Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Számla. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Számla. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. július 21., szerda

Tárgyi eszköz közösségen belül történő áthelyezése

Osztrák székhelyű anyavállalat a magyar leányvállalat tevékenységének támogatására nagyértékű tárgyi eszközöket küld. A szóban forgó berendezésekkel a leányvállalat alkatrészeket gyárt az anyavállalat részére. Az anyavállalat rendelkezik magyar adószámmal is. Kérdésként merült fel, hogy miként kell áfa szempontjából kezelni ezen eszközöket. Van-e időbeni korlátja a Közösség más tagállamában történő tartásnak? És ha igen, akkor az mekkora időtávot jelent? Közösségen belüli értékesítésnek, illetve beszerzésnek minősül-e a ilyen ügylet? Van-e számla kiállítási kötelezettség? Mi a teljesítés időpontja? Milyen értéken kell az ilyen eszközöket a számlán szerepeltetni?

Az osztrák anyavállalat tulajdonát képező tárgyi eszközök a Magyarországra történő  szállításukat követően változatlanul az anyavállalat tulajdonát képezik, és az  osztrák szabályok szerint, idegen helyen tárolt eszközökként kell szerepelniük ennek nyilvántartásában.

Az Áfa tv. szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek tekintendő az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja belföldről a  Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. E joghatás nem áll be többek között abban az esetben, ha az adóalany termékét 24 hónapot meg nem haladó ideiglenes használat céljából a Közösség más tagállamába továbbítja. Ugyanez a szabály alkalmazandó fordított esetben is, vagyis akkor, ha a továbbítás a Közösség más tagállamából történik belföldi helyszínre. Az Uniós jogharmonizációt figyelembe véve, joggal feltételezhetjük, hogy az osztrák anyavállalatra ugyanezen szabályok vonatkoznak Ausztriában.

A törvény a termék fogalmát közvetlenül nem határozza meg, de a szövegkörnyezetekből – például: „termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz …” – következtethetünk arra, hogy a termékértékesítés fogalmába a tárgyi eszköz is beletartozik.

A jogalkotó ideiglenesnek tekinti a 24 hónapos időtávot. Ez egyben azt is jelenti, hogy az anyavállalat különösebb joghatás nélkül küldhet a magyar leányvállalatához termelő berendezést és ennek mozgását az Intrastat dokumentálja. Az említett időtáv elmúltával azonban az anyavállalatnak kell döntenie a tárgyi eszköz sorsáról, ez az ő kompetenciája!

A döntés vonatkozhat visszaszállításra; értékesítésre a leányvállalat részére, illetve vagyonáthelyezésre. Amennyiben vagyonáthelyezésről születik döntés, úgy az osztrák anyavállalatnak kell számlát kiállítania. Vevőként saját nevét és a magyar adószámát kell szerepeltetnie.  Teljesítési időpont a a 24 hónapos időtáv bekövetkezésének napja.

Az adó alapját az osztrák szabályok szerint kell megállapítani, de fontos tudni, hogy a számlát befogadó szemszögéből nézve az adó alapját pénzben kifejezve, a termék szokásos piaci árán kell megállapítani!


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2013. január 6., vasárnap

A számlázásra vonatkozó szabályok 2013

A Nemzetgazdasági Minisztérium az adótörvényeket módosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek és ez alkalomból még októberben egy kommunikációs összefoglalót jelentetett meg  "A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE" címen

A módosításokat többek között a Tanács közösségi hozzáadott érték-adó rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvét  (Héa-irányelv) megváltoztató 2010. július 13-i 2010/45/EU irányelvtette szükségessé.
Az irányelv rendelkezéseit a tagállamok 2013. január 1-től kötelesek alkalmazni.

A kommunikációs összefoglaló a következőket emelnénk ki:

"A számlázási irányelv alapvető célja az elektronikus számlázás és a számlázással kapcsolatos egyéb szabályok egyszerűsítése, EU szinten történő egységesítése az egységes piac működésének fejlesztése érdekében. A javasolt módosítások teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó uniós előírásoknak, figyelembe véve az elektronikus számlázás használatának egyszerűsítésére vonatkozó kormányzati célkitűzést is.

