § (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.



A Tbj tv szerint a biztosítot társas vállalkozó után a járulékfizetés alapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. A járulékalap alsó határát arányosan arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó ápolási díjban részesül, de csak abban az esetben, ha az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja.

A betegápolást szabályozó törvényből:

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,

44. §
(3) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy - ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt - az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.


Összefoglalva

A Tbj tv szerint a biztosítot társas vállalkozó után a járulékfizetés alapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. A járulékalap alsó határát arányosan arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó ápolási díjban részesül, de csak abban az esetben, ha az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja.

A saját Bt-ben való személyes közreműködés véleményünk szerint megvalósítja a vállalkozói tevékenység gyakorlásának feltételét. Azt nem találtuk sehol leírva, hogy a betegápolási státusz egyenértékű-e egy legalább heti 36 órás munkaviszonnyal. Amennyiben igen, akkor elkerülhető a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettség és elegendő a társas vállalkozásban a járulékokat [társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint nyugdíjjárulékot (tagdíjat)] a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján megfizetni. A személyes közreműködés, akár díjazás nélkül is történhet, amely nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt. A Bt tevékenységében ily módon közreműködő tagra szerintünk nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség.

Más a helyzet, ha a "36 órás védőpajzs" nem áll fenn! Ebben az esetben nagyon sokba kerülne a személyes közreműködés a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettség miatt. Legalább a minimálbér alapulvételével, járulékot kellene fizetni még akkor is, ha a kültag egy fillér juttatásban sem részesül. Ez ráadásul bejelentési kötelezettséggel is jár.

Az alkalmi munkavállalói megoldás működik, mert így a feleség nem "főállású" vállalkozóként, hanem munkaviszonyban tevékenykedik. Ez azonban szintén bejelentési kötelezettséggel jár. 


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2010. április 26., hétfő

Nem biztosított magánszemély járulékfizetési kötelezettsége

A Kft  többségi tulajdonosa nem nyugdíjas magánszemély. Nincs más cégben munkaviszonya, nem vesz ki jövedelmet a Társaságnál, személyesen nem működik közre a tevékenységben. Álláspontja szerint nem fizet járulékot,  nem akar biztosítást, nyugdíjat. Bérbeadásból magas jövedelme van, a 450 eFt EHO-t már az idén is megfizette.
Kérdésem: kell-e utána járulékot fizetni  a Kft-ben 2009. évre a minimálbér kétszerese, 2010. évben a tevékenységre jellemző kereset után?


A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.). definiálja, hogy mi minősül társas vállalkozásnak.Társas vállalkozásnak minősül többek között a korlátolt felelősségű társaság.
Ugyancsak a Tbj. határozza meg a társas vállalkozó fogalmát. Ennek értelmében társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja is, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

A kérdés kapcsán két dolgot feltételeznünk kell:
- A magánszemély bérbeadásból származó jövedelme különadózó jövedelemként jelenik meg (számlát adó, adószámmal rendelkező magánszemély).
- A Kft. társasági szerződése amelynek többségi tulajdonosa, nem tartalmaz olyan kitételt, hogy a tag személyes közreműködésre kötelezett és a személyes közreműködés a Kft szervezeti felépítése folytán egyébként is bizonyíthatóan kizárható.

