Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pénzkezelési szabályzat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pénzkezelési szabályzat. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. július 4., csütörtök

Osztalék kifizetés készpénzben

A növekvő tranzakciós banki költségek miatt egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy előnyösebb megoldás-e készpénzben kifizetni az osztalékot (természetesen, ha egyáltalán van) és nem ütközik-e ez bele valamilyen készpénzzel kapcsolatos korlátba, vagy szigorításba.

Kimazsoláztuk az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényből azokat a rendelkezéseket, amelyek témánkat érinthetik:

17. §
(9) A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.

38. §
(3) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.

(3a) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

A 17. § több okból sem érintheti az osztalék kifizetését. Az osztalékot kapó személy ugyanis nem vevőként, illetve nem szolgáltatást igénybe vevőjeként részesül a juttatásban. Egyébként is a magánszemélyek kivételek a szabály alól. Tehát bejelentési kötelezettséggel nem jár egy ilyen kifizetés.

A 38. § (3a) azért nem érinti az osztalék fizetést, mert aki kapja az nem pénzforgalmi számla nyitására kötelezett személy. Ezen túl pedig az osztalék fizetés nem adóköteles tevékenység keretében (nem termékértékesítés, illetve nem szolgáltatás nyújtás) és nem  szerződés alapján történik. Ennek alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy az 1,5 millió forintos korlát nem vonatkozhat a kifizetésre.

Végül azt a kérdést kell megvizsgálnunk, hogy a vállalkozás egyáltalán tarthat-e a pénztárában adott esetben több millió forintot?

A "a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani" követelmény [38. § (3)] akkor teljesülhet, ha a számviteli politikában a vállalkozó úgy határozza meg a készpénzben tartható összeg nagyságát, hogy ennek mértéke az osztalék fizetésre is fedezetet nyújtson.
"A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a ... napi készpénz záró állomány maximális mértékéről". [2000. évi C. törvény a számvitelről, 14. § (8)]

Mindez persze csak akkor jöhet opcióként szóba, ha olyan jellegű tevékenységről van szó, amelynek eredményeképpen van elegendő készpénzes bevétel. A bankból ilyen célra nem érdemes pénzt kivenni, mert azt ugyanúgy terheli a tranzakciós költség.

Kapcsolódó termékeink:
Pénzkezelési szabályzat minta

Szabályzat komplex csomag 

Osztalék kalkulátor (ingyenes)

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2013. február 21., csütörtök

A pénztárban tartható maximális összeg

A vállalkozások pénzkezeléssel kapcsolatos szabályai több ponton is változtak.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (9)÷(10) bekezdéseiben megfogalmazott szabályokat a 2012 december 1-től hatályos törvény már nem tartalmazza.

 A 14. § új (9) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 170. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (9) bekezdés számozását (11) bekezdésre változtatva. A 14. § (9) bekezdését a 2012: CXLVI. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.

 A 14. § új (10) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 170. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (10) bekezdés számozását (12) bekezdésre változtatva. A 14. § (10) bekezdését a 2012: CXLVI. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.


A kikerült szöveg:
(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik – nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.
(10) A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében a – (9) bekezdés szerinti – napi átlag maximális mértékének meghatározásakor az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni.

Ebből láthatjuk, hogy megszűnt a készpénz korlátozás. Továbbra is érvényben van a (8) bekezdés azon rendelkezése, amelyik előírja  a napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározását a pénzkezelési szabályzatban.

(8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

A módosítás bizonyos szempontból kedvező a számviteli törvény hatálya alatt gazdálkodóknak. Ugyanakkor óvva intenénk bárkit attól, hogy fellélegezhet, amennyiben a magas készpénzállományát nem tudja megindokolni. Az már régen átlátszó dolog, hogy az indokolatlan, például a vállalkozó magáncélú felhasználása, illetve feketén kifizetett bérek miatt felhalmozódott készpénz nem a valóságot tükrözi. Ez a költési szokásokból is könnyen levezethető. Van sok pénz a pénztárban és egy-egy számla kifizetésére, vagy kiadás fedezetére mégis a bankból kell pénzt felvenni. Ugye ismerős az ilyen gazdasági esemény?
A NAV figyeli a készpénzállományt. Ezt könnyen megteheti, hiszen a társasági adóbevallásban adatot kell erről szolgáltatni.

Léteznek átmeneti megoldások a probléma kezelésére, de itt a hangsúly az átmenetin van. Mindenkinek igyekeznie kell a túl magas készpénzállomány megnyugtató rendezésére. Eredményes működés, osztalék visszaforgatás oldhatja meg ezt a "pénztár hiányt".

Az Art. rendelkezései is óvatosságra intenek (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről).


38. §
(2) A belföldi jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.
(3) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.


Tehát a (3) bekezdés is jól mutatja, hogy csak annyi lehet a pénztárban, amennyit meg tudunk indokolni, hogy az a készpénzes vásárlások fedezetét szolgálja.
A készpénz fizetési korlátról egy külön bejegyzésben fogunk írni.