A kormány javaslatából az áfa-szabályozást érintő legfontosabb módosítások az elektronikus számlázásra vonatkoznak. A javaslat a számlázási irányelvvel összhangban meghatározza, hogy az áfa-szabályok alkalmazásában mit kell elektronikus számlának tekinteni. Ennek értelmében elektronikus számlának minősül az a számla, amely tartalmazza az áfa szabályozásban kötelezően előírt adatokat, és amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A formátumot az adóalany választja meg: a módosítást követően például elektronikus számlának minősülhet az e-mail PDF melléklettel is.

Az elektronikus számlázás alkalmazhatóságának továbbra is feltétele a számlát befogadó beleegyezése, hiszen a számla befogadásának a számlát befogadó részéről technikai feltételei vannak.
A kormány a papíralapú és az elektronikus számlák közötti különbségek megszüntetése érdekében, azonos feltételeket javasol az elektronikus és a papíralapú számlák esetében.
Ennek értelmében a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzési idejének végéig biztosítani kell:
1. a számla eredetének hitelességét (az eladó és a számlában ekként feltüntetett személy azonos),
2. adattartalmának sértetlenségét (a számla tartalmát nem változtatták meg) és
3. olvashatóságát (a számla az ember számára olvasható).
A javaslat értelmében az adóalanyok határozzák meg, hogy milyen módon biztosítják ezen követelménynek történő megfelelést (nincs kötelezően előírt módszer). A módosítás értelmében ugyanis ezen követelmény bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással elérhető,amely a számla és a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot létesít."



A fentiekből kitűnik, hogy a minisztérium összefoglalója az e-mailben elküldött PDF formátumú számlát is elektronikusnak minősíti. És valóban, ha azt nézzük, hogy a számlát egy számítógépes számlázó programmal állítják elő, majd azt nem papírra, hanem egy PDF fájlba nyomtatják, akkor itt még minden elektronikusan történt. A számla kibocsátónál az utólagos ellenőrzés is a számlázó programban fellelhető adatbázis áttekintésén alapulhat.
A számla kibocsátó a hagyományos postai küldés esetében kinyomtatta az első példányt és azt át is adta (eljuttatta) a vevőnek, szolgáltatás igénybe vevőjének. Tehát ebben az esetben sem rendelkezett megőrzendő eredeti példánnyal, csak a másolattal (második példánnyal).
A módosított jogszabály az elektronikus számla eredetének hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelményeknek történő megfelelésre példálózva ad megoldást (minősített elektronikus aláírás, illetve EDI) ,  ami nem zárja ki az egyéb ellenőrzési lehetőségeket. PDF fájlba történő nyomtatás esetén is csak egy "eredeti példány" állítható elő, hiszen a számlázó program az első példány kinyomtathatóságát csak egyszer biztosítja.
Az áfa törvény az alábbiakat mondja:

168/A. § (1) A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.
(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.


A fogadó félhez (a vevőhöz) a fentiekben leírtak szerint előállított pdf fájl e-mailben jut el. Az aláírás csak a minősített elektronikus aláírású számlák esetében kötelező, így ezzel nincs probléma. A törvény a számlabefogadó beleegyezéséhez köti a módszer alkalmazhatóságát, de ez a mai, elektronikus megoldásokon alapuló világban nem hinnénk, hogy különösebb akadályokba ütközne. Az Európai Tanács ajánlása valószínűleg azért tartalmazza ezt a kitételt, mert senki sem kötelezhető arra, hogy számítógéppel és internet kapcsolattal rendelkezzen.
A vevőnek szintén biztosítania kell a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. Ennek véleményünk szerint eleget tud tenni azzal, hogy bevallási időszakonként, külön erre a célra létrehozott könyvtárakba menti az elektronikus úton érkezett PDF fájlokat. Ezekről pedig biztonsági másolatokat is készíthet, hogy még véletlenül se sérüljön a megőrzésre vonatkozó követelmény. Az utalványozás is megoldható az adatállományok megfelelő továbbításával.
Nyilván annak sincs akadálya, hogy a vevő kinyomtassa a számlát és papír alapon is megőrizze. Olvashatunk olyan véleményt is, hogy a PDF formátumban továbbított számla nem minősül elektronikusnak és ezért mindenképpen kötelező kinyomtatni. Mi ezzel nem értünk egyet (és a minisztérium sem ezt mondja). A lényeg, hogy bármikor biztosított legyen egy adott bevallási időszakhoz kötődő számla állomány megjelenítése, illetve kinyomtathatósága.