Az első feltétel jelentősége abban áll, hogy a bérbeadásból származó jövedelem lehet önálló tevékenységből származó is. Ennek meghatározása így szól: Önálló tevékenységből származó jövedelem különösen az ingó vagyontárgy és a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, utóbbi abban az esetben, ha a magánszemély nem a különadózást választja
A második feltétel pedig azért fontos, mert nem elég valakinek kijelentenie, hogy egy társaságban személyesen nem működök közre. Amennyiben egy kis létszámú szervezetről van szó, ahol a vezető tisztségviselőn kívül mondjuk csak egy adminisztratív dolgozó van és e mellett a cég 100 millió forint árbevételt realizál, nehéz megvédeni egy olyan álláspontot, ami szerint a tulajdonos személyesen nem működik közre. Ugyanez igaz lehet egy bérbeadással foglalkozó cégre is, hiszen a bérleti szerződések menedzselése szintén személyes közreműködésnek fogható fel. Egy olyan cég esetében, ahol nyilvánvalóan rendelkezésre áll a bevételszerző tevékenységhez szükséges apparátus, ott helytálló lehet a tulajdonos-ügyvezető személyes közreműködésének a kizárása. A Gt. ugyanis kimondja, hogy önmagában az ügyvezetői feladatok ellátása, nem minősül személyes közreműködésnek.

Feltételezve, hogy az előbbiekben leírtak szerint nem állapítható meg a személyes közreműködés, akkor valóban egy társadalombiztosítással nem rendelkező magánszemélyről van szó, aki mint ilyen, nyugellátásra nem lesz jogosult, amikor eléri a nyugdíjkorhatárt. Más a helyzet az egészségügyi szolgáltatások tekintetében. Törvényeink erre a kategóriára is tartalmaznak szabályokat:

39. §
(2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

19. §
(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4950 forint (napi összege 165 forint).

34. §
10) Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.
(11) A (10) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
a) nagykorú állampolgár esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 50 százaléka,
b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka.


Összegezve a kérdésre adott választ, véleményünk szerint a szóban forgó személynek, - amennyiben a tulajdonában álló vállalkozásban a személyes közreműködése valóban kizárható, - úgy utána nem kell megfizetni a minimálbér kétszerese utáni járulékot, illetve 2010 évtől kezdve a a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékot. Köteles viszont a bérbeadásból származó jövedelme után az EHO megfizetése a 450 ezer forintos plafonig. Ugyancsak kötelezett a 4950 forint havi egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére, mint nem biztosított.



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2010. március 24., szerda

Gyes ideje alatt személyes közreműködés társas vállalkozásban

Egy főállású munkaviszonyban levő hölgy, jelenleg GYES-en van, egy EVÁ-s Bt.-be beltagként 2010. 03. hóban belépett. Bevételi nyilvántartást vezet a Bt. Osztalék jövedelemként veszi majd ki jövedelmét, így SZJA fizetési kötelezettsége nem keletkezik.
A járulékfizetésre vonatkozólag nem találok semmit.
Ha jól tudom, ha van biztosítási jogviszony (munkaviszony vagy máshol társas vállalkozó), ahol megfizetik utána a járulékokat, a tényleges jövedelemre kell járulékot fizetni, kivéve a pénzbeli
EBJ-t.
EVÁ-nál, ha nem vesz fel jövedelmet, csak osztalékként, nincs járulékfizetési kötelezettség.
Viszont, ha jelenleg munkaviszonya után GYES-en van mi a szabály? Ha kell fizetni, akkor azt havi szinten kell, s az áprilisban lesz esedékes.
(Egyéni vállalkozónál azt látom, hogy az EVA alap 4%-a után kell fizetni járulékot.)


A kérdésben megfogalmazott feltételezések mind helyesek. A dolog azonban ennél sokkal bonyolultabb. Egyik lehetséges támpont a kérdéssel kapcsolatban az APEH tájékoztatója a tevékenységre jellemző keresetről.

 A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 2010. január 1-jétől hatályos szabályai szerint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva) hatálya alá nem tartozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának  az adóév során felvett személyes közreműködői díját, illetve az elszámolt vállalkozói kivétjét – ha az nem éri el a tevékenységére jellemző keresetnek megfelelő összeget – a felvett osztalékból, illetve a vállalkozói osztalékalapból ki kell egészítenie, kivéve, ha közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.

Mivel csak az EVA hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásokra vonatkozik a szabály, ez azt jelenti, hogy az EVA hatálya alá tartozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának nincs ezzel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége.

