Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nonprofit Kft. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nonprofit Kft. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. július 10., péntek

Közhasznú nonprofit Kft kedvezményezett tevékenysége

Közhasznú KHT, illetve most közhasznú nonprofit Kft bevétele a társasági adó tv. 6/C és 6/E melléklete szerint akkor nem minősül vállalkozási tevékenységből származó bevételnek, ha az közhatalmi szervekkel, önkormányzatokkal kötött szerződés alapján realizálódik és folyamatosan tekinthető. Amennyiben a társasági szerződésbe vállalt tevékenységet nem az említett szerveknek, hanem különböző egyesületeknek, gazdálkodó társaságoknak számlázzák, akkor az vállalkozási tevékenység? Hogyan állapítom meg például a kutatás fejlesztésről, hogy az vállalkozási, vagy nem vállalkozási tevékenység?


A 6/C július 1-től már nincs a törvényben!


A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a társasági adó alapját a 13/A. § figyelembevételével kell meghatároznia. A paragrafus ismerteti az adóalap korrekciók szabályait. Ennek részletes bemutatásától eltekintünk, mert meghaladja e bejegyzés kereteit.

A 20. § az adómentességre vonatkozó feltételeket ismerteti. Nem kell az adót megfizetnie:

(1) e) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.

(6) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 8. § (1) bekezdés n) pontja és a 13/A. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott összeggel, növelve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és a 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel.


Láthatjuk tehát, hogy a a közhasznú, illetve a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság számított adója csak a kedvezményezett tevékenységéből elért bevétele arányában élvez adómentességet.


A törvény 6. számú melléklete meghatározza a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság által végezhető kedvezményezett tevékenységek körét.

E szerint a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből nem minősül vállalkozási tevékenységnek a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a "társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik"; a felsoroltakhoz kapott támogatás, juttatás, illetve a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

A különböző egyesületeknek, gazdálkodó társaságoknak nyújtott szolgáltatások nem tartoznak a társasági adó által kedvezményezett tevékenységek körébe, ezért ilyen minőségükben vállalkozási tevékenységnek minősülnek.

A kedvezményezett tevékenység meghatározásából az is kitűnik, hogy nem csupán a végzett tevékenység (az alapító okiratban foglaltakra is figyelemmel) határozza meg, hogy kedvezményezettnek minősül-e, vagy sem, hanem az is, hogy az adott szolgáltatást megrendelő intézmény rendelkezik-e a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezettel, vagy a fejezeten belül önálló költségvetéssel, továbbá az is, hogy a megkötött szerződés paraméterei megfelelnek-e a 6. számú melléklet által támasztott követelményeknek.

Kapcsolódó termékeink:
A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez igazított és az egyéb szervezetek beszámoló készítési kötelezettségét támogató mérleg és eredménykimutatás mintatár: Mintatár


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. július 8., szerda

Közhasznú nonprofit Kft Áfa alanyisága

A közhasznú társadalmi szervezetek /egyesületek, KHT---k/ és közhasznú nonprofit Kft ugyanúgy alanyai az ÁFA törvénynek, mint más gazdálkodó szervezetek?
Leszámlázott tevékenységük csak abban az esetben adómentesek, ha a tevékenység bele tartozik az ÁFA tv. 85-86 §.-ba,/régen az adómentes meghatározásba/ egyéb esetben ugyanúgy ÁFA felszámolási kötelezettségük van / alanyi mentes értékhatáron túl, amennyiben azt bejelentették az APEH.nak/ és bevallási kötelezettségük keletkezik, mint minden gazdálkodó szervezetnek?


A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv) meghatározza az adóalany fogalmát:

5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.


További kérdésként merülhet fel, hogy a közhasznú nonprofit Kft tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül-e, vagy sem?

6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Mielőtt nagyon elmerülnénk a kérdés boncolgatásában az üzletszerűség, illetve a tartós és rendszeres jelleg kapcsolatát illetően, érdemes tovább olvasni az Áfa tv. következő szakaszát is, amelyik felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek nem eredményeznek adóalanyiságot:

7. § (1) Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesítő okiratában is megjelölt közhatalmi tevékenysége.

(2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabályalkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység, feltéve, hogy az annak gyakorlása során okozott kárért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései [349. §] alkalmazandók, vagy károkozás esetében lennének alkalmazandók.


Mivel a nonprofit Kft nem része a fenti kivételeknek, ezért akár kizárásos alapon is kijelenthetjük, hogy a kérdésben említett szervezet alanya az Áfa törvénynek.


A törvény 85. § (1) meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyek közérdekű jellegükre való tekintettel adómentességet élveznek. Itt fontos lehet a közszolgáltatói minőség megállapítása:

(4) E § alkalmazásában közszolgáltató:
d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében;
e) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében;
f) a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint közhasznúként vagy kiemelkedően közhasznúként nyilvántartásba vett személy, szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében.

A törvény szövegéből egyértelműen megállapítható, hogy az említett közszolgáltató minden olyan tevékenysége, amelyik nem tartozik az alapszabályban (alapító okiratban) ilyenként megjelölt tevékenységek közzé, az az Áfa tv általános szabályai szerint adózik (az alanyi mentességre vonatkozó szabályra is figyelemmel).



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. július 2., csütörtök

Közhasznú nonprofit kft könyvvizsgálata

Szeretném megkérdezni, hogy a közhasznú kht, ha átalakult közhasznú nonprofit kft-vé, a közhasznúsága miatt kötelező e
még a könyvvizsgáló választása. Nem találtam sehol, hogy a Polgári Törvénykönyv ez irányban módosult volna.

A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 4. §(5) bekezdése kimondja, hogy „külön törvény határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti".

A Gt-ben említett jogszabály az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről. Ez a törvény nem tartalmaz előírást a kötelező könyvvizsgálatra vonatkozóan.

A 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, amely „a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szól, 2009. július 1-től törölte a rendelet hatálya alá tartozó szervezetekből a közhasznú társaságokat.

Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) ugyanezen időpontól már szintén nem tartalmaz szabályokat a közhasznú társaságokat illetően.

A fentiekből az következik, hogy a nonprofit gazdasági társaságokra könyvvizsgálat tekintetében a Gt-ben, illetve a számviteli törvényben meghatározott szabályok az irányadók. Ez pedig azt jelenti, hogy egy nonprofit Kft könyvvizsgálati kötelezettségét, függetlenül attól, hogy közhasznú-e, vagy sem, a száz milliós nettó árbevételi értékhatár, illetve az 50 fő létszám dönti el.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.