Hallottunk olyan kétségeket megfogalmazó kijelentéseket is a hatóságot képviselő személyektől, akik szerint az új szabályok visszaélésekre adnak lehetőséget és ezért nem örülnek neki. Az igazság az, hogy most egy igazi, - bár a törvényből nem könnyen kiolvasható, - komoly anyagi vonzattal párosuló egyszerűsítésről van szó, amely a vállalkozások (papír, boríték, festékpatron, postaköltség, adminisztrációs időráfordítás, tárolás) költségeit jelentősen csökkentheti. Ráadásul a környezetvédelmi szempontok sem elhanyagolhatóak.
Ami pedig a visszaéléseket illeti, a papír alapú számlát is ugyanúgy meg lehet hamisítani, mint az elektronikusat. Találkozó ellenőrzéseknél ezek úgy is kiderülnének.

Írásunkhoz további adalékot találsz, ha átlépsz a tanácsadó oldalunkra, ahol összegyűjtöttük a jogszabályi hivatkozásokat is: A számlázásra vonatkozó szabályok 2013


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. március 21., vasárnap

Elektronikus úton nyújtott szolgáltatás - számla harmadik országból

A történet érdekes és tanulságos. A szenvedő alanyban kétségeket, nyugtalanságot és felháborodást ébresztő.

Igénybe veszel egy ingyenesnek hirdetett szolgáltatást az interneten. Csak később döbbensz rá, amikor már késő, hogy a fránya „apró betűsökből” tudnod kellett volna, az ingyenesség harminc nap után megszűnik. Anélkül, hogy tudatában lettél volna, olyan szerződési feltételeket fogadtál el, amelyek alapján a harminc napot túllépve, egy hat hónapos fizetéses hirdetési időszakba futottál. Egy szép napon jön a fizetési felszólítás. nem hiszel a szemednek. Megpróbálod törölni a hirdetésed, de a program nem engedi. Elkezdesz utána járni a dolgoknak. Minél több információhoz jutsz, annál inkább rájössz, hogy csapdába kerültél.

Vannak a világnak olyan részei, ahol IBC (International Business Company) nemzetközi cégbejegyzést lehet öt munkanap alatt szerezni. A feltételek minimálisak. Legyen egy megjelölt székhelyed (bőséges ajánlat). Fizess ki mintegy ezer Euró illetéket az első éves működésért, majd  kb. félezret a további évekért. Nyiss egy bankszámlát (úgy 400 EUR) és el is készültél.
Se könyvelés, se könyvvizsgáló, sem egyéb macerás adminisztráció. Az ország határain kívüli tevékenységedből származó bevételeid teljes adómentességet élveznek. Indulhat a biznisz!

Több hónapos gyötrődés után elhatározod, hogy kifizeted a követelt összeget. Semmi kedved pénzbehajtók karmai közzé kerülni. Átutalásodat követően elektronikus úton megkapod a számlát.
Lelki nyugalmad azonban még ekkor sem áll helyre. Biztos, hogy ezzel vége van az ámokfutásnak? Nincsenek-e további rejtett csapdák? Valóban ezzel megszűnt minden követelés? Nem kell-e esetleg az igénybe vett szolgáltatás után még Áfát is fizetni?

A kétnyelvű (angol–magyar) számla papír alapon nem áll rendelkezésre. Ennek ellenére a számla kibocsátó azt közli, hogy ez nem egy elektronikusnak minősülő számla, hanem az eredeti számla kinyomtatási lehetőségét biztosítja a felhasználó számára.