Ami a járulékfizetés szabályait illeti, az említett tájékoztató a következőképpen fogalmaz:

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) módosult rendelkezéseiben is új előírás 2010. január 1-jétől, hogy a „főfoglalkozásúbiztosított társas vállalkozónak és a „főfoglalkozású” biztosított egyéni vállalkozónak (akkor is, ha evázók) havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, kivéve, ha
– a járulékbevallásban bejelentést tesznek arról, hogy a tényleges jövedelem kisebb annál,
– közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.


A „főfoglalkozású” a mi olvasatunkban azt jelenti, hogy a biztosított társas vállalkozónak nincs legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, illetve egyéb olyan jogviszonya (például GYES), amely alapján biztosítottnak minősül. Véleményünk szerint a kérdésben szereplő személy, jogviszonya alapján, alapesetben nem minősíthető „főfoglalkozású” biztosított társas vállalkozónak, hiszen a gyesben részesülő szülő társadalombiztosítási szempontból folyamatosan biztosított, ha a biztosítását megalapozó jogviszonya (pl. munkaviszonya) egyébként fennáll, de a gyes végett fizetés nélküli szabadságot vett igénybe.

Ezek után az első következtetést levonhatjuk: A kérdésben szereplő személynek amennyiben a gyermekgondozási segély fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja, úgy nem kell a tevékenységre jellemző kereset alapján járulékot fizetnie.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 27. és 28. §-a foglalkozik a járulékfizetési szabályokkal:

28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. § (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával.

A 27. § fekteti le tulajdonképpen a társas vállalkozó járulékfizetésének fő szabályát:

27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.

(2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával  azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.


Vitás kérdés lehet a  „a társas vállalkozó személyes közreműködése” fogalom.
A blogbejegyzés elején hivatkozott APEH tájékoztatóból ezzel kapcsolatosan a következőt emelnénk ki:

A társas vállalkozás tagjának személyes közreműködői jogállását elsődlegesen a tag és a társas vállalkozás között fennálló, okiratokkal (létesítő okirat, szerződés, megállapodás stb.) igazolható jogviszony vagy jogszabály alapján lehet meghatározni. Ha azonban a tag tevékenységének lényeges tartalmi elemeiből megállapítható tényállás alapján az előzőektől függetlenül is megvalósul a személyes közreműködés, úgy adózási szempontból a valós tartalomnak megfelelően végzett tevékenység a mérvadó. Ha pl. a tag a társasággal munkaviszonyban áll, a személyes közreműködés nem vonatkozik azon tevékenységére, amelyet a munkaszerződése szerint munkaviszonyban lát el. Ebből azonban önmagában nem következik, hogy a társasággal munkaszerződést kötő tag esetében nincs helye a személyes közreműködésre vonatkozó adó és járulék szabályok alkalmazásának. Ha a tag akár a társasági szerződés vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján, akár a munkaviszonyában ellátott tevékenységén kívül is közreműködik a társaság tevékenységében, és erre tekintettel a társaság a szokásos vállalkozási haszonból fizethető osztalékot meghaladó osztalékban (is) részesíti, indokolt lehet a személyes közreműködésként folytatott tevékenységre jellemző keresetnek megfelelő személyes közreműködői díjkiegészítés megállapítása.

Amennyiben a Bt. beltagja kizárólag csak a vezető tisztségviselői, azaz a képviseleti feladatokat látja el, úgy a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény meghatározó lehet a kérdésben:

91. § (1) A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.
(2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.
(3)A tagot személyes közreműködéséért – a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján – díjazás illetheti meg.

Kijelenthető-e minden esetben, hogy az a vezető tisztségviselő, aki képviseleti jogának gyakorlásán kívül sem munkaviszonyban, sem megbízási jogviszonyban munkát nem végez, az személyesen nem működik közre?

