Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pénzmosási szabályzat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pénzmosási szabályzat. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. január 17., szerda

Sokszereplős egyszemélyes játék

Egy társas vállalkozó, akinek könyvviteli szolgáltatást nyújtó korlátolt felelősségű társasága van több alkalmazottal, kérdezte tőlünk, hogy kell-e neki külön pénzmosási szabályzat az egyéni vállalkozóként végzett adó-tanácsadói tevékenységére is?

A törvényben az adótanácsadó tevékenység meghatározása így van leírva:

3. § E törvény alkalmazásában:
1. adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint megszerzett szakmai képesítéssel és az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilvántartásban szerepel;
(2017. évi LIII. törvény)

Amint ebből kitűnik, maga a tevékenység van a törvény hatálya alá vonva, és ez független a vállalkozási formától. Igyekeztünk a lehető legnagyobb figyelemmel áttekinteni a törvényt, hátha valahol mégis felmentést találunk erre az egyszerű vállalkozási formára, de nem találtunk.

Úgyhogy nem tudsz mit tenni, - írtam ügyfelünknek, - elkészíted a szabályzatot mindkét vállalkozásodra, illetve bejelented mindkét részről a kijelölt személyt, aki te magad vagy. A Kit. törvény ugyanis nem személyhez, hanem szolgáltatóhoz és tevékenységhez köti a kijelölési és bejelentési kötelezettséget. Ha netán a könyvviteli szolgáltatást nyújtó Kft. is ad adótanácsot, akkor erre a tevékenységre külön kell szabályzat és kijelölt személy is!
4. §
(2) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdés szerinti bejelentést haladéktalanul továbbítja a hatóságnak. A kijelölt személy kizárólag a szolgáltató vezetője, alkalmazottja lehet. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a hatóságot tájékoztatni. A kijelölt személy vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell.

A Kit. (2017. évi LII. törvény) hatálybalépésekor működő szolgáltatóknak a kijelölt személy adatairól a hatálybalépését követő 30 napon belül (2017. július 26.) kellett az FIU felé a tájékoztatási
kötelezettségüknek eleget tenni. A kijelölt személy vonatkozásában korábban tett tájékoztatási kötelezettségnek ismételt teljesítése vált szükségessé a VPOP_KSZ17 elektronikus nyomtatvány használatával.

Fontos ezzel kapcsolatban a NAV egy korábbi tájékoztatásából idézni:

Előfordulhat, hogy egy természetes személyt két vagy több szolgáltató is kijelölt személyként nevez ki. Az még gyakoribb eset, hogy egy szolgáltató bár egy természetes személyt jelöl ki, azonban a szolgáltató több olyan tevékenységet (például könyvviteli tevékenység mellett adószakértői és adótanácsadói tevékenységet) is végez, amely a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozik. Ezen esetekben annyi tájékoztatást kell benyújtania a természetes személynek, ahány szolgáltató nevében és ahány tevékenységi kör ellátása tekintetében került kijelölt személyként kinevezésére. Az előbbi szemléltető példák jól mutatják, hogy a tájékoztatás sorszáma közvetlenül a beküldött tájékoztatás adatlapjához, közvetetten pedig a szolgáltatóhoz és a szolgáltató által végzett tevékenységi körhöz kapcsolódik.

Mivel a korlátozó intézkedésekről szóló törvény előírása szerint kötelezően teljesítendő tájékoztatás vonatkozásában a pénzmosás elleni törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell, a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda egyidejűleg kérte a szolgáltatókat, hogy a VPOP_KSZ17 nyomtatvány megfelelő kitöltésével jelezzék, amennyiben a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerinti kijelölt személy megegyezik a pénzmosás elleni törvény szerinti kijelölt személlyel. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a szolgáltatóknál ugyanazon kijelölt személyek látják el a pénzmosás elleni törvény és a korlátozó intézkedésekről szóló törvény által meghatározott feladatokat. Így a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerint kötelezően teljesített kijelölt személy adatairól szóló tájékoztatás során a szolgáltató megjelölheti, hogy a pénzmosás elleni törvény és a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerinti kijelölt személy megegyezik vagy a két törvény szerinti kijelölt személyre vonatkozó adatokat akár külön is rögzítheti

Annyi könnyebbsége van az egyedül tevékenykedőnek (és itt is mindegy, hogy milyen vállalkozási forma!), hogy kiveheti a szabályzatból az oktatási részt, illetve minden olyan szakaszt, amely a munkatársakkal történő együttműködésre vonatkozik. Ott te vagy a minden, a vállalkozás vezetője, a kijelölt vezető, a kijelölt személy, aki a kapcsolattartó a FIU -val(„financial intellgence unit”), stb.

