Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Növekedési adóhitel. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Növekedési adóhitel. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. szeptember 26., szombat

Növekedési adóhitel (NAHI) gyors áttekintés

A növekedési adóhitel szabályait az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 26/A. § -a tartalmazza. Az adózók először 2015. december 20-ig – nyilatkozhattak e kedvezmény igénybevételéről. A társasági adóalanyok számára ez egy kedvező lehetőség és lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után – ha az adózó bizonyos feltételeknek megfelel – az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni. Az így elnyert adó-előny befektetési lehetőségeket nyit meg az adózó számára.

A 19NAHI jelű bevallási nyomtatvány a növekedési adóhitel utáni társasági adóelőleg megállapítására, bevallására, helyesbítésére, illetve önellenőrzésére szolgál. 2019-től az adózók az éves társasági adóbevallásukban tett nyilatkozatuk alapján alkalmazhatják a növekedésiadóhitel-kedvezményt. 

Az igénybevételnek egy sor feltétele van, amelyeket az említett 26/A paragrafus (1) bekezdése taglal: három éves működés, nem volt átalakulás, a korábbi évinél ötször nagyobb adózás előtti eredmény, bejelentési kötelezettség. Kizárja az igénybevétel lehetőségét a végelszámolás, a csoportos adóalanyiság, az adókötelezettség megszűnése az utolsó adóévben (kivéve jogutódlás). Az adóévet megelőző évben negatív adózás előtti eredménnyel rendelkező adózók is vizsgálhatják a lehetőséget, csak megfelelés esetén az adóhitel számításánál ezt figyelembe kell venni. 

A Tao tv. 24/A. § szerinti felajánlás kizárja a növekedési adóhitel kedvezmény igénybevételét.
24/A. § (1) Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet a 26. § (2), (3) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége (ideértve a csoportos társasági adóalany számára az alapító, csatlakozó tagra vonatkozóan adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget, továbbá a volt csoporttag számára a megszűnt csoporttagságára tekintettel adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget) 80 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról.

 A NAHI összegének megállapításakor néhány tételt ki kell szűrni a két összehasonlítandó év adataiból: a kapott (járó) osztalékot, a kapott (esedékes) kamatot, az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, juttatást, véglegesen átvett pénzeszközt és térítés nélkül átvett eszközt.

A Tao tv. hatálya alóli kikerülés következménye, hogy a meg nem fizetett társasági adót a kikerülés napjával egy összegben be kell fizetni és az aktuális ’71-es bevallásban kell feltüntetni.

A halasztott részletek kamatfizetési kötelezettséggel járnak az eredeti esedékességtől a halasztásig (vagy megfizetésig) tartó időszakra. A kamat mértékét minden naptári nap után az adott napon érvényes jegybanki alapkamat alapján kell számolni.


A NAV honlapján elérhető egy részletesen, példákkal kidolgozott 12 oldalas iránymutatás: "Növekedési adóhitel választása a 2019. adóévi társasági adó-kötelezettség vonatkozásában".

A NAHI számítására mi összeállítottunk egy számítási segédletet, amely itt érhető el:

Központi megrendelő oldalunk (hét végeken is működik!):

Árlista: 



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. november 10., csütörtök

Növekedési adóhitel - érdemes élni vele?

Azoknak az adózóknak, akik egyik évről a másikra jelentős mértékű eredmény gyarapodást tudnak elérni, a törvény lehetőséget kínál, hogy az adóévre fizetendő adó egy részét csak később, az adóévet követő két adóévben nyolc egyenlő részletben fizethessék meg. Az ily módon kialakuló likviditási többlet - mint kamatmentes kölcsön - további növekedést tesz lehetővé.

Vegyünk példának egy adózót, akinek az árbevétele alapján, nincs adófeltöltési kötelezettsége és a 2015. évi adózás előtti eredménye 1 M Ft volt. A 2016. évben jelentősen növelni tudta eredményességét és mondjuk 50 M Ft lett a várható adózás előtti eredménye (még december 20. előtt kalkulálva). Tegyük fel, hogy a 2016. évi adófizetési kötelezettségbe számító megfizetett előlegek összesen 1 M Ft -ot tettek ki.

Ha figyelmen kívül hagyjuk az adóalap korrekciós és adót csökkentő tényezőket, akkor 2017. május 31. -én további 4 M Ft adófizetési kötelezettség keletkezik.

Ezzel szemben ha az adózó, 2016. december 20.-ig nyilatkozatot tesz, hogy növekedési adóhitel igénybevételére jogosult és ezzel élni is kíván, úgy lehetősége nyílik rá, hogy a 4 M Ft adót halasztott adófizetési kötelezettségként kezeljen és az adóévet követő két adóévben (2017 és 2018), nyolc egyenlő részletben fizessen meg.

A várható adózás előtti eredmény alapján megállapított növekedési adóhitelt az adózónak a végleges bevallás összeállításakor felül kell vizsgálnia a tényadatok alapján és a jogosultságát újból meg kell állapítania, illetve ha eltérés mutatkozik a várható adatokhoz képest, akkor a május 31. -i bevallás utánra eső hat egyenlő részletet, a különbözet figyelembe vételével korrigálnia kell.

Amennyiben a végleges adatok alapján az derül ki, hogy a jogosultság mégsem áll fenn, úgy minden szankció nélkül a május 31. -i bevallással egyidejűleg a teljes adó megfizetése is esedékessé válik.

A törvény szövege meglehetősen bonyolultan fogalmazza meg a témát és a szakember könnyen belekavarodhat a sok kizáró feltételbe, illetve a számítás menetébe. A "Növekedési adóhitel kalkulátorunk" kifejezetten arra készült, hogy segítséget nyújtson a számítások gyors elvégzéséhez és a feltétel rendszer nyomon követéséhez.

A növekedési adóhitelhez kapcsolódó számításokban jelentős mértékben támogatja munkádat a "Társasági adó 2016 kalkulátorunk".



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.