Egy kis létszámú vállalkozásnál, ahol az egyetlen képviseleti feladatokon túlmutató vezetői feladatokat ellátó személy csak a beltag lehet, ott nehezen lenne bizonyítható, hogy a Bt. egyedüli beltagja személyesen nem működik közre. Különösen igaz ez akkor, ha a bevételszerző tevékenység zavartalanul folyik és az adóév végére az osztalék fizetés lehetősége is fennáll.

Más lehet a helyzet akkor, ha vannak olyan további szereplők, akik a termelői-szolgáltatói tevékenység működtetését biztosítani tudják.

Mint az APEH tájékoztatójában is olvasható, a munkaviszony keretei között ellátott feladatok nem jelentenek személyes vállalkozói közreműködést. Itt egy kis kitérővel azt is meg kell vizsgálnunk, hogy egy gyermekgondozási segélyben részesülő személy folytathat-e munkaviszonyban tevékenységet a GYES ideje alatt?

A kérdésre a családok támogatásáról  szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst. tv.) 21. §-a adja meg  a választ:

21. § A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet
a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját,
b) a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.

Ebből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a gyermek egy éves kora után a Bt. beltagja  folytathat kereső tevékenységet munkaviszonyban a saját betéti társaságában. A GYES melletti munka végzésre sor kerülhet úgy, hogy az érintett munkavállaló megszakítva a fizetés nélküli szabadságát ismét munkába áll munkáltatójánál, de történhet úgy is, hogy az érintett egy másik foglalkoztatónál jogviszonyt létesít. Ha a biztosítást megalapozó munkaviszony nem a saját Bt. -nél áll fent, attól még itt is létesíthet ilyen jogviszonyt, természetesen egyeztetve az eddigi munkáltatójával. Fontos körülmény, hogy a Bt. az egyedüli beltagjával csak abban az esetben létesíthet munkaviszonyt, ha ezt a lehetőséget a társasági szerződése kifejezetten tartalmazza!

Amikor a magánszemély egyedül a Bt.-ben fejt ki kereső tevékenységet, akkor a ténylegesen megszerzett jövedelem alapján kell a járulékokat megfizetni az általános szabályok figyelembe vételével.

Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállásáról beszélhetünk, ha a Bt. -vel létesített munkaviszony „második” munkahelynek minősül, azért mert a biztosítási jogviszony az előző munkahellyel továbbra is fennáll. Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem.

Összefoglalva:

1. Megállapítható a személyes közreműködés: a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetni. A Bt. bevételt termel, van osztalékfizetés és nincsenek olyan további szereplők, akik e tevékenységet a kérdésben szereplő beltag közreműködése nélkül is el tudnák látni. A beltag fizetés nélküli szabadságon van a GYES ideje alatt.

2. Kizárólag vezető tisztségviselői feladatok ellátása: Nincs díjazás, nincs járulékalap. A Bt. egyértelműen működő képes tud lenni a beltag személyes közreműködése nélkül is. A beltag fizetés nélküli szabadságon van a GYES ideje alatt (függetlenül attól, hogy ki a munkáltatója)

3. Munkaviszony keretében történő közreműködés a Bt. -ben (amennyiben a beltag a gyes előtt is itt volt munkaviszonyban), a gyermek egy éves korát követően: a tényleges jövedelem után, járulék fizetés az általános szabályok szerint. Egyedüli beltag esetében további feltétel a társasági szerződés által megengedett munkaviszony.

4. Többes jogviszony, a Bt. -vel létrejött munkaviszony „második” munkahely: Járulék fizetés a tényleges jövedelem után, kivéve a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

5. Amennyiben a biztosítást megalapozó jogviszony (pl. munkaviszony)  nem áll fenn, a gyes önmagában nem ad biztosítást, de tartama alatt jár az egészségügyi szolgáltatás és – a nyugdíjjárulék fizetésére tekintettel – a szolgálati idő megállapítása során is figyelembe kell venni [26. § (1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet].


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.