A 2007. évi általános forgalmi adóról szóló CXXVII. törvény a számláról a következőket írja:
174. § (1) Számla papíron vagy elektronikus úton egyaránt kibocsátható.

Tehát vagy elektronikus úton, vagy papír alapon. Az elektronikushoz időbélyegző, vagy egyéb olyan számítástechnikai követelmény párosul, amely a hitelességet kétséget kizáróan biztosítja.
A szóban forgó számla nem ilyen. Akkor pedig szükség lenne a papír alapúra.

A számlán szerepel az eladó cég és a vevő magánszemély neve címe. Adószám nincs, csak a cég IBC bejegyzési száma. Van számlaszám és azonos dátuma van a kiállításnak, a teljesítésnek, illetve a fizetési határidőnek. Az Áfa 0%, a megadott bankszámla magyar pénzintézetre utal. Továbbá a szövegmezőben olvasható a megjegyzés, hogy az „Aktuális egyenleg 0 HUF (azaz nulla Ft)”

Az ismertetett jellemzők alapján megállapítható, hogy a bizonylat nem felel meg a magyar előírásoknak. De egyáltalán szükséges-e ez? A számla kötelező tartalmi elemei és megjelenési formája csak a hazai, illetve a közösségi jogszabályok alapján kiállított számlákra vonatkozik és nem kötelező érvényű egy harmadik országbeli adóalanyra. Az ilyen számlák befogadhatósági feltételeiről kevés szó esik. A valódiságának talán egyetlen szempontja, hogy jogképes, bizonyíthatóan létező személy által legyen kiállítva. És természetesen valós gazdasági eseményt takarjon.

Általános szabály:
37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

(2) Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.


Az Áfa törvény bővelkedik kivételekben is. Ilyen eset például az  elektronikus úton nyújtott szolgáltatások igénybe vétele.

Amikor az igénybe vevő olyan nem adóalany, aki a Közösség valamely tagállamában telepedett le, letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség valamely tagállamában, és az előzőekben említett szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül, akkor a 46. § (2) bekezdésének k) pontjában említett szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

A hivatkozott pont: 46. § k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.

Az Áfa törvény meghatározza az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások fogalmát:

a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,
b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,
d) zene, film és játék – ideértve a szerencsejátékot is – rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú műsorszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,
e) távoktatás,
feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A szolgáltatás nyújtója és igénybe vevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása – ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is – azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.

Véleményünk szerint az interneten szerepeltetett hirdetés is ebbe a kategóriába tartozik. Tehát ennek alapján – a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany esetében –  szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett. A „nem adóalany” kifejezés gyakran elbizonytalanítja az embereket. Az Áfa törvény 36. §-ának különös értelmezési alapelvei foglalkoznak a kérdéssel. Ennek értelmében az egyébként nem adóalanyi minőségében eljáró adóalanyt a részére nyújtott valamennyi szolgáltatás viszonylatában is adóalanynak kell tekinteni.

Alap esetben a magánszemély egyáltalán nem tartozik az Áfa törvény hatálya alá, hiszen a jogszabály megfogalmazása szerint adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Valószínű, hogy a történet itt véget ér szereplőnk számára és csak a kellemetlen emlékek maradnak meg még sokáig. Amúgy a történetnek koránt sincs vége. Folynak a feljelentések, bejelentések  Fogyasztóvédelemnél, APEH-nél, Rendőrségnél. Fórumok, panaszfalak foglalkoznak a kérdéssel. És közben nap, mint nap újabb gyanútlan emberek kerülnek bele tisztességtelen eszközöket alkalmazó kalandorok hálójába.



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. november 12., csütörtök

Bérbeadási tevékenység számlázása

Cégünk jelenleg bérelt telepen működik és a sok helységből mi is adtunk bérbe helységeket viszont felmerült az a probléma, hogy a közüzemi díjakat(villany,gáz) hogyan számlázzuk tovább?