Kapcsolódó termékeink:

Szabályzat komplex csomag (kedvezményes)

Pénzkezelési szabályzat minta

Értékelési szabályzat

Leltározási szabályzat

Számviteli politika

Selejtezési szabályzat


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. október 19., kedd

Pénztárgép a házipénztárban

Van egy ügyfelem, aki meleg étkezési utalványokat fogad el fizetségként.
Hónap végén az összegyűjtött utalványokat visszaküldi a kiállító cégnek. Ők kiállítják a beváltási díjról a számlát, az étkezési utalványok összegéből levonják, s a különbözetet utalják az ügyfelem számlájára.
Hogyan könyveljem az utalt összeget, hogy ne kerüljön duplán az adóalapba?


Feltételezzük, hogy a bolt nem esik egybe a székhellyel.
A boltban található házipénztár a pénztárgép mellett egyéb funkciókat is betölthet. Ilyen lehet a készpénz kiadás, valamilyen vásárlásra, a készpénz bevétel dolgozótól, vagy külső személytől. Tehát a házipénztár egy tágabb fogalom, amely magát a pénztárgépet is magában foglalja.
A vásárló fizethet készpénzzel, bankkártyával, utalvánnyal.
Egyedül a készpénzzel történő fizetés növeli a pénzkészletet.
A pénztárgép lehetőséget kell nyújtson arra, hogy a figyelembe vehető befizetéseket jogcímenként, elkülönítve kezelje. A könyvelés során e jogcímek alapján lehet a készpénz állomány, illetve a követelés állomány növekedését könyvelni.
Az utalványt beváltó cégtől érkező pénz a bankszámlán lévő pénzeszközöket növeli, és ezzel egy időben a követelés állományt csökkenti. Ennek a gazdasági eseménynek már nincs hatása az adóalapra.
A jutalékról kiállított számlát természetesen külön kell könyvelni egy szállítói számlára, mint beérkező számlát. A nyilvántartott követelésnek az átutalt pénzzel nem fedezett része összevezetve a szállítói számlával, mindkettőnél nulla egyenleget kell eredményezzen.
A képre kattintva megnézheted eredeti méretben!


Kapcsolódó termékeink:
Kedvezményes Szabályzat komplex csomag:
http://www.szabalyzat.cegiranytu.hu/

Pénzkezelési szabályzat minta:
http://www.inter-rezidencia.hu/index.php


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2008. március 9., vasárnap

Pénzkezelési szabályzat egy fős cégnél

Megrendelem Tőletek a pénzkezelési szabályzatot, de előtte két kérdés: EVA-ás betéti társaságra, ahol egy fő, a beltag munkavégzésre kötelezett, testre szabható-e a rendszer? Előszabjátok-e ilyen követelményekre? Milyen garanciát vállaltok arra, hogy a küldött anyag a küldés napjának megfelelően minden jogszabályi előírásnak megfelelő kitételt tartalmaz a megfelelő formában?

Ha nem rendeled meg, akkor is szívesen válaszolunk a kérdéseidre.

A szabályzat tartalmaz olyan beilleszthető megfogalmazásokat, amelyek kezelni tudják a pénztáros nélküli változatot. Ilyenkor pénzkezelőről beszélünk, aki egymaga felel a vállalkozás pénzeszközeivel kapcsolatos minden elszámolás helyességéről. Egyébként természetesen nincsen két egyforma vállalkozás. Egy mintának nem az a dolga, hogy minden lehetséges szituációt kezeljen, hanem az, hogy megvezessen a pénzkezelést illető törvényi követelményekben és ezzel összefüggésben mindenki a reá vonatkozó speciális szabályokat is be tudja illeszteni.

Akkor örülünk a legjobban, amikor az ügyfél a megrendelő lapon azt írja be a "Honnan tudsz rólunk" kérdésre, hogy ismerőstől. Ügyfélkörünk folyamatos bővülésének egyik titka, hogy egymásnak ajánlják üzleti megoldás mintáinkat. Azt hiszem ez saját magáért beszél!

A szabályzat minták tartalmaznak minden olyan követelményt, amelyet a számviteli törvény előír. Ha ez nem így lenne, akkor ez már régen kiderült volna. Folyamatosan figyeljük a felhasználói tapasztalatokat és frissítünk, vagy kiegészítést küldünk díjmentesen, amennyiben ezt szükségesnek látjuk. A sikerünk múlik azon, hogy milyen hasznos dolgokkal tudjuk ellátni a vállalkozásokat.

Az 1990 Ft+Áfa összegért további garanciákat nem kívánunk nyújtani. Ez nem adótanácsadás. Olyan szolgáltatást is tudunk biztosítani, de az nagyságrendekkel többe kerül. És tisztában vannak az ügyfelek vele, hogy az sem jelent "életbiztosítást", csak fokozottabb biztonságot.

Mindenki tudja, hogy az új törvények alkalmazásának helyessége, csak évek múlva derül ki, amikor a különböző szakmai állásfoglalások nyomán kialakul egy viszonylag kiszámítható ellenőrzési gyakorlat. Addig megy a "véleményünk szerint..." műsor (Lásd: fordított adózás).

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.