Ezt a "játékot" nem a kicsiknek találták ki? Valószínű igaz, de ez még nem jelent mentséget.

Segédleteink használatával gyorsan, egyszerűen megoldhatók a pénzmosási szabályzatok testreszabásai.

Pénzmosási szabályzat könyvelőknek 

Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat pénzügyi szolgáltatónak

Pénzmosási szabályzat adószakértőknek

Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2013. július 11., csütörtök

Pénzmosási szabályzat jóváhagyása a felügyeleti szerv által

A 2013: LII. törvény több ponton is módosította a "Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényt. Az új rendelkezések 2013. július 1-től léptek hatályba. Ebben az írásunkban a kötelező belső szabályzatra vonatkozó változásokra térünk ki.

Mikor kell módosítani a szabályzatot?
Változatlan az, hogy a belső szabályzat elkészítése kötelező. Az is, hogy a felügyeleti szerv nem kötelező érvényű mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre. Új elem, hogy a felügyeleti szerv köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani a mintaszabályzatot. Ugyanez a kötelezettség törvény módosításait követően is fennáll, függetlenül a kétéves szabálytól. Ezzel összefüggésben a szolgáltató is el kell végezze a módosításokat, amennyiben ez szükséges.
A törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a szabályzatát a törvény hatálybalépését (módosítását) követő kilencven napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni.
A törvény 2007. december 15-én lépett hatályba. Tehát értelmezésünk szerint, aki ezen időpont előtt alakult és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó vállalkozás, annak   rendelkeznie kell naprakész szabályzattal, de nem szükséges a felügyeleti hatósággal jóváhagyatnia!

A módosítási kötelezettség akkor is fennáll, ha a szolgáltató belső rendjében változás következik be!

Kinek és mikor kell beküldeni a szabályzatot a felügyelet részére?
A törvény hatálybalépése után megalakuló, az 1. § (1) bekezdésének a)–e), i) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a külön törvényekben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa.
Tehát a felsorolt pontok alá tartozó tevékenységek esetében a tevékenységre vonatkozó engedélykérelemmel együtt kell (kellett) jóváhagyás céljából benyújtani a szabályzatot.

Az 1. § (1) bekezdésének f)–h), j) és m) pontjában meghatározott tevékenységet megkezdő szolgáltató tevékenysége megkezdését követő kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.
Ebből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a törvény 2007. december 15-i hatályba lépése után alakult és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó minden vállalkozásnak, olyan szabályzattal kell rendelkeznie amelyet a felügyeleti hatóság jóváhagyott!

Mindettől függetlenül, kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést. Tehát az ilyen vállalkozások, csak akkor léphetik túl a készpénz korlátot, ha rendelkeznek jóváhagyott szabályzattal, függetlenül attól, hogy mikor alakultak.

Természetesen a módosításokat mindenkinek el kell végezni, de már senkinek nem kell újból jóváhagyatnia.

Kik tartoznak a törvény hatálya alá?
  • 1. § (1) E törvény hatálya – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed arra, aki Magyarország területén
  • a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;
  • b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt;
  • c) biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;
  • d) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;
  • e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;
  • f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat;
  • g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat;
  • h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat;
  • i) játékkaszinót, elektronikus kaszinót vagy kártyatermet működtet;
  • j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik;
  • k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
  • l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;
  • m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.

Változatlan készpénz korlát
Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

Jogkövetkezmények
Jelentősen megnövekedtek a kiszabható bírság tételek. Eddig 5 millió, illetve 1 millió volt a felső határ. A különböző felszólítási intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötszázmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)–i), j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében ötvenezertől húszmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

A törvény szövege:

Belső szabályzat

33. § (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) készíteni.
(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzatot jóváhagyja, ha az tartalmazza az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, és jogszabállyal nem ellentétes.
(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzat kidolgozásához nem kötelező jellegű ajánlásként – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével – mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre.
(3a) A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(3b) A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és módosítani.
(3c) A szolgáltató a jogszabályban, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által rendelkezésre bocsátott mintaszabályzatban vagy a belső rendjében bekövetkezett változást követően köteles a belső szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(4) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

35. § (1) E törvény rendelkezéseinek a megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)–c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) felhívja a szolgáltatót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény rendelkezéseinek betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
b) javaslatot tesz a szolgáltatónak
ba) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó alkalmazottak (vezetők) speciális képzési programban való részvételére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
bb) a szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására;
bc) vizsgálat lefolytatására a szabályzat szerint és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésre;
c) figyelmezteti a szolgáltatót;
d) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését;
e) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására;
f) az a)–e) pontban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötszázmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)–i), j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében ötvenezertől húszmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(2) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.
(3) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.
(4) Az 5. § c), f)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:
a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
c) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,
d) a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.
35/A. § (1) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a könyvvizsgálói törvény, az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az Ütv., az 5. § e) pont eb) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Kjt. rendelkezéseivel összhangban tekintettel van:
a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
c) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,
d) a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.
35/B. § Az e törvényben meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenységének gyakorlása során biztosítja a szolgáltatónak a Kit., valamint a Kit. szerinti uniós jogi aktusoknak való megfelelését.

45. § (1) E törvény hatálybalépését követően az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv e törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül bocsátja rendelkezésre a mintaszabályzatokat.
(2) E törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni.
(3) E törvény hatálybalépése után megalakuló, az 1. § (1) bekezdésének a)–e), i) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a külön törvényekben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa.
(4) E törvény hatálybalépését követően az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésével megkezdő szolgáltató, valamint az 1. § (1) bekezdésének f)–h), j) és m) pontjában meghatározott tevékenységet megkezdő szolgáltató tevékenysége megkezdését követő kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.
(5) A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül készíti el a szabályzatot.
(6) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató, ha nem szerepel a 33. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2008. március 15-éig fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

Záró és felhatalmazó rendelkezések

39. § (1) E törvény – a (2)–(9) bekezdésekben foglalt kivétellel – 2007. december 14-én lép hatályba.
(2)
(3) Az 1–38. §, 40. §, 42–43. §, 46–51. §, 54–55. § és 56. § 2007. december 15-én lép hatályba.
Jogforrás: Nemzeti Jogszabálytár

A kötelező pénzmosási szabályzat elkészítésében komoly segítséget jelentenek szabályzat mintáink:

Pénzmosási szabályzat könyvelőknek 

Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata

Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat pénzügyi szolgáltatónak

Pénzmosási szabályzat adószakértőknek


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

A tényleges tulajdonos fogalma a pénzmosási törvényben

A 2013: LII. törvény több ponton is módosította a  "Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény"-t.

Az egyik lényeges módosítás a tényleges tulajdonos fogalmának pontosítására vonatkozik. A jogalkalmazók a legtöbb esetben bizonytalanul álltak egy-egy átvilágítási feladat előtt, amikor az ügyfél képviseletében a vezető tisztségviselő járt el.
  •  ügyfél: aki a szolgáltatóval  a törvényben megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződést köt [1. § (1)], illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad;
  • A törvényben  meghatározott esetben [6. § (1)] az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni [8. § (1)] arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.
A vezető tisztségviselő eddig nem szerepelt tényleges tulajdonos megtestesítőjeként a törvényi felsorolásban, ezért úgy kellett tekinteni rá, mint aki nem a saját nevében jár el. Ennek pedig az volt a következménye, hogy a vezető tisztségviselő adatai, mint a tényleges tulajdonos nevében eljáró és az általa képviselt szervezet adatai mellett a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokat is rögzíteni kellett. Legalábbis a tapasztalataink szerint, a szakma képviselői többnyire ezt tették, mondván hogy igaz, ez több adminisztrációval jár, de ha több adat kerül rögzítésre, abból baj nem lehet. Bonyolította a helyzetet, ha külföldi anyavállalat volt egy magyarországi leányvállalat tulajdonosa. A tényleges tulajdonos csak magánszemély lehet, ezért további kutatást kellett lefolytatni, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy kik a meghatározó befolyással rendelkező magánszemély tulajdonosok.

A legutóbbi törvénymódosítás alkalmából ez a vezető tisztségviselőkre vonatkozó dilemma megoldódott. A július 1-től hatályos törvény 3. § -ában szerepel egy re) alpont, amely kimondja, hogy tényleges tulajdonosnak, tehát saját nevében eljárónak kell tekinteni  az ra)–rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjét is.

Ez a módosítás azt jelenti, hogy az átvilágítás során gazdálkodó szervezettel történő szerződéskötés esetében, illetve minden olyan esetben, amikor a törvény előírja az átvilágítási kötelezettséget, ha a vezető tisztségviselő az eljáró személy, akkor az ő adatai mellett elég a gazdálkodó szervezet adatait rögzíteni.

Természetesen, ha olyan természetes személlyel kerülünk kapcsolatba, akire a 3. § r) bekezdésében felsoroltak nem illenek rá, akkor az ilyen személyre úgy kell tekinteni, mint, aki nem a saját nevében jár el és adatai, illetve a gazdálkodó szervezet adatai mellett (akit képvisel), a tényleges tulajdonos adatait is rögzíteni kell.

r) tényleges tulajdonos:
ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (3) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,
rd) alapítványok esetében az a természetes személy,
1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá
re) az ra)–rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
(12 A 3. § r) pontja a 2013: LII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.)

Amennyiben nem a vezető tisztségviselő az ügyletben eljáró magánszemély, úgy tisztázni kell, hogy van-e meghatározó befolyása a szervezetben, amelyet képvisel. Ha a válasz igen, akkor reá is úgy lehet tekinteni, mint aki a saját nevében jár el és elég az eljáró magánszemély, illetve a képviselt szervezet adatait rögzíteni. A meghatározó befolyás megállapítása a Ptk. 685/B. § alapján történik:

Ptk.685/B. §570 (1) Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.
(3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
(4) A 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

A Ptk. szerinti többségi befolyás megállapítását segíti a "Kapcsolt vállalkozás vizsgáló" segédletünk:

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

A kötelező pénzmosási szabályzat elkészítésében komoly segítséget jelentenek szabályzat mintáink:

Pénzmosási szabályzat könyvelőknek 

Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata

Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat pénzügyi szolgáltatónak


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2008. október 29., szerda

Pénzmosási szabályzat készítési kötelezettség

Érdeklődöm, hogy Pénzmosás elleni szabályzatotok "normál" Kft. részére, amelynek éves bevétele a 3.600 eFt-tot meghaladja van e.
A Kft. nem árukereskedelemmel foglalkozik, hanem építőipari tevékenységgel.

A pénzmosással kapcsolatos kérdéseket a 2007. évi CXXXVI. törvény
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról törvény szabályozza.

Az 1. § (1) bekezdése felsorolja, hogy kire terjed ki a törvény hatálya:
A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki a Magyar Köztársaság területén

a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;

b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt;

c) biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;

d) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;

e) postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;

f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat;

g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat;

h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat;

i) játékkaszinót vagy elektronikus kaszinót működtet;

j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik;

k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;

l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;

m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.

Véleményünk szerint rátok nem vonatkozik a szabályzat készítési kötelezettség. A készpénz korlát nem az éves bevételre, hanem a "árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el" kitételre vonatkozik!

Kapcsolódó termékeink:

Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata

Pénzmosási szabályzat árukereskedelmi tevékenység végzéséhez

Pénzmosási szabályzat adószakértőknek

Pénzmosási szabályzat könyvelőknek

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.