Az Áfa törvény megkülönbözteti szolgáltatás nyújtás esetében a fő tevékenységet a járulékos tevékenységektől. Amennyiben kérdéses ez a fajta megkülönböztetés, akkor azt az általános rendező elvet kell követni, amely szerint járulékosnak minősül minden olyan cselekedet,amely nem történne meg, ha a fő szolgáltatást nem vették volna igénybe.

Bérbeadás esetén erre tipikus példa a közüzemi díj. A bérlő nem vásárolna tőlünk gázt, vizet, villamosenergiát, stb. ha nem bérelné az ingatlant.

Mindaz, ami járulékos szolgáltatásnak minősül, az az Áfa tv. 70. §-a értelmében bele tartozik az adó alapjába, tehát nem számlázható külön szolgáltatásként (esetlegesen kedvezőbb Áfa kulccsal). Igaz ez még akkor is, ha elkülönített mérőóra biztosítja a szolgáltatott mennyiség pontos behatárolását.

A törvény érintett paragrafusait az alábbiakban idézzük:

15. § Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is.

70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:

a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;

b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul.


A bérbeadónak van arra lehetősége, hogy megállapodjon bérlőjével a közüzemi díjak önálló fizetéséről. Vagyis a bérlő kössön szerződést a szóban forgó közüzemmel, mint a szolgáltatás közvetlen igénybe vevője és számlafizető. Természetesen ez csak elkülönített mérőórák alkalmazásával lehetséges. További bérbeadás, azaz albérlet esetében, tudomásunk szerint nincs erre lehetőség.

Ha a fenti megoldás nem tud működni, akkor a bérbeadó a bérlővel történt megállapodás függvényében, számlázhat egyszerűen csak bérbeadási szolgáltatást, betudván az összegbe a mért, vagy arányszám alapján megállapított közüzemi díjakat és egyéb költségeket. Másik lehetőség a számlán külön feltüntetni a különböző közüzemi szolgáltatások díját, Áfa kulcsként a bérbeadás adókulcsát megjelölve.

Az Áfa kulcsot a törvény a következőképpen határozza meg:

86. § (1) Mentes az adó alól:
l) az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása.
(2) Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható:
a) a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának biztosítását szolgáló bérbeadásra;
b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra;
c) az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására;
d) a széf bérbeadására.

Adókötelessé tétel

88. § (1) A 86. § (1) bekezdésétől eltérően a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy
a) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett termékértékesítését, illetőleg
b) a 86. § (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtását
adókötelessé teszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adó alapjára a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték alkalmazandó.
(82. § (1) Az adó mértéke az adó alapjának 25 százaléka.)

(3) Az (1) bekezdésben említett választási jog külön-külön vagy együttesen gyakorolható oly módon, hogy az adókötelessé tétel - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja alá tartozó valamennyi termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra kiterjed.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany dönthet úgy is, hogy választási jogát az (1) bekezdés b) pontja tekintetében csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra kiterjedően gyakorolja.

(5) Az az adóalany, aki (amely) élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el.

A teljesítés időpontja:

58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

(2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés a tizenkettedik hónap utolsó napja is.

Összefoglalva:

Az ingatlan bérbeadásról kiállított számla, - amennyiben az adózó nem élt az adókötelessé tételi jogával - a "Mentes az adó alól" kifejezést kell tartalmazza és ennek értelmében az áfát nem is kell (nem is lehet) felszámítani. Ez pedig a járulékos szolgáltatásokra is vonatkozik. A bérlővel történő megállapodás kérdése, hogy a bérbeadót terhelő közüzemi díj Áfáját is beszámítják-e az adómentes értékbe. A bérbeadó ugyanis az adómentes termékértékesítésével kapcsolatban felmerülő költségszámláinak Áfáját nem igényelheti vissza az adóhatóságtól. Ha tételesen nem elkülöníthető az egyéb adóköteles tevékenységtől, akkor pedig arányosítani kell.


Aki az adóhatóságnak történt előzetes bejelentése alapján adókötelessé tette bérbeadási szolgáltatását, az számlázáskor 25%-os Áfát kell felszámítson a fő és a kiegészítő szolgáltatásokra egyaránt.

A teljesítés időpontja az 58. § szerint a fizetés esedékessége, azzal, hogy az elszámolás a 12 hónapot nem haladhatja meg.


Külön érdekessége a témának az a gyakran előforduló eset, amikor a magánszemély tulajdonos a telephelyet megosztva saját cégének, illetve független feleknek adja bérbe. Ilyenkor a piaci ár figyelembe vétele igen fontos.

Kapcsolódó termékeink:

Bérleti szerződés minta

Áfa arányosítás kalkulátor


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. február 22., péntek

Gyűjtőszámla sütőipari termékek szállításához

A kérdésem az alábbi: társaságunk sütõipari termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Van egy pár vevõ akivel szállítási szerzõdésünk van. A szerzõdésben a számlázás módjáról csak annyi van feltüntetve, hogy " a kiszállított áru számlázásra kerül" az, hogy milyen idõszak és mikor az nincs részletezve. ( nem tudom, hogy ez így helyes -e ).
A kérdés, hogy errõl a termékértékesítésrõl készült számlán az 58 -as Áfa törvény alapján a teljesítés és a fizetési határidõnek meg kell-e egyezni.

Bizony, az elszámolás időszakát meg kell határozni, hiszen a gyűjtőszámla kiállításának időpontját is meghatározza. Ez nem lehet későbbi, mint a cégetekre vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napja, illetve az attól számított 15 nap.

Véleményünk szerint vonatkozik rá az 58. §.

58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve teheted ezt meg.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. február 20., szerda

Áfa felszámítása oktatói tevékenység esetében

Szeretném azt megkérdezi, hogy a számla kiállításánál mitől függ az, hogy 20 % áfát felszámolunk, van 0 % -ot állítunk ki.
Az én esetemben arról van szó, hogy van egy Bt-m, férjem nyelvtanár és nem tudjuk hogy hogyan kell kiállítani a számlát. A könyvelő azt mondja, hogy mindegy.


Feltételezzük, hogy nyelvoktatásról kell számlát kiállítani.

85. § (1) Mentes az adó alól:

j) az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít a köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó magánóraadást is;

(2) Az egyéb oktatás körébe tartoznak:
a) a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás;
b) a felnőttképzésről szóló törvény alapján szervezett és akkreditált, illetőleg egyéb jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás;
c) az államilag, illetőleg nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsgáztatás;
d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása.

A számlán nem lehet 0%-ot szerepeltetni, hanem a mentesség tényét kell feltüntetni:

169. § A számla kötelező adattartalma /többek között: megjegyzés a szerk./a következő:

k) adómentesség esetében, ... jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása

ka)mentes az adó alól

(2007. évi CXXVII. törvény)

Időközben megjelent APEH állásfoglalás: A „beszámlázó” tanár által nyújtott oktatási szolgáltatás áfa-rendszerbeli megítélése

2008. február 7., csütörtök

Számla kötelező adattartalma

Napi beszerzéseink során számos esetben szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a számla kiállításához kérték cégünk adószámát.
A beszélgetések során kiderült, hogy ezt az információt az eladó könyvelője mondta.
Egy téves értelmezés szerint - 2008 január 1-től -, a vevő adószámát valamennyi számlán fel kell tüntetni.
Valószínűleg mások is bizonytalanok lehetnek ebben a kérdésben.

Az új ÁFA törvény 169. §-a a számla kötelező adattartalmát határozza meg.
Ezen paragrafus d) pontja a következőt mondja:

a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették;

/A kiemelés tőlünk./

Az első vastagon szedett rész a fordított adózással teljesítendő adófizetési kötelezettségre,
a második rész (89. §) pedig, a közösségen belüli értékesítésre vonatkozik.

Ebből következően a vevő adószámának a feltüntetése csak a fenti esetekben kötelező, ezt nem kell általános szabályként értelmezni.

Ha a témával kapcsolatban van véleményed, ettől eltérő, vagy ezt megerősítő információd, akkor a "megjegyzés" fülre kattintva, szólj